Bfv.1284/2018/7 – Kúria

(3)bekezdése alapján mellőzi. Ezzel szemben a már nem létező felülvizsgálati okra hivatkozó

1. július
2. napján vagy azt követően előterjesztett felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. III. Ha a sértett a terhelt társát jogtalan támadással megüti, de azzal már felhagy, és a helyszíntől el is távolodik, a jogos védelmi helyzet megszűnik. Ha a terhelt ezen sértettet visszahívja (kihívja) és a visszatért sértettet megtorlásként késsel kétszer hasba szúrja, nem cselekszik jogos védelmi helyzetben, hanem ő intéz jogtalan támadást a sértette ellen, mivel jogos védelemről csak akkor lehet szó, amennyiben az adott cselekmény védelmi jellegű. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1284/2018/
3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
4. március
5. Az ügy tárgya: testi sértés bűntette Terhelt(ek): ... Első fok: Törvényszék 2.B.1098/2016/
6. ítélet,
7. március
8. tárgyalás Másodfok: Ítélőtábla Bf.I.493/2017/
9. ítélet,
10. május
11. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: terhelt védője Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék 2.B.1098/2016/
12. számú ítéletét és a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.493/2017/
13. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] I. A Szegedi Törvényszék a
14. március
15. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 2.B.1098/2016/
16. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
17. évi C. törvény (Btk.)
18. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulat]. Ezért őt 2 év - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban a (szabadságvesztés) büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a

1. május
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.I.493/2017/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, a terheltet 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte, megjelölte a sértett lakó- és tartózkodási helyét és korrigálta a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben - a terhelt személyazonosító igazolványa számának megjelölése mellett - helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [4] Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 2-
4. oldal) és a másodfokú bíróság által megalapozottnak talált (másodfokú ítélet
5. oldal
6. bekezdés,
7. oldal
8. bekezdés) tényállás a következő: [5] A terhelt az ismerőseivel
9. február 27-én az esti óráktól egy szórakozóhelyen tartózkodott, ahol a társaságával jelen lévő sértett kötekedő magatartást tanúsított, ezért szóváltás alakult ki a sértett és a terhelt ismerősei között. [6] A terhelt és ismerősei
10. február 28-án 2 óra körül haza indultak, kimentek a szórakozóhely elé, ahol a járdán beszélgetni kezdtek. Őket követte az alkoholos állapotú sértett az ismerőseivel együtt. A bejárattól eltávolodott sértett és a terhelt ismerőseinek egyike között ismét szóváltás alakult ki. A sértett visszafordult és ököllel minden ok nélkül arcon ütötte a terhelt ismerősét, tanú 1-et. [7] Ezután a sértett megfordulva ismét eltávolodott a helyszíntől, de az ütést észlelő terhelt „utánaszólt és őt visszahívta". A sértett a terhelt hívásának eleget téve megfordulva visszatért a helyszínre, ahol az úttesten - a járdaszegélytől 0,5-1 méterre szembe került a terhelttel. A 179 cm magas és 103 kg súlyú terhelt ekkor a felsőruházatának zsebéből elővett egy 7 cm pengehosszúságú és 1,6 cm legnagyobb pengeszélességű rugós kést, annak pengéjét kinyitotta és azzal két alkalommal kisközepes erővel - meg nem állapítható irányultsággal - hastájékon szúrta a sértettet. [8] A sértett futva távozott, beült egy személygépkocsiba, és őt ismerősei klinikára szállították, ahol sürgősséggel megműtötték, majd
11. március 4-én panaszmentesen elbocsátották. [9] A sértett 2 rendbeli hasfalat ért szúrt sérülést szenvedett. A jobb bordaív alatti szúrás a máj vetületében 2-3 cm mély, a hasfal bal oldalán a hasüregbe beért szúrás 4 cm mély volt. A hasüreg megnyílása, illetve a feltáró műtét folytán közvetetten életveszélyes állapot állt fenn. A sérülések külön-külön és együttes gyógytartama is nyolc napon túl, ténylegesen három hét volt. [10] Az elsőfokú bíróság elvetette a terhelt védekezését, hogy jogos védelemben cselekedett (elsőfokú ítélet
12. oldal
13. bekezdésétől
14. oldal
15. bekezdésével bezárólag). Kifejtette, hogy a sértett jogtalan támadást intézett tanú 1 ellen. Ezáltal a terhelti társaságot fenyegető magatartása miatt a terhelt is jogos védelmei helyzetbe került, ám az véget ért, mert a sértett tanú 1 megütése után felhagyott a jogtalan támadással. Megfordult és elhagyta a közvetlen helyszínt. A sértett a terhelt visszahívására tért vissza. A terhelt a sértett visszahívásával a kölcsönös tettlegesség lehetőségét hozta létre. A terhelt a kölcsönös kihívás elfogadásával nem került jogos védelmi helyzetbe, és azért sem, mert magatartásával megtorolta a sértett tanú 1 ellen intézett jogtalan támadását. [11] A másodfokú bíróság mindezzel egyetértett. Annyit tett hozzá, hogy a terhelt a kihívó magatartása miatt jogos védelmi helyzetre akkor sem hivatkozhatott volna, ha ezt követően a sértett támadta volna meg (másodfokú ítélet
16. oldal
17. bekezdés). [12] Az elsőfokú bíróság szerint a terhelt a sértettnek testi sértést akart okozni, amikor a 7 cm pengehosszúságú késsel kétszer is megszúrta a felső testén. Előre látta, hogy életveszélyes sérülést okozhat, mely következménybe belenyugodva, tehát eshetőleges szándékkal (Btk.
18. §
19. fordulat) cselekedett. Ezzel is egyetértett a másodfokú bíróság. [13] II.
20. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a védő terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
21. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
22. §

(1)bekezdés c) pontja és a 373. §

(1)bekezdés III.a) pontja alapján az indokolási kötelezettség megsértése, a korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a bűnösség törvénysértő megállapítása, valamint a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt. [14] 1.

1. A védő a
2. július 11-én keltezett felülvizsgálati indítványában arra hivatkozással jelölte meg a korábbi Be. törvényhelyeit, hogy a megtámadott határozatot a meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [a büntetőeljárásról szóló
3. évi XC. törvény (Be.)
4. §

(2)bekezdés]. [15] 1.

1. A védő indítványa szerint a bíróságok megsértették az indokolási kötelezettségüket. [16] A védő ezt az állítását a védő elkülönülten nem okolta meg. Csupán arra szorítkozott, hogy a bíróság nem adta indokát az orvosszakértői vélemény elfogadásának. A Kúria ezért valójában a védőnek a tényállás kifogásolása körében előadott érveit tekintette egyben az indokolással szembeni kifogásnak is. [17] 1.
2. A védő további eljárási szabálysértésekre is hivatkozott. [18] Előadta, hogy a vádló nem bizonyította a vádat [korábbi Be.
3. §

(1)bekezdés]. Sérült az a szabály, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére [korábbi Be. 4. §

(2)bekezdés]. E rendelkezéseket a bíróságok figyelmen kívül hagyták. A bíróságok nem biztosították a védekezéshez való jogot [korábbi Be. 5. §

(3)bekezdés II. fordulat]. [19] Nem került sor műszaki, szerológus és radiológus szakértő kirendelésére. Nem vonták be a terhelt által felkért műszaki szakértőt, és véleményét nem értékelték. Nem hallgatták ki a sértettet a tárgyaláson, és nem szembesítették a tőle eltérő vallomást tett tanúkkal. Nem hallgatták ki a tanúk jelentős részét, hanem megelégedtek a vallomásuk felolvasásával, holott egy kivételével szabályszerű idézés ellenére maradtak távol a tárgyalásról. Nem szembesítették egymással a tanúkat. Nem az eredeti, hanem egy szakértő által megvágott és feljavított videofelvételt tekintettek meg a tárgyaláson, holott az eredeti felvétel rendelkezésre állt. Nem tisztázták, hogy milyen magas és súlyú a sértett. Nem került sor bizonyítási kísérlet lefolytatására. Nem tisztázott ... szakértő kompetenciája, véleményén nem szerepel dátum és aláírás. A bíróságok nem tettek maradéktalanul eleget a kioktatási kötelezettségüknek, elmaradt a kérdezési és észrevételezési jogra figyelmeztetés is. A bizonyítási indítványokat figyelmen kívül hagyták. [20] 1.

1. A védő indítványa szerint a terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett, ezért törvénysértő a bűnösségének megállapítása. [21] A védő e körben is előre bocsátotta, hogy a tényállás felderítetlen, hiányos és iratellenes, tehát: megalapozatlan. Nem tartalmazza előzményként, hogy a sértett nem először támadta meg a terhelt társaságának tagjait. A szórakozóhely dolgozóinak vele szemben be kellett avatkoznia. Hasonló helyzetben jellemző rá, hogy verekedett és kést használt. Nem került megállapításra, hogy mennyi idő telt el tanú 1 megütése és a sértett végleges távozása között. Nem állapították meg, hogy a terhelt balkezes. A bíróság nem tekintette meg az eredeti felvételeket. A nyomozóhatóság nem foglalta le a köztéri kamerák további felvételeit. Nincs adat rá, hogy a terhelt „utánaszólt és visszahívta" a sértettet. Nem rögzítették a látási viszonyokat. A szúrások mélységének, szélességének és elhelyezkedésének leírása nem pontos. A szúrások mélységére nézve egymástól eltérőek a kórházi zárójelentés és az orvosszakértői vélemény adatai. Az orvosszakértő a sértettet személyesen nem vizsgálta meg, a CT-, röntgen- és ultrahangos felvételeket nem tekintette meg. A szakvélemény a hasfal méretét 3 cm-ben állapította meg, míg a zárójelentés szerint ilyen mélységű volt a legmélyebb szúrt-csatorna. Nem lehet kizárni, hogy a feltáráskor nyílt meg a hasüreg, ami viszont nem róható a terhelt terhére. [22] A sértett előbb bal kezével megragadva tanú 2-t bántalmazta, majd utána tanú 1-et és a terheltet is, utóbbi valamilyen éles tárgyal nem kizártan a nála megtalált borotvával éjjel és felfegyverkezve. Az éles tárggyal intézet jogtalan támadása során sérülést is okozott a terheltnek, azonban nem került sor a felelősségre vonására. A sértett jogtalan támadását törvényi vélelemmel úgy kell tekintetni, hogy az a megtámadott élete ellen is irányul, amellyel szemben a védekezés eredményre tekintet nélkül korlátlan. Egészen addig, amíg a sértett futva nem indult az autójukhoz, tartani lehetett a jogtalan támadásától. A terhelt kaszáló mozdulatokat tett maga előtt, tehát nem döfött, és e magatartásának célja a sértett távol tartása volt. [23] 1.
2. A védő szerint a cselekmény minősítése akkor sem volna megalapozott, ha nem állna fenn a jogos védelmi helyzet. A terheltnek nem állt szándékában sérülést okozni, csak távol akarta tartani kaszáló mozdulatokkal a sértettet. Erre tekintettel a cselekménye gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének [Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(9)bekezdés a) pont], avagy ha a szúrások megállapíthatóan életveszélyt okoztak gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségének [Btk. 164. §

(9)bekezdés c) pont] minősülhet. [24] A védő mindezek alapján elsősorban jogos védelem címén a terhelt felmentését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [25]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.1311/2018/
2. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részen alaptalannak találta. [26] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány a tényállás megalapozottságát vitató és a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásoló részében a törvényben kizárt, mert ez a jogerős ítélettel megállapított tényállás törvényben tilalmazott támadása. [27] A Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontjában utalt - a 608. §

(1)bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértések között az f) pontban -, az indokolási kötelezettség megsértésének azon esete került feltüntetésre, amikor az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Az indítványozó nem erre hivatkozott, ezért az indokolási kötelezettség megsértését alátámasztó érvei felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatóak. [28] A további eljárási szabálysértésként felülvizsgálatot nem megalapozó szabálysértésekre hivatkozott, így azok megvizsgálása is kizárt a felülvizsgálat keretei között. [29] Az anyagi jogszabálysértés tekintetében kétirányú a védő érvelése. A jogos védelmi helyzet megítélése szempontjából az irányadó tényállásból kell kiindulni. A tényállás szerint az eltávozott sértettet a terhelt visszahívta, vagyis - ahogyan az első- és másodfokú bíróság is helytállóan kifejtette - a jogos védelmi helyzet már nem állt fenn, amikor a terhelt támadott. [30] A gondatlan magatartás megállapíthatóságát illetően szintén a tényállást kell alapul venni. A tényállás szerint a terhelt kettő alkalommal kis-közepes erővel, utólag meg nem határozható irányultsággal hastájékon szúrta a sértettet. A cselekvőség alapján helytállóan vont jogi következtetést a bíróság arra, hogy a terhelt nem gondatlanságból cselekedett. Az anygi jogszabálysértésre hivatkozó részében a felülvizsgálati indítvány ezekre figyelemmel nem alapos. [31] A Legfőbb Ügyészség a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okot megalapozó eljárási törvénysértést sem talált, ezért a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [32]

1. A terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára nem tett észrevételt. [33] A védő az észrevételében azt kérte, hogy amennyiben a Kúria nem értene egyet a korábbi Be. alkalmazására irányuló indítványával, az indokolási kötelezettség megsértéseként azt vegye figyelembe, hogy a rendelkező rész és az indokolás teljes mértékben ellentétes egymással. Egyebekben pedig felülvizsgálati indítványát teljes egészében fenntartotta. [34] Kifogásolta, hogy a történtek során végig jelen volt tanú 3 kihallgatására nem került sor, továbbá, hogy a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség a fogvatartott terhelttel való kapcsolattartása feltételéül szabta a terhelt vallomástételét. Csatolta tanú 3 írásbeli vallomását és az ügyészség „levelét". [35] III. A Kúria azt állapította meg, hogy a védő felülvizsgálati indítványa nem alapos. [36]
2. A védő szerint a felülvizsgálat során a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos korábbi Be. szabályait kell alkalmazni, s ezért jelölte meg - részben - a korábbi Be. felülvizsgálati okokat meghatározó törvényhelyeit. [37] Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati indítványt - a jelen ügyben közömbös

(3)-

(4)bekezdésben meghatározott kivétellel a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §

(2)bekezdés]. [38] Ugyanakkor a felülvizsgálati indítvány

1. július 11-én kelt, amikor már
2. július
3. napjától hatályban volt az új büntetőeljárási törvény. A büntetőeljárást mindig a hatályos törvény szerint kell lefolytatni. Ez pedig vonatkozik a felülvizsgálati eljárásra is. [39] Ez a helyzet egyrészt azt jelenti, hogy a felülvizsgálat kereteit
4. július
5. napjától immár kizárólagosan a hatályos Be. határozza meg, következésképpen közömbösek a korábbi Be.-ben meghatározott felülvizsgálati szabályok. Másrészt azt is jelenti, hogy amennyiben a hatályos Be. alapján van felülvizsgálati ok, akkor kerülhet sor a felülvizsgálati indítványnak a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján történő elbírálására. [40]
6. A védő szerint a bíróságok felülbírálatra alkalmatlanságot eredményezve megsértették az indokolási kötelezettségüket. [41] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a korábbi Be.
7. §

(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a korábbi Be. 373. §

(1)bekezdés III.a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha - többek között - a bűnösség megállapítása és a cselekmény jogi minősítése tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [42] Ellenben a 2018. július 1. napjától hatályos Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában utalt Be. 608. §

(1)bekezdésében már nem szerepel a felülvizsgálati okok között az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező megsértése. [43] A felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező indokolási kötelezettség megsértésére alapított, 2018. július 1. napja előtt benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálását a Kúria a Be. 870. §

(3)bekezdése alapján mellőzi (BH 2019.6.). Ezzel szemben a már nem létező felülvizsgálati okra hivatkozó,

1. július
2. napján vagy azt követően előterjesztett felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. [44] Ezért a védő
3. július 11-én kelt eredeti felülvizsgálati indítványa az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozó részében a törvényben kizárt, és - módosítás hiányában - elutasítást vont volna maga után. [45] A hatályos büntetőeljárási törvény az indokolási kötelezettség megsértése körében már kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatát, és engedi felülvizsgálati indítvány előterjesztését, amennyiben az elsőfokú ítélet (jelen esetben a jogerős ítélet) indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be.
4. §

(1)bekezdés

1. f)pont, 648. §
2. b)pont, 649. §

(2)bekezdés d) pont; azonos tartalommal: korábbi Be. 373. §

(1)bekezdés III.b) pont, 416. §

(1)bekezdés c) pont]. [46] A Kúria következetes gyakorlata szerint önmagában a felülvizsgálat törvényi okára hivatkozás az alátámasztó adatok, tények, indokok hiányában –a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé (EBH 2007.1596., BH 2018.42., BH+ 2008.105.). A felülvizsgálati indítványban tehát kötelezően meg kell jelölni az indítvány okát, vagyis az indítványt meg kell indokolni [Be. 652. §

(1)bekezdés, korábbi Be. 419. §

(2)bekezdés

1. mondat]. [47] A védő az észrevételében ugyan utóbb módosította a felülvizsgálati indítványát, ám az semmivel nem indokolta meg. A Kúria mindennek ellenére - az érdemi felülvizsgálat elvégzésének eredményeként - megállapította, hogy a jogerős ítélet indokolása - szemben a felülvizsgálati indítvány puszta állításával - teljes mértékben összhangban áll a rendelkező résszel, miután az utóbbi (rendelkező részben) kimondta a terhelt bűnösségét és az előbbi ugyancsak a terhelt bűnössége mellett érvelt, azt állapította meg. [48] Ehhez képest a védő módosított felülvizsgálati indítványa kétségtelenül nem alapos. [49]
2. A védő további eljárási szabálysértésekre is hivatkozott. [50] Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány kizárólag a törvényben tételesen felsorolt esetekben, azaz akkor terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be.
3. §

(2)bekezdés a)-e) pontjában felsorolt eljárási szabálysértéssel hozta meg. [51] A védő azonban ilyen eljárási szabálysértésekre nem hivatkozott. A felülvizsgálati indítványában részletezett eljárási szabálysértések [korábbi Be. 4. §

(1)-

(2)bekezdés, 5. §

(3)bekezdés II. fordulat] egyaránt relatív jellegűek, amelyek a rendes felülbírálat során figyelemben veendők, ámde a rendkívüli jogorvoslatok körébe tartozó felülvizsgálat során már nem. Ekként ebben a részében a védő felülvizsgálati indítványa ugyancsak a törvényben kizárt. [52]

1. A védő szerint törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása, mert a sértett jogtalan támadást intézett a terhelt ellen, s így a terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett, ami kizárja a cselekmény büntetendőségét. [53] 4.
2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely során a tényálláshoz kötöttség érvényesül. [54] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
3. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát - továbbra is kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [55] A tényállás irányadósága - változatlanul - azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává teszi, ám szükségtelennek találja a tényállás tisztázásához. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [56] A védő ennek ellenére - ideértve a kapcsolódó eljárási kifogásait is - kifejezetten az irányadó tényállást, valamint a bíróságok bizonyítékértékelését kifogásolta, aminek felülvizsgálati eljárásban nincs helye. [57] A Kúria utal rá, hogy a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagy más megfogalmazásban: az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.264.[16], BH 2010.

1. indokolás). [58] Mindezzel a Kúria korántsem utal arra, hogy álláspontja szerint a jelen ügyben irányadó tényállás megalapozatlan volna. A Kúria a felülvizsgálat során nem foglalhat állást az irányadó tényállás megalapozottsága, illetőleg megalapozatlansága felől. A tényállás irányadósága ugyanakkor egyúttal azt is jelenti, hogy a tényállást kikezdhetetlensége folytán meg nem dönthető törvényi vélelemmel megalapozottnak kell tekinteni. [59] A jogerős határozatban megállapított tényállás tehát az adott tartalmában irányadó a felülvizsgálat során. A Kúria nem vizsgálhatta a védő ezzel ellentétes állításait. [60] A védő becsatolta tanú 3 írásbeli vallomását és egy ügyészségi iratot, de ezek sem értékelhetőek, mert felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyításnak. [61] A védő felülvizsgálati indítványa mindezek folytán az irányadó tényállást támadó részében a törvényben kizárt indítvány. [62] 4.
2. A védő szerint a terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett, ezért törvénysértő a bűnösségének megállapítása. [63] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
3. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont]. [64] Az Alaptörvény V. cikke alapján mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. [65] A cselekmény büntetendőségét kizárja a jogos védelem [Btk. 15. §
3. e)pont]. [66] Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges [Btk. 22. §

(1)bekezdés]. [67] A jogos védelem kérdéseiről szóló 4/

1. BJE jogegységi határozat indokolásának
2. pontja értelmében a jogtalan támadás olyan tevékenység, amely megvalósítja valamely bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállásának ismérveit. [68] A sértett jogtalan támadást intézett tanú 1 ellen. A megtámadott megütése kapcsán keletkezett sérülés a jogerős ítéletben nem került rögzítésre, de ettől függetlenül a sértett ezzel a tettleges becsületsértés vétségének törvényi tényállásába [Btk.
3. §

(2)bekezdés] illeszkedő cselekményt követett el. [69] A sértett azonban a jogtalan támadásával felhagyott és eltávolodott a helyszíntől. Ezzel megszűnt az a jogos védelmi helyzet, melynek keretében a terhelt a megtámadott tanú 1 védelmére kelhetett volna. [70] Ezt követően már a terhelt szólt az eltávozott sértett után és őt visszahívta. A sértett ezért tért vissza a helyszínre. Elfogadta a terhelt kihívását. A kölcsönös kihívás, illetve annak elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozta létre (4/

1. BJE jogegységi határozat
2. pont) és ezzel kizárja a jogos védelmet. [71] 4.
3. Jogos védelem megállapítására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a jogtalan támadást elhárító cselekmény védelmi jellegű. A terhelt azonban nem védekezett. Erre nem is volt szükség, mert aktuálisan senki nem intézett sem ellene, sem más személy ellen jogtalan támadást. Éppen ellenkezőleg. A terhelt intézett jogtalan támadást a sértett ellen, midőn őt kétszer megszúrta, kifejezetten azért, hogy megtorolja a tanú 1 elleni jogtalan támadást, ami újfent kizárja a jogos védelmi helyzet fennálltát (4/
4. BJE jogegységi határozat
5. pont). [72] A ténylegesen nem védelmi jellegű és semmilyen támadás elhárításához nem szükséges terhelti cselekmény kapcsán fogalmilag kizárt a védő - irányadó tényállásba is ütköző - hivatkozása az ún. szituációs jogos védelmi helyzetre, amely szerint a sértett intézett jogtalan támadást a terhelt ellen, melyet úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, mivel személy ellen éjjel és felfegyverkezve követték el [Btk.
6. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ac)alpont]. [73] Az eljárt bíróságok helyesen döntöttek a jogos védelmi helyzet elvetéséről. [74] Mindezek alapján a védő felülvizsgálati indítványa a jogos védelmi helyzetre hivatkozó részében nem bizonyult alaposnak. [75] 5. A védő közvetve és hipotetikusan (lásd: „amennyiben nem veszünk tudomást a jogos védelmi helyzetről") vetette fel a bűncselekmény eltérő minősítésének kérdését. Továbbá az irányadó tényállás ellenében hivatkozott a terhelt testi sérülés okozására nem irányuló, a sértettet távol tartó kaszáló mozdulataira - ami a törvényben kizárt. [76] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van felülvizsgálatnak [Be. 648. §
4. a)pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont 1. fordulat
2. b)pont
3. ba)alpont]. [77] A védő felülvizsgálati indítványa formálisan nem felel meg ennek az együttes eljárásjogi követelménynek, a Kúria mégis értelemszerűnek tekintette, hogy a bűncselekmény minősítésének kifogásolása egyúttal enyhébb büntetés kiszabására is irányult. [78] A terhelt a 7 cm pengehosszúságú késsel kétszer szúrva cselekményének előre látható következményét kívánva, nyilvánvalóan testi sértés okozására irányuló egyenes szándékkal (Btk. 7. § 1. fordulat) járt el. A terhelt a sértett hasát ért kétszeri szúrás leadásakor kétségtelenül előre látta azt is, hogy cselekményének lehetséges következménye az életveszély beállta, ami iránt közömbös maradt, abba belenyugodott (Btk. 7. § 2. fordulat). [79] Az életveszély tekintetében a Btk. nem különböztet közvetett és közvetlen életveszély között, így annak okozásáért az elkövető felelősséggel tartozik akkor is, ha a bekövetkezett életveszély „csupán" közvetett. Annak sincs jelentősége, hogy a közvetett életveszély az egyik szúrás és a szúrással okozott sérülés műtéti feltárásának az eredménye, hiszen a sérüléseket a terhelt okozta, a hasüreg megnyílásához vezető okfolyamot ő indította el. [80] Mindezekre tekintettel a bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően minősítették a terhelt által elkövetett bűncselekményt életveszélyt okozó testi sértés bűntettének [Btk. 164. §

(1)bekezdés közelebbről: 1. fordulat,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat]. [81] A védő felülvizsgálati indítványa ezért a bűncselekmény minősítését - közvetve, de - kifogásoló részében sem bizonyult alaposnak. [82]
2. Azáltal, hogy a Kúria nem állapított meg anyagi jogi törvénysértést, a kiszabott büntetés törvényessége nem vizsgálható. [83] A Be.
3. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjának szabályozása megegyezik a korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés b) pont 1-

1. fordulataiban foglaltakkal. Ekként alkalmazhatóak az adott körben korábban kimunkált döntések. [84] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az
2. évi XIX. törvény
3. §

(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A

1. július
2. napja utáni helyzetben ugyanez értendő a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára. [85] A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). [86] Ilyen törvénysértésre viszont az indítványozó nem hivatkozott, és ilyen törvénysértést a Kúria sem észlelt. [87] 7. A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §

(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó más, feltétlenün hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértést sem észlelt. Az indítvány elvi tartalma [88] Az indokolási kötelezettség megsértése a megtámadott határozat indokolása és rendelkező része közötti teljes mértékű ellentéte miatt. A bűnösség törvénysértő megállapítása a jogos védelmi helyzet meg nem állapítása miatt. A bűncselekmény törvénysértő minősítése. A döntés elvi tartalma [89] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. I. A felülvizsgálat kereteit

1. július
2. napjától a hatályos Be. határozza meg, s amennyiben a hatályos Be. alapján van felülvizsgálati ok, akkor kerülhet sor a megtámadott határozatnak a meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján történő felülvizsgálatára. II. A felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező indokolási kötelezettség megsértésére alapított,
3. július
4. napja előtt benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálását a Kúria a Be.
5. §

(3)bekezdése alapján mellőzi. Ezzel szemben a már nem létező felülvizsgálati okra hivatkozó

1. július
2. napján vagy azt követően előterjesztett felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. III. Ha a sértett a terhelt társát jogtalan támadással megüti, de azután a támadással már felhagy, és a helyszíntől el is távolodik, akkor a jogos védelmi helyzet megszűnik. Ha a terhelt ezen sértettet visszahívja (kihívja) és a visszatért sértettet megtorlásként késsel kétszer hasba szúrja, nem cselekszik jogos védelmi helyzetben, hanem ő intéz jogtalan támadást a sértett ellen, mivel jogos védelemről csak akkor lehet szó, amennyiben az adott cselekmény védelmi jellegű. Záró rész [90] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be.
3. §

(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel - a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [91] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. A Be.
2. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. március
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő