← Magyarország

Bfv.1192/2018/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Be. 649. §

(2)bekezdés szerinti eljárási szabálysértés nem valósult meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.192/2018/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. február
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Szarvasi Járásbíróság, 8.B.95/2013/262., ítélet, tárgyalás,
  4. március
  5. Gyulai Törvényszék, 1.Bf.261/2015/30., ítélet, nyilvános ülés,
  6. február
  7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szarvasi Járásbíróság 8.B.95/2013/
  8. számú és a Gyulai Törvényszék 1.Bf.261/2015/
  9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szarvasi Járásbíróság a
  10. március
  11. napján kelt 8.B.95/2013/
  12. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 26 rendbeli, bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk.
  13. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba), bb), bc) pontjai,
(4)bekezdés b) pont], 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba), bb), bc) pontjai,
(4)bekezdés b) pont], 80 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba), bb), bc) pontjai,
(3)bekezdés b) pont I. fordulat], 18 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba), [2] bb), bc) pontjai,
(3)bekezdés b) pont I. fordulat], 27 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba), bb),
  2. bc)alpontjai] és 28 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)és
  3. bc)alpontjai]. Ezért a II. rendű terheltet mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül - 6 év 10 hónap börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 6 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetésből annak 2/3 része, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A II. rendű terhelt vonatkozásában 5.474.734 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, elbírálta a magánfelek által bejelentett polgári jogi igényeket, rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. február 4. napján jogerős 1.Bf.261/2015/30. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta; a 26 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntetteként értékelt cselekményeket [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba), bb), bc) pont,
(4)bekezdés b) pont] 25 rendbelinek minősítette; a 80 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntetteként elbírált bűncselekményeket [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba), bb), bc) pontjai,
(3)bekezdés b) pont I. fordulat] 75 rendbelinek minősítette; a 27 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás vétségeként elbírált cselekményeket [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba), bb),
  2. bc)alpontja] 26 rendbelinek minősítette. A II. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 7 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás mértékét 8 évre súlyosította, a vagyonelkobzás összegét 5.135.763 forintra leszállította. A magánfelek polgári jogi igényének elbírálásával és a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezéseket megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő - a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontját és a 649. §
(2)bekezdés
  1. d)pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint a Szarvasi Járásbíróság által kiszabott 7 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésről nem volt tudomása, mert az elsőfokú bíróság nem küldte meg neki az ítéletet a lakcímére, ahol lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, továbbá a másodfokú eljárás során sem kapott idézést. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során nem tett olyan írásbeli nyilatkozatot, miszerint távollétében megtarthatják a tárgyalásokat. Kifogásolta, hogy nem hívták fel a figyelmét arra, hogy távollétében ítéletet is hozhatnak; teljesen elzárták a védekezés lehetőségétől, az utolsó szó jogán sem nyilatkozhatott. Sérelmezte az eljárt kirendelt védő személyét, valamint azt, hogy az írásba foglalt ítéletet sem küldték meg részére. Mindezekre tekintettel a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.1219/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint az iratok között fellelhető a terhelt nyilatkozata, mely szerint nem kíván a tárgyaláson részt venni, ezt követően az eljárt bíróság törvényesen tartott tárgyalást és hozott érdemi határozatot a II. rendű terhelt távollétében. Az is megállapítható, hogy időközben a II. rendű terhelt ismeretlen helyre távozott, ezért a másodfokú bíróság utóbb áttért a távollétes eljárásra, ami szintén törvényesen történt, a II. rendű terhelt részére a határozatokat hirdetményi úton kézbesítették. A terhelt által hivatkozott védekezési jogosultság sérelme pedig nem tartozik az abszolút hatályon kívül helyezési okok közé, ezért az felülvizsgálati eljárás keretében nem kifogásolható. Az ügyész észrevételezte továbbá, hogy a II. rendű terhelt előzetes letartóztatásával kapcsolatban hozott nyomozási bírói határozatok elleni fellebbezéseket elbíráló másodfokú határozatok közül 3 esetben az eljáró bírói tanácsban olyan bíró vett részt, aki utóbb a másodfokú ügydöntő határozatot is meghozta; mivel ezen határozatok és a másodfokú ítélet 2016. november 30-át megelőzően születtek, ezért e körben sem áll fenn abszolút hatályon kívül helyezési ok. Mindezekre tekintettel a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. III. [5] [6] A II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálat nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-
  2. c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [7] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. [8] Eszerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a) joghatóság hiányában, b) magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. §
(9)bekezdésében vagy a 3. §
(3)bekezdésében meghatározott rendelkezések hiányában,
  1. c)nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
  2. d)a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel, vagy e) súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. [9] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [10] A Be. 870. §
(1)bekezdéséből következően az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a törvény másképp szabályozza. [11] Az 1998. évi XIX. törvény 79. §
(3)bekezdése szerint a tárgyalásra szóló idézéssel együtt a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. [12] A 281. §
(9)bekezdése alapján, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a bíróság az eljárást befejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés útján, a tárgyaláson jelenlévő védővel kihirdetés útján közli. [13] A 70. §
(5)bekezdése értelmében pedig az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni, a hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál veheti át. [14] A
(6)bekezdése szerint a hirdetményt 15 napra ki kell függeszteni, az azt küldő bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság, valamint, ha ilyen van, a címzett utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. Az iratot a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított
  1. napon kell kézbesítettnek tekinteni. [15] A rendelkezésre álló iratokból a következők állapíthatók meg: - a II. rendű terhelt jelen ügyben
  2. augusztus
  3. napjától
  4. augusztus
  5. napjáig előzetes fogvatartásban volt; ezen időszak alatt kitűzött elsőfokú tárgyalási napokra előállítása megtörtént, a tárgyalásokon mind a II. rendű terhelt, mind a védője jelen volt (8.B.95/2013/95., 141., 166., 180.,
  6. számú tárgyalási jegyzőkönyvek). - az elsőfokú bíróság
  7. augusztus
  8. napján kelt
  9. sorszámú végzésével a II. rendű terhelt előzetes fogvatartását megszüntette, a soron következő tárgyalásra szóban és írásban is szabályszerűen megidézte (8.B.95/2013/
  10. számú jegyzőkönyv); - a
  11. október
  12. napján tartott tárgyalásról való távolmaradását a II. rendű terhelt kimentette, a tárgyalás megtartására nem került sor (
  13. sorszámú jegyzőkönyv). - az elsőfokú bíróság
  14. sorszám alatti megkeresésével a II. rendű terhelt idézhető lakcímének megállapítása iránt intézkedett, majd a soron következő,
  15. január
  16. napján tartott tárgyaláson a II. rendű terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, védője a tárgyaláson jelen volt (
  17. sorszámú jegyzőkönyv); - a bíróság
  18. sorszám alatti intézkedésével a II. rendű terheltet a Be.
  19. §
(3)bekezdése szerint idézte, 253/I. sorszám alatt pedig tájékoztatta a II. rendű terheltet egyidejűleg arról, hogy a tárgyalás távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni; - a járásbíróság
  1. március
  2. napján kelt átirata az iratok között
  3. sorszám alatt fellelhető, melyen - a név aláírása felett - egyértelműen szerepel a II. rendű terhelt saját kézzel írt nyilatkozata, mely szerint a tárgyaláson nem kíván részt venni; - ezt követően a bíróság
  4. március
  5. napján a II. rendű terhelt távollétében szabályszerűen tartott tárgyalást, majd
  6. március 25-én érdemi elsőfokú határozatot hozott (8.B.95/2013/257.,
  7. sorszámú jegyzőkönyv). [16] A II. rendű terhelt indítványában kifogásolta azt is, hogy részére nem küldték meg az ítéletet sem, továbbá a másodfokú eljárásban sem volt módja részt venni. [17] Az iratok szerint az elsőfokú bíróság
  8. március
  9. napján az érdemi ügydöntő határozat hozatalát követően 8.B.95/2013/
  10. sorszámú végzésével a II. rendű terhelt előzetes letartóztatását elrendelte; az illetékes rendőrkapitányságnak az erről szóló határozatot a II. rendű terhelt részére azonban már azért nem sikerült kézbesítenie, mivel megállapításuk szerint a II. rendű terhelt ismeretlen helyen tartózkodott (8.B.95/2013/
  11. számú rendőri jelentés); erre tekintettel az elsőfokú ítéletet a bíróság a II. rendű terhelt részére hirdetményi úton kézbesítette. [18] A Gyulai Törvényszék 1.Bf.261/
  12. számú iratai alapján megállapítható, hogy az ügyész
  13. sorszám alatti átiratában indítványozta a II. rendű terhelttel szemben az ismeretlen helyen tartózkodó terheltre vonatkozó szabályok alkalmazását, és a tárgyalás terhelt távollétében történő megtartását, mivel a II. rendű terhelttel szemben kibocsátott elfogatóparancs nem vezetett eredményre. A másodfokú bíróság ezt követően áttért a terhelt távollétében történő eljárás szabályaira, a II. rendű terheltet a
  14. február
  15. napján megtartott nyilvános ülésre hirdetményi úton, szabályszerűen megidézte; majd az ügydöntő határozatot szintén hirdetményi úton kézbesítette. A II. rendű terhelt védelmében kirendelt védője a tárgyalásokon (nyilvános ülésen) mindvégig jelen volt. [19] Mindezekből kitűnően - szemben a II. rendű terhelt indítványában foglaltakkal - az eljárt bíróság a Be.
  16. §
(1)bekezdés d) pontja [miként az
  1. évi XIX. törvény
  2. §
(1)bekezdés II/d) pontja] szerinti eljárási szabálysértést nem vétett. [20] A Be. 649. §
(2)bekezdése, a Be. 608. §
(1)bekezdésében fel nem sorolt ún. relatív eljárási szabálysértések esetén nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot. Az indítványnak a kirendelt védő személyével, a terhelt védekezési jogának miként érvényesülésével kapcsolatos kifogásai ezért felülvizsgálat alapjául nem szolgálhatnak. [21] A Be. 869. §
(1)bekezdése szerint a 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. [22] A II. rendű terhelt előzetes letartóztatásával kapcsolatban hozott nyomozási bírói határozatok elleni fellebbezéseket elbíráló másodfokú határozatok közül - amint arra a Legfőbb Ügyészség átiratában helytállóan hivatkozott - három esetben állapítható meg, hogy az eljárt bírói tanácsban olyan bíró vett részt, aki utóbb a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalában is részt vett (1.Bnyf.252/2012/
  3. számú, 9.Bnyf.19/
  4. számú, 1.Bnyf.54/2013/
  5. számú végzés). E határozatok
  6. szeptember
  7. napján,
  8. január
  9. napján,
  10. március
  11. napján születtek, miként a
  12. február
  13. napján meghozott másodfokú ítélet is, ily módon a másodfokú határozat meghozatala kapcsán a Be.
  14. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezési ok fel sem merülhet. [23] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [24] Ekként a Kúria a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §
(1)bekezdés záró fordulata szerint rendelkezett. IV. [25] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [26] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.