A határozat elvi tartalma: Törvénysértő a próbára bocsátás alkalmazása a Btk. 310. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti - egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - hivatalos személy elleni erőszak bűntettében bűnösnek kimondott terhelttel szemben. Erre tekintettel a jogerős határozat megváltoztatásának, próbára bocsátás helyett megrovás alkalmazásának van helye. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.1.393/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: hivatalos személy elleni erőszak bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Váci Járásbíróság, 3.B.261/2016/40., ítélet, tárgyalás,
- január 11., jogerő:
- január
- Az indítvány előterjesztője: Pest Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Váci Járásbíróság 3.B.261/2016/
- számú ítéletét megváltoztatja, a terheltet megrovásban részesíti, egyúttal a próbára bocsátásra és a pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Váci Járásbíróság a
- január
- napján kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett 3.B.261/2016/
- számú ítéletével a terheltet hivatalos személy elleni erőszak bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés c) pont] miatt 2 évre próbára bocsátotta, és a próbaidő tartamára elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét. A jogerős tényállás lényege szerint a büntetlen előéletű terhelt a bűncselekmény elkövetésének időpontjában személyiségzavarban szenvedett, illetőleg szervi megalapozottságú hangulati, indulati [3] [4] [5] zavara állt fenn. Ezen pszichiátriai betegségei közepes fokban korlátozták cselekménye következményeinek felismerésében, illetve abban, hogy ennek a felismerésnek megfelelően cselekedjen. A terhelt
- február
- napján a délelőtti órákban megjelent a Polgármesteri Hivatalban, hogy szóvá tegye azt, hogy a képviselő testület döntése alapján nem kapott szociális alapon tűzifát. A terhelt előbb a jegyzőnővel keveredett szóváltásba, aki távozásra szólította fel, majd amikor erre a terhelt nem volt hajlandó, a vitába bekapcsolódott a szintén az irodában tartózkodó, akkor még az asztalnál ülő polgármester sértett is. A sértett és a terhelt között szóváltás alakult ki, majd amikor a terhelt kissé lenyugodva le kívánt ülni, a széke mellé ülve a földre esett. Ezután a terhelt felpattant a földről és a kezével erősen megfogta az ekkor már álló helyzetben lévő sértett vállát, és testével, valamint lendületének erejével az íróasztalnak lökte. A sértett védekezésképpen a bal kezével eltolta magától a terheltet, hogy ne tudja megütni és sikerült lecsúsznia az asztalról és kilépni a terhelt hatóköréből. Ezután a terhelt ismét szembe került a sértettel, de ekkor már közéjük állt a jegyzőnő, aki a sértettel együtt csitította, illetve próbálta rábírni arra, hogy hagyjon fel a támadó fellépéssel. A terhelt ezután már nem tudta elérni a sértettet, végül távozott az irodából. II. [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Pest Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontjában meghatározott okból, a Be. 651. §
(2)bekezdés a) pontja alapján. [7] Az indítvány szerint a Btk. 65. §
(1)bekezdése alapján a bíróság vétség, valamint a háromévi szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt halaszthatja el a büntetés kiszabását próbaidőre, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. A Btk. 310. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy elleni erőszak bűntette azonban egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [8] A terhelt elmeműködésének kóros állapota miatt a büntetés korlátlan enyhíthetősége merülhet fel, azonban a Btk. 17. §
(2)és a 82. §
(5)bekezdése csak büntetés kiszabását teszi lehetővé. Következésképpen a terhelttel szemben próbára bocsátás alkalmazására nem volt törvényes lehetőség, a bíróság törvénysértően bocsátotta próbára a terheltet. [9] A Be. 652. §
(3)bekezdésében foglalt határidő leteltére figyelemmel nincs helye felülvizsgálatnak a terhelt terhére, vele szemben büntetés nem szabható ki. [10] Figyelemmel a cselekmény körülményeire, a terhelt büntetlen előéletére, kóros elmeállapotára, illetve az időmúlásra, a terhelttel szemben megrovásnál súlyosabb más intézkedés alkalmazása szükségtelen. [11] Mindezek alapján a megyei főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság ítéletét a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a terhelttel szemben a Btk. 64. §
(1),
(2)bekezdése alapján megrovást alkalmazzon, a próbára bocsátás és a pártfogó felügyelet mellőzésével, egyebekben az ítéletet hatályában tartsa fenn. [12] A Legfőbb Ügyészség BF.1289/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a megyei főügyészség indítványában foglaltaknak megfelelő határozatot hozzon. III. [13] A felülvizsgálati indítvány alapos. [14] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a Btk. más szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak. [15] A Btk. 65. §
(1)bekezdése szerint a bíróság vétség, valamint háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. [16] A járásbíróság azonban a terhelt bűnösségét hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk. 310. §
(1)bekezdés c) pont] állapította meg, amely bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [17] Következésképpen a próbára bocsátás törvényi feltételei nem álltak fenn, ezért annak alkalmazása törvénysértő. [18] A jogerős ítélet nem hivatkozott a terhelt elmeműködésének kóros állapota miatti korlátlan enyhítés lehetőségére, azonban az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem is teszik lehetővé, hogy büntetés helyett intézkedés kerüljön kiszabásra. A Btk. 17. §
(2)bekezdése alapján ugyanis kifejezetten a büntetések korlátlan enyhítésére van lehetőség, éspedig a Btk. 82. §
(5)bekezdése szerint akként, hogy bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. [19] A Be. 652. §
(3)bekezdésében meghatározott határidő letelte miatt a terhelt terhére felülvizsgálatnak nincs helye, így a törvénysértő próbára bocsátás orvoslása kizárólag a terhelt javára történő felülvizsgálattal lehetséges. [20] A Kúria - az ügyészi indítvánnyal egyetértve - rögzíti, hogy a jogerős ítélet rövidített indokolása mellett is megállapítható, hogy a terhelt cselekménye nem járt jelentősebb következményekkel, nem okozott sérülést, nem zavarta meg súlyosan és nem befolyásolta a polgármesteri hivatal működését, a terhelt büntetlen előéletű, kóros elmeállapotú, mely állapota közepes fokban korlátozta a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen, továbbá a cselekmény elkövetése és elbírálása között hosszabb idő telt el. Ekként a terhelt cselekménye az elbíráláskor már olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, illetve más intézkedés alkalmazása szükségtelen. [21] Mindezek alapján a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel a felülvizsgálattal megtámadott határozatot megváltoztatta és a terheltet a Btk. 64. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megrovásban részesítette, amely intézkedés szerint helyteleníti a jogellenes cselekményt és felszólítja a terheltet, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől. Egyúttal a próbára bocsátásra, illetve pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. Egyebekben a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta, a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §
(1)bekezdés záró fordulata szerint rendelkezett. IV. [22] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [23] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- március
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