A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a
- sz. Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Csontos Éva ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) felperesnek, a Pákay Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Pákay Barnabás ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) I. rendű alperes, a Dr. Édes Balázs Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Édes Balázs (cím) ügyvéd által képviselt név (cím) IV. rendű alperes, a dr. Fórizs Zsolt ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) V. rendű alperes ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- január
- napján hozott 22.P.632.696/2004/
- számú és
- sorszám alatt kijavított ítélete ellen a IV. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a IV. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 11.000 (Tizenegyezer) forint másodfokú perköltséget. A IV. rendű alperes leletezés terhével 15 napon belül köteles fellebbezésén a hiányzó 22.200 (Huszonkétezer) forint fellebbezési illeték lerovására. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes apja a
- október 17-én kötött szerződéssel az I. rendű alperesnek ajándékozta a 1.sz. ingatlanát. Az ajándékozó
- október 21-én elhunyt, törvényes örököse a felperes és az I. rendű alperes édesanyja. Az I. rendű alperes a
- október 12-én kötött adásvételi szerződéssel 16.400.000,-Ft vételárért eladta az ingatlant a IV. rendű alperesnek, aki a megajándékozott által korábban felvett bankkölcsönt a jelzálogjog jogosult V. rendű alperes által nyújtott kölcsönből egyenlítette ki. A felperes a
- november 2-án az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az ajándékozási szerződés érvénytelen, ennek megfelelően, az adó-és értékbizonyítvány szerint 24.000.000,-Ft forgalmi értékű ingatlan ½ része 12.000.000,-Ft értékben törvényes öröklés jogcímén megilleti. Állítása szerint az ajándékozó a szerződés aláírásakor nem volt cselekvőképes. Másodlagos kereseti kérelmében kötelesrész iránti igényt érvényesített, a kötelesrész ellenértékének megfizetését igényelte, illetőleg az ingatlan ¼ hányadára tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének elrendelését kérte. Az elsőfokú bíróság felhívására
- november 24-én keresetét kiterjesztette, azt a
- február 14-én tárgyaláson pontosította, és a IV. rendű alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy tulajdonjoga öröklés jogcímén a perbeli ingatlanra ½ részben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezésre kerüljön. A
- március 1-jén érkeztetett, a IV. rendű alperessel szemben előterjesztett végleges keresetében azt kérte, hogy a bíróság az I. és a IV. rendű alperes által kötött adásvételi szerződés ½ része tekintetében állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét, mert az I. rendű alperes nem volt tulajdonosa az ingatlannak, így azt a IV. rendű alperes nem szerezhette meg. Az I. rendű alperes az elsődleges kereseti kérelem elutasítását kérte, a kötelesrész jogalapját nem, összegszerűségét vitatta. Csatolta a helyi önkormányzat által készített adó-és értékbizonyítványt, amely a korábbi érték megállapítást módosítva, az ingatlan forgalmi értékét 16.000.000,-Ft-ra véleményezte. A IV. rendű alperes ellenkérelmében a vele szemben előterjesztett kereset elutasítását kérte. Többek között arra hivatkozott, hogy a kereset az ingatlan ½ tulajdoni illetősége tekintetében nem teljesíthető. A szerződés részbeni érvénytelensége a teljes szerződés érvénytelenségét eredményezi, ha azt a másik fél az érvénytelen rész nélkül nem kötötte volna meg. A IV. rendű alperes pedig nyilvánvalóan nem kívánt egy közös tulajdonú ingatlant megvásárolni. Kifogásolta a pertárgyérték megjelölését, azt 24.000.000,-Ft-ban kérte megállapítani. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletében az I. rendű alperest kötelesrész címén 4.650.000,-Ft és ennek
- október 22-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte, a meghaladó keresetet elutasította. Az elsőfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezés körében a felperest a IV. rendű alperes javára 400.000,-Ft + áfa, összesen 480.000,-Ft megfizetésére kötelezte. A döntés indokolása szerint a szerződéskötéskor a néhai ajándékozó cselekvőképessége nem hiányzott, ezért az általa kötött szerződés nem semmis, így a további keresetek tekintetében a bíróságnak nem kellett állást foglalnia. A Ptk.
- §-a,
- §
(1)bekezdése, 666. §
(1)bekezdése és a 672. §
(1)bekezdése szerint a felperest megillető kötelesrész pénzbeni értékének meghatározása a beszerzett ingatlanforgalmi szakértői véleményben megállapított 18.600.0000,-Ft forgalmi értéken alapul. Az elsőfokú bíróság a perértéket 12.000.000,-Ft-ban állapította meg, mert a felperes az ingatlan fele részére terjesztett elő tulajdoni igényt, amelynek értékét a 24.000.000,-Ft-ban határozta meg. A perköltség viseléséről 12.000,000-Ft perérték alapulvételével, a Pp. 81. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésének alkalmazásával határozott. Az ítélet ellen a IV. rendű alperes fellebbezett, annak részbeni megváltoztatását azzal kérte, hogy az ítélőtábla 24.000.000,-Ft pertárgyérték alapulvételével a javára megítélt elsőfokú perköltség összegét 920.000,-Ft + áfa összegre emelje fel és kötelezze a felperest a másodfokú eljárásban felmerült költségei megfizetésére. Érvei szerint a felperes keresetében az ajándékozási szerződés, valamint az I. rendű és a IV. rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását, utóbb a szerződések érvénytelenségének megállapítását csak az ingatlan ½ illetősége tekintetében kérte. A felperes a szerződések tárgyát képező ingatlan forgalmi értékét 24.000.000,-Ft-ban jelölte meg. A megállapított 12.000.000,-Ft pertárgyérték a Pp.
