← Magyarország

Bfv.973/2018/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Jelentős és gyakorlatot érintő változtatás a jelenleg hatályos Be. részéről az, hogy a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező okok közül kikerült az indokolási kötelezettség megsértésének azon esete, amikor az ítélet indokolása és rendelkező része nem áll egymással ellentétben, viszont az indokolás hiányosságai kapcsán az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, valamint a törvényes vád hiánya is. A tárgyalási időköz megsértése, a nyomozás, illetve a vádemelés előtti eljárási szabálysértések sem a korábbi, sem a jelenlegi Be.-ben nem képezték, illetve képezik felülvizsgálati okokat. II. Aki a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján a költségvetési csalás bűncselekményét követi el. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.973/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: költségvetési bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... és társai Elsőfok: tárgyalás, Járásbíróság,
  4. április 14., csalás nyilvános 37.B.1073/2014/
  5. számú ítélete, Törvényszék,
  6. február 21., nyilvános ülés, 1.Bf.404/2016/
  7. számú végzése Harmadfok: Az indítvány előterjesztője:... IV. rendű terhelt meghatalmazott védője Másodfok: Az indítvány iránya: a IV. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Debreceni Járásbíróság 37.B.1073/2014/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.404/2016/
  9. számú végzését ... IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Debreceni Járásbíróság a
  10. április 14-én meghozott és kihirdetett 37.B.1073/2014/
  11. számú ítéletében ... IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki - 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont], amelyet bűnsegédként követett el, és - 1 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  1. §), amelyet bűnsegédként követett el. [2] Ezért őt halmazati büntetésül 300 napi tétel - 1.500 forint/napi tétel összegű -, mindösszesen 450.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint a terhelt vonatkozásában felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [3] Az elsőfokú ítélet ellen a IV. rendű terhelt és védője jelentettek be fellebbezést, elsődlegesen hatályon kívül helyezés végett, másodlagosan felmentés érdekében. [4] A Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  2. február 21én kihirdetett 1.Bf.404/2016/
  3. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett ... IV. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. II. [5] [6] [7] [8] A jogerős ítélet ellen ... IV. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő - a Kúrián
  4. július 9-én érkeztetett felülvizsgálati indítványt, amelynek a jogalapját az
  5. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.)
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában megjelölt okokra alapította. A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa szerint téves és jogszabálysértő mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú határozat a következők miatt. A 2015. június 18-i tárgyalás (/31-es számú tárgyalási jegyzőkönyv) megtartásának törvényi akadálya volt, tekintettel arra, hogy a IV. rendű terhelt vonatkozásában az idézés kézbesítése és a tárgyalás napja között nem telt el 8 nap. Ennek ellenére a tanács elnöke a tárgyalást megtartotta akként, hogy a IV. rendű terheltet a tárgyalásról elküldte, és a terhelt társait hallgatta meg a tárgyaláson. Ezzel álláspontja szerint sérült a védence védekezéshez való joga. Tévedtek továbbá az eljárt bíróságok akkor, amikor nem vizsgálták védői indítványra sem - a ... eljárási szerepét, helyzetét. Az eljárás iratai alapján tényként állapítható meg, hogy az ügyben a nyomozást a hivatal 1 folytatta le, míg a feljelentést a hivatal 2 tette. Vagyis a feljelentő és a nyomozóhatóság ugyanazon szerv volt: a ..., tekintettel arra, hogy mind az ..., mind pedig a ... a ... szervezeti egysége, egy és ugyanazon szerv része. [9] Ebből következően kérdésessé válik, hogy mennyire tekinthető legitimnek az ügyészi szakasz. [10] A védelem hivatkozott arra is, hogy azon túlmenően, hogy az arra nem jogosult nyomozóhatóság folytatta le a vádemelés alapját képező nyomozást, az ügyészség által benyújtott vádirat nem felel meg a Be. 2. §-ának meghatározott törvényi feltételeknek, ekként a vád nem tekinthető törvényesnek. Álláspontja szerint emellett a vádirati tényállás olyannyira hiányos, hogy a IV. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének a kérdése vonatkozásában az alapján állást foglalni nem lehet. [11] A felülvizsgálati indítvány szerint ugyanakkor az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog rendelkezéseinek sérelmével jártak el akkor, amikor az ügyben eljárt bíróságok csak és kizárólag a képviseleti jogosultság fennállását vizsgálták és vonták értékelési körbe, annak ellenére, hogy ennek a kérdésnek vizsgálata cégjogi kérdés, önmagában bűncselekmény megállapítására nem alkalmas. Ugyancsak nem alkalmas a büntetőjogi felelősség megállapítása atekintetben sem, mely szerint fiktív számla kiállítására került sor, azért, mivel a gazdasági esemény nem az adott gazdasági társaságok között jött létre. Ezáltal azonban a költségvetést kár nem érte, így hiányzik a törvényi tényállás egyik eleme is. Érvelése szerint ugyanis nem lehet összemosni az „adójogi felelősséget" a „büntetőjogi felelősséggel", mert utóbbi szükségképpeni feltétele, többlet eleme a költségvetést érő kár megvalósulása. [12] Kifogásolta továbbá, hogy a IV. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletek adósak maradtak annak a kérdésnek az eldöntésével, hogy a IV. rendű terhelt felelőssége vonatkozásában a bűnösség miként és hogyan alakul, a IV. rendű terhelt tudattartalma egyáltalán mit is fogott át: a IV. rendű terhelt tisztában volt-e azzal, hogy fiktív számlát állít ki, tisztában volt-e azzal, hogy a VI. rendű terhelt nem volt jogosult arra, hogy megbízást adjon a részére a számlák kiállítása tekintetében. Ugyancsak nem foglaltak állást az eljáró bíróságok a IV. rendű terhelt tudattartalma vonatkozásában arról sem, hogy a IV. rendű terhelt tévedésben volt-e akkor, amikor a számlákat kiállította. Az indítványozó védő szerint az ítéletnek a VI. rendű terheltet érintő megállapításaiból ugyanakkor azt a jogi megállapítást lehet levonni, hogy a IV. rendű terhelt tévedésben volt, így szándékos bűncselekmény elkövetése az esetében fel sem merülhet. [13] Minderre figyelemmel a IV. rendű terhelt védője elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatokat helyezze hatályon kívül és az eljárást törvényes vád hiányában szüntesse meg; másodlagosan az első- és másodfokú határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a IV. rendű terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában, ennek akadálya esetén bizonyítottság hiányában mentse fel; harmadlagos indítványa arra irányult, hogy a támadott határozatok hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezze. [14] A Legfőbb Ügyészség BF.988/2018. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta. [15] Indokolása szerint a védő által sérelmezett eljárás jogi jogszabálysértések, így a tárgyalási idézésre, a feljelentő és a nyomozó hatóság azonosságára, a törvényes vád hiányára, illetőleg a jogi indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó kifogásai nem minősülnek a felülvizsgálatot megalapozó abszolút jellegű eljárási szabálysértéseknek. [16] A legfőbb ügyészségi nyilatkozat a felülvizsgálati indítvány anyagi jogszabálysértést érintő részét alaptalannak találta. [17] Eszerint a bíróságok a tényállásból helytálló következtetést vontak le a IV. rendű terhelt bűnösségére. A IV. rendű terhelt tudattartalmát érintően pedig az irányadó tényállás alapján kizárólag a szándékosságra vonható következtetés. [18] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a Debreceni Járásbíróság 37.B.1073/2014/101. számú ítéletét, illetőleg a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.404/2016/8. számú végzését ... IV. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. 1. [19] A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) hatálya alatt került sor. [20] 2018. július 1. napján a korábbi, azaz az 1998. évi XIX. törvényt felváltva hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.), amelynek 868. §
(1)bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. [21] Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során e törvény, azaz a Be. rendelkezéseit alkalmazta. [22] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. [23] A megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is. [24] Ennek keretében a felülvizsgálati indítványban előterjesztetteket részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. [25] A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
  1. b)és
  2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. [26] A törvény tételesen megjelöli azokat az esetköröket, amikor helye van a rendkívüli jogorvoslatnak. A büntető anyagi jogszabályainak megsértését a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja, ezen belül az aa), ab), ac),
  2. ad)alpontjai;
  3. b)pontja, ezen belül a ba),
  4. bb)alpontjai; és
  5. c)pontjában foglaltak, ezen belül a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések eseteit a Be. 649. §
(2)bekezdés a), b), c),
  1. d)és
  2. e)pontjában pontosan meghatározott okok, míg a Be. 649. §
(3),
(4)és
(5)bekezdése szerint az e §-okban meghatározott Alkotmánybíróság, illetve nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata biztosítják a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [27] A korábbi (1998. évi XIX. törvény) Be. 423. §
(1)bekezdésében foglaltakkal egyezően a jelenleg hatályos Be. 650. §
(2)bekezdése deklarálja a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás támadásának kizártságát. [28] A felülvizsgálat alapvető szabálya tehát, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [29] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [30] Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [31] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy egyrészt a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). Másrészt a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.392.). [32] Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. [33] Ugyancsak változatlanok a revízió korlátaira vonatkozó szabályok. A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott keretek között bírálja felül a megtámadott határozatot. A jogalkotó a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a legsúlyosabb anyagi és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosít lehetőséget a jogerő feloldására, a jogerős ügydöntő bírósági határozatok megváltoztatására. [34] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában megjelölt - a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor - okból, valamint a Be. 649. §
(2)bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a védő által hivatkozott eljárási szabálysértésekre - bírálta felül.
  1. [35] A Kúria ... IV. rendű terhelt védőjének a felülvizsgálati indítványát az alábbi indokok alapján találta részben törvényben kizártnak. [36] Egyrészt a Kúria utal arra, hogy a nyomozás, illetve vádemelés előtti eljárás során esetleg megvalósult eljárási szabálysértések sérelmezése felülvizsgálat tárgyát nem képezik. Erre a folyamatban lévő eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések biztosítottak lehetőséget. [37] Másrészt a felülvizsgálati indítvány az eljárási törvényben meghatározott abszolút eljárási szabálysértést nem nevesít. A Kúria megállapítja, hogy jelentős és gyakorlatot érintő változtatás a jelenleg hatályos Be. részéről az, hogy a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező okok közül kikerült az indokolási kötelezettség megsértésének azon esete, amikor az ítélet indokolása és rendelkező része nem áll egymással ellentétben, viszont az indokolás hiányosságai kapcsán az ítélet felülbírálatra alkalmatlan [korábbi Be.
  2. §
(1)bekezdés III/a)], valamint a törvényes vád hiánya [korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés I/c)] is. A tárgyalási időköz megsértése sem a korábbi, sem a jelenlegi Be.-ben nem képezte, illetve képez felülvizsgálati okot. [38] Ezért ezek a kifogások a felülvizsgálat lefolytatását nem alapozták meg. 3. [39] A IV. rendű terhelt védője további felülvizsgálati okként hivatkozott a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára, vagyis arra, hogy az első- és másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg ... IV. rendű terhelt bűnösségét. [40] Érvelése szerint egyrészt a költségvetési csalás bűncselekmény egyik tényállási eleme - nevezetesen a költségvetést nem érte kár nem valósult meg, ennek hiányában a IV. rendű terhelt nem követhette el a bűncselekményt. Másrészt nem zárható ki a megállapított tényekből a védence vonatkozásában fennálló tévedés lehetősége sem. [41] Miután a tényállás tekintetében ilyen, a felülvizsgálatot megalapozó érvekre hivatkozott a védő, ezért a Kúria érdemben vizsgálta ezt a kérdést. [42] Mind az elsőfokú bíróság, mind a másodfokú bíróság ítélete a megállapított tényállás alapján részletes és kifogástalan indokát adta annak, hogy a IV. rendű terhelttel szemben vád tárgyává tett cselekmény a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján miért minősül költségvetési csalás bűncselekményének. [43] Annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában „mást tévedésbe ejt", teljesen egyezik a korábban hatályos Btk. 288. §-ában büntetni rendelt magatartással; ez utóbbi szerint a bűncselekményt ugyanis az követte el, aki a jogosulatlan előnyt a döntésre jogosult szerv megtévesztésével szerezte meg. [44] Egyebekben pedig a költségvetési csalás lényegében nem új bűncselekmény; abban a jogalkotó a korábban különböző tényállások keretében már büntetendő cselekményeket immár összevonva rendeli büntetni. [45] Az az elkövető, aki költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában megtévesztő magatartást tanúsított, mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori Btk. rendelkezései alapján bűncselekményt követett el; a korábban jogosulatlan gazdasági előny megszerzéseként büntetni rendelt cselekményt jelenleg költségvetési csalásként szankcionálja a törvény. [46] Ebből következően az, aki a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján a költségvetési csalás bűncselekményét követi el. [47] Miután pedig az IV. rendű terhelt cselekményével ennek a tényállásnak az elemeit megvalósította, az eljáró bíróságok törvényesen állapították meg, hogy ez a magatartás továbbra is bűncselekménynek minősül. [48] Az irányadó tényállás alapján a IV. rendű terhelt a cég 1-nek sem alkalmazottja, sem ügyvezetője, sem tulajdonosa nem volt, jogosulatlanul látta el kézjegyével az általa is tudottan valótlan tartalmú számlákat 2010. március 16-án és március 31-én. [49] Ezeket a számlákat ... VI. rendű terhelt adta át ... I. rendű terhelt részére, aki azokat a cég 2 könyvelésébe beállította, s az ezen alapuló valótlan tartalmú bevallásokat az adóhatósághoz benyújtotta. Az I. rendű terhelt azzal a magatartásával, hogy olyan számlákat állított be a cég 2 könyvelésének áfa és társasági adó bevallásába, amely gazdasági események nem a számlákon feltüntetett gazdasági társaságok között jöttek létre, megszegte az áfa törvény és a számvitelről szóló törvény tényállásban megjelölt rendelkezéseit, az adóhatóságot a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában szándékosan tévedésbe ejtette és ezáltal az állami adóbevétel összegét áfa adónemben összesen 9.422.000 forinttal, míg társasági adónemben összesen 4.000.608 forinttal csökkentette. [50] A IV. rendű terhelt pedig a hiteltelen számlák aláírásával a cég 3 számlájáról történő készpénz felvétellel, illetve a számlát a VI. rendű terhelt részére történő átadásával 3.000.000 forint áfa adóhiány keletkezéséhez nyújtott segítséget. [51] A IV. rendű terhelti tudattartalom megítélése tekintetében a felülvizsgálati indítvány szintén olyan érveléssel bír, ami ellentmond a tényállásnak. [52] A Kúria nem ténybíróság, nem azt vizsgálja, hogy a cselekmény hogyan történt meg, a Kúria a megállapított cselekmény jogszerűségét vizsgálja. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolásának bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált cselekmény büntetőjogi megítélése körében jelentős. [53] Jelen ügyben már eszerint járt el a másodfokú bíróság is, amikor a történeti tényállás részének tekintette az elsőfokú ítélet indokolásának azt a részét, amely az ún. tudati ténynek tekinthető történeti tényeket rögzíti (elsőfokú ítélet 26. oldal második bekezdés). [54] Rámutat a Kúria arra is, hogy az ítéleti tényállásban rögzített ténymegállapítások nem kizárólag fizikai jellegű külső, hanem ún. belső történések, azaz tudati tények is lehetnek (BH 2017.176., BH 2005.167.; BH 2011.3.]. [55] Ennek megfelelően az irányadó tényállás tehát azt tartalmazza, hogy a IV. rendű terhelt azzal a cselekményével, hogy 2010 márciusában az általa is tudottan valótlan tartalmú számlákat aláírta, amelyet a VI. rendű terhelt átadott az I. rendű terhelt részére, aki azokat a cég 2 könyvelésébe beállította, és az ezen alapló valótlan tartalmú bevallásokat az adóhatósághoz benyújtotta, segítséget nyújtott az adóhatóság költségvetésbe történő befizetési kötelezettség, valamint a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában történő szándékos tévedésbe ejtéséhez. [56] A törvényszék mint másodfokú bíróság emellett indokolásában helytálló érvként hivatkozott a IV. rendű terhelt tudattartalmát érintően arra, hogy mint más gazdasági társaságban ügyvezetői pozíciót betöltő személynek, tudomással kellett bírnia arról, hogy bármely céges viszonylatban kiállított számla, mint alapbizonylat főszabály szerinti természetes sorsa az, hogy bekerül az adott cég könyvelésébe, majd annak nyomán az adóbevallásába. Ekként köztudomásúként értékelhető az áfa-s számlákkal kapcsolatban az ezen adónemmel összefüggésben kínálkozó adólevonási lehetőség is (másodfokú ítélet 5. oldal negyedik bekezdés). [57] Mindebből következően a felülvizsgálati indítványnak a büntethetőséget kizáró okra - tévedésre - történő hivatkozása nem bír alappal. [58] Végül megjegyzi a Kúria, hogy a minősítést támadó felülvizsgálati indítvány ezt meghaladóan érdemben azért nem alapos, mert olyan érvekkel fejtette ki az indítványozó védő a kár, mint tényállási elem hiánya, a formahibás számla, valamint az „adójogi felelősség összemosása a büntetőjogi felelősséggel" irányú álláspontját, amely az ítéleti tényállás támadásán és eltérő ténykövetkeztetések levonásán keresztül vezethetne csak eredményre. Erre azonban eltérő tényállás megállapításának tilalma okán a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. 4. [59] Mindebből egyértelműen következik, hogy a IV. rendű terhelt bűnösségének megállapítása és a cselekményének jogi minősítése során az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait. [60] Minderre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - ... IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [61] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.