← Magyarország

Bfv.1177/2018/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Törvényesen minősítették az eljárt bíróságok annak a terheltnek a cselekményeit kifosztás bűntettének, aki idős korú sértettek sérelmére követte el a hasonló jellegű, vagyon elleni cselekményeit, azt kihasználva, hogy a sértettek koruknál, adott esetben egészségi állapotuknál fogva a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képesek. Tekintettel arra, hogy a cselekmény minősítése törvényes és a törvényes keretek között kiszabott büntetés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, a megtámadott határozatok hatályában fenntartásának van helye. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.177/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: kifosztás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Salgótarjáni Járásbíróság, 5.B.212/2017/9., ítélet, tárgyalás,
  4. szeptember
  5. Balassagyarmati Törvényszék, 4.Bf.220/2017/13., ítélet, nyilvános ülés,
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kifosztás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Salgótarjáni Járásbíróság 5.B.212/2017/
  8. számú, illetve a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.220/2017/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Salgótarjáni Járásbíróság a
  10. szeptember
  11. napján kihirdetett 5.B.212/2017/
  12. számú ítéletével a terheltet 7 rendbeli kifosztás bűntette [Btk.
  13. §

(1)bekezdés c) pont], lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. be)alpont] és 4 rendbeli okirattal visszaélés vétsége [Btk. 346. §
(1)bekezdés a) pont] miatt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 22.000 forint vagyonelkobzásra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. június
  2. napján meghozott 4.Bf.220/2017/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a szabadságvesztés mértékét 5 évre súlyosította. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés érdekében. Álláspontja szerint az általa elkövetett (és beismert) bűncselekmények nem kifosztás bűntetteként, hanem lopás vétségeként minősülnek, amelyek miatt enyhébb büntetés szabható ki. A terhelt védője észrevételében kérte, hogy a Kúria adjon helyt a terhelt indítványának. A Legfőbb Ügyészség BF.1150/2018/
  4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Kifejtette, hogy az eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy (egy tényállás kivételével) a megállapított cselekmények alkalmasak a kifosztás bűntettének megállapítására, a terhelt ugyanis ezen esetekben idős korú sértettek sérelmére követte el a vagyon elleni cselekményeket, kihasználva, hogy ez megkönnyíti a bűncselekmény elkövetését. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. [6] [7] [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  5. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be.
  1. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be.
  2. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [9] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
  3. §
(2)bekezdés]. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [10] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [11] A Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pontja szerint, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz, kifosztás bűntette miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [12] A jogerős ítéleti tényállás szerint - egyetlen eset kivételével, amelyet a bíróság lopás vétségének minősített - a terhelt kifejezetten idős korú sértettek sérelmére követett el a hasonló jellegű, vagyon elleni cselekményeket arra figyelve, illetve azt kihasználva, hogy ezen sértettek koruknál, adott esetben egészségi állapotuknál fogva a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képesek. [13] Az új büntetőtörvény számos bűncselekmény esetében biztosít fokozott védelmet új, speciális, passzív alanyi körnek, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személyeknek. Ugyanis ezen sértettek sérelmére megvalósított bűncselekmények jelentős részének különös ismérve, hogy az elkövetők kifejezetten a korukból, illetve egészségi állapotukból fakadó kiszolgáltatottságukat felismerve és azt kihasználva követik el e cselekményeket. [14] Jelen ügyben is erről van szó, ezért nem alapos az eltérő minősítésre, lopási cselekmény megállapítására és enyhébb büntetés kiszabására irányuló terhelti indítvány. [15] Következésképpen a terhelt cselekményeinek minősítése törvényes és a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés nem törvénysértő, a büntető anyagi jog szabályainak megfelel, nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [16] A történeti tényállásban rögzített ténymegállapításokkal szembeni követelmény, hogy azok ne jogi fogalmak formájában, így például a törvény Különös Részében szereplő törvényi tényállásban megfogalmazottak szerint kerüljenek leírásra, hanem azok konkrét tények, cselekmények legyenek. A jogi értékelés, a jogi fogalmaknak való megfeleltetés, a jogkövetkeztetések, így a minősítés a jogi indokolásban kell, hogy megjelenjen. [17] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [18] A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjaként [a 32/2017.(XII. 27.) IM rendelet
(2)és
(3)bekezdése alapján] felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése szerint az állam viseli. IV. [19] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [20] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.