Kfv.35212/2007/4 – Kúria

Kfv.I.35.212/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tatár Klára ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek dr. Bánfy András jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály alperes ellen adóügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság

1. február
2. napján kelt 16.K.30.151/2005/
3. sorszámú jogerős ítélet ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság sorszámú ítéletét hatályában fenntartja. 16.K.30.151/2005/
5. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1998-2000 évek vonatkozásában személyi jövedelemadó adónemben ellenőrzést végzett, melynek eredményeként határozatával személyi jövedelemadó adónemben 15.749.420 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, továbbá 9.256.188 Ft késedelmi pótlék és 7.724.710 Ft adóbírság megfizetésére is kötelezte. Az alperes 1228501434 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a vagyonosodási eljárást az adózás rendjéről szóló
6. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./
7. §-ában foglaltak alapján folytatta le, a felperes vallott jövedelme nem képezte fedezetét a vagyongyarapodásának és életvitelének. A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérésre a felperes különböző egyéb forrásokat is megjelölt, azonban ezekre vonatkozó megállapítások részlegesek és hiányosak az alperes határozatában. Az alperes határozata nem felel meg azon törvényi követelménynek, hogy a tényállás lehetséges feltárását követően okszerű mérlegelés eredményeként került volna meghozatalra. Az új eljárásban az adóhatóság köteles a felperes által benyújtott bizonyítékokat, okiratokat, nyilatkozatokat értékelni, eljárni annak érdekében, illetve felhívni felperest, hogy azokat magyar nyelven is csatolja, valamint az eljárás során magyar nyelvre a szükséges fordításokat közölje, valamint ... adóvizsgálatában megállapított tényállást is vizsgálódási körébe kell vonnia. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt, mivel álláspontja szerint az ítélet okszerűtlen, iratellenes és nyilvánvalóan helytelen következtetésre jutott a tényállás tekintetében. A felperes a indítványozta. jogerős ítélet hatályában való fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Art.
8. § /1/ bekezdése értelmében, amennyiben az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadások nincsen arányban az adómentes, a vallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adóalapját becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetére a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szükséges. Az Art.
9. § /3/ bekezdése alapján pedig a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést, az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályhelyek alapján vizsgálta az alperes határozatát, illetve a felperesnek a közigazgatási, illetve a bírósági eljárásban benyújtott bizonyítékait. Ennek alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy a törvényes határozat meghozatala érdekében további adóigazgatási eljárásra van szükség. A felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli perorvoslati jellegéből is adódóan - a tényállás módosítására, a bizonyítékok újraértékelésére vagy felülmérlegelésére nincsen lehetőség. Erre csak akkor van mód, ha a jogerős határozatot hozó bíróság tényállást nem állapított meg, megállapított tényállásai hiányosak, iratellenesek, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. Az alperes hivatkozott is felülvizsgálati kérelmében ezen eljárási jogszabálysértésekre. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban az elsőfokú bíróság a fenti hibáktól mentesen állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy az alperes határozata meghozatalakor a tényállást teljes körűen nem tárta fel, és a perben felmerült bizonyítékok mérlegelése körében sem volt megállapítható kirívóan okszerűtlen mérlegelés. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság nem találta megalapozottnak az alperes felülvizsgálati kérelmét, így a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
10. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
11. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest a Pp.
12. § /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
13. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pernyertes felperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes illetékmentességére figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
14. /VI.26./ IM rendelet
15. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
16. június
17. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró