Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.629/2008/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Danubia Szabadalmi és Védjegyiroda (.... ügyintéző: dr. Sziget Éva jogtanácsos) által képviselt ..... (.....) kérelmezőnek, a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegybejelentést határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság
- január
- napján hozott 3.Pk.22.579/2007/
- számú végzése ellen a kérelmező részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő végzést: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránti kérelmét. Álláspontja szerint a Hivatal helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező .... nemzetközi lajstromszámú „OLIMP” szóelemet tartalmazó színes ábrás védjegye nem lajstromozható Magyarországon védjegyként a
- és
- osztályba sorolt árukra a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
- évi XI. törvény (Vt.)
- §-ának
(1)bekezdés b) pontja alapján, mert az összetéveszthetőségig hasonló a korábbi elsőbbségű .... nemzetközi lajstromszámú „THE OLYMPICS” szóvédjegyhez. Megállapította, hogy a lajstromozni kért megjelölés a közönségestől eltérő formájú, nagy betűkkel vörös és fekete színekkel szedett, „OLIMP” szóból áll. Egyetértett a Hivatal határozatának indokolásával abban, hogy a lajstromozni kért megjelölés és a „THE OLYMPICS” szóvédjegy között jelentős vizuális eltérés nincs, mert a megjelölés betűi csak annyiban térnek el a szokványos írásmódtól, hogy több körvonallal rendelkeznek és színesek. A védjegy hangsúlytalan „THE” eleme mögött a második szó eleje a domináns, amely azonos a megjelölésben szereplő szóval, mindez fonetikailag is jelentős hasonlóságot eredményez. A jelentéstartalom szerinti összehasonlítás alapján pedig megállapíthatónak találta, hogy a fogyasztó a védjegy és a megjelölés alapján egyaránt az olimpiai játékokra gondol. Az elsőfokú bíróság a megváltoztatási kérelemben írtakra kiemelte, hogy a fogyasztók a védjegyet elsősorban a szóelem és annak jelentése alapján azonosítja. Kétségtelen, hogy az „OLIMP” szó földrajzi névként is értelmezhető, de a szót az átlagfogyasztó a közismert sporteseményhez köti, amely azonos az ellentartott „THE OLYMPICS” védjeggyel, így a formális és az asszociációs alapú hasonlóság is kimutatható. Az érintett árukat is hasonlónak, illetve azonosnak találta, mivel az ellentartott védjegy oltalma a Nizzai Osztályozás valamennyi osztályára, így a
- és
- áruosztályok fejezetcímeiben foglalt árukra is vonatkozik. Mivel a kérelmező árujegyzékében szereplő speciális áruk beletartoznak az ellentartott védjegy általánosan megfogalmazott árujegyzékében szereplő áruk csoportjába, nem a hasonlóságot, hanem az azonosságot látta megállapíthatónak. Mindezek alapján nem látott alapot a hivatali határozat megváltoztatására. A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, annak megváltoztatását és a bejelentés tárgyát képező megjelölés magyarországi oltalmának elrendelését kérte. Változatlanul fenntartotta a hivatali és az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját, miszerint a megjelölés és a védjegy fonetikus és vizuális szempontból is jól elhatárolható egymástól, mert az „OLIMP” színes ábrás védjegy „egy szótagú” szó, színgazdag karakterekkel, míg a „THE OLYMPICS” szóvédjegy három szótagból áll. Jelentéstani szempontból is különböznek egymástól, mivel az „OLIMP” szó jelentése az Olimpos hegy, míg a „THE OLYMPICS” kifejezés az olimpiai játékokat jelenti. Az érintett áruk kapcsán a fellebbezés arra hivatkozott, hogy a joggyakorlat szerint a Vt.
- §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazásában az áruk akkor hasonlók, ha közös rendeltetésük, vagy egyéb műszaki, gazdasági vagy értékesítési jellemzőjük alapján a vásárlók arra következtethetnek, hogy előállítójuk vagy forgalomba hozójuk ugyanaz a vállalat. Összevetve a megjelölés és a védjegy árujegyzékét ilyen hasonlóság a kérelmező szerint nem állapítható meg. Ismertette, hogy az ütköző „THE OLYMPICS” szóvédjegy árujegyzékének
- és
- áruosztályában az oltalom terjedelmét a következők határozzák meg. A
- osztályban: hús, hal, baromfi és vad-hús, húskivonat, aszalt és párolt gyümölcsök, zöldségek, zselék, lekvárok, kompótok, tojások, tej és tejtermék, étolajok és zsírok. A
- osztályban: kávé tea, kakaó, cukor, rizs, tápióka, szágó, mesterséges kávé, liszt és gabona készítmények, kenyér, tészták és eredeti svájci édesség, étkezési jég, méz, szirup, élesztő, sütőpor, só, mustár, ecet, szószok (ízesítők) fűszerek, jég újrafrissítéshez. A lajstromozni kért „OLIMP” megjelölés ezzel szemben a következő termékek megjelölésére szolgál: a
- osztályban élelmiszerkoncentrátumok, főként proteineket foglal magában glucidokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal sportolók és intenzív pszichikai erőfeszítésnek kitett emberek számára. A
- osztályban glucidos élelmiszerkoncentrátumok vitaminokkal és ásványi anyagokkal sportolók és intenzív pszichikai erőfeszítésnek kitett emberek számára. Előadta továbbá, hogy testépítőknek kifejlesztett táplálék kiegészítők és élelmiszerek illetve italok széles választékát kínálja, legjellemzőbb ágazata a testépítéshez használt táplálék-kiegészítő tabletták gyártása. A releváns fogyasztók köre eltérő, a termékeit, azok eltérő természete, rendeltetése és célközönsége miatt nem téveszthetik össze a védjegy jogosultjának termékeivel. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ügy eldöntéséhez szükséges tényállást kellően feltárta, az abból levont következtetéseivel, indokaival és érdemi döntésével a másodfokú bíróság egyetért. Helyesen állapította meg, hogy a
- és
- áruosztályban az áruk hasonlósága miatt, a kérelmező színes ábrás megjelölése nem részesülhet a Vt.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján védjegyoltalomban Magyarországon a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi elsőbbségű .... nemzetközi lajstromszámú „THE OLYMPICS” szóvédjeggyel. A kérelmező a megjelölések különbözőségének kérdésében nem hivatkozott olyan indokokra a fellebbezésében, amelyet az elsőfokú bíróság ne értékelt volna. Vizuális, fonetikai és jelentésbeli eltéréseket állítva, csak a korábban már előadottakat ismételte meg. Kizárólag a fellebbezésre tekintettel hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy a kérelmező „OLIMP” megjelölésének az ábrás jellege igen gyenge, a közönségestől eltérő betűk és színei, ahogy ezt az elsőfokú bíróság helyesen kifejtette, nem hangsúlyosak, a megjelölés domináns eleme a szóelem, amely teljes egészében szerepel az ellentartott védjegyben. Az „I” és az „Y” betűk eltérése az áru megnevezése során nem érzékelhető és nem zárja ki az összetéveszthetőséget az a körülmény sem, hogy a megjelölésből hiányzik a hangsúlytalan „THE” névelő és ezzel eggyel több szótagú az ellentartott védjegyben szereplő kifejezés. Ezt meghaladóan a védjegy és a megjelölés hasonlósága kérdésében a másodfokú bíróság csupán az elsőfokú bíróság helytálló indokaira utal, azokat szükségtelennek tartja megismételni. A kérelmezőnek az érintett áruk eltérése kapcsán kifejtette érveivel sem értett egyet a másodfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az ellentartott védjegy árujegyzékében a
- és a
- osztályban a Nizzai Osztályozás szerinti teljes fejezetcímek szerepelnek, ennél fogva a kérelmező árujegyzékében szereplő speciális áruk szükségszerűen beletartoznak a védjegy árujegyzékében megjelölt áruk közé. Az ütköző védjegy érintett áruosztályaiban felsorolt áruk az állati, illetve a növényi eredetű élelmiszerek körét tartalmazzák, a kérelmező élelmiszerkoncentrátumai csak ezen átfogó felsoroláson belül értékelhetőek. Így a kérelmező termékkörének speciális megjelölésével nem tette kizárttá az áruk azonosságát, illetve hasonlóságát, mivel azok az ütköző védjegy termékei körébe tartoznak. A kérelmezőnek arra történt hivatkozása, hogy testépítőknek kifejlesztett táplálékkiegészítő tablettákat, ételeket és italokat forgalmaz, irreleváns volt az elbírálás szempontjából, mivel az adott ügyben csak a bejelentés árujegyzékében felsorolt áruk összevetése történhet meg az ellentartott védjegy árujegyzékében szereplő termékekkel. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helyes indokai alapján helybenhagyta a Pp.
- §-a szerint alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- június
- . Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Lesenyei Terézia s.k. Zsuzsanna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Lukács bíró