← Magyarország

Pf.20075/2018/9 – Pécsi Ítélőtábla

íéPécsi Ítélőtábla Pf.V.20.075/2018/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Molnár Éva ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) felperesnek - dr. Varga István ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és a dr. Varga István ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt .../
  4. számú ítélete ellen az I. és II. rendű alperesek által
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatja és a felperes által az I. és II. rendű alpereseknek személyenként fizetendő elsőfokú perköltség összegét 1.572.900 (egymillió-ötszázhetvenkétezer-kilencszáz) forintra felemeli. Ezen felüli fellebbezett részében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 83.300 (nyolcvanháromezer-háromszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ezt meghaladó le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül 83.300 (nyolcvanháromezer-háromszáz) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az I. és II. rendű alperest, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül személyenként 14.500-14.500 (tizennégyezer-ötszáz-tizennégyezer-ötszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperes között a ... helyrajzi szám alatti ingatlan vonatkozásában ...on
  6. március
  7. napján létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. Kérte továbbá, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a ... helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában az I. rendű alperes és közte az adásvételi szerződés
  8. április
  9. napján létrejött, kérte jognyilatkozat pótlását. Keresetében elsődlegesen teljes személyes költségmentesség, másodlagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes költségmentesség iránti kérelmét elutasította, részére illetékfeljegyzési jogot engedélyezett. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az I. és II. rendű alperes részére személyenként 1.000.000 forint perköltség megfizetésére, továbbá az állam javára 1.500.000 forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. A perköltségviselés körében az ítéleti rendelkezését a Pp.78.§

(1)bekezdésére alapította. Ennek alapján kötelezte a pervesztes felperest az I. és II. rendű alpereseknek személyenként 1.000.000 forint összegű ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltség, valamint a felperes illetékfeljegyzési joga folytán az állam által előlegezett 1.500.000 forint megfizetésére. A pertárgyérték az alperesek között létrejött adásvételi szerződés alapján 275.400.000 forint volt. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása és az alperesek javára megállapított elsőfokú perköltségnek személyenként 3.000.000 forint + ÁFA összegre történő felemelése érdekében az I. és II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést arra hivatkozással, hogy álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság által az I-II. rendű alperes részére személyenként 1.000.000 forintban megállapított perköltség nem áll arányban a pertárgy értékével és elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Utaltak arra, hogy az elsőfokú eljárásban megtartott három érdemi tárgyalás mindegyikén megjelentek, érdemi ellenkérelmet és négy előkészítő iratot terjesztettek elő, ezért a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet alapján megállapítható perköltség ilyen mértékű mérséklése nem indokolt. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a perköltség vonatkozásában az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte és kérte az alperesek másodfokú perköltségben marasztalását. Arra hivatkozott, hogy dr. Varga István ügyvéd a szerződés hatálytalansága iránti perekben az egész országra kiterjedően kapott a I.rendű alperes nevetól megbízást perbeli képviseletre, ebből arra lehet következtetni, hogy nem kellett külön készülnie egy-egy perre, mert a séma ugyanaz volt. Ehhez hozzájárult a II. rendű alperes által adott meghatalmazás is. Az eljáró jogi képviselő egy esetben sem terjesztett elő az I. és II. rendű alperes vonatkozásában külön-külön ellenkérelmet, előkészítő iratot. Az alperesek jogi képviseletét ellátó ügyvéd egy tárgyaláson sem jelent meg, helyettesről gondoskodott. Az alperesek jogi képviselőjének
  1. január 10-ei előkészítő irata lényegében abból állt, hogy becsatolta a ... Törvényszék anonimizált ítéletét. A
  2. október 26-ai iratban a bíróság felhívására csatolta a kért iratot, a
  3. szeptember 6-ai előkészítő iratában döntően szintén ítéleteket csatolt, így az alperesek által hivatkozott négy előkészítő iratból három érdemi munkát nem igényelt. A fellebbezés részben megalapozott. A 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-a a mérlegelés alapjaként a pertárgy értékét állapítja meg. A jogalkotó nem véletlenül tette a perértéket az ügyvédi díjmegállapítást alapjául. A magasabb perérték általában az ügy nagyobb jelentőségére utal, amely az igényérvényesítés során az ügyvéd nagyobb felelősségével párosul, ezt pedig a részére megállapítandó munkadíjban is értékelni kell. A rendelet az ügyvédi munkadíjat a pertárgy értékének százalékában állapítja meg, és az alsó határt tételesen is megszabja. 10.000.000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén legalább 10.000, 10.000.000 forint feletti, de 100.000.000 forintot meg nem haladó perérték esetén legalább 100.000, 100.000.000 forintot meghaladó perérték esetén legalább 1.000.000 forintban. A kiindulási alapot jelentő perérték nagysága mellett a kialakult bírói gyakorlat korrekciós tényezőként a ténylegesen végzett ügyvédi munka mértékét értékeli mérlegelése során. Az ügyvédi munkadíj megállapításánál ugyanis arra is figyelemmel kell lenni, hogy milyen volt a kifejtett ügyvédi tevékenység idő- és munkaigényessége, színvonala. Nagy perértékű ügyekben az ügyvédi munkavégzés mértékének figyelembevétele szükségképpen lefelé korrigálja a perérték alapján megállapítható munkadíjat, egyrészt mert a nagy perérték nem feltétlenül jelent egyben nagyobb mérvű munkavégzést is, másrészt pedig, mert bizonyos perérték felett az annak százalékában kifejezett munkadíja olyan nagy összeg - több millió forint - is lehet, amely szükségképpen nem állhat arányban a kifejtendő munkavégzés mértékével. A lefelé történő korrekció azonban nem terjedhet odáig, hogy a mérlegelés során a pertárgyérték teljesen figyelmen kívül maradjon. Az ügyvédi munkadíjat nem lehet kizárólag a kifejtett tevékenységhez arányosítani, az ilyen mérlegelés jogszabálysértő, hiszen a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet a perértéket tette a díjmegállapítás alapjául. Más oldalról figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kirívóan magas összegben a kifejtett munkavégzés mértékével kirívóan arányban nem állóan megállapított ügyvédi munkadíj sértheti a társadalom értékítéletét, ezért - noha a jogszabály a megállapítható ügyvédi munkadíj összegszerű maximumát nem rögzíti - még a kiemelkedően nagy pertárgyértékű ügyekben is tartózkodni kell a közfelfogás számára elfogadhatatlanul magas összegű ügyvédi munkadíjak megítélésétől. A bíróságoknak a mérlegelés, a peres feleknek és jogi képviselőiknek pedig a perköltségigény előterjesztése során jogszabályi felső korlát hiányában is kellő önmérsékletet kell tanúsítaniuk. A fentiekben kifejtett szempontokat a jelen ügyre konkretizálva a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság mérlegelését felülbírálva az IM rendelet szerint megállapítható 4.954.000 forint + ÁFA = 6.291.580 forint teljes perköltség 50%-ára, mint mérsékelt összegű ügyvédi munkadíjra emelete fel az I. és II. rendű alperesnek együttesen fizetendő elsőfokú perköltség összegét, figyelembe véve, hogy helytállóan hivatkozott a felperes fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy az alpereseket képviselő ügyvéd külön-külön az I., illetve II. rendű alperes tekintetében perbeli képviseletet nem látott el, így a másodfokú bíróság álláspontja szerint ez az az összeg, amely arányban áll az elvégzett ügyvédi munkával és figyelemmel van a magas pertárgyértékkel járó ügyvédi felelősségre is. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján. A fellebbezési pertárgyérték 2 x 2.540.000 forint volt. Az I. rendű alperes illetékmentes, a II. rendű alperes a fellebbezésére 203.200 forint illetéke rótt le. Az I. és II. rendű alperes 41-41%-ban, a felperes velük szemben 59%-ban lett pernyertes a másodfokú eljárásban. A pernyertességi arányokra és a Pp.81.§
(1)bekezdésére figyelemmel kötelezte a másodfokú bíróság a felperest a II. rendű alperes által előlegezett fellebbezési illetékből 83.312 forint illeték viselésére, illetőleg ugyanilyen mértékű illetéket köteles a felperes az I. rendű alperes illetékmentessége folytán feljegyzett illetékből viselni. A nagyobb részben pernyertes felperes javára a pernyertesség-pervesztesség aránya és a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alpereseket másodfokú perköltség viselésére a másodfokú bíróság. A fellebbezést a másodfokú bíróság a Pp.256/A.§
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. szeptember
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.