Pf.20518/2018/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.518/2018/6.szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Boross Klára ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű felpereseknek – a dr. Koruhely Péter ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék

1. április
2. napján kelt 6.P.20.045/2018/
3. számú ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett részeit részben megváltoztatja és az alábbiak szerint újraszövegezi: A bíróság megállapítja, az alperes megsértette a felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a (vitatott domain).hu weboldalon
5. márciusában közzétett ... című bejegyzésének azon részeivel, melyben valótlanul állította, hogy a (vitatott cégnév) nevet elbitorolták, az I. rendű felperes megpróbálta eltussolni ezt az erőszakcselekményt, a II. rendű felperes álnéven akarta megszerezni éveken keresztül a (vitatott domain).hu domaint, az I. és II. rendű felperesek éveken át álnéven tettek ajánlatokat a (vitatott domain).hu domain névre, elvették maguknak a (vitatott cégnév) nevet ingyen, erőszakcselekedetet követtek el, a cégnevet elbitorolták, elvettek egy szellemi tulajdont és utána a domain nevet is ki kívánták csalni, ehhez strómant fizettek, a (B) Kft. visszaélt a hatalmával és elbitorolta a (vitatott cégnév) cégnevet és utána a domaint is meg kívánta szerezni, de annak ellenértékét nem akarta megfizetni, továbbá az I. és II. rendű felperesek eltulajdonították és használatba vették a (vitatott domain) nevet. Megállapítja, hogy az alperes megsértette az I. rendű felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát a (vitatott domain).blog.hu internetes oldalon
6. márciusában megjelent ... című részpublikációban a „Hát így takaríttok ti kurvák!” Hrabal idézet alatt közzétett, I. rendű felperessel kapcsolatos kutatási terve azon részével, amelyben az I. rendű felperes hozzájárulása nélkül a nevét közölte. Megállapítja, hogy az alperes megsértette az I. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a (sajtótermék neve)
7. januári számában megjelent cikkhez csatolt fényképét a hozzájárulása nélkül
8. március 8-án közzétette a (vitatott domain).hu weboldalon az I-II. rendű felperesek személyiségi jogait sértő közleményhez mellékelve. A jövőre nézve eltiltja az alperest az I. és II. rendű felperesek személyiségi jogainak megsértésétől. Kötelezi az alperest, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt a (vitatott domain).blog.hu oldalon 30 napon keresztül jelentesse meg a jogerős ítélet rendelkező részének a személyiségi jogsértések tényének megállapítására és a jövőbeni személyiségi jogsértésektől való eltiltásra vonatkozó részeit a peres felek nevének feltüntetésével, továbbá magánlevél formájában adjon elégtételt. Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű felperesnek 300.000,- (Háromszázezer) Ft, a II. rendű felperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) Ft sérelemdíjat, valamint ezen összegek után
9. április
10. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Kötelezi az alperest, fizessen meg az I. és II. rendű felperesnek, mint együttes jogosultaknak 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft elsőfokú és az I. rendű felperesnek 45.000,- (Negyvenötezer) Ft, a II. rendűnek 25.000,- (Huszonötezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az alperest, fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 90.000,- (Kilencvenezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – személyenként 3.000,- (Háromezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az I. rendű felperes korábban több multinacionális cég vezető tisztségviselője volt, majd
11. március 15-től – munkaviszony keretében – a (vitatott cégnév nagybetűkkel) Gépkölcsönző Kft. ügyvezetője. A II. rendű felperes
12. februárjától dolgozik itt, jelenlegi beosztása gazdasági igazgató és eszközgazdálkodási vezető. A cég jogelődje, a (B) Hungary Bérleti Kft. 1991-ben alakult,
13. január 24-én került bejegyzésre a cégnyilvántartásba. A jogelőd és a jelenlegi cég fő tevékenysége építőipari gépek kölcsönzése. 2013-ban a társaság üzletrészét megvásárolta a (C) Kft. A tulajdonosváltástól kezdve nem használták a korábbi cégnevet, 2014 januárjától a cég neve cégjegyzékbe is bejegyzetten (vitatott cégnév nagybetűkkel) Gépkölcsönző Kft.-re változott. Az alperesi ügyvezető testvére, (személy 1 neve) 1999-ben alapította meg a (vitatott cégnevű) Kft.t, amely audiovizuális szolgáltatással és tanácsadással foglalkozott. E társaság tulajdonát képezte a (vitatott domain).hu domain. 2005-
14. években (alperesi ügyvezető) volt a (vitatott cégnevű) Kft. bérlet üzletágának vezetője. A cég adószámát
15. május 17-én az adóhatóság felfüggesztette, a gazdasági társaságot azonban nem törölték a cégjegyzékből. A II. rendű felperes – a (B) Kft. képviseletében – 2006-ban került gazdasági kapcsolatba a (vitatott cégnevű) Kft.-vel, melynek keretei között egy projektor kártyát rendelt, ennek érdekében (alperesi ügyvezető)-vel tárgyalt. 2008-ban az (alperesi ügyvezető) által alapított alperesi betéti társaság megvásárolta a (vitatott cégnevű) Kft.-től a projektorbérlési üzletágat és vele együtt a (vitatott domain).hu domaint. A (vitatott cégnév nagybetűkkel) Gépkölcsönző Kft. 2013-ban a (vitatott domain).hu domain név megvásárlása érdekében tárgyalásokat kezdeményezett az alperessel, de a felek az árban nem tudtak megállapodni. Regisztrációs döntnöki eljárásban a döntnök
16. július 4-én közzétett határozatában a (vitatott domain).hu domain nevet az alperestől visszavonta és azt a (vitatott cégnév nagybetűkkel) Gépkölcsönző Kft. kérelmező javára rendelte átruházni. A (vitatott cégnév nagybetűkkel) Gépkölcsönző Kft. alkalmazottai – egyebek mellett a felügyelő bizottság tagjai – 2016 márciusában észlelték, hogy a ... internetes keresőbe beírva a cégnevet a (vitatott domain).hu oldal jelenik meg elsőnek a találati listán. Az itt lévő bejegyzésekben az alperes „erőszakcselekménnyel, embertelenséggel” bélyegezte meg a felpereseket és tanáraik, korábbi munkáltatóik, üzleti partnereik megkeresésével, személyük lejáratásával, tisztségükből való leváltással fenyegette őket. Az alperes
17. március 8-án közzétett ... című írásában kifejtette, a weblapnak a jóvátétel a célja, melyet a felperesektől a cégnév elbirtoklásáért, erőszak-cselekedeteikért kíván. Egy másik közleménye szerint a felperesek elvették maguknak a (vitatott domain) nevet. Ez utóbbihoz az I. rendű felperesről – hozzájárulása nélkül – mellékelte a (sajtótermék neve)
18. januári számában megjelent cikkhez csatolt fényképet. A weblapon az alperes megosztott olyan írást is, ami az alperesi ügyvezető és édesapja kutatásait, cikkeit tartalmazza. Ezek között szerepel az ügyvezető interkulturális befektetésekkel, humánstratégiai kockázatokkal foglalkozó kutatása az I. rendű alperes konfliktuskezelési és kétértelműség tűrési jellemzőin keresztül. A (vitatott cégnév nagybetűkkel) Gépkölcsönző Kft. tulajdonosa az általa jogsértőnek ítélt tartalmak eltávolítása érdekében megkereste a hírközlési hatóságot. A hatóság mellett működő Internet-Hotline szolgáltató
19. március 30-án törölte a weboldalról a perbeli tartalmakat. A (vitatott domain).hu blogon
20. júliusában megjelentek a cégek közötti levelezésre, vitára utaló közlemények, és az alperesi ügyvezető az I. rendű felperes nevében megfogalmazott egy olyan levelet, melyben saját magát embertelenséggel, etikátlansággal vádolja amellett, hogy büszke a cégnév elbirtoklásával kapcsolatos cselekedetére. A felperesek pontosített keresetükben kérték megállapítani, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez és becsülethez, valamint az I. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A jogsértés megállapításán túl kérték az alperest eltiltani a jövőre nézve a további jogsértéstől, egyben elégtételadást igényeltek az általuk megfogalmazott tartalommal. Ezen felül az I. rendű felperes részére 700.000,- Ft, a II. rendű részére 300.