← Magyarország

Gf.30307/2018/10 – Szegedi Ítélőtábla

(Címer) SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.307/2018/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a felszámoló cégneve (felszámolóbiztos neve, felszámoló székhelye) által meghatalmazott Dr. Balla Anita ügyvéd által képviselt felperes neve, felperes székhelye szám alatti székhelyű felperesnek – Dr. Baumgartner Péter ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve, I. rendű alperes címe szám alatti lakos I. rendű, II. rendű alperes neve, II. rendű alperes székhelye szám alatti székhelyű II. rendű, Dr. Takács Béla ügyvéd által képviselt III. rendű alperes neve, III. rendű alperes székhelye szám alatti székhelyű III. rendű alperesek ellen kölcsöntartozás megfizetése és egyéb követelések iránt indult perében a Szolnoki Törvényszék
  2. július
  3. napján kelt 5.P.20.551/2017/
  4. sorszám alatti ítélete ellen az I., II. rendű alperesek által
  5. sorszám alatt, III. rendű alperes által
  6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. és II. r. alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül egyetemlegesen 350.000,- (Háromszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a III. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 350.000,(Háromszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az I. és II. r. alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra egyetemlegesen 1.250.000,- (Egymillió-kettőszázötvenezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a III. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.250.000,- (Egymilliókettőszázötvenezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A felperes és a perben nem álló A Kft., mint adós között ... számon
  7. március
  8. napján 175.000.000,- forint kölcsön folyósítására hitelszerződés jött létre. A kölcsönszerződésben évi változó, 3 havi EURIBOR + 4 százalékpont ügyleti kamatot kötöttek ki (szerződés
  9. pontja), míg a szerződés
  10. pontjában foglaltak szerint az adós tudomásul vette, hogy amennyiben a fizetési kötelezettséget esedékességkor nem egyenlíti ki, a takarékszövetkezet részére késedelmi kamatot köteles fizetni, amelynek mértéke a lejárt kölcsöntartozás (kölcsönösszeg) után az esedékesség napjától a tényleges megfizetésig a
  11. pontban rögzített ügyleti kamaton felül 6% késedelmi kamat, a lejárt ügyleti és egyéb költségek összege után az esedékesség napjától a tényleges megfizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat. A szerződésben a kölcsön visszafizetéséért az I. és II. rendű alperesek készfizető kezességet vállaltak. A kezesek tudomásul vették, hogy a takarékszövetkezet a szerződés fedezetéül nyújtott biztosítékokat saját belátása szerinti sorrendben veheti igénybe. A szerződés V/
  12. pontja szerint a takarékszövetkezetet a szerződés alapján folyósított kölcsön és járulékai (ideértve a kamatot, késedelmi kamatot és a
  13. pontban megjelölt költségek) megfizetésének biztosítékául, azok összegének erejéig az alábbi fedezetek illetik meg: Ingatlan jelzálogjog az alábbi ingatlanra: település 1, cím számú ingatlan, hrsz.: ... Tulajdonos: A Kft. A szerződés IX/
  14. pontja alapján a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  15. évi CXII. tv., a takarékszövetkezet üzletszabályzata és hirdetményei az irányadóak. A IX/
  16. pontban a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a jelen szerződésből eredő jogviták elbírálására a (település 1)-i Városi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. A vállalkozói kölcsönszerződés
  17. július
  18. napján kelt
  19. számú módosítása szerint a kölcsönszerződés biztosítására jelzálogjog az alábbi ingatlanokon áll fenn: település 1, cím szám alatti ingatlan, ... hrsz. Tulajdonos: A Kft. település 1 belterület, hrsz.: ... Tulajdonos: II. rendű alperes neve, székhelye, hrsz.: .... Tulajdonos: B Kft., egyúttal a fedezeti körből a település 1 belterület .... hrsz-ú ingatlan kikerült. A vállalkozói kölcsönszerződés
  20. számú,
  21. május 3-ai módosítás alapján a ... hrsz-ú ingatlan tehermentesítését követően a III. rendű alperes tulajdonát képező ... hrsz-ú, település 2 külterület és a ... hrsz-ú település 2 külterületi ingatlanok vonatkozásában a kölcsöntartozás és járulékai erejéig a felperes jelzálogjoga első ranghelyre bejegyzésre került. A III. rendű alperessel kötött
  22. május 3-ai jelzálogszerződés
  23. pontjában foglaltak szerint a takarékszövetkezet jelzálogjogával abban az esetben él, ha az adós az 1.,
  24. pontban leírt jogviszony alapján fennálló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azokat határidőre nem teljesíti. A
  25. augusztus
  26. napján kelt
  27. számú szerződésmódosítás a fizetendő törlesztőrészleteket érintette. A A Kft. adós a kölcsön megfizetésével késedelembe esett, ezért a kölcsönszerződést a felperes
  28. október
  29. napján azonnali hatállyal felmondta, a felmondó levél azonban az adóstól „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a felpereshez. A felperes az I. és II. rendű alpereseket a
  30. február
  31. napján kelt levelében tájékoztatta a felmondásról és felszólította a kezeseket 19.138.288,forint megfizetésére. Mindkét küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett a felpereshez vissza. A kölcsönszerződés felmondásáról a III. rendű alperest a felperes
  32. október
  33. napján tájékoztatta, egyúttal felhívta 18.564.699,- forint megfizetésére. A III. rendű alperes a felszólító levelet
  34. október
  35. napján átvette. A felmondáskor az adós tartozása 16.813.559,- forint tőke, 1.236.558,- forint ügyleti kamat, 513.082,- forint késedelmi kamat, 1.500,- forint egyéb költség volt. A szerződéskötéskor hatályos felperesi üzletszabályzat I.
  36. pontja szerint a takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása vagy más, a takarékszövetkezeten kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az ügyfél részére szóló iratokat a takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni, ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya, vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladói jegyzék a takarékszövetkezet birtokában van. A szokásos postai idő elteltével a takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítést az ügyfél megkapta. A postai idő ajánlott küldeménynél négy nap. Az adós illetőleg I. és II. rendű alperes részére megküldött küldemények kézbesítettnek tekintendők. Az adós részére a felmondó levél
  37. október
  38. napján tekintendő kézbesítettnek, ezen a napon a felmondás hatályosult, a vállalkozói kölcsönszerződés megszűnt. A II. rendű alperessel szemben a (település 3)-i Törvényszék előtt ...Cspk.../
  39. számon csődeljárás volt folyamatban. A csődeljárást elrendelő végzés közzétételére
  40. május
  41. napján került sor. A törvényszék azonban
  42. szeptember
  43. napján,
  44. sorszám alatt a csődeljárásban az egyezséget jóváhagyta, és a csődeljárást befejezetté nyilvánította. Megállapította, hogy az adóst megillető fizetési haladék a végzés közzétételének időpontjában megszűnt. A csődeljárás során a felperes hitelezői igényt nem jelentett be. A település 2, külterület ... és ... hrsz-ú ingatlanok a III. rendű alperes tulajdonát képezik. A felperes
  45. február
  46. napján felszámolás alá került. A A Kft. adós
  47. július
  48. napján került felszámolás alá. A felperes határidőn belül hitelezői igényét a következők szerint jelentette be: tőkekövetelés 16.813.559,- forint, ügyleti kamat 1.236.558,- forint, késedelmi kamat 3.144.826,- forint, egyéb költség 1.500,- forint, felszámolási költség 50.400,- forint, regisztrációs díj 180.516,- forint. Az adós felszámolója a felperes bejelentett hitelezői igényét visszaigazolta, azt nyilvántartásba vette. A felperes kereseti kérelmében I. és II. rendű alperesek egyetemleges kötelezését kérte az A Korlátolt Felelősségű Társaság, mint adós által felvett kölcsöntartozás vonatkozásában készfizető kezesség jogcímén 16.813.559,- forint tőke, 1.236.558,- forint ügyleti kamat, 513.082,- forint késedelmi kamat, 1.500,- forint egyéb költség, továbbá 16.813.559,- forint tőkeösszeg után
  49. október
  50. napjától a teljesítésig évi változó a kamatperiódusokban érvényes havi EURIBOR + 10% mértékű késedelmi kamat, 1.236.558,- forint ügyleti kamat után
  51. október
  52. napjától a kifizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamat viselésére, míg III. rendű alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a felperesnek az A Korlátolt Felelősségű Társasággal szemben fennálló 16.813.559,- forint tőke, 1.236.558,- forint ügyleti kamat, 513.082,- forint késedelmi kamat, 1.500,- forint egyéb költség és járulékai erejéig fennálló követelését III. rendű alperes tulajdonát képező település 2 külterület ... és a ... hrsz-ú ingatlanokból, mint zálogtárgyakból végrehajtás útján kielégítse. Az I. és II. rendű alperesek elsődlegesen illetékességi illetőleg hatásköri kifogást terjesztettek elő. Kérték a keresetlevél áttételét a Pp.
  53. §

(1)bekezdése alapján illetékes törvényszékre, a (település 3)-i Törvényszékre. A fentieken túlmenően a kereseti kérelem elutasítását kérték, azt mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatták. A felperes a II. rendű alperes csődeljárásába nem jelentett be hitelezői igényt, ezért a követelés a jogosult hibájából behajthatatlanná vált és a Ptk. 276. §
(1)bekezdése alapján az I-II. rendű alperesek szabadultak a kezességvállalás alól. Ezen túlmenően arra hivatkoztak, hogy a felperes nem igazolta a követelés főkötelezettel szembeni felmondását, és azt, hogy I. és II. rendű alperest tájékoztatta a követelés összegéről, illetőleg annak esedékességéről. A III. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, azt jogalapjában és összegszerűségében vitatta. A III. rendű alperes is hivatkozott arra, hogy a felperes elmulasztotta az igényérvényesítést a II. rendű alperes csődeljárásában, így a III. rendű alperessel szemben jelen peres eljárásban igényt már nem érvényesíthet. A zálogkötelezett törvényes érdekeire a jogosultnak is figyelemmel kell lennie, megtérítési igénye érvényesíthetőségét saját magatartásával nem veszélyeztetheti, nem hiúsíthatja meg. Az igényérvényesítés hiányát akként kell értékelni, hogy a felperes lemondott a követelést biztosító jogáról, így III. rendű alperes szabadult a kötelezettségvállalás alól. Utalt arra, hogy a felperes nem bizonyította a kölcsönszerződés felmondását. A III. rendű alperes a per első tárgyalásán szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, érdemi védekezést nem terjesztett elő, a felperes kérelmére a bíróság a III. rendű alperes vonatkozásában bírósági meghagyást bocsátott ki. A bírósági meghagyással szemben törvényes határidőn belül a III. rendű alperes ellentmondást terjesztett elő, ezért a törvényszék érdemben vizsgálta a III. rendű alperessel szembeni kereseti kérelmet. Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. és II. rendű alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 18.564.699,- forint tőkét, továbbá 16.813.559,- forint tőke után
  1. október
  2. napjától a teljesítésig, évi változó kamatperiódusokban érvényes 3 havi EURORIBOR-t + 10% mértékű késedelmi kamatát és 1.236.558,- forint ügyleti kamat után
  3. október
  4. napjától a kifizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamatát. Kötelezte a III. rendű alperest annak tűrésére, hogy a felperesnek az A Korlátolt Felelősségű Társasággal ... számú kölcsönszerződésből fennálló 18.654.699,- forint tőke, továbbá 16.813.559,forint tőkeösszeg után
  5. október
  6. napjától a teljesítésig, évi változó kamatperiódusokban érvényes 3 havi EURORIBOR-t + 10% mértékű késedelmi kamata, valamint 1.236.558,- forint ügyleti kamat után
  7. október
  8. napjától a kifizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamattartozás erejéig fennálló követelését a III. rendű alperes tulajdonát képező település 2, külterület ... és a ... hrsz-ú ingatlanokból, mint zálogtárgyakból végrehajtás útján kielégítse. Kötelezte az I. és II. rendű alpereseket egyetemlegesen és a III. rendű alperest arra, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 635.000,- forint - 635.000,- forint eljárási költséget. Kötelezte az I. és II. rendű alpereseket egyetemlegesen és a III. rendű alperest arra, hogy fizessenek meg az államnak erre irányuló felhívására 750.000,- forint, valamint 1.306.990,- forint feljegyzett eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság hatáskörének fennálltát azzal indokolta, hogy az I., II. rendű alperesekkel szemben előterjesztett kezesi tartozás esetén a pertárgy értéke 18.564.699,- forint, míg a III. rendű alperessel szemben előterjesztett tűrésre kötelezés iránti kérelem pertárgy értéke a Pp.
  9. §
(2)bekezdés f) pontja alapján a követelés összegében határozható meg, azaz 18.564.699,- forint, a tárgyi keresethalmazatban érvényesített követelések összege tehát a 30 millió forintot meghaladja, ezért a perre a Pp. 23. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a törvényszéknek van hatásköre. A (település 1)-i Törvényszék illetékessége kapcsán kifejtette, hogy a III. rendű alperes székhelye (település 2)-n van, a III. rendű alperes tekintetében az általános illetékességű bíróság a (település 1)-i Törvényszék, ami a Pp. 40. §
(3)bekezdése alapján kihat a többi alperesi pertársra is. Utalt arra, hogy a (település 1)-i Törvényszék illetékessége a felperes által megjelölt Pp. 36. §
(2)bekezdésében rögzített vagylagos illetékességi ok miatt is fennáll, ugyanis a szerződés (település 1)en kelt és a felperes a tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránt érvényesített igényt. A kölcsönszerződés, valamint a készfizető kezességvállalást tartalmazó megállapodás
  1. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy a szerződésből eredő jogviták elbírálására a (település 1)-i Városi Bíróság kizárólagosan illetékes. Az elsőfokú bíróság a felek szerződéses nyilatkozatát úgy értelmezte, hogy a felek esetleges jogvitájukat (település 1)-en kérik elbírálni, ami kihat arra az esetre is, ha erre a törvényszéknek van hatásköre. Az elsőfokú bíróság az I., II. rendű alpereseket a felperes és a perben nem álló A Kft. között létrejött, a Ptk.
  2. §-a szerinti kölcsönszerződéshez kapcsolódó a Ptk.
  3. §
(1)bekezdése, a Ptk.
  1. § a) pontja szerinti készfizető kezesség alapján marasztalta azzal, hogy a felperessel szemben a Ptk.
  2. §-a alapján egyetemlegesen kötelesek helytállásni. A szerződés megkötésekor hatályos üzletszabályzat I.
  3. pontja alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes által
  4. február
  5. napján az alpereseknek megküldött és „nem kereste” jelzéssel a felpereshez visszaérkezett felszólító levélhez kézbesítési vélelem kapcsolódik. Megállapította, hogy a felperes a kölcsönszerződést a
  6. október
  7. napján kelt felmondással lejárttá tette. Az alperesek csődeljárással kapcsolatos hivatkozásai nyomán kifejtette, hogy a felperesnek a II. rendű alperes csődeljárása alatt nem volt lejárt követelése, a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására a csődegyezség megkötését követően került sor. A főadós tartozásának esedékessé válásával az alpereseknek is helytállási kötelezettsége keletkezett kezesség, illetve zálogszerződés alapján. Utalt arra, hogy a Cstv.
  8. §
(2)bekezdése szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre terjed ki, akik az egyezséghez nem járultak hozzá vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, azonban a II. rendű alperes a felperes részére értesítést nem küldött. A felperes érvényesítheti követelését az I., II. rendű alperesekkel, mint kezesekkel és a III. rendű alperessel, mint zálogkötelezettel szemben. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem összegszerűségének alátámasztására vonatkozó felperesi kimutatást ítélkezése alapjául elfogadta tekintettel arra, hogy az alperesek bírói felhívás ellenére a követelés összegszerűsége tekintetében konkrét nyilatkozatot nem tettek, és a felperes állításának kétségessé tételéhez nem elegendő a követelés általában való vitatása. Az alpereseknek konkrét nyilatkozatot, bizonyítékot, tényállításokat is elő kellett volna adniuk. A III. rendű alperes a Ptk. 251. §-a és 254. §
(1)bekezdése alapján dologi adósként köteles a kielégítés tűrésére. A perköltség körében kifejtette, hogy a felperes kereseti kérelmei valóságos vegyes keresethalmazatban állnak, ezért a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték felének megfizetésére egyetemlegesen kötelezte az I., II. rendű alpereseket, míg a fennmaradó rész tekintetében a III. rendű alperest. A III. rendű alperest marasztalta továbbá az ellene kibocsátott bírósági meghagyással szembeni ellentmondás illetékében a Pp. 136/A. §
(2)bekezdése alapján. Az I., II. rendű alperesek fellebbezésükben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását, valamint az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára kötelezését kérték az eljárás lényeges szabályainak megsértésére figyelemmel. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a korábbi jogi képviselő számára került kézbesítésre, holott az alperesek korábbi jogi képviselőjének megbízása addigra megszűnt. A joghatályos kézbesítés hiánya miatt az alperesekkel szemben az ítélet joghatás kiváltására alkalmatlan. Az elsőfokú ítélet felülvizsgálatra alkalmatlan a (település 1)-i Törvényszék hatáskörének és illetékességének hiánya miatt is. A felperes a (település 1)-i Törvényszék illetékességét a Pp. 29. §ának
(1)bekezdésében jelölte meg, ugyanakkor az I. rendű alperes lakóhelye
  1. május
  2. napjától (település 3)-on, míg a II. rendű alperes székhelye
  3. november
  4. napjától szintén (település 3)-on van. Az I., II. rendű alperesek a felperes keresetét jogalapjában és összegszerűségében is vitatták. A felperes nem bizonyította a főadóssal szemben fennálló követelés összegét, annak igazolása érdekében a A Kft. felszámolóbiztosának igazolását a per anyagává kellett volna tennie. Hangsúlyozták, hogy a felperes a II. rendű alperes csődeljárásába hitelezői igényt nem jelentett be, holott az addig esedékes törlesztőrészletek lejárt követelésnek minősülnek, illetve a Cstv.
  5. §-a alapján a jövőben lejáró kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó pénzkövetelést is be kell jelenteni hitelezői igényként. A Cstv.
  6. §-ának
(3)bekezdése alapján a felperes a II. rendű alperessel szemben igényt már nem érvényesíthet. Ez azt is jelenti, hogy a felperes lemondott a követelést biztosító jogáról, a követelés a jogosult hibájából behajthatatlanná vált, ezért az I. rendű alperes a Ptk. 276. §
(1)bekezdése alapján szabadult a kezességvállalás alól. A III. rendű alperes elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy az ítélőtábla kötelezze az elsőfokú bíróságot az ügy áttételére a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Kérte annak megállapítását, hogy a bírósági meghagyás kibocsátására jogszabályellenes módon került sor, melyre figyelemmel a III. rendű alperes nem kötelezhető az ellentmondás előterjesztése esetén fizetendő 556.990,- forint eljárási illeték viselésére. A III. rendű alperes álláspontja szerint a felperes a III. rendű alperessel szemben érdemi elbírálásra alkalmas kereseti kérelmet nem terjesztett elő, a felperes eredeti kereseti kérelme a III. rendű alperessel szemben tűrésre irányuló kereseti kérelmet nem tartalmazott. A felperes keresete kizárólag az I., II. rendű alperessel szemben tartalmaz tűrésre irányuló kérelmet. Az elsőfokú bíróságnak hivatalból kellett volna észlelnie, hogy a felperes
  1. május
  2. napján kelt keresetmódosítása, valamint a
  3. május 28-i tárgyaláson történt ismételt módosítása elkésett, azt el kellett volna végzéssel utasítani. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása nem tesz említést a III. rendű alperes ellenkérelméről. Az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett hatáskörén akkor is, amikor a felperes eredeti keresetében, valamint keresetmódosításában megjelölt 16.813.559,- forint tőkeösszeg helyett 18.654.699,- forint tőke és járulékai tekintetében kötelezte az alpereseket. A felperes keresetét azért is megalapozatlannak tartotta, mert a felperes a II. rendű alperes csődeljárásába hitelezőként nem jelentkezett be. Amennyiben azt megtette volna, a csődegyezség körében hozzájutott volna követeléséhez. Az a körülmény, hogy a felperes a III. rendű alperessel szemben érdemi elbírálásra alkalmas kereseti kérelmet nem terjesztett elő, azzal a következménnyel jár, hogy a III. rendű alperes székhelyére az elsőfokú bíróság illetékességét alapítani nem lehet, az I., II. rendű alperesek (település 3)-i illetékességűek, ezért az elsőfokú bíróság a perben illetékességgel nem rendelkezett. A kizárólagos illetékességi kikötést sem lehet kiterjesztően értelmezni, miután a per eldöntése nem tartozik a (település 1)-i Járásbíróság hatáskörébe, az ügyet át kellett volna tenni az illetékességgel rendelkező törvényszékhez. A III. rendű alperes álláspontja szerint csak pénzkövetelés megfizetésére irányuló kereseti kérelem esetében lehetséges bírósági meghagyás kibocsátása, ezért a III. rendű alperessel szemben arra nem volt jogszabályi lehetőség. Az alperesekkel szemben érvényesíteni kívánt követelések kizárólag egységesen bírálhatóak el, egységes pertársaság esetén a pertársak függőségének elve érvényesül, azaz a pertársak cselekményei egymással összefüggésben bírálhatók el és az egyik pertárs cselekménye kihat a többiekre is. Az I., II. rendű alperesek az elsőfokú tárgyalást megelőzően érdemben vitatták a felperes követelését, annak jogalapját és összegszerűségét, ezért sem kerülhetett volna sor a III. rendű alperessel szemben a bírósági meghagyás kibocsátására. A felperes fellebbezési ellenkérelmeiben a fellebbezések elutasítását kérte, az I., II. rendű alpereseket, valamint a III. rendű alperest 352.203,- forint + áfa összegű perköltségben kérte marasztalni. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének kézbesítése szabályosan történt, az I., II. rendű alperesek a bíróság tájékoztatása nyomán tisztában voltak azzal, hogy jogi képviselővel kell eljárniuk. Az I., II. rendű alperesek a jogi képviselet megszűnését követően érdemi nyilatkozatot már nem tettek, a bizonyítási eljárás során felhívás ellenére nem konkretizálták az ellenkérelmüket, ezért kellett a bizonyítási eljárást lezárni és ítéletet hozni. Az elsőfokú bíróság az akkor már jogi képviselővel nem rendelkező I., II. rendű alperesek részére az elsőfokú ítéletet postai úton megküldte. A (település 1)-i Törvényszék illetékessége a felperes által megjelölt Pp.
  4. §-ának
(2)bekezdése alapján megállapítható. A felperes a II. rendű alperes elleni csődeljárásról a bejelentési határidőt követően szerzett tudomást a II. rendű alperes
  1. április
  2. napján kelt leveléből. A korábbiak során a II. rendű alperes az ellene indult csődeljárásról a felperest nem tájékoztatta, ezért a csődegyezség a felperesre nem hat ki. A hitelezői igénybejelentés elmaradása nem róható fel a felperesnek, az jogvesztéssel nem jár. Megjegyezte, ha a felperes a II. rendű alperes elleni csődeljárásról szabályszerű értesítést kapott volna és ennek ellenére nem jelentette volna be hitelezői igényét, akkor a jogvesztés nem a teljes, hanem csak a bejelentési határnapig esedékessé vált felperesi követelésre vonatkozóan állt volna be. A III. rendű alperes által előterjesztett fellebbezés kapcsán a felperes kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó tényállást teljes körűen megvizsgálta, feltárta, a kereseti kérelem tárgyában mindenben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, kellő terjedelemben indokolt ítélettel határozott. A (település 4)-i Ítélőtábla Gpkf..../2018/
  3. számú határozatában kifejtette, hogy a felperes joghatályos kereseti kérelmet terjesztett elő a III. rendű alperessel szemben, illetőleg azt elbírálásra alkalmasnak kell tekinteni. A felperes mindösszesen 18.654.699,- forint tőke és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az I. és II. rendű alpereseket és ugyanezen összegű követelés kielégítése tűrését kérte a III. rendű alperessel szemben, így az elsőfokú bíróság ítéleti rendelkezése a keresetnek megfelelő. Ismételten rámutatott, hogy a II. rendű alperes csődeljárásának időtartama alatt a felperesnek nem volt lejárt követelése a kezesekkel szemben, hiszen a főkötelezettel szembeni tartozás sem járt még le. A csődeljárásban megkötött egyezség csak azokra a hitelezőkre terjed ki, akik az egyezségkötésben szabályszerű értesítésük ellenére nem vettek részt. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú eljárásra a (település 1)-i Törvényszéknek volt hatásköre és illetékessége a kölcsönszerződés
  4. pontjában kikötött alávetési megállapodás, illetve a Pp.
  5. §-ának
(2)bekezdése alapján. Miután a III. rendű alperessel szemben joghatályos kereseti kérelem került előterjesztésre, a (település 1)-i Törvényszék illetékességét a III. rendű alperes székhelye is megalapítja. A felperes véleménye szerint az I., II. rendű alperesek, valamint a III. rendű alperes között nincs egységes pertársaság, a III. rendű alperessel szemben tehát a bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei fennálltak. Az I. és II. rendű alperesek által előadott ellenkérelem a felperes kereseti kérelmét csak általánosságban vitatta, olyan természetű volt, ami a III. rendű alperesre nem hatott ki. Az I., II. és III. rendű alperesek fellebbezése alaptalan. Az ítélőtábla elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság az alperesek által felhozott okok miatt az elsőfokú eljárás szabályait megsértette-e. Az elsőfokú bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg részletesen tájékoztatta az alpereseket arról, hogy a perben a jogi képviselet kötelező, valamint a kötelező jogi képviselet részletes szabályairól és elmulasztásának jogkövetkezményeiről. A perben az I., II. rendű alperesek jogi képviselővel jártak el, (ügyvéd neve) ügyvéd
  1. június
  2. napján jelentette be, hogy a per vitelére szóló megbízása megszűnt, a meghatalmazás visszavonásra került. A
  3. sorszám alatti ítélet az ekkor már személyesen eljáró II. rendű alperes részére szabályosan kézbesítésre került. A bíróság az I. rendű alperes részére az ítéletet a (település 1)-i tartózkodási helyére kézbesítette, ahonnan „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Az elsőfokú bíróság ezt követően utasítást adott arra, hogy az ítélet az I. rendű alperes részére az állandó lakóhelyére, (település 3)-i címére is megküldésre kerüljön, azonban a kézbesítést igazoló vétív az iratok között nem található. Az elsőfokú bíróság az ítéletben is részletes tájékoztatást adott a kötelező jogi képviseletről, annak elmulasztása jogkövetkezményeiről, a jogi segítségnyújtó szolgálat igénybe vételének lehetőségéről. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva járt el, amikor az ítéletet az akkor már jogi képviselővel nem rendelkező I., II. rendű alperesek számára küldte meg és őket a szükséges tájékoztatással ellátta. A rendelkezésre álló iratokból azonban az már nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes részére az ítéletet szabályszerűen kézbesítette-e, az I. rendű alperes állandó lakóhelyén az ítéletet átvette-e. Miután az ítélettel szemben az I., II. rendű alperesek is határidőben fellebbezést terjesztettek elő – a fellebbezés tartalmából megállapíthatóan az elsőfokú ítéletet teljes terjedelmében megismerték –, ezért az I. rendű alperest nem érte jogsérelem azzal, hogy a bíróság részére az ítéletet esetlegesen nem szabályszerűen kézbesítette. A III. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelem kapcsán az ítélőtábla álláspontját a Gpkf..../2018/
  4. számú végzésében részletesen kifejtette. A keresetlevelet a bíróságnak annak tartalma szerint kell értelmeznie és a keresetlevél petitumának pontatlansága ellenére a felperes által előadott tényállásból, a keresetlevél mellékleteiből egyértelműen megállapítható, hogy a III. rendű alperes, mint zálogkötelezett perbe vonására azért került sor, hogy a bíróság kötelezze az ingatlanokból a felperes követelésének kielégítése tűrésére. Ezzel összefüggésben pedig megállapítható, hogy a felperes a
  5. számú első tárgyaláson készült jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata, a
  6. sorszám alatti
  7. május 23-i beadványa és a
  8. május
  9. napján megtartott tárgyaláson tett nyilatkozata nem tekinthető keresetmódosításnak, ezért a Pp. 146/A. §
(6)bekezdése alkalmazásának sem volt helye. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a törvényszék hatáskörének és illetékességének fennálltát illetően. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a Pp.
  1. § alapján, ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető. Az I. és II. rendű alperes
  2. november 2-án terjesztette elő beadványát, melyben illetékességi kifogást és érdemi ellenkérelmet adott elő, abban hatásköri kifogás nem szerepelt. Az első tárgyaláson,
  3. november 6-án az alperesek nem jelentek meg, majd ezt követően
  4. december
  5. napján terjesztette elő az I. és II. rendű alperes hatásköri kifogását. Tekintettel arra, hogy a törvényszék hatásköre jelen esetben a pertárgyértéktől függő, ezért a Pp.
  6. §-ában foglaltak alapján az alperesi érdemi ellenkérelem előadása után a hatáskör hiánya már figyelembe nem vehető. A felperes a (település 1)-i Törvényszék illetékességét a keresetlevélben a Pp.
  7. §-ának
(1), 29. §ának
(1)és 40. §
(3)bekezdéseire alapította azzal, hogy az I. rendű alperes lakóhelye, a III. rendű alperes székhelye (település 2)-n van. Utóbb a felperes a Pp. 36. §
(2)bekezdésében írt vagylagos illetékességi okra is hivatkozott miután a per alapjául szolgáló szerződés megkötésére (település 1)en került sor. A felperes utalt továbbá arra, hogy a szerződő felek a készfizető kezességi megállapodást is tartalmazó vállalkozási kölcsönszerződésben alávetési megállapodást kötöttek és a szerződésből eredő jogvitákra a (település 1)-i Járásbíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a III. rendű alperes székhelye (település 2)-n volt a keresetlevél benyújtásának időpontjában, ezért a Pp. 29. §-ának
(1)bekezdése alapján a (település 1)-i Törvényszék figyelemmel a Pp. 40. §-ának
(3)bekezdésére is a perre illetékes, helyesen utalt továbbá arra, hogy a Pp. 36. §-ának
(2)bekezdése alapján a szerződéskötés helye szerinti vagylagos illetékességi ok miatt is fennáll a (település 1)-i Törvényszék illetékessége. Az ítélőtábla azonban nem értett egyet az elsőfokú bíróság alávetés körében tett megállapításaival. Az illetékesség kikötése mindig az elsőfokú bíróság illetékességére vonatkozik. Az illetékesség a hatáskör területi megosztását jelenti a bíróságok között, értelemszerű, hogy csak az egyébként hatáskörrel rendelkező bíróság illetékessége köthető ki, hatáskörrel nem rendelkező bíróság illetékességének a felek nem vethetik alá magukat (BDT2000.291.). Az alávetési kikötés nem eredményezheti azt, hogy a felek mellőzzék a jogvita elbírálására irányadó hatásköri szabályokat (BH1993.434., BH1993.99., BH1995.222., BH1995.480., BH1997.234.). Amennyiben az alávetési megállapodás az irányadó hatásköri szabályt sérti, akkor ez a megállapodás nem vehető figyelembe (BH2001.433.). Tekintettel arra, hogy a peres felek szerződésében kikötött alávetési megállapodás a jelenleg már (település 1)-i Járásbíróság illetékességére vonatkozott és a perre a törvényszéknek van hatásköre, az alávetési megállapodás kiterjesztően nem értelmezhető és az a jelen esetben nem vehető figyelembe. Ennek ellenére a fent kifejtettek szerint, a Pp. 29. §
(1)bekezdése alapján a perre a (település 1)-i Törvényszék illetékes. Az alperesek a Pp.
  1. §-ának b) pontja szerinti pertársak, mert a felperes alperesekkel szembeni követelése ugyanabból a jogviszonyból ered. A Pp.
  2. §-ának
(1)bekezdése szerint az
  1. § b) pontja alá eső pertársaság esetén egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára. A III. rendű alperes a per első tárgyalásán szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, érdemi ellenkérelmet sem terjesztett elő, és a felperes kérte a III. rendű alperessel szemben a bírósági meghagyás kibocsátását. Az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a III. rendű alperessel szemben a bírósági meghagyást kibocsátotta, mert az I., II. rendű alperesek írásbeli érdemi ellenkérelme a Pp.
  2. §-ának
(1)bekezdése alapján nem hatott ki a III. rendű alperesre, mulasztását nem pótolta. A 2/2009. PJE határozat 1.a. pontja egyértelműen rögzíti, hogy bírósági meghagyás kibocsátásának a törvényben meghatározott perek, pertípusok kivételével valamennyi perben helye van. A törvényben írt feltételek fennállása esetén a bíróság nem mellőzheti a bírósági meghagyás kibocsátását. A III. rendű alperes hivatkozásával ellentétben nemcsak pénzkövetelés kapcsán bocsátható ki bírósági meghagyás, hanem megállapítási vagy tűrésre irányuló kereseti kérelem esetén is, amennyiben annak nincs jogszabályi akadálya. Jelen perben a III. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelem kapcsán a bírósági meghagyás kibocsátható volt, ezért az elsőfokú bíróság helyesen marasztalta a III. rendű alperest a Pp. 136/A. §
(2)bekezdésének harmadik fordulata alapján a bírósági meghagyással szemben benyújtott ellentmondás illetékében. A perben nem volt vitás, hogy a felperes és a perben nem álló A Kft. között kölcsönszerződés jött létre és ennek biztosítására az I., II. rendű alperesek készfizető kezességet vállaltak, míg a III. rendű alperes dologi kötelezettként kötött jelzálogszerződést a felperessel ugyancsak a kölcsönszerződés biztosítására. Az alperesek azt sem vitatták, hogy a felperes az adós mulasztása miatt a kölcsönszerződést jogszerűen mondta fel. Az alperesek pusztán azt kifogásolták, hogy a felperes nem igazolta, hogy a felmondás az adóssal szemben hatályosult, illetve, hogy a felperes az I., II. rendű alpereseket tájékoztatta a felmondásról, illetve a lejárt követelés összegéről esedékességéről. A felperes az adóshoz címzett,
  1. október
  2. napján kelt felmondó levelet
  3. sorszám alatt csatolta az iratokhoz. A felmondó levelet tartalmazó borítékból megállapítható, hogy az
  4. október
  5. napján került feladásra postai úton ajánlott, tértivevényes küldeményként az adóshoz, azt az adós nem vette át, „nem kereste” jelzéssel érkezett a felperes vissza. Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy a kölcsönszerződés részét képező üzletszabályzat I.
  6. pontja erre az esetre alkalmazható kézbesítési vélelmet tartalmaz, mi alapján egyrészről a felmondó levél megküldését megtörténtnek kell tekinteni az ellenkező bizonyításáig, illetve vélelmezni kell, hogy az elküldéstől számított 4 nap alatt az adós a felmondó levelet megkapta. A felmondó levél megküldésére
  7. október
  8. napján került sor, ezért a felmondást
  9. október
  10. napjával kézbesítettnek kellett tekinteni. A felmondás
  11. október
  12. napján hatályosult, a kölcsönszerződés ezen a napon megszűnt. A felperes keresetlevél mellékleteként csatolt felszólító levelekkel igazolta, hogy az I., II. és III. rendű alpereseket a kölcsönszerződés felmondásáról tájékoztatta, egyúttal felszólította az alpereseket a lejárt tartozás megfizetésére. Az I. és II. rendű alperesekre, mint a kölcsönszerződést készfizető kezesként aláírókra a kézbesítési vélelem ugyanígy irányadó, ezért megállapítható, hogy az I. és II. rendű alperesek felmondásról történő tájékoztatása és a lejárt tartozás megfizetésére vonatkozó felszólítása megtörtént. Az ítélőtábla vizsgálta, hogy a II. rendű alperessel szemben lefolytatott csődeljárás befolyásolja-e a felperes alperesekkel, mint kezesekkel és zálogkötelezettel szembeni igényérvényesítését. Tény, hogy a II. rendű alperes
  13. május
  14. napjától
  15. szeptember
  16. napjáig állt csődeljárás alatt és a felperes a II. rendű alperes csődeljárásába hitelezői igényt nem jelentett be. A II. rendű alperes csődeljárásának kezdő időpontjában hatályos csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  17. évi XLIX. tv. (Cstv.)
  18. §-ának
(1)bekezdés
  1. cc)pontja alapján hitelező csődeljárásban a
  2. ca)és
  3. cb)pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró pénz vagy pénzben kifejezett létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette. A hitelezőknek a Cstv. 10. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül be kell jelenteniük az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A Cstv. 20. §
(3)bekezdése alapján a határidő elmulasztása esetén a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá, a bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti. Az ítélőtáblának abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes a II. rendű alperes csődeljárása kapcsán hitelezőnek tekinthető-e. A II. rendű alperes a kölcsöntartozásnak nem a főadósa, hanem a készfizető kezese volt. A II. rendű alperes csődeljárása alatt a felperes a főadóssal szemben a kölcsönszerződésből eredően igényt nem érvényesített, a kölcsönszerződés felmondására csak a II. rendű alperessel szemben folyt csődeljárás befejezését követően,
  1. október
  2. napján került sor. Az I., II. rendű alperesekkel, mint kezesekkel szemben ezen időponttól kezdődően vált a tartozás esedékessé. A II. rendű alperes csődeljárása alatt a kölcsöntartozás adósával szemben sem járt le a teljes tartozás, hiszen csak későbbi időpontban került a kölcsönszerződés felmondásra. Amennyiben a főkötelezett került volna csődeljárás alá, vele szemben a felperesnek a még le nem járt követelést is be kellett volna hitelezői igényként jelenteni, azonban a készfizető kezessel szemben fellépni csak a főkövetelés lejártának időpontját követően lehet, ezt megelőzően a kezesnek nincs tartozása a jogosulttal szemben. A felperes tehát a II. rendű alperes, mint készfizető kezes csődeljárása kapcsán, a csődeljárás teljes időtartama alatt nem volt hitelezői pozícióban, mert ekkor nem volt a II. rendű alperessel szemben sem lejárt, sem le nem járt követelése, ezen időszakban a II. rendű alperesnek nem kellett az adós tartozásáért helytállni. Ha a főkötelezettel szemben a készfizető kezes elleni csődeljárás kezdő időpontjában még nem járt le a követelés, a készfizető kezes csődeljárásában hitelezői igény e követelés alapján nem jelenthető be (EBD2011.2422.). A felperes tehát a II. rendű alperes csődeljárásába a hitelezői igényt nem jelenthette be, a II. rendű alperes csődeljárása kapcsán hitelezőnek nem minősült, ezért a hitelezői igénybejelentés elmulasztásához a felperes jogvesztése nem kapcsolódik, emiatt az I., II., III. rendű alperesek sem mentesülnek, mint készfizető kezesek és dologi adós a felperessel szembeni helytállás alól. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg az I., II. és III. rendű alperesek helytállási kötelezettségét. Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmének összegszerűsége tekintetében az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően járt el, amikor az alpereseket felhívta a felperes által tételesen kimunkált tartozás kapcsán arra részletes nyilatkozat, illetve az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésére. Az alperesek bírói felhívás és figyelmeztetés ellenére a felperes keresetének összegszerűségét csak általánosságban vitatták, a felperes által tételesen kimunkált és levezetett, összegszerűen megjelölt kereseti kérelem tekintetében részletes nyilatkozatot nem tettek, nem jelölték meg, hogy az elszámolás mely tételét és milyen okból vitatják. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megfelelően járt el, amikor a kereset összegszerűségét alátámasztó felperes által kimunkált tartozás kimutatást ítélkezése alapjául elfogadta. Az összegszerűséget a A Kft-vel szembeni felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igény sem befolyásolta, tekintettel arra, hogy a felperes a tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat és költségek – ide nem értve a felszámolással kapcsolatos költségeket – tekintetében a jelen kereseti kérelemmel egyezően nyújtotta be hitelezői igényét, ezért a Cstv.
  3. §
(3)bekezdés szerinti jogvesztés nem áll fenn a járulékos kötelezettek vonatkozásában sem. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helyes indokai szerint helybenhagyta. Az alperesek fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért az ítélőtábla kötelezte az alpereseket a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján a felperes perrel felmerült költségei, így a felperest képviselő ügyvéd arányos munkadíja megfizetésére azzal, hogy az ítélőtábla e körben figyelembe vette, hogy a felperes jogi képviselője a másodfokú tárgyaláson megjelent, illetve mindkét fellebbezés kapcsán fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő. Az alperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték viseléséről az ítélőtábla az 1990. évi XCIII. tv. 74. §-ának
(3)bekezdésére figyelemmel a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §ának
(2)bekezdése és a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint kötelezte az alpereseket, figyelembe véve, hogy az alpereseknek együttesen a maximális fellebbezési eljárási illetéket kelljen viselnie. Szeged,
  1. február
  2. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k.. Gál Marianna s.k.. Dobler László s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.