DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.817/2018/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Papp-Kalász-Tóth Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr Kalász Imre ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a személyesen eljárt alperes neve (címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 13.P.20.988/2018/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett,
- sorszám alatt kiegészített fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, az állami adóhatóság külön felhívására 64 000 (hatvannégyezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az alperes
- szeptember 21-én két darab fűtőtestet rendelt a felperes webáruházában (X), majd megrendelését kiegészítette további egy fűtőtesttel. Az alperes által megbízott futárszolgálat
- szeptember 25-én gondoskodott a megrendelés kiszállításáról. Az alperes ezt követően az alábbi közlést helyezte el a felperes www.y.hu internetes keresőoldalról elérhető profilján: „A terméket amit rendeltem nem ill. hiányosan kaptam meg. Azóta sem email re sem telefonra nem reagálnak. Csalo szemét társaság!! ! Amiért tőlük vásároltam: Soha többé és másnak sem ajánlom! !! Amiben fejlődhetne ez a bolt: Becsapnak nem kapod meg amit rendeltem és kifizettel ! !" E közlés - a közreadó nevének mellőzésével -
- október 2-án megjelent a webáruházra vonatkoztatva a www.................. internetes oldalon is. Miután az alperes elismerte a közte és a felperes ügyvezetője között
- október 4-én történt telefonbeszélgetés során, hogy a vélemény tőle származik, mivel csak két terméket kapott meg, vállalta, hogy kifogásának rendezése esetén törli a közlést. A felperes ezt követően,
- október 5-én saját költségére küldött az alperesnek még egy fűtőtestet. Az alperes ezt követő néhány napon belül törölte vásárlói véleményét a felperes www.y.hu internetes keresőoldalról elérhető profilján, és négycsillagosra értékelte a webáruház szolgáltatását. A közlés................ weboldalon történő törlésére azt követően került sor, hogy az alperes a per során annak kivizsgálására bízta meg V. T. informatikai igazságügyi szakértőt (a továbbiakban: magánszakértő), hogy e weboldalról hogyan lehet törölni a véleményt. Az alperes a magánszakértő által meghatározottak alapján
- január
- napját követően töröltette a véleményt. A felperes módosított kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy az alperes a fent idézett közlésével megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Elégtételadásként azt kérte, hogy az alperes három alkalommal tegye közzé a jogsértés tényét a .............. internetes oldalon. Emellett 1 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint az alperes közlése sérti jóhírnevét, amelyet a kért sérelemdíj kompenzál a szerződés részét képező általános szerződési feltételek szerint. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elismerte, hogy tőle származott a www.y.hu <http://www.y.hu/> oldalon pár napig olvasható közlés, tagadta ugyanakkor, hogy a www...... oldalon szerepelt véleményt ő tette volna közzé. Álláspontja szerint nem sértette meg a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, a kért sérelemdíj pedig semmis szerződéses rendelkezésen alapul. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy „az alperes azzal a magatartásával, hogy a felperesnek a www.y.hu <http://www.y.hu/> internetes kereső oldalán, a „vélemények" felületen azt a hozzászólást, „kommentet" tette, hogy „Csalo szemét társaság!!!!", „Becsapnak nem kapod meg amit rendeltem és kifizettel!!", megsértette a felperesnek a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát". Kötelezte az alperest, hogy „15 napon belül az ítéletnek a jogsértés tényét megállapító rendelkezését a www.y.hu <http://www.y.hu/> internetes felületen, a felperes oldalán, az alperes nevének a feltüntetésével, a „vélemények" felületen tegye közzé". Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 200 000 Ft sérelemdíjat. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 55 000 Ft perköltséget, és megállapította, hogy a felek maguk viselik az ezt meghaladó költségeiket. Az ítélet indokolásában idézte a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:45 §-ának
(2)bekezdését, majd leszögezte, hogy a nem vitásan a www.y.hu <http://www.y.hu/> internetes felületen megjelent alperesi közlések közül a „csaló, szemét társaság", „becsapnak, nem kapod meg, amit rendeltem és kifizettél" sértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az alperes tagadta, hogy e közlését ő jelentette meg a www................ <http://www...... oldalon, amellyel összefüggésben a felperes is csupán a megjelent „komment" szövegét tudta igazolni, azt nem, hogy az alperestől származott. Az ennek kiderítésére irányuló bizonyítási indítvány hiányában nem kerülhetett sor annak igazolására, hogy lehetséges-e a www.y.hu <http://www.y.hu/> internetes felületen közölt vélemény automatikus megjelenése a www................ <http:......... oldalán is. Ennek amiatt lett volna jelentősége, hogy a jogsértő „komment" mennyi ideig volt a vélemények között olvasható, és ezért terheli-e felróhatóság az alperest. A felperes elkésett az erre irányuló, a 2018. október 8án a bíróságra érkezett bizonyítási indítványával, annak teljesítése a per elhúzódását eredményezte volna, de annak teljesítéséhez az alperes sem járult hozzá. Ezért elutasította a szakértői bizonyításra vonatkozó felperesi indítványt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.) 105. §-ának
(1), valamint 141. §-ának
(2)és
(6)bekezdései alapján. Utalva a Ptk. 2:51 §-a
(1)bekezdésének
- a)és
- c)pontjaira, a www.y.hu <http://www.y.hu/> oldalon keresztül rendelte el az elégtételadást. A sérelemdíjjal összefüggésben idézte a Ptk. 2:52. §-ának
(1)-
(3)bekezdéseit, majd megállapította az alperes érvénytelenségi kifogása alapján, hogy a felperes általános szerződési feltételeiben a jóhírnév megsértése esetére kikötött legalább 1 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére vonatkozó rendelkezés tisztességtelen. Ugyanakkor elfogadta a felperes érvelését, amely szerint a vásárlók által megfogalmazott vélemények (kommentek) nagymértékben befolyásolják az interneten vásárló fogyasztókat, és egy negatív tartalmú komment rövid ideig történő megjelenése is alkalmas lehet a forgalom csökkenésére. A „csaló, szemét társaság", a „becsapnak" közlések nyilvánvalóan alkalmasak arra, hogy elriasszák a fogyasztót az internetes vásárlástól. Ez az anyagi káron túl immateriális sérelemmel is jár. Azt is értékelte ugyanakkor, hogy a közlés rövid ideig volt megtalálható a y véleménynyilvánítási felületén, az alperes pedig annak törlését követően 4 csillaggal értékelte a felperesi webshopot. Mindezeket mérlegelve 200 000 Ft sérelemdíj megfizetését találta indokoltnak. 50-50%-ban határozta meg a pernyertesség-pervesztesség arányát, ezért az 1952. évi Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése alapján ezen arányban számolta el a felperes oldalán felmerült, illetékből és ügyvédi munkadíjból álló költséget. A felperes fellebbezett az ítélet ellen, amelyben az alábbiak szerint kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását: - kérte a megállapításra vonatkozó rendelkezés kiegészítését azzal, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a www............ weboldalon tett, „Csaló, szemét társaság", „Becsapnak, nem kapod meg, amit rendeltél és kifizettél" kommentekkel is, - kérte az ítélet jogsértés tényét megállapító rendelkezésének közzétételét a www................ internetes oldal felperesre vonatkozó vélemények részén az alperes nevének feltüntetésével, - kérte felemelni a sérelemdíjat 1 000 000 Ft-ra. A kiegészített fellebbezésben foglaltak szerint egy vélemény csak akkor kerülhet fel a www................ oldalra, ha a véleményező azt oda bejegyzi, ezért kizárható, hogy a www.y.hu oldalra bejegyzett vélemény „automatikusan" felkerüljön az árukereső honlapra. A magánszakértői vélemény nem válaszolta meg, hogy a véleményt miként jegyezték be e honlapra, azonban a szövegkörnyezetéből kiderül, hogy a kommentelő jegyezhette be, hiszen az üzemeltető a kommentelő kérése alapján tudta eltávolítani. A szakértői véleményből megállapítható, hogy a törlésre vonatkozó kérelmet
- január 29-én küldték meg, azaz a vélemény
- október
- napjától
- január
- napjáig biztosan fenn volt e honlapon. E kérdések egyértelmű tisztázása, bizonyítása érdekében kérték a honlap üzemeltetője, az O Kft. megkeresését, hogy arra nyilatkozzon, hogy felkerülhet-e a honlapjukra egy vásárlói vélemény a kommentelő közrehatása nélkül. Tény, hogy az indítvány elkésett, hiszen az előterjesztésére megadott határidő
- szeptember
- napján lejárt, azonban amennyiben határidőn belül terjesztette volna elő, az elsőfokú bíróság pedig észszerű határidőt biztosít a címzettnek, indokolt lett volna a
- október 8-i tárgyalás elhalasztása. Emellett az elsőfokú bírság akár a tárgyaláson is felkereshette volna e honlapot, és meggyőződhetett volna arról, hogy miként kerülhet sor egy komment elhelyezésére. Mivel az elsőfokú bíróság nem állapította meg a jogsértést e honlap tekintetében is, ennek következménye volt a sérelemdíj alacsony összegben történő megállapítása. Az alperes nem terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet. Az ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezést az