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Állították, az alperes szándékosan folytatott ellenük lejárató kampányt a (vitatott domain).hu weboldalon, miután nem tudtak megegyezni a domain név eladásában. A mellékelt tartalmak kifejezetten sértőek, bántóak, lealacsonyítóak, megalázóak, alkalmasak arra, hogy lejárassák a felpereseket egyebek mellett üzleti partnereik előtt. Kifogásolták, hogy az alperes őket „erőszakcselekménnyel, embertelenséggel” bélyegezi meg, lejárató levelek küldésével fenyegeti, cégnév eltiltással vádolja és jóvátételt követel. Úgy nyilatkoztak, hogy a (vitatott domain). hu domain alatt közzétett tartalommal sértette meg az alperes a becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogaikat. Állították, vádaskodása az erőszakcselekmény, embertelenség, stróman kifizetés, kicsalás, ügyvédi erőszaklevél és kényszerítés kijelentésekkel társadalmi megítélésüket hátrányosan befolyásolta, továbbá valótlan tényállításával jóhírnevüket sértette. Kifejtették, „a fenti sértő, bántó lealacsonyító, lealázó szöveggel” megsértette becsületüket is, a megjelentetett szövegek ugyanis a közfelfogás mércéjének nem felelnek meg. A jóhírnévsértést valótlan tény híresztelésével követte el. Ezzel összefüggésben állították, az alperesre nem kényszerítettek semmit, strómant nem fizettek, nem írtak ügyvédi erőszaklevelet, nem csaltak, embertelenséget nem követtek el és az alperest nem csapták be. Véleményük szerint az I. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát az alperes azzal sértette meg, hogy a (sajtótermék neve)-ben korábban megjelent fényképét engedélye nélkül a saját domain oldalán sértő szövegkörnyezetben jelentette meg. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a kifogásolt közlemények a cégek közötti vita részét képezik, ezzel kapcsolatban fogalmazott meg negatív véleményt, kritikát a felperesekről mint cégvezetőkről, ezzel azonban csak véleménynyilvánítási szabadságával élt. Nem folytatott kutatást az I. rendű felperes emberi jellemzőinek vizsgálatára, azt csupán tervezte, de nem kereste meg üzleti partnereit és egyéb személyeket sem. Az I. rendű felperes fényképét az egyik nyilvános internet oldalon találta meg, annak felhasználása, részéről történt közzététele – véleménye szerint – ugyancsak nem valósít meg jogsértést. Hangsúlyozta, az I. rendű felperes mint közszereplő a sérelmezett közleményekben írt kritikákat köteles elviselni. Az elsőfokú bíróság 6.P.21.301/2016/
21. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek becsülethez és jóhírnévhez, továbbá az I. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Kötelezte a rendelkező részben megszövegezett elégtételt adó közlemény közzétételére és a jövőre nézve eltiltotta a felperesek személyiségi jogait sértő magatartástól. Egyidejűleg az I. rendű felperes javára 300.000,- Ft, a II. rendű felperes javára 200.000,- Ft sérelemdíjban marasztalta. A Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.802/2017/
22. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Indokolásában rámutatott, az elsőfokú bíróság eljárása során elmulasztotta tisztázni, hogy szövegszerűen melyek a kifogásolt tartalmak, a felpereseknek meg kellett volna határozniuk, hogy pontosan mely közlések esetében kívánnak a becsületük és melyek esetében jóhírnevük megsértésére hivatkozni. Úgy foglalt állást, hogy mindezek hiányában az elsőfokú bíróság tényállás tisztázási kötelezettségét megszegve és pontos petítum nélkül hozta meg ügydöntő határozatát, mellyel lényeges eljárási szabályt sértett. A megismételt eljárásra előírta, az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia a felpereseket, jelöljék meg, hogy melyik felperes konkrétan melyik megjelentetett szöveg mely részét sérelmezi, tartja jogsértőnek, s ezzel összefüggésben milyen személyiségi joga megsértésére kíván hivatkozni. Nyilatkozniuk kell arra is, hogy az egyes személyiségi jogsértéseket miért látják megállapíthatónak, így ha jóhírnévsértést állítanak egyes szövegrészek kapcsán, nyilatkozniuk kell, melyik tényállítás valótlan vagy tüntet fel valós tényt hamis színben. Csak ezt követően lehet vizsgálni az egyes állított személyiségi jogok megsértésének megvalósulását, törvényi feltételeinek fennálltát. A felperesek a megismételt eljárásban az ítélőtábla iránymutatásának megfelelően pontosították kereseti kérelmüket és külön-külön megjelölték a jóhírnév és becsület megsértésére alkalmas szövegrészeket. Álláspontjuk szerint jóhírnevük megsértésére azok a szövegrészek alkalmasak, amelyek az olvasóban azt a benyomást keltik, mintha a (vitatott cégnév nagybetűkkel) Kft. vezetése csalárd módon járt volna el a domain név megszerzésénél. Hangsúlyozták, ennek ellenkezőjét bizonyították, törvényesen került bejegyzésre az új cégnév, amit a cégbejegyzéssel szereztek meg. Jóhírnevüket pedig az erőszakcselekedet, a cégnév elbitorlása, a szellemi tulajdon elvétele, a kicsalás és a stróman fizetés kifejezések sértik, mivel ezeket velük kapcsolatosan az alperes valótlanul állította. A ... poszt
23. oldalának utolsó bekezdésében írt szöveggel ugyanakkor burkolt fenyegetést fogalmazott meg, ami szintén megvalósítja az I. rendű felperes jóhírnevének megsértését. Ezen túlmenően az alperes indokolatlanul bántó véleményt közölt, amikor állította, a felperesek a szellemi tulajdonát erőszakcselekménnyel vették el. Ugyancsak becsületsértőek a méltatlan, erkölcstelen, immorális, embertelen és brutális jelzők. Kifejezetten az I. rendű felperes becsülethez fűződő jogát sértette meg az alperes azzal, hogy a ... című részpublikációban – kölcsönvéve Hrabal egyik idézetét – közzétette az I. rendű felperessel kapcsolatos kutatási terveit. Megsértette továbbá a képmáshoz való jogát is, amikor hozzájárulása nélkül nyilvánosan megjelentette – közleménye mellett – az I. rendű felperes fényképét. Mindezek vonatkozásában kérték a jogsértések tényének megállapítását és az alperest a jövőre nézve eltiltani a további jogsértő magatartásoktól. Ezen felül az I. rendű felperes 700.000,- Ft, a II. rendű felperes 300.000,- Ft összegű sérelemdíj megfizetését igényelte nyilvános elégtételadás mellett. Az alperes ellenkérelmében továbbra is a kereset elutasítását kérte az általa korábban előadott indokok alapján. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az alábbi, az általa (vitatott domain).hu weboldalon
24. márciusában közzétett, ... című bejegyzése alábbi részeivel: „Ezen az oldalon minden információt megtalálnak arról, hogy (II.rendű felperes neve)gazdasági igazgatónak a (B) Kft-nél hogyan tetszett meg a (vitatott cégnév) név, és hogyan bitorolta el, és keresztelte át a (B) Kft-t, majd amikor ez napvilágra került, a jelenlegi ügyvezetés (I.rendű felperes neve), hogyan próbálta meg eltussolni ezt az erőszakcselekményt. (II.rendű felperes neve) hogyan akarta álnéven megszerezni éveken keresztül a (vitatott domain).hu domaint”. „Azzal, hogy a (vitatott domain).hu domain névre éveken át álnéven tett ajánlatokat (II.rendű felperes neve)és (I.rendű felperes neve), … belevontak mindenkit e helyi nyilvánosságukba, aki erre a lapra látogat.” „(II.rendű felperes neve) … nem azt választották (I.rendű felperes neve)-vel, hogy egy másik nevet adnak a cégüknek, hanem azt, hogy elvették maguknak a (vitatott cégnév) nevet ingyen.” „Én (alperesi ügyvezető) az (alperes neve) nevében jóvátételt akarok (II.rendű felperes neve)és (I.rendű felperes neve), a (B) vezetőinek erőszak-cselekedetéért és a cégnév elbitorlásáért. Elvettek egy szellemi tulajdont, és utána a domain nevet is ki kívánták csalni … ehhez strómant fizettek.” Megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek becsülethez fűződő személyiségi jogait az alábbi, az általa (vitatott domain).hu weboldalon
25. márciusában közzétett, a ... című bejegyzése alábbi részeivel: „Embertelennek tartom azt, hogy a (B) Kft. visszaélt a hatalmával és elbitorolta a (vitatott cégnév) cégnevet és utána a domaint is meg kívánta szerezni, de annak ellenértékét nem akarta megfizetni. … Önök eltulajdonították és használatba vették a (vitatott cégnév) nevet … Önök olyasmit tettek, amely az én szemszögemből, az én olvasatomban méltatlan, erkölcstelen, immorális, embertelen, brutális. ...” Megállapította továbbá, hogy az alperes megsértette az I. rendű felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát a (vitatott domain).blog.hu internetes oldalon
26. márciusában megjelent ... című részpublikációban a Hát így takaríttok ti kurvák! Hrabal idézet alatt közzétett, az I. rendű felperessel kapcsolatos kutatási terve közlésével, melynek címében közölte, hogy azt „... (I.rendű felperes neve) konfliktuskezelési- és kétértelműségtűrési-jelemzőin keresztül szemléltetve” kívánja folytatni. Végül megállapította, az alperes megsértette az I. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a (sajtótermék neve)
27. januári számában megjelent, (I.rendű felperes neve)vel kapcsolatos cikkhez csatolt fényképet a hozzájárulása nélkül az internetről letöltötte és
28. március 8-án közzétette az I-II. rendű felperesek személyiségi jogait sértő közleményhez a (vitatott domain).hu weboldalon. Eltiltotta továbbá a jövőre nézve személyiségi jogaik megsértésétől és kötelezte, hogy a (vitatott domain).blog.hu oldalon elégtételt adó közleményt tegyen közzé. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest az I. rendű felperesnek 300.000,- Ft, a II. rendű felperesnek 200.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére. Határozatának indokolása szerint az alperes ügyvezetője közleményeiben kifejezetten a felpereseket célozta meg a sértő tartalmú közlésekkel, személyük pedig nem választható ketté gazdasági vezetőre és magánszemélyre. A gazdasági vezetőt sértő valótlan tények, negatív értékítéletek őt mint magánszemélyt is sértik. Kifejtette, valamennyi sérelmesként megállapított szöveg valótlan tényállítást tartalmaz. Nem jóhírnévsértő ugyanakkor a módosított kereset
29. pontjában idézett szövegrész, azzal ugyanis, hogy az alperes kilátásba helyezte a felperesek felmentését vállalati pozíciójukból, fenyegetést valósított meg, ami nem polgári, hanem büntetőjogi tényállás. A jogsértőnek minősített közlések ellenében az alperes nem hivatkozhat arra, hogy kizárólag a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolta. Ezzel összefüggésben rámutatott, a felperesek nem minősülnek közszereplőnek, vezetői pozíciójuk nem kapcsolódik a közhatalomhoz, de még ha azok lennének, akkor sem kellene tűrniük a jogsértőnek nyilvánított közléseket. A Hrabal idézet alatt közzétett szöveget az I. rendű felperes vonatkozásában ugyancsak indokolatlanul bántónak, sértőnek, lealacsonyítónak és valójában öncélúnak értékelte, amely nem a felek közötti korrekt gazdasági kapcsolat része. Megalapozottnak találta képmáshoz való jogának megsértésére való hivatkozását is, mivel nem járult hozzá fényképének alperes általi felhasználásához. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság tényállításként kezelte az általa írottakat, holott a kereset
30. oldal utolsó bekezdésében is az szerepel, hogy a véleményét fejezte ki, amikor erőszakcselekményről, illetve embertelen eljárásról, továbbá a (vitatott domain) név elbitorlásáról írt. A méltatlan, erkölcstelen, immorális, embertelen, brutális jelzők nem tényállítások, csupán a véleményét tükrözik a domain névvel kapcsolatos vitában, véleményként viszont nem indokolatlanul bántóak, lealacsonyítóak, ezért személyiségi jogsértés alapjául nem szolgálhatnak. Kiemelte, csupán véleménynyilvánítási szabadságával élt akkor, amikor a felperesek cselekményeit a saját szemszögéből minősítette. Az I. rendű felperes képmáshoz fűződő jogát pedig azért sem sérthette meg, mert egy már korábban megjelent képet illesztett be a közleményébe, amit az érintett is a nyilvánosságnak szánt, ráadásul azt az alperes szerverén nem tárolta, mindössze a hivatkozási hely megadása mellett tette a cikk mellé. Hangsúlyozta, a képet nem ő készítette, nem is alakította át, csupán tájékoztatásul jelentette meg. Vitatta a sérelemdíj iránti igény megalapozottságát is. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részének helybenhagyását kérték annak helyes indokaira figyelemmel. Álláspontjuk szerint az alperes a véleménynyilvánítás alkotmányos kereteit túllépte, abba valótlan tényállítása nem férhet bele. A jogsértés súlya, ismétlődő jellege és az alperes szándékos magatartása alapján a megállapított sérelemdíj összege sem eltúlzott. A fellebbezés túlnyomórészt alaptalan. A felperesek keresetükben a becsülethez (Ptk. 2:
31. §