- §-ába ütközik, az helyesen 24.000.000,-Ft. A felperes által hivatkozott érvénytelenségi okok a teljes ajándékozási, és ezen keresztül a teljes adásvételi szerződésre kihatnak, a Ptk.
- és
- §-ai alapján a részleges érvénytelenség a teljes szerződés érvénytelenségét eredményezi. Ebből következően a IV. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetnek helytadás, az eredeti állapot helyreállítását eredményezte volna. Az elsőfokú bíróság a tévesen megállapított pertárgyértékhez képest is jogszabálysértően alacsony mértékben állapította meg a IV. rendű alperest megillető elsőfokú perköltség összegét. Ennek mértéke a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése szerint a helyes pertárgyérték alapján 920.000,-Ft, a 12.000.000,-Ft után 600.000,-Ft + áfa. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem adta indokát a jogszabályban előírt ügyvédi munkadíjtól való eltérésnek, amelynek csökkentése a több mint három évig tartó elsőfokú eljárásra és a lefolytatott bizonyítási eljárás terjedelmére tekintettel nem indokolt. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az I. és az V. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperesek között a Pp. 51. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint egyszerű pertársaság áll fenn. Az egyszerű pertársaság esetén érvényesülő függetlenség, és a fellebbezési kérelemhez kötöttség elvére figyelemmel az ítélőtábla kizárólag a IV. rendű alperessel szemben előterjesztett kereset pertárgyértékét vizsgálta. A Pp. 24. §
(1)bekezdése értelmében a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A pertárgy értékének megállapításánál a fenti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a kereset a szerződés érvénytelenségének a megállapítására irányul. A felperes az ingatlan egy részére, törvényes örökösi minőségére hivatkozással kérte az I. és a IV. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását. Ehhez képest a pertárgy értéke a Pp. 24. §
(1)bekezdése alapján az szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatásnak (Ptk. 201. §
(1)bekezdése), tehát a vételárának a felperes által követelt ingatlanrészre eső hányada, azaz a vételár ½ része. Kétségtelen, hogy a felperes a per tárgyának értékét nem az adásvételi szerződésben kikötött 16.500.000,-Ft vételár fele részében, hanem az adó-és értékbizonyítványban meghatározott 24.000.000,-Ft forgalmi érték ½ részében, azaz 12.000.000,-Ft-ban jelölte meg. A jogszabálynak megfelelően járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a pontos kereseti kérelem előterjesztése, a pertárgy értékének a felperes által történt megjelölése és az IV. rendű alperes kifogása után a per tárgyának értékét a Pp. 26. §-a alapján 12.000.000,-Ft-ban határozta meg. Az ítélőtábla alaptalannak találta az elsőfokú perköltség mértékére vonatkozó fellebbezést is. A IV. rendű alperes a vele szemben előterjesztett kereset elutasítása folytán pernyertes, ezért a felperes - helyesen - a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az elsőfokú eljárásban felmerült költségei - az ügyvédi munkadíj és a képviseleti tevékenység utáni áfa - megfizetésére. A 12.000.000,-Ft pertárgyérték alapulvételével, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja szerint igényelt ügyvédi munkadíj túlzott mértékű, azt az elsőfokú bíróság értelemszerűen a hivatkozott rendelet 3. §
(6)bekezdésének alkalmazásával megalapozottan mérsékelte. A megítélt elsőfokú ügyvédi munkadíj a jogvita bonyolultságával, a képviseleti munka szakmai nehézségével, a beadványok mennyiségével, terjedelmével, a tárgyalások számával és időigényével, valamint a hasonló ügyekben általában elfogadott ügyvédi munkadíjak mértékével arányban áll. A Fővárosi Ítélőtábla mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező IV. rendű alperes 520.000,-Ft fellebbezési érték után köteles kifejtett képviseleti tevékenységnek megfelelően a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alapján megállapított, az általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére. Az Itv. 46. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezési illeték 31.200,-Ft. A IV. rendű alperes fellebbezésén 9.000,-Ft illetéket rótt le, ezért a hiányzó 22.200,-Ft megfizetésére az Itv. 74. §
(2)bekezdése alapján leletezés terhével köteles. Budapest,
- június
- Fermanné dr. Polák Zita s.k., a tanács elnöke . Baloginé dr. Faiszt Judit s.k., Dr. Mohácsy Zsuzsanna s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: