A határozat elvi tartalma: A felperes a szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személyek által indított kiigazítási és törlési perben alperesként az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonását nem kérhette. A részére visszajáró pénzbeni szolgáltatás visszatérítése iránti követelés elévülése mindaddig nyugodt, míg jogerős bírósági ítélet nem állapította meg az adásvételi szerződés érvénytelenségét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.21.248/2017/
- A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Nemere Gyula kamarai jogtanácsos Az alperes: Az alperes képviselője: Petz Ügyvédi Iroda . Petz László ügyvéd A per tárgya: eredeti állapot helyreállítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 52.Pf.636.500/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Bíróság 25.P.86.906/2016/
- Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság
- számú ítéletét helybenhagyja. - Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000 (négyszázezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. - Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra le nem rótt 950.000 (kilencszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A le nem rótt 394.924 (háromszázkilencvennégyezer kilencszázhuszonnégy) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A b-i, megosztással kialakított 118357/1 és /2, valamint a 118358/1 és /2 hrsz.-ú ingatlanokat a térkép szerkesztésekor felcserélték, a 118357/2, valamint 118358/2 hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosaként - a térképészeti hiba folytán - az alperes lett feltüntetve. A felperes nevében eljáró N. A. Zrt. (jelenleg N. I. F. Zrt.) - az MO-Kelet autópálya/gyorsforgalmi út építéséhez szükséges - 118357/2 (a kisajátítási terv szerint történt megosztást követően 118357/4-7) és a 118358/2 (a kisajátítási terv szerint történt megosztást követően 118358/6-8) hrsz.-ú ingatlanokra az alperessel
- június 16-án 9.500.000 forint vételáron kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződést kötött, a vételárat
- december 4-én kifizette. [2] A Törvényszék a 118357/2 és a 118358/2 hrsz.-ú ingatlanok tényleges tulajdonosai, K. Z., K. B. és a haszonélvezeti jog jogosultja, id. K. B. által a szerződő felek ellen indított törlési perben hozott 5.P.20.091/2013/
- számú ítéletében megállapította a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés érvénytelenségét; elrendelte a 118357/4-7 és a 118358/6-8 hrsz.-ú ingatlanokról az I. rendű alperes felperes tulajdonjogának és a IV. rendű alperes N. I. F. Zrt. vagyonkezelői jogának a törlését; megállapította, hogy az ingatlanok tényleges tulajdonosai a pert indítók, és azt is, hogy a II. rendű alperes a 118357/1 és a 118358/1 hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosa. Felhívta a földhivatalt a bejegyzések ennek megfelelő kiigazítására. Az ítéletet az Ítélőtábla 3.Pf.21.129/
- számú jogerős határozatával helyben hagyta. A felperes
- február 10én keltezett levelében az alperest a vételár visszafizetésére eredménytelenül szólította fel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes a keresetében az alperest a 9.500.000 forint vételár visszafizetésére kérte kötelezni. [4] Az alperes az ellenérelmében elévülésre hivatkozással a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest a 9.500.000 forint és
- október 29-től késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1), 324. §
(1), 326. §
(1)-
(2), 327. §
(1)-
(3)bekezdés felhívásával az elévülési kifogást alaptalannak ítélte. Álláspontja szerint mindaddig, amíg a bíróság
- október 29-én jogerős ítéletben nem állapította meg a szerződések érvénytelenségét - az elévülés nyugvására tekintettel - a felperes követelése nem évült el. [6] A másodfokú bíróság az alperes és a késedelmi kamat kezdőpontját érintően a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az alperes elévülési kifogását alaptalannak ítélte. A másodfokú bíróság jogkövetkeztetése szerint az elévülés nem nyugodott, az alperes szolgáltatása hiányában a felperes követelése a vételár kifizetésekor,
- december 4-én esedékessé vált. A felperes már a teljesítésekor tudott a szerződések érvénytelenségéről, az alperes és az érvénytelenségi per egyik felperese erről őt írásban tájékoztatta. A felperes az igényét ettől a naptól az alperessel szemben bíróság előtt érvényesíthette volna. A nyilvánvaló érvénytelenség ellenére, a többi érdekelt törekvése ellenére a kialakult helyzet megoldásában nem tanúsított együttműködést, ezzel gátolta a helyzet földhivatali rendezését. A követelése
- december 4-én elévült. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni, a kamat kezdőidőpontját megállapító rendelkezésének a
- december 4-re történő megváltoztatását, azt meghaladóan a helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk.
- §
(2), a 237. §
(1), és a 301. §
(1)bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint az elévülés mindaddig nyugodott, míg jogerős bírósági ítélet nem állapította meg a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések érvénytelenségét. Hangsúlyozta, hogy a szerződéskötésnél jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartásban bízva járt el, ellenérték fejében szerzett, az érvénytelenségi perben alperesként az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperessel szemben a szerződések érvénytelenségét megállapító jogerős döntésig követelést nem érvényesíthetett, az elévülés
- október 29-ig nyugodott. Ez ideig nem volt abban a helyzetben, hogy a követelését érvényesítse. [8] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. Indokai szerint a felperes - miután őt már a teljesítése előtt tájékoztatta, hogy érvényes szerződést tulajdonjog hiányában nem köthetett - már
- december 4-ét követően visszakövetelési helyzetben volt. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. [10] A Kúria utal arra, hogy a fellebbezés rendes perorvoslat jellege folytán a jogerős ítéletet hozó törvényszék, mint másodfokú bíróság reformatórius jogkörben járt el: a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján teljes egészében felülbírálhatta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, szabadon felülmérlegelhette a bizonyítás eredményét, azokból juthatott eltérő jogkövetkeztetésre. A Kúria azonban az elsőfokú bírósággal értett egyet, osztotta az elévülési kifogás alaptalanságára levont jogkövetkeztetését. [11] A perbeli jogvita sajátossága, hogy az alapul szolgáló kötelmi jogvita, a felek által kötött adásvételi szerződés érvénytelensége nem a szerződési akarat vagy jognyilatkozat, és nem a célzott joghatás tipikus hibáiból fakadt. Az érvénytelenség oka az, hogy az alperes részéről a szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányult. Ez az eredeti (szerződés-kötéskori) jogi lehetetlenség, a célzott joghatásnak az a hibája, hogy a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával, orvosolható hiba [EBH2003. 867.]. [12] Másrészt ez a szerződés-kötéskori jogi lehetetlenség egyik fél által sem volt felismert: a 2006. június 16-án hatályos ingatlannyilvántartás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. §
(1)bekezdés szerint számukra hitelesen tanúsította az adásvétel tárgyán az alperes bejegyzett tulajdonjoga fennállását. A felperes az Inytv. 5. §
(3)bekezdés alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősült, miután az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerzett jogot. Márpedig a jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az Inytv. 5. §
(2)és
(6)bekezdés rendelkezése értelmében a szerző felperesnek az ellenkező bizonyításáig az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogról vélelmeznie kellett, hogy az fennáll, és az alperest illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás az alperest terhelte, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét a szerződéskötést követően vitássá tette. [13] Harmadrészt a valóságos helyzettől eltérés oka - az alperes által csatolt jogerős másodfokú, a földhivatal 285/2007. számú határozata szerint - az Inytv. 54. §
(1)bekezdés alapján a földhivatal által saját hatáskörében kijavítható elírás, földhivatali hatáskörben orvosolható hiba. Az Inytv. 54. §
(2)bekezdés szerint a perbeli esetben - K. Z.
- február 15-én keltezett kérelme alapján indult - ingatlanügyi eljárásban a kijavítás az ingatlanra időközben jóhiszeműen jogot szerző harmadik személy, a felperes hozzájárulását kívánta meg. Tekintettel arra, hogy a kijavítás a felperes jogát sértette volna, a kisajátítást kérő állami vagyonkezelő N. A. Zrt. a hozzájárulását a térkép állam számára jogsérelmet okozó kiigazításához megtagadhatta, ez a felperes terhére nem értékelhető. Az erre az esetre rendelkező Inytv.
- §
(1)bekezdés c) pont szerint az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett, keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés kiigazítását. Az Inytv. 62. §
(2)bekezdés szerint azonban a keresetindításnak csak akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azt eredménytelenül kísérelték meg. A bíróság az ingatlannyilvántartási ügyben
- február 17-én hozott 1.K.33.595/
- ítéletében a K-ék keresetét elutasította. [14] A Kúria szerint a felek által kötött adásvételi szerződés érvénytelensége megállapításának szükségszerű előfeltétele volt a szerződés tárgyává tett ingatlan szerződéskötéskor bejegyzett tulajdonosára vonatkozó bejegyzés kiigazítása. Aziránt keresettel a bírósághoz kizárólag a 118357/2 és a 118358/2 hrsz.-ú ingatlanok tényleges tulajdonosai és haszonélvezeti jog jogosultja fordulhatott, akik a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedtek. A téves bejegyzés kiigazítása azonban önmagában K-ék sérelmének az orvoslására az állam téves bejegyzésen alapuló jogszerzése folytán nem volt alkalmas. Ezért szükségszerű volt, hogy az Inytv.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján - kizárólag eshetőleges tárgyi keresethalmazatban, a bejegyzés kiigazítása iránti kereset alapossága esetére - törlési keresetet is előterjesszenek, kérjék a felperes tulajdonjogának a törlését is és javukra az eredeti, a már kijavított állapot visszaállítását érvénytelenség címén. Ezt a pert
- november 16-án 5.P.26.266/
- számon megindították. [A Törvényszék az 5.P.20.091/2013/
- sorszámú ítéletét az Ítélőtábla 3.Pf.20.705/2012/
- számú végzése alapján megismételt eljárásban hozta.] [15] A felek által kötött kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés a célzott joghatás kiváltására alkalmatlan, mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk.
- §
(2)bekezdés alapján semmis, összhangban a dologi jog Ptk. 117. §
(1)bekezdésbe foglalt rendelkezésével, mely szerint átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A Ptk.
- § kizárólag az eredeti lehetetlenséget szabályozza. Megállapításának feltétele, hogy a lehetetlenség a szerződéskötés időpontjában álljon fenn. A földhivatali téves bejegyzést kiigazító jogerős ítélet folytán igazolódott és vált csak megállapíthatóvá a peres felek által kötött adásvételi szerződés eredeti jogi lehetetlensége, a célzott joghatásnak az a hibája, hogy az eladó alperes a szerződés megkötésekor nem rendelkezett az adásvétel tárgyával. [16] A felperes a szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személyek által indított kiigazítási és törlési perben alperesként az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonását nem kérhette. A Törvényszék 5.P.20.091/2013/
- sorszámú ítéletének indokolása szerint is az I-II. rendű alperesek (jelen per ellenérdekű felei) egymás közötti jogviszonyának a rendezése abban a perben nem volt lehetséges. Ez következik a 2/
- (VI. 28.) PK vélemény [Az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről]
- pontjában kifejtettekből is, az azonos perbeli oldalon álló szerződést kötő felek egymással szembeni marasztalására eljárásjogi okokból általában nincs lehetőség. [17] Az elévülés feltételeit minden esetben a konkrét körülmények alapulvételével kell vizsgálni. A Ptk. nem sorolja fel a jogérvényesítésnek azokat az akadályait, amelyek az elévülés nyugvására [az elévülési határidő meghosszabbodásához] vezetnek, példálózóan sem említ nyugvást eredményező jogi tényeket. A bírói gyakorlat viszonylag kiterjesztően értelmezi, ítéli meg azt, hogy a jogosult a konkrét ügyben ténylegesen és hibáján kívül volt-e akadályozva abban, hogy a jogait határidőben érvényesítse, mikor jutott teljes körűen az igényérvényesítéshez szükséges információk birtokába [pl. EBH
- 1401.]. A Kúria az elévülés nyugvása kérdésében az elsőfokú bírósággal, így a felülvizsgálati kérelemmel értett egyet. A felperes jelen perben érvényesített követelésének az elévülése mindaddig nyugodott, míg jogerős bírósági ítélet nem állapította meg a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések érvénytelenségét. [18] A Kúria az elsőfokú ítélet indokolását annyiban nem osztotta, hogy a törlési perben a jelen per alperesének kizárólag a perköltséget érintő fellebbezése folytán hozta az Ítélőtábla a 3.Pf.21.129/2014/
- számú ítéletét, amely az elsőfokú, a Törvényszék 5.P.20.091/2013/
- sorszámú ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Az előzőekből következően a kiigazítási-törlési per érdemben első fokon, a
- június 5-én hozott ítélettel befejezést nyert. A Ptk.
- §
(2)bekezdés szerint a
- június 5-i ítélethozatal időpontjához képest is, attól számított egy éven belül a felperes a követelését érvényesítette: a fizetési felszólítását az alperes
- február 17-én átvette, a keresetlevelét
- március 26-án benyújtotta (bírósági meghagyással befejezett 9.P.87.168/
- számon). [19] Nem alapos a felülvizsgálati kérelem abban a részében, hogy a felperesnek késedelmi kamat jár, amelynek kezdőidőpontja
- december 4., a teljesítésének az időpontja. A kiigazítási-törlési perben hozott jogerős ítélet alapján részben megtörtént a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása, a felperes tulajdonjoga törölve lett. A Ptk.
- §
(1)bekezdés alapján a felperes az érvénytelen szerződés alapján az általa teljesített szolgáltatásként a vételár visszatérítésére tarthatott igényt. Az 1/
- (VI. 28.) PK vélemény [Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről]
- pont szerint a kamat az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső járulékos igény. Ez azonban nem késedelmi, hanem ún. egyenértéki kamat, dogmatikai alapja nem a késedelem, hanem a jogalap nélküli birtoklás. Az 1/
- (VI. 28.) PK vélemény
- pont értelmében az alperes nem kötelezhető kamat megfizetésére addig, amíg a szerződés érvénytelenségét a bíróság ítélettel meg nem állapítja. [20] Az előzőekből következően helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a késedelmi kamat kezdőidőpontjáról is annyiban, hogy az az érvénytelenség jogerős megállapításának az időpontja. A felperes az érvénytelen szerződés megkötésétől kezdődően kamatra nem tarthat igényt. [21] A Kúria a fent kifejtettekre tekintettel a Pp.
- §
(4)bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott, a Pp. 253. §
(2)bekezdés szerint az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [22] A Kúria határozata folytán az alperes a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes lett, ezért viseli a Pp. 270. §
(1)bekezdés szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján az általa megfizetett 760.000 forint fellebbezési illetéket és köteles megfizetni a felperes mindkét eljárásban jogi képviselettel felmerült perköltségét. A Kúria a jogtanácsosi munkadíjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdése alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban határozta meg. A késedelmi kamat kezdőpontját érintően az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés értelmében teljes személyes és feltétlen illetékmentes felperes fellebbezése alaptalan volt, az annak kapcsán meg nem fizetett fellebbezési illeték fizetésére az Itv. 56. §
(1)bekezdés szerint nem kötelezhető. Az alperes a 950.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés alapján köteles megfizetni. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző