← Magyarország

Gf.40332/2018/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.332/2018/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Vékony Anett jogtanácsos által képviselt ... felperesnek a dr. Kovács István egyéni ügyvéd (.....) által képviselt ..... alperes ellen 147.700.000 Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. március 23-án kelt 33.G.42.869/2017/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az .... Zrt. a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionalitási Fejlesztési Alapból az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/
  4. (I. 28.) Korm. r. alapján a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) ....... intézkedésének végrehajtására kijelölt szerv. A Korm. r. 18.§

(2)bekezdés végrehajtására az NFÜ, mint irányító hatóság és az ..... Zrt., mint forráskezelő között
  1. október 17-én létrejött finanszírozási szerződés 9/c pontja szerint az .... Zrt. köteles minden elvárható - különösen a közvetítői szerződésekben meghatározott intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a pénzügyi közvetítők, illetőleg a kedvezményezettek által szerződésszegően vagy jogszabályba ütköző módon megszerzett felhasznált támogatás a programszámlára a jogellenesség napjától a visszafizetésig számított késedelmi kamattal együtt visszatérítésre kerüljön, a finanszírozási keret veszteséget ne szenvedjen el.
  2. május 7-én az ...., mint támogatást nyújtó hatóság képviseletében eljárva az ..... Zrt. a ..... Zrtvel közvetítői szerződést kötött, mely alapján a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem kellő mértékben finanszírozható hitelképes mikro-, kis- és középvállalkozások számára a GOP
  3. pont prioritás keretében refinanszírozási kölcsönök nyújtására került sor alperes, illetve jogelődje részére. A szerződés fogalommeghatározása szerint jogosulatlan forrásfelhasználás: a kedvezményezett jogszabályban vagy a hitelszerződésben leírt kötelezettségeinek a kedvezményezett által történő megszegése, továbbá a közvetítő jogszabályban vagy szerződésben leírt kötelezettségeinek a közvetítő által történő megszegése, melynek eredményeképpen az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek. A szerződés szerinti projekt alatt a GOP hitelprogram keretén belül támogatásban részesített kedvezményezett által megvalósítandó beruházást kell érteni. A szerződés
  4. pontja szabályozta a jogosulatlan forrásfelhasználás kezelését, a 7.
  5. pont szerint amennyiben megállapításra kerül, hogy a kedvezményezett jogosulatlan forrásfelhasználást követett el, a közvetítőnek kötelessége a társaságot értesíteni, minden ésszerűen elvárható lépést megtenni annak érdekében, hogy a kedvezményezett visszafizesse a jogosulatlan forrásfelhasználással érintett, még vissza nem fizetett tőkének ezen forrásból származó részét, valamint a hitel folyósítás napjától a jogosulatlan forrásfelhasználást megállapító és visszafizetést elrendelő nyilatkozatban meghatározott napig felszámított ügyleti kamatot. Amennyiben a közvetítő által utóbbi nyilatkozatban meghatározott határidőig a kedvezményezett nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy késedelmi kamatot is köteles fizetni. A szerződés 2.a. pontja szerint amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett a részére megítélt összeg tekintetében jogosulatlan forrásfelhasználást követett el, és ez legalább részben a közvetítő eljárására vagy mulasztására vezethető vissza, a közvetítő a társaság erre vonatkozó felhívását követő 5 munkanapon belül köteles a jogosulatlan forrásfelhasználással érintett összeget visszafizetni, és ezen összegre a folyósítás napjától a visszafizetési határidő napjáig ügyleti kamatot is kell fizetnie. Ha a közvetítő e fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, késedelmi kamatot is fizetnie kell. A szerződés
  6. számú mellékletét képező termékleírás „nem támogatható projektek" feltétele szerint b.) az ÚSZH (G.O.P) hitelprogram keretében a közvetítő nem helyezhet ki hitelt az alábbi célú felhasználásra: (...iii a Hpt. 3.§ alapján nyújtott, illetve igénybe vett pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás (pl. hitel, pénzügyi lízing) finanszírozására. Alperes a ...... Kft.-vel, mint végső kedvezményezettel annak pusztacsaládi ingatlan-beruházásai finanszírozására három kölcsönszerződést kötött. A
  7. november 3-ai szerződések a ..... Kft.-től megvásárlásra kerülő .... Kastélyszálló 112/1/A/1/2 és 3 helyrajzi számú albetéteinek 56.500.000 ezer forint vételáron, illetve a 4., 5., 6., 7., 8 és
  8. helyrajzi számú albetétek 56 millió Ft vételáron, továbbá a ..... ingatlan 55.700.000 forint vételáron történő megszerzését célozták. Alperes a kedvezményezett
  9. szeptember 12-én előterjesztett kölcsönkérelme alapján
  10. szeptember 23-án nyújtotta be finanszírozási igényét a felpereshez, azt másnap a felperes jóváhagyta és
  11. szeptember 25-én 150 millió Ft támogatási összeg felperes számlájáról átutalásra került alperes pénzforgalmi számlájára. Ezt követően a kedvezményezett
  12. október 20-án kelt két adásvételi szerződéssel megvásárolta a .... Kft.-től a ....albetéteket 56.500.000 forintért, a ..... helyrajzi számú albetéteket 56 millió Ft vételáron, a
  13. december 10-én kelt adásvételi szerződéssel pedig 55.700.000 Ft-ért a 108/
  14. helyrajzi számú ingatlant. Az adásvételi szerződések egyezően tartalmazták, hogy az eladó a tulajdonjogát a
  15. és a 8/a. pont alapján a vételár teljes kifizetéséig fenntartotta, azzal, hogy hozzájárult az adásvételi szerződés földhivatalhoz történő benyújtásához. A felek közösen kérték a bejegyzési kérelem függőkénti nyilvántartásba vételét. Az adásvételi szerződések 4/a. pontja szerint a vevő foglalót fizetett, a hátralékos vételárat átutalással kellett megfizetni, a 4/b pont szerint azt követően, hogy ügyvédi letétbe helyezésre került a bejegyzési engedély az adásvételi szerződések
  16. pontjában foglaltak szerint az érintett ingatlanokra vonatkozóan. Az első két adásvételi szerződés
  17. október 27-én került benyújtásra a Soproni Járási Földhivatalnál, ahol aznapi ranghelyen ennek ténye feltüntetésre került a tulajdoni lapon, a 108/
  18. helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan a kedvezményezett tulajdonjog bejegyzési kérelmét a Soproni Járási Földhivatal
  19. december 16-án rögzítette széljegyként. Alperes a vételár hátralékát
  20. november 6., illetőleg december 18án utalta át az eladó részére. A Soproni Járási Földhivatal
  21. január 19-én kelt 30.500 és 30.551es számú határozataival bejegyezte a kedvezményezett tulajdonjogát a ..... helyrajzi számú albetétekre. A felperes
  22. június 29-én jogosulatlan forrásfelhasználás gyanújával eljárást indított az alperes által a kedvezményezettel megkötött kölcsönszerződések tárgyában, arra hivatkozva, hogy mindhárom ügylet esetében a kedvezményezett tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése az egyes kölcsönök folyósítását megelőzően megtörtént, mindhárom projekt már a kölcsön folyósítása előtt megvalósult. A felperes így jogosulatlan forrásfelhasználást állapított meg alperes terhére. Alperes jogorvoslati kérelmét az NGM, mint irányító hatóság
  23. október 25-én kelt határozatával elutasította, a felperesi indoklással egyezően. A határozat kitért arra, annak ellenére, hogy valamennyi esetben az ingatlan adásvételi szerződések tartalmazták a tulajdonjog fenntartást a teljes vételár megfizetéséig, ennek keretében a kedvezményezett tulajdonjog bejegyzéséhez való hozzájárulás kiadását az eladó ettől tette függővé, mégis mindhárom esetben a kedvezményezett tulajdonjoga a kölcsön folyósítása előtt bejegyzésre került az ingatlannyilvántartásba. Az NGM határozatával szemben alperes kifogást terjesztett elő, melyet érdemi vizsgálat nélkül hatáskör hiányára hivatkozva elutasított a Miniszterelnökség EU Fejlesztési Koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. A felperes
  24. december
  25. és
  26. március
  27. napján eredménytelenül szólította fel alperest a fizetésre. A ....... Zrt. elnevezése
  28. szeptember
  29. napján .....-re változott. Az .... Zrt.
  30. június 30-án beolvadt a felperesbe, az ..... jogutódja az ..... Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes kereseti kérelmében 98.400.000 forint tőke és ennek
  31. november
  32. napjától számított szerződés szerinti ügyleti kamata, valamint
  33. augusztus 27-től a szerződés szerinti késedelmi kamata, továbbá 49.300.000 ezer forint tőke és ennek
  34. december 18-tól járó szerződés szerinti ügyleti, valamint
  35. augusztus
  36. napjától járó szerződés szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte alperest kötelezni, szerződésszegésre hivatkozva. Előadta, alperes a szerződés 8.
  37. pontja szerinti, a szerződés
  38. számú mellékletében felsorolt, nem támogatható projektet finanszírozott a kölcsönszerződésekkel, ez jogosulatlan forrásfelhasználásnak minősül. Alperes a kihelyezés során nem a tőle elvárható fokozott figyelemmel járt el, a kedvezményezett által a jogosulatlan forrásfelhasználás alperes mulasztására vezethető vissza, ezért köteles visszafizetni a jogosulatlanul felhasznált forrást. A szerződés
  39. számú melléklet "nem támogatható projektek" része B/ii) alpontjába ütközött a perbeli kölcsönnyújtás, mert az adásvételt megfinanszírozó egyéb, a vételár kiegyenlítésére felhasznált kölcsönt finanszíroztak vele. A kedvezményezett tulajdonjoga bejegyzésre került a kölcsön folyósítása előtt. A kedvezményezett már adásvételi szerződést kötött a projekt célját képező ingatlanokra úgy, hogy nem volt biztos, a támogatást megkapja-e rá. Ennek folytán felmerült annak esélye, hogy a támogató elutasító döntése esetén a finanszírozás Hpt. 3.§-a alapján nyújtott pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás révén kerülhet finanszírozásra, emiatt az ügylet nem támogatható. A szerződés 7.
  40. pontja alapján alperes a jogosulatlanul felhasznált összeg visszafizetésére köteles. Perbeli legitimációja alátámasztására hivatkozott a Pp. 3.§
(1)bekezdésére, illetve 4/2011. (I.28.) Korm. r. 18.§ 2 és 115.§
(1)bekezdésére, valamint az irányító hatósággal megkötött Finanszírozási Szerződés 9/c pontjára, az MFB törvény 3.§
(3)bekezdés f) pontjára. Alperes a kereset elutasítását kérte, vitatva felperes perbeli legitimációját is, hivatkozott arra, a földhivatali nyilvántartásból megállapíthatóan az adásvételi szerződések
  1. október 27., illetve december
  2. napján ranghely alapítással széljegyként kerültek feltüntetésre a tulajdoni lapokon, a kölcsönszerződések
  3. október 20., december
  4. napján köttettek. A finanszírozási igényt felperes már
  5. szeptember 24-én jóváhagyta, és szeptember 25-én az átutalás is megtörtént, nem állapítható meg szerződésszegés. Alperes nem a támogatásból kizárt projektet finanszírozott. A ranghelyállítás még nem tulajdonjog bejegyzése. A kedvezményezett az eladó tulajdonjog fenntartása miatt még nem szerezte meg a tulajdonjogot, csak a bejegyzési kérelmet rögzítette a Földhivatal, a tulajdonjogot a kedvezményezett csak 2015-ben szerezte meg. A Fővárosi Törvényszék a
  6. március 23-án kelt 33.G.42.869/2017/
  7. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg alperesnek 500.000 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a felperes perbeli legitimációját, utalva a 4/
  8. (I.28.) Korm. r. 115.§
(1)bekezdésére, valamint a 304/
  1. (X.19.) Korm. r. 1.§ c, b) pontjára és a Korm. r. 18.§-ára, valamint az MFB törvény (
  2. évi XX. törvény) 3.§
(3)bekezdés f) pontjára, a jogszabályi rendelkezések végrehajtására
  1. október
  2. napján kötött finanszírozási szerződés 9/c pontjára és arra, összességében a Korm. r. a "minden tőle elvárható" fogalmába nem csak a fizetési felszólítás, hanem a jogosulatlan felhasználással érintett támogatás visszaszerzéséhez szükséges egyéb intézkedés is beletartozik, az MFB tv. pedig követelések érvényesítését írja elő. Mindebbe beletartozik a peresítés joga, így a felperes perbeli legitimációja fennáll. Az elsőfokú bíróság megállapította, felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a projektek célja a kölcsönök alperes általi folyósítása előtt megvalósult volna és tiltott finanszírozás történt. Az
  3. évi CXLI. törvény (Inytv.) 47/A.§
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozva kifejtette, a tulajdonjog bejegyzési határozatok 2015. évi meghozataláig az adásvételi szerződések alapján függőben levő tulajdonjog-bejegyzési igénye volt a kedvezményezettnek. A Ptk. 5:38.§
(2)bekezdését részletezve kifejtette, nem volt vitatott, hogy a tulajdonjog bejegyzése csak 2015-ben valósult meg, emiatt a perbeli kölcsönök
  1. novemberi-decemberi folyósítása nem a tulajdonjog megszerzését követően történt. Figyelemmel arra is, hogy alperes a vételárhátralékokat közvetlenül az eladónak utalta át, alperes nem szegte meg a szerződés
  2. számú melléklete "nem támogatható projektek" része b. ii) alpontját, az ügyletek ilyen címen nem minősülnek jogosulatlan forrásfelhasználásnak. A becsatolt okiratokból megállapítható volt az is, hogy a perbeli ügyletekben pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás finanszírozása nem történt, a vételár hátralék megfizetése alperes részéről közvetlenül az eladó részére történt, mely tény kizárja az átmeneti jellegű finanszírozási igényt. A projektet alperesen kívül más nem finanszírozhatta. Alperes által folyósított kölcsönök nem refinanszírozási célt szolgáltak, közvetlenül a vételár kiegyenlítését szolgálták, egyéb hivatkozás pedig nem releváns. Amennyiben felperes a finanszírozási igényt elutasítja, úgy nem kerül sor a támogatás folyósítására, így jogosulatlan forrásfelhasználás sem valósulhatott meg. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján a keresetet elutasította, mellőzte a földhivatal megkeresését. Felperes nem vitatta annak tényét, hogy a tulajdoni lapon
  3. október 27., illetve december
  4. napján került a széljegyzés az ingatlan-nyilvántartásba, illetve hogy az első két adásvételi szerződéssel érintett ingatlanokra csak
  5. január
  6. napján jegyezték be a kedvezményezett tulajdonjogát. A Pp. 78.§
(1)bekezdése, illetve a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(6)bekezdése alapján döntött a perköltség viseléséről. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak kereseti kérelme szerinti megváltoztatását kérte. Az előzmények ismertetése után utalt arra, a három hitelszerződés megkötésének körülményei különböztek, míg a 01 és a 02/01 számú hitelszerződések esetében a kedvezményezett a
  1. október 20-án kelt adásvételi szerződések alapján vásárolta meg az érintett ingatlanokat és a hitelszerződések alperessel való megkötésére két héttel ezt követően,
  2. november 3-án került sor, addig a 108/13-as helyrajzi számú ingatlan vételárrész finanszírozására irányuló harmadik hitelszerződés
  3. december 4-én kelt és december 10-én kötötte meg az adásvételi szerződést a végső kedvezményezett. Az alperes
  4. január 8-i ellenkérelmére hivatkozott, s arra, a harmadik hitelszerződés keltének időpontjában a támogatható projekt tulajdonképpen még nem is létezett, az adásvételi szerződés még nem került megkötésre, az ingatlanvásárlás nem is kerülhetett volna finanszírozásra, alperes és a végső kedvezményezett között nem is jöhetett volna létre hitelszerződés. A 01-es, illetve a 02/
  5. számú hitelszerződés kapcsán továbbra is fenntartotta, hogy az adásvételi szerződések a hitelszerződést megelőzően jöttek létre, önmagában felmerül a
  6. évi CCXXXVII. törvény 3.§-a alapján nyújtott pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás általi finanszírozás lehetősége, amely miatt nem támogathatók a projektek. Hivatkozott arra is, a 07-13-as időszakban a pénzügyi közvetítők a számukra meghatározott forráslimit terhére előfinanszírozás formájában hívhatták le a támogatásokat, mely források úgy kerültek refinanszírozásra a végső kedvezményezettek részére, hogy kizárólag a pénzügyi közvetítő könyveiben kerültek nyilvántartásba vételre, quasi saját vagyonként. A Fővárosi Törvényszék értelmezése téves, a támogatás alperes részére történő folyósítására konkrét hitelügylettől függetlenül, előfinanszírozás formájában került sor. Alperes megfinanszírozta a végső kedvezményezett ingatlanvásárlásait, amely esetekben az adásvételek már korábban létrejöttek, így megsértette a Közvetítői Szerződés
  7. számú mellékletét képező termékleírást és nem támogatható projektek kerültek finanszírozásra. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Utalt arra, a fellebbezés megalapozatlan, felperes az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott arra, hogy a jogsértés abban állna, hogy a hitelszerződés megelőzi az adásvételi szerződést, éppen fordítva, azért kért marasztalást, mert az adásvételi szerződést megelőzte a hitelszerződés megkötésének időpontja. Felperes a fellebbezési eljárásban erre már nem hivatkozhat, így a fellebbezés
  8. pontjában írtakat érdemi vizsgálat nélkül mellőzni kell, az
  9. pont érdemben is téves. Utalt a levelezésre, illetve az adatbázisra. A kedvezményezett már
  10. szeptember 11-én benyújtotta a kölcsönigényt alpereshez, az átutalás is megtörtént
  11. szeptember 25-én. A kölcsönszerződés csak ezt követően jött létre
  12. december 4-én. Egyebekben utalt arra, a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a közvetítői szerződést megszegve alperes tiltott forrásfelhasználást valósított meg. Önmagában nem sérti a közvetítői szerződést, ha alperes a tervezett projekt ismeretében adásvételi szerződés hiányában köt kölcsönszerződést. Alperes és a kedvezményezett között
  13. december
  14. napján jött létre közjegyző előtt a kölcsönszerződés, alperes ezt a fellebbezési ellenkérelméhez csatolta. Utalt a kölcsönszerződés szövegére. A fellebbezés
  15. pontja kapcsán hivatkozott arra, felperesnek az sem felel meg, ha a kölcsönszerződés előzi meg az adásvételi szerződést, de azt sem fogadja el, ha az adásvételi előzi meg a kölcsönszerződést. Ezen önmagának ellentmondó okfejtés abszurd következtetésekre vezetne, jogszerűen a forrásokat nem lehetne kihelyezni. Jogsérelem nem következett be, erre felperes nem is hivatkozott. A kölcsönt felperes egy valódi ügyletre nyújtotta, az alperes közvetlenül az ingatlan eladójának utalta a pénzösszeget, mint utolsó vételár részletet. Nem valósult meg a Hpt. 3.§-a szerinti pénzügyi szolgáltatás sem, így a fellebbezés
  16. pontja is megalapozatlan. Alaptalannak találta a fellebbezés
  17. pontját is, ezzel kapcsolatban utalt az elsőfokú bíróság ítéletének indokolására, a felperes itt nem is jelölt meg konkrét szerződésszegő alperesi magatartást. Kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytállóak voltak levont jogi következtetése is, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, valamennyi hitelszerződés megkötésének időpontjában már létezett a "támogatható projekt", a felperes által sem vitatott tényként volt megállapítható, hogy a Kedvezményezett
  18. szeptember 12-én előterjesztett kölcsönkérelme alapján
  19. szeptember 23-án nyújtotta be a finanszírozási igényét a felpereshez azt a felperes jóváhagyta és
  20. szeptember
  21. napján 150 millió Ft támogatási összeg átutalásra került a felperes számlájáról alperes pénzforgalmi számlájára. Az adásvételi szerződések ezt követően kerültek megkötésre és az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, az ingatlanok eladója tulajdonjogát fenntartotta. A tulajdonjog fenntartás miatt az adásvétellel érintett ingatlanok tulajdonjoga nem szállt át
  22. évben, csupán a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmek szerepeltek az ingatlan-nyilvántartásban. Megállapítható volt az is, a kedvezményezett az ingatlanok tulajdonjogát
  23. évben szerezte meg. A támogatás folyósítására nem konkrét hitelügylettől függetlenül került sor, természetszerűleg a hitel folyósítás, az adásvételi szerződések megkötése azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve a tulajdonjog megszerzése időben egymástól eltértek, de ez nem teszi a forrásfelhasználást jogosulatlanná. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében helyes indokaira tekintettel - a jelen ügyre alkalmazandó
  24. évi III. törvény (Pp.) 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§-a, a Pp. 239.§-a, illetve a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség összegét is figyelembe véve - kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest alperes javára a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére Budapest, 2019. január 23. napján . Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró Dr. Kolozs Balázs s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.