A ...i Törvényszék a ... ügyvéd által képviselt ... felperesnek - az ... által képviselt ...alperes ellen bíróság elleni kártérítés iránt indult perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság a felperes keresetét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 48.000.- (Negyvennyolcezer) forint perköltséget. Kötelezi a bíróság felperest, hogy az állam javára - külön felhívásra fizessen meg 90.000.(Kilencvenezer) forint eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...i Ítélőtáblához címzetten a ...i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás A felperes, mint IV. rendű vádlott ellen rablás bűntette és hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette miatt volt büntetőeljárás a ... Bíróságon, mely bíróság a ... számú
- május
- napján kelt elsőfokú határozatában megállapította a felperes bűnösségét társtettesként elkövetett egy rendbeli különösen nagy értékre elkövetett rablás és társtettesként elkövetett két rendbeli hivatalos eljárással színlelt személyi szabadság megsértésének bűntettében. Halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetése mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte a felperest és a börtönbüntetés tartamába beszámítani rendelte az
- február
- napjától
- március
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. A ... Bíróság, mint másodfokú bíróság ... szám alatti
- november
- napján kelt ítéletében a felperes vonatkozásában az elsőfokú ítéletet megváltoztatta oly módon, hogy szabadságvesztését 3 év 6 hónap fegyházra, a közügyektől eltiltást 4 évre súlyosította, egyebekben pedig helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A felperes képviselője által
- március
- napján előterjesztett perújítási indítvány alapján a ... Bíróság
- július
- napján az ... szám alatti végzésében elrendelte a perújítást és a megismételt eljárás lefolytatása végett a ... Bíróságnak küldte meg az iratokat, mely
- július
- napján kerültek ... ügyszám alatt lajstromozásra. Ezt követően
- október
- napján kelt
- sorszámú végzésével a bíróság az I. rendű vádlott igazságügyi szakértői vizsgálatát rendelte el, ezt követően a perújítási eljárásban
- június
- napján, majd november 21-én tartott tárgyalást. Az újabb tárgyalási határnapot
- március
- napjára tűzték ki, mely határnap beállításra került, majd egyéni kegyelmi kérvény miatt a bíróság
- áprilisában az iratokat az ... küldte meg, ahol is
- augusztus
- napjáig voltak az iratok. A ... Bíróság, mint másodfokú bíróság
- január
- napján a ... sorszám alatti végzésével VI. rendű elítélt vonatkozásában is perújítást rendelt el. Az eljáró bíróság vezetője
- augusztus 27-én az ügyben soronkívüliségét és határnap azonnali kitűzését rendelte el. Ehhez képest a bíróság
- április
- és
- napjára tűzött ki egész napos tárgyalást és az elítéltek részére
- január
- napján küldte meg a perújítást elrendelő végzését. A tárgyalásokat a
- február
- napján kelt végzésével beállította azzal, hogy hivatalból tűz újabb határnapot, ugyanakkor az újabb tárgyalás megtartására
- november 25-én került csak sor, ekkor egyesítette a vádlott társak perújítási ügyét is. Ezt követően miután a bíróság észlelte a hatáskörének a hiányát, ezért áttette a ... Bírósághoz. A ... Bíróság
- július
- napján tartott érdemi tárgyalást, majd október 15-én, november 28-án, majd 2013-ban 4 alkalommal, nevezetesen január 28-án, augusztus 30-án, november 6-án és november 28-án volt tárgyalás az ügyben. A perújítás elutasítására
- január
- napján megtartott tárgyaláson került sor, mely határozatot a ...i Ítélőtábla ... sorszámú végzésével helybenhagyta, míg az üggyel kapcsolatosan előterjesztett felülvizsgálati indítványt a ...
- december
- napján tartott tanácsülésén utasította el. A korábban kiszabott büntetéssel kapcsolatosan a ... Bíróság az ... sorszámú végzésében a perújítás elrendelése mellett a fegyházbüntetés végrehajtását is felfüggesztette a felperes vonatkozásában, ugyanakkor a perújítási eljárás jogerős befejezését megelőzően a felperes más bűncselekménnyel kapcsolatosan vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést is töltött, amelyből
- augusztus 12-én szabadult. A bíróság ... sorszámú ítéletével döntött a felperes kereseti kérelme tárgyában, azonban a ..i ítélőtábla ... sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályom kívül helyezte, a per újabb tárgyalására és új határozat meghozatalára utasította. A megismételt eljárással kapcsolatosan az alábbiakat írta elő a ... Ítélőtábla a törvényszék részére: Meg kell határozni a bíróságnak, hogy a felperes keresete pontosan mire irányul, mi a határozott kereseti kérelme, illetőleg a felperes keresetét mire alapítja, e körben a felperesi előadások közötti ellentmondásokat fel kell oldani. Ennek során fel kell hívni a jogi képviselővel eljáró felperest, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően pontosítsa keresetét, jelölje meg egyértelműen az általa érvényesíteni kívánt jogot is. Ezt követően lesz abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztassa a feleket a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről, majd a lefolytatott bizonyítás eredményeként érdemi döntést hozzon. A bizonyítás során a felperest terhelő jogellenes károkozó magatartásnak a kár bekövetkezésének és összegének, valamint az ok-okozati összefüggésnek a bizonyítása a Ptk.
- §-ában hivatkozott vétkesség alapú kártérítési felelősség alóli kimentésre, ugyanakkor az alperesnek lehetősége van. A bíróság az ítélőtábla határozatának megfelelően a
- sorszámú végzésével felhívta a felperest a kereset pontosítására, amely keresetpontosítási felhívásnak a felperes csupán az ügyben
- október
- napján megtartott tárgyaláson tett eleget, mely alapján megállapítható, hogy a felperes kereseti kérelme arra irányul, hogy személyiségi jog megsértésével kapcsolatos régi Ptk.
- §-ában foglaltak szerinti kárigényt kívánja érvényesíteni az alperessel szemben 1.500.000.forint összegben. Hangsúlyozta, hogy nem kívánt és nem is szándékozott semmilyen megállapításra irányuló kérelmet előterjeszteni a felperes, ugyanakkor a Római Egyezményre történő hivatkozásukat nem tartották fenn, az arra alapított igényüktől elálltak. Kérte továbbá a felperes perrel felmerült költségeinek a megtérítését is. Az alperes érdemi nyilatkozatában a perben korábban előadottaknak megfelelően kérte a kereset elutasítását, ugyanakkor felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a keresetpontosítás vonatkozásában a felperest terhelte volna kötelezettség és kérte, hogy a bíróság hagyja figyelmen kívül a tárgyaláson tett keresetpontosítását a felperesnek annál is inkább, mert kellő idő állt rendelkezésre a kérelem pontosításának az előterjesztésére. Álláspontja szerint nem csak az alperes jogellenes magatartásának hiánya alapozza meg az elutasítási kérelmét, hanem ok-okozati összefüggés sem fedezhető fel a felperes oldalán esetlegesen bekövetkezett kár és bármilyen alperesi magatartás között. Ugyanakkor vitatta a kár összegszerűségét is. A bíróság a csatolt okirati bizonyítékok, a felek előadása, valamint a ...i Ítélőtábla előírásának figyelembevételével megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos. A felperesnek a tárgyaláson előadott és pontosított kereseti kérelme körében a bíróságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes vonatkozásában felmerült-e olyan jogellenes magatartás, amely alapján a felperest esetlegesen ért kár bekövetkeztével kapcsolatos ok-okozati összefüggés megállapítható az alperes bármilyen magatartásának figyelembevételével. A bíróság álláspontja szerint - figyelembe véve a ... Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében foglalt jogi érvelés összességét is, arra a következtetésre jutott, hogy a büntetőeljárás iratainak áttanulmányozása alapján nem állapítható meg az alperes vonatkozásában olyan jogellenes magatartás, amely a felperes vonatkozásában kártérítés megállapítására okot szolgáltathatna. E körben külön vizsgálandó azon esetkör, miszerint a felperes által előterjesztett perújítási eljárás elhúzódása a hatályos magyar jogszabályi környezet figyelembevételével nem minősülhet jogellenes magatartásnak az alperes vonatkozásában, így azon tény miszerint az eljárás jelentős elhúzódásának oka az alperes magatartása lenne, nem szolgálhat alapul a felperest esetlegesen ért kár megtérítésének. A bíróság mindezeken túlmenően felhívta a felperest a bizonyításra szoruló tények előadására és bizonyítási indítványának megtételére, ugyanakkor a felperes erre a felhívására nem adott elő újabb tényállási elemet, illetőleg csak a korábban már lefolytatott bizonyítás eredményeire hivatkozott. Mindezek figyelembevételével a bíróság megállapította, hogy a felperes az eljárás során nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének a régi Ptk.
- §-ára alapított kereseti kérelem vonatkozásában. A bíróság álláspontja szerint a felperes személyes előadása, a házastársa tanúkénti előadása, illetőleg a kereseti kérelemben körében előadott tényállításai nem alkalmasak arra, hogy a bíróság az alperesnek a felperessel szemben kifogásolt és a felperes által nevesített jogellenes magatartását megállapíthatóvá tette volna, ezért a felperes kereseti kérelmét a bíróság bizonyítatlanság okán elutasította. A bíróság a döntésében figyelemmel volt arra a tényre, miszerint a felperes a bíróság felhívásának ellenére további bizonyítást nem ajánlott fel. A felperes keresete abban az esetben vezethetett volna eredményre, amennyiben olyan tényadatokra mutatott volna rá, illetve olyan bizonyítékokkal állt volna elő amelyek az alperes oldalán jogellenes magatartást igazol. Önmagában az a tény, hogy a felperes által kezdeményezett perújítási eljárás közel 7 évig tartott, nem minősül jogellenes magatartásnak, és nem hozható összefüggésbe a felperes által egyébként sem kellő mértékben igazolt joghátrány/kár bekövetkeztével. Miután a felperes az eljárás során pervesztes lett, ezért a Pp. 78.§
(1)bek. alapján köteles megfizetni az alperesnek a perrel felmerült költségeit, amelyet a bíróság az alperes által előadottal egyezően állapított meg, figyelembe véve az ügyben megtartott tárgyalások számát, illetve az egyegy tárgyalásra vonatkozó 6.000.- forintos költségigényt is. A felperes pervesztességére tekintettel köteles megfizetni az állam javára a per tárgyi illetékfeljegyzési joga alapján feljegyzett és a pertárgyértékhez igazodó eljárási illetéket. Az ítélet elleni fellebbezés joga a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- október
- napján Dr. ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző