Gf.40351/2018/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése, másodlagosan a Ptk. 230.§

(1)bekezdése, eredeti állapot helyreállítása címén, amennyiben a tagi kölcsön jogcíme nem megalapozott, úgy a Ptk. 361.§

(1)bekezdésére, jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozott. Alperes a per megszüntetése iránti kérelem és a kereseti kérelem elutasítását indítványozta előadva, a rendkívüli ellentmondással nem késett el. Tagi kölcsönt nem kapott, erről szerződés, taggyűlési határozat nincs, a 10.000 € összegű utalás nem is felperestől érkezett, azt felperes nem követelheti vissza. Az elsőfokú bíróság a

1. január 23-án kelt 3.G.43.568/2016/
2. számú ítéletével kötelezte alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 € tőkét, valamint ezen összeg
3. június
4. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes, az Európai Központi Bank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamat mértékével egyező mértékű késedelmi kamatát. Kötelezte továbbá tizenöt napon belül 1.325.192 Ft perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában elsődlegesen a per megszüntetésére irányuló kérelmet értékelte, a
5. évi L. törvény 1.§, a Pp. 130.§

(1)bekezdése, 315.§

(2)bekezdés a) pontja, 321.§

(1)bekezdése, valamint a

1. évi L. törvény 32.§, 36.§, 37.§-ai részletes ismertetése után kifejtette, a közjegyző a kötelezett által előterjesztett ellentmondást elutasította, a határozat jogerőre emelkedett, a kötelezett
2. sorszámú beadványát azonban tartalma szerint rendkívüli ellentmondásnak tekintette és ekként bírálta el, így nem a korábban elutasított ellentmondást bírálta el ismételten. A rendkívüli ellentmondás előterjesztésének feltételei fennálltak, a fizetési meghagyással kapcsolatban kézbesítési vélelem állt fenn, amit a kötelezett megdönteni nem tudott, így a kötelezett a
3. évi L. törvényben foglalt lehetőséget vette igénybe. A rendkívüli ellentmondás előterjesztésére nyitva álló határidő nem telt el, végrehajtás nem indult, az el sem kezdődött, annak pedig nincs akadálya, hogy a cselekményt valamelyik fél a határidő megkezdődése előtt teljesítsen, így a per megszüntetésére nem kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 523.§

(1), 526.§

(1)és

(2)bekezdései alapján marasztalta alperest a tagi kölcsön címén előterjesztett kereseti kérelem alapján, utalva arra, írásbeli kölcsönszerződés nem jött létre, annak sem volt nyoma, hogy a taggyűlés tagi kölcsönnel kapcsolatban határozatot hozott volna. A cégnek azonban csak két tagja van, felperes és volt házastársa. Életszerű, hogy a taggyűlés formálisan nem működött, a tagok egymással egyeztetve döntöttek olyan kérdésekben, melyekben egyébként a taggyűlés lenne jogosult dönteni. A meghallgatott tanúk, alperes könyvelését végzők megerősítették, alperes akkori törvényes képviselője tájékoztatta őket arról, hogy a perbeli összegek tagi kölcsönök. A két átutalásból az egyik nem közvetlenül felperestől érkezett, de az utalás a felperes nevében történt és ennek a tételnek a könyvelése előtt is egyeztetett a könyvelő a törvényes képviselővel, aki arról tájékoztatta, hogy ezt az összeget is felperestől érkezett tagi kölcsönként kell nyilvántartani. A felperes csatolta azon levelet, mellyel a kölcsönszerződést megszüntette. Igazolta ennek kézbesítését, csatolásra került továbbá alperes korábbi jogi képviselőjének két levele, mellyel úgy nyilatkozott, a perbeli követelést meg kívánja fizetni. Összességében az elsőfokú bíróság az elsődleges jogcím alapján adott helyt a keresetnek, a további jogcímeket nem vizsgálta és a Pp. 78. §, valamint a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§