- évi Pp. 256/A. §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján, és azt megalapozatlannak találta az alábbiak szerint. Az ítélőtábla fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének jogsértést megállapító, elégtétel adására és sérelemdíj megfizetésére kötelező rendelkezéseit, továbbá a felperes által alkalmazott általános szerződési feltétel részleges érvénytelenségére tett megállapítást. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást a fellebbezett rész vonatkozásában, és abból helytálló jogi következtetéseket vont le. Az ítélőtábla annyiban korrigálja az elsőfokú ítélet indokolását, hogy az elsőfokú bíróság által mellőzött felperesi indítvány nem szakértői bizonyításra irányult (ítélet 4. oldal 3. bekezdés), hanem a www................ honlap üzemeltetőjének megkeresésére (4. sorszámú beadvány). Az ítélőtábla egyebekben maradéktalanul egyetértett az elsőfokú ítélet indokolásával, és csupán a fellebbezésben foglaltak miatt utal az alábbiakra: Az elsőfokú bíróság helytállóan hívta fel a felperes utolsó tárgyalási napon előterjesztett, nem vitásan elkésett bizonyítási indítványával szemben az 1952. évi Pp. 105. §-ának
(1), továbbá 141. §-ának
(2)és
(6)bekezdéseit. Az
- évi Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján a fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a törvény másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti. A 141. §
(2)bekezdése szerint a bíróság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges , a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. A
(6)bekezdés értelmében pedig ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a
(2)bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. Az ítélőtábla mindezek mellett utal arra is, hogy a felperes mellőzött bizonyítási indítványa az 1952. évi Pp. 192. §-a
(1)bekezdésének elvi alapjain nyugszik. E szerint bíróságnál, más hatóságnál, közjegyzőnél vagy valamely szervezetnél lévő irat beszerzése iránt a fél kérelmére a bíróság intézkedik, ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti. Az ............... oldalt üzemeltető O Kft. nyilatkozatának beszerzése nem igényelte az elsőfokú bíróság eljárását. A felperes maga is megkereshette volna e Kft.-t, mint ahogy azt az alperes által 3/A/
- sorszám alatt becsatolt szakértői véleményben foglaltak szerint a magánszakértő is tette, akinek
- január 29-i, pontosított kérdésére a „megkeresett" aznap válaszolt. E vonatkozásban tájékoztatási kötelezettség sem terhelte az elsőfokú bíróságot a jogi képviselővel eljáró felperes irányában az
- évi Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján. A fentiekkel összefüggő kötelezettsége akkor keletkezett volna az elsőfokú bíróságnak, ha a felperes nem kapott volna megfelelő választ, vagy a választ az alperes vitássá teszi. Az elsőfokú bíróság tehát megalapozottan utasította el a bizonyítási indítványt, és állapította meg, hogy a felperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének a www................ oldalon megjelent közlés esetében. Erre tekintettel alaptalan volt a fellebbezés további, a jogsértés megállapításával és elégtétel adásával kapcsolatos kitétele is. A sérelemdíjat érintő fellebbezés is alaptalan volt. A felperes - nem vitatva az általános szerződési feltétel részleges érvénytelenségét - amiatt kérte a sérelemdíj felemelését, mert az alperes részéről a www................ oldalon is megvalósult a jogsértés. Mivel a felperes ezzel kapcsolatos hivatkozása a fentiek szerint alaptalan volt, megalapozatlanul kérte erre tekintettel a sérelemdíj felemelését is. Az ítélőtábla a teljesség kedvéért jegyzi meg, hogy a jogsértés helyéül szolgáló felületen jelenleg elérhető 12 „vélemény" közül 3 a sérelmezett alperesi közléshez hasonló tartalmú. A kifejtett okok miatt az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét az 1952. évi Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján. A felperes pervesztes lett a másodfokú eljárásban, ezért a költségmentesség bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján viselni köteles a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán meg nem fizetett fellebbezési illetéket. Az alperesnek nem merült fel másodfokú perköltsége, ezért arról nem kellett rendelkezni. Debrecen,
- március
- Dr. Bakó Pál s.k. a tanács elnöke, Dr. Árok Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Tibor Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő