← Magyarország

Pf.20726/2018/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.726/2018/6-II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Fodor Tímea) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (címe.) által képviselt I.rendű alperes neve Szerkesztősége (I.rendű alperes címe.) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. február
  2. napján kelt 40.P.20.336/2018/
  3. számú ítélete ellen az I. és II. rendű alperesek részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett és a Pf/
  5. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint+áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult az I. rendű alperes felé
  6. január 5-én megjelent „Pártmunkát végzett ... szövetkezete" című, az I. rendű alperes által üzemeltetett ....hu internetes oldalon megjelent cikk miatt. Az I. rendű alperes a helyreigazítási kérelmet elutasító választ közölt a felperessel. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére „Helyreigazító közlemény:
  7. január
  8. napján a www.....hu online felületünkön közzétett „Pártmunkát végzett ... szövetkezete" című online cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a ... cégcsoport felperes neve vállalkozása." Kérte kötelezni az I. rendű alperest arra is, hogy a honlap kezdő oldalának legelején, ugyanolyan módon, betűméretben és betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdő oldalon megjelenítésre került, jelenjen meg az alábbi cím: „Helyreigazítás: felperes neveről valótlant híreszteltünk." Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresettel egyezően kötelezte az I. rendű alperest, hogy tegyen közzé helyreigazítást, valamint a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 50.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat és külön felhívásra 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint az alperesek a perben sem írásban, sem tárgyaláson szóban nem védekeztek. Ezért a polgári perrendtartásról szóló
  9. évi CXXX. törvény (Pp.)
  10. §

(4)bekezdése szerint, az alperesek által nem vitatottnak tekintett keresetnek megfelelően marasztalta ítéletével az alpereseket. A perköltségről a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben kérték az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasítását. A felülbírálati jogkör gyakorlását a Pp. 369. §
(1)bekezdése alapján kérték, fellebbezésüket az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére alapították. Fellebbezésüket azzal indokolták, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 497. §
(1)bekezdésében rögzített, legalább 3 napos tárgyalási időközt nem tartotta be. Előadták, hogy az alperesek a keresetlevelet, illetve a
  1. február
  2. napján 10 órakor tartandó perfelvételi tárgyalásra szóló,
  3. február
  4. napján kelt idézést
  5. február
  6. napján, azaz a perfelvételi tárgyalást megelőző napon vették kézhez. A fenti rövid időre tekintettel nem volt lehetőségük sem az ellenkérelmük 3 napon belüli előterjesztésére, sem a bizonyítási indítvány megtételére, jogi képviselő meghatalmazására sem. Kérték ezért a Pp.
  7. § alapján az ítélet hatályon kívül helyezését. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta fellebbezési ellenkérelmében. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztatása szerint az alperesek idézése szabályszerű volt. Az alpereseknek tisztában kellett lennie azzal, hogy a sajtóperek soron kívüli eljárások. Az alperesektől elvárható, hogy a működésüket úgy szervezzék meg, úgy alakítsák ki, hogy a postai küldemények átvétele mindenkor biztosított legyen. Ha postai küldemény érkezik a Fővárosi Törvényszéktől, akkor tudniuk kell, hogy bírósági peres eljárással kapcsolatos irat érkezett a tárgybeli esetben. Így azt is tudniuk kell, hogyha késlekednek annak átvételével, úgy határnapot mulaszthatnak. Hivatkozott a Pp.
  8. §
(1)bekezdésére, 5. §
(1)bekezdésére a felek eljárás előmozdítására és a jóhiszemű pervitelre vonatkozó kötelezettségeire is. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 369. §
(1)bekezdés szerinti felülbírálati jogkört gyakorolva - a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között - az eljárás szabályszerűsége tekintetében bírálta felül. Abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesek első tárgyalásra idézése szabályszerű volt-e, a tárgyalásra a tárgyalási időköz megtartásával került-e sor vagy sem. A másodfokú bíróság az iratok megvizsgálásával megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az alpereseket bírósági kézbesítő útján idézte. A tértivevények tanúsága szerint az alperesek az idézést a keresetlevéllel együtt
  1. február 13-án vették át, más kézbesítési kísérletre nem került sor. Az alperesek - a tértivevényekkel szemben - semmivel nem támasztották alá azt az előadásukat, miszerint az idézést és a keresetlevelet
  2. február 19-én vették kézhez, ezért ezt a hivatkozásukat és az arra alapított fellebbezési érvelést a másodfokú bíróság nem tudta elfogadni. Mivel az volt megállapítható a fentiek alapján, hogy az alperesek a keresetlevelet és tárgyalásra szóló idézést
  3. február 13-án átvették, az elsőfokú bíróság a
  4. február 20-i tárgyalást a Pp.
  5. §
(1)bekezdésének megfelelően, a 3 napos tárgyalási időköz figyelembe vételével tartotta meg, eljárási szabályt nem sértett. Mindezek alapján az alperesek alaptalanul hivatkoztak a Pp.
  1. § szerinti lényeges eljárási szabálysértésre, a másodfokú bíróság ezért a Pp.
  2. § alapján - az ügy érdemét nem érintve - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, erre tekintettel a felperes javára a másodfokú bíróság a Pp.
  3. § folytán alkalmazandó Pp.
  4. §
(1)bekezdése és a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(3),
(5)bekezdés alapján, 15.000 forint+áfa ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a II. rendű alperest. A le nem rótt fellebbezési illetékről a másodfokú bíróság a 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
  1. szeptember
  2. dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.