(1)bekezdés b) pontja és

(2)bekezdése alapján mérsékelt összegű perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet ellen alperes fellebbezett, elsődlegesen annak megváltoztatását és a felperesi kereset teljes elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a tényállás megállapítása téves volt, a szükséges bizonyítást a bíróság nem folytatta le, a felperes kölcsönszerződésre hivatkozott, de ez esetben kétséget kizáróan bizonyítani kellett volna, hogy a felek között hol, mikor, milyen tartalommal, feltételekkel jött létre a kölcsönszerződés, a követelés mikor vált esedékessé, mikor járt le és mikor kellett volna visszafizetni. Írásbeli kölcsönszerződést a felperes nem csatolt, ilyen szerződést a felek nem kötöttek, életszerűtlen, hogy 30.000 € összeg kifizetése kapcsán semmilyen okirat nem készül. A felperes összemosta alperest ....., mint volt élettárssal és ügyvezető tulajdonossal. Tévesen utalt arra a bíróság, hogy miután a felek élettársak voltak, csupán formálisan működött a taggyűlés. Ez a megállapítás téves, a gazdasági társaságnak törvényesen kellett működnie, taggyűlési jegyzőkönyv, döntés pedig nem született a tagi kölcsönnel kapcsolatban. A könyvelést végző tanú vallomása nem elégséges, a 10.000 € tekintetében egy teljesen indifferens harmadik személy gazdasági társaságból érkezett pénz az alpereshez. Szóbeli kölcsönszerződés megkötését sem bizonyította felperes, alperesi részről nem volt tartozáselismerés és a pénzmozgás részben harmadik személytől érkezett. Ezen ellentmondásokat az elsőfokú bíróság nem tárta fel, nem tisztázta. A bíróság nem mellőzhette volna a peres felek személyes meghallgatását, illetve.....meghallgatását, a pénzügyi elszámolás vizsgálatát. Amennyiben a felperes és ..... élettársi kapcsolatban éltek, akkor vagyonközösség is állt fenn közöttük, így ez is kizárná, hogy felperes kizárólagosan jogosult a kölcsönkövetelésre. Elsődlegesen bizonyítottság hiányában, másodlagosan eljárási hiányosságok miatt megalapozatlan az ítélet. Költségmentesség, illetve másodlagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte, hivatkozva arra, a társaság kizárólag a székhelyeként szolgáló ingatlantulajdonnal rendelkezik. Kérte a perköltségekben felperest marasztalni. A fellebbezési tárgyalásról való távolmaradását kimentette, fellebbezését fenntartva. A felperes fellebbezési ellenkérelmében - megismételve korábbi előadását - a per megszüntetését, illetve a közjegyző perré alakulást megállapító határozata hatályon kívül helyezését kérte, utalva arra, az ellentmondás elkésettsége miatt a perré alakulás megállapítása tévesen történt, a rendkívüli ellentmondás is elkésett, a perré alakulás törvényi feltételei nem álltak fenn. Másodlagosan az ügy érdemére vonatkozóan utalt a tanúk vallomására, továbbá arra, maga ..... utasította alperes könyvelését végző társaságot, hogy a beérkezett perbeli összegeket felperes tagi kölcsöneként könyveljék. Alperes tulajdonosai elfogadták és jóváhagyták a felperes által nyújtott tagi kölcsönöket. Téves volt a fellebbezés abban a tekintetben is, hogy nem volt tartozáselismerés, utalt a becsatolt levelezésre. A

1. január 28-i utalás kapcsán hivatkozott az átutaló társaság nyilatkozatára, alperes állításával ellentétben bizonyításra került, hogy ez az összeg is a felperestől érkezett, az alpereshez felperes nevében történt az utalás. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, szükségtelen volt .... meghallgatása. Nem releváns, hogy felperes és ..... élettársi kapcsolatát az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, az a pernek nem volt tárgya, így az esetleges kettejük közti vagyonközösség és elszámolás sem. A felperes bizonyította a követelését, feltételesen ideiglenes intézkedés elrendelését, illetve pénzkövetelés biztosítása érdekében végrehajtási jog bejegyzését kérte alperes tulajdonában lévő ingatlanra. Becsatolta a Fővárosi Törvényszék .../
2. a 13 határozatát és a Fővárosi Ítélőtábla 13.Ktf.44.041/2018/
3. számú határozatát. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytállóak voltak levont jogi következtetése is, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. A per megszüntetésével kapcsolatosan az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, az nem volt indokolt, ebben a körben a Fővárosi Ítélőtábla utal a BDT2016.3503 számú jogesetben írtakra, arra, a közjegyző perré alakulást megállapító határozata értesítése pervezető végzés, ellene nincs helye fellebbezésnek és a közjegyző ezen határozatát a perbíróság nem helyezheti hatályon kívül. A perré alakulást megállapító határozat folytán mind a felperes, mind az alperes a jelen perben adhatta elő érveit, álláspontját, felperes a kereseti kérelmét alátámaszthatta, alperes a kereseti kérelemmel szemben a védekezését előterjeszthette. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, az elsőfokú bíróság a becsatolt korábbi levelezés, illetve .... és .... tanúk vallomása alapján helytállóan állapította meg, hogy felperes az alperesnek tagi kölcsönt nyújtott és helyesen kötelezte annak visszafizetésére. A korábbi levelezés ténybeli elismerést tartalmaz, a tanúk vallomása pedig egyértelmű volt abban a tekintetben, hogy alperes ügyvezetője, .....kifejezett utasítása alapján számvitelileg is tagi kölcsönként tartották nyilván a 20 ezer, illetve 10 ezer eurós átutalást. Helytállóan mellőzte az elsőfokú bíróság a további bizonyítást is, mint szükségtelent. A felperes és ..... közti elszámolás nem tárgya a jelen pernek. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254.§

(3)bekezdése alapján helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. A Pp. 78.§

(1)bekezdése, a Pp. 239.§-a, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§

(5)és

(6)bekezdése figyelembevételével kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest az államnak külön felhívásra az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték, valamint a felperes javára a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest, 2019. január 30. napján Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró Dr. Kolozs Balázs s. k. bíró