A határozat elvi tartalma: A ténytanúsítványra vonatkozó szerződéses rendelkezés nem tisztességtelen. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.171/2018/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Tibold Ágnes bíró Az I. felperes: A II.r. felperes: A felperesek képviselője: Dr. Lantos Bálint Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Lantos Bálint ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Törös Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Petrőczy Zsuzsanna ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 6.Pf.20.872/2017/4-II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Törvényszék, 25.G.42.479/2015/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja, és a keresetet e részében is elutasítja. Egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 86.100 (nyolcvanhatezer-egyszáz) elsőés másodfokú együttes perköltséget és 82.700 (nyolcvankettőezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- július 30-án a felperesek mint adósok és zálogkötelezettek, valamint az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) mint hitelező és zálogjogosult közjegyzői okiratba foglalt, önálló zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. A kölcsönszerződések I.4.
- pontja szerint: „A Kölcsön és járulékai mindenkori összegének megállapítása, illetve a Kölcsön folyósításának időpontja és a szerződés alapján fennálló tartozás mindenkori összegének igazolása szempontjából a Bank üzleti könyvei és nyilvántartásai az irányadóak, az azokban foglaltakat kell mértékadónak és hitelesnek tekinteni. Ennek megfelelően a szerződő felek a mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás mértékének megállapítása tekintetében alávetik magukat a Hitelező nyilvántartásai és üzleti könyvei tartalmának, azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el." A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] [4] A felperesek módosított keresetükben a kölcsönszerződés I.4.
- pontja tisztességtelenségének megállapítását kérték a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdése, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
- (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- j)pontjára hivatkozással. Kérték továbbá a támadott kikötés ítélethozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását, és annak megállapítását, hogy az nem jelent kötelezettséget a felekre nézve. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a kölcsönszerződés I.4.6. pontja érvénytelenségét, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a támadott kikötés a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- j)pontjába ütközik, ezért tisztességtelen. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét eltérő indokolással - helybenhagyta. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a keresettel támadott szerződéses kikötés - az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben nem tartalmaz olyan egyoldalú értelmezési szabályt, amely a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontja szerint tisztességtelen. Nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a tekintetben sem, hogy a perbeli szerződési rendelkezés a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
- b)vagy
- j)pontjaiban meghatározott okokból tisztességtelen lenne. Rámutatott, hogy a felperesi nyilatkozathoz nem fűződnek az rPtk. 242.§-a szerinti tartozáselismerés joghatásai, és ezért a szerződéses kikötés önmagában, a tartalma alapján nem eredményezte a bizonyítási teher megfordulását sem. A jogerős ítélet indokolása szerint ugyanakkor, a Korm. rendeletben nem nevesített szerződési feltételek is minősülhetnek tisztességtelennek, ha az rPtk. 209.§
(1)bekezdésében foglalt feltételek megvalósultak. E körben a bíróságoknak azt kell mérlegelniük, hogy a szerződési feltétel támasztója a másik fél hátrányára nem idézett-e elő egyenlőtlenséget. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban EU Bíróság) C-415/
- számú Aziz ügyben kifejtettekre hivatkozással rögzítette, azt szükséges vizsgálni, hogy a szerződési feltételt annak egyedi megtárgyalása esetén a fogyasztó elfogadta volna-e, és nem marad-e védelem nélkül. A támadott kikötésben a fogyasztó ugyan nem mond le a banki kimutatásokkal szemben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban rHpt.) 206.§
(2)bekezdése szerinti kifogás előterjesztésének jogáról, de ez a joga valójában névleges, mert a kifogásával szemben a bank hivatkozhat a szerződéses nyilatkozatra. A kikötés a bank felmondása jogszerűségének a vitatását is szükségtelenül és jelentősen megnehezíti a fogyasztó számára, mivel a szerződés kötelezetti késedelem miatt történő felmondása esetén a banknak elegendő a saját üzleti könyveire és nyilvántartásaira hivatkoznia. A felmondás pedig nem csupán a már lejárt, hanem a még fennálló teljes tartozás közvetlen végrehajtásának és a szerződésben meghatározott biztosítékok érvényesítésének a lehetőségét is megteremti az alperes számára. Ebből következően fennáll a lehetősége, hogy a fogyasztó sokkal nagyobb terjedelmű követeléssel szemben kényszerül igényérvényesítésre, mint a szerződési rendelkezés hiányában. A fentiek alapján a támadott feltétel a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontotta meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát, ezért az rPtk. 209.§
(1)bekezdése alapján tisztességtelennek minősül. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet rPtk. 209. §
(1)bekezdése téves értelmezésével és alkalmazásával állapította meg a perbeli szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét. [10] Hivatkozott az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) 415/
- számú, Aziz ügyben hozott ítéletére, az abban kifejtett ún. „tisztességtelenségi tesztre", amelynek alapján a kölcsönszerződés vitatott pontja nem tekinthető tisztességtelennek, mivel nem tér el az irányadó jogszabályi rendelkezésektől, illetve a magyar jogszabályok hatékony, az alperessel azonos jogorvoslatot biztosítanak annak orvoslására. A kikötést - különös tekintettel az rPtk.
- §
(2)és
(4)pontjában írtakra - nem lehet olyan módon, kiterjesztően értelmezni, hogy az a felperesek vitatással kapcsolatos törvényi jogairól való lemondást tartalmazna. A kikötés nincs semmilyen összefüggésben a kölcsönszerződés közvetlen végrehajthatóságával, illetve a tartozás összegszerűségére vonatkozó bizonyítási teherrel, és nem jogosítja fel az alperest a teljesítés jogszerűsége kizárólagos megállapítására. [11] A felperesek a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett iratukban az Európai Unió Bíróság C-51/
- számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletre hivatkozással kérték, hogy a Kúria a perbeli szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseit hivatalból minősítse tisztességtelennek. Felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban rPp.)
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [13] Előrebocsátja a Kúria, hogy az ügyben a másodfokon eljáró bíróság határozatának indokolása szerint az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - nem tisztességtelen a perben vizsgált kikötés a bizonyítási teher megfordítása, illetve az alperest saját teljesítésének minősítésére jogosító tartalom nélkül, vagy egyoldalú értelmezési szabály hiányában a Korm. rendelet 1.§
(1)bekezdés a),
- b)és
- j)pontjai szerint. Valójában a ténytanúsítvány tartalmából és a közokirati forma bizonyító erejéből következően az rPtk. 209.§
(1)bekezdésén alapuló vizsgálódás keretében lényegében mégis amiatt találta tisztességtelennek a perbeli kikötést, mert az alperes nyilvántartásaiban rögzített adat (tartozás), illetve az arra alapított felmondás tekintetében az alperesnek elegendő a saját nyilvántartásai alapján kiállított ténytanúsítványra hivatkozni, ami miatt a fogyasztó kifogásolási joga „névlegessé" válik, és a felmondás nem csupán a már lejárt, hanem a még fennálló teljes tartozás végrehajtásának a lehetőségét megteremti. [14] A Kúria az EBH 2018.G.
- számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
- §-ában, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. tv.
- §-ában, a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. tv.
- §-ában, a közjegyzőkről szóló
- évi XLI. törvény
- §
(1)bekezdésében, illetve a Korm. rendelet 1. §
(1)bek.
- i)és
- j)pontjaiban írtakra. [15] Az adós szerződésszegésének, illetőleg a felmondásnak a tényét, valamint a végrehajtást kérő nyilvántartásai szerint fennálló tartozás aktuális összegét a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata alapján rögzítő, a Közjegyzői tv. 111. §-ában szabályozott közjegyzői okirat nem ügyleti okirat, hanem jogi jelentőségű tényeket rögzítő ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ilyen okirat kiállítását a végrehajtást kérő akkor is kérheti a közjegyzőtől, ha erről az adóssal kötött szerződésben előzetesen külön nem rendelkeztek, illetve az adós előzetesen nem nyilatkozott külön arról, hogy a végrehajtást kérő nyilvántartásában rögzített adatok a ténytanúsítvány kiállításának alapjául szolgálhatnak. A közjegyzői ténytanúsítvány kiállítását és a végrehajtási záradék kibocsátását tehát a végrehajtást kérő e szerződéses kikötés hiányában is ugyanilyen módon és tartalommal kérhetné. A peres felek között létrejött kölcsönszerződés e vonatkozásban sem biztosít több jogosultságot az alperes részére, illetve nem ró több kötelezettséget a felperes terhére, mint amely az irányadó jogszabályok alapján őt egyébként megilletné, illetőleg terhelné. [16] Az itt kifejtett jogi álláspontját a Kúria a BH2018.146. számon közzétett döntésében további érvekkel egészítette ki. Kifejtette, amennyiben a kölcsönszerződés vizsgált kikötésének tartalma mégsem volna egyértelműen megállapítható, az rPtk. 207. §
(2)bekezdésében foglalt értelmezési szabály alkalmazása válna szükségessé. Aszerint a vitás tartalmú általános szerződési feltétel - vagy fogyasztói szerződés - tartalmát a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szerint kell megállapítani. A vizsgált szerződéses feltétel értelmében a közjegyzői tanúsítvány csupán az alperes egyoldalú - a felperes teljesítésével összefüggésben nyilvántartott adatokra vonatkozó - nyilatkozatához kapcsolódik. A per tárgyává tett kikötésnek tehát az rPtk. 207. §
(2)bekezdésére figyelemmel sem tulajdonítható olyan tartalom, amely kihatna a felek igényérvényesítési és bizonyítási lehetőségeire, kötelezettségeire. A perbeli szerződéses kikötés tehát a felperesek jogi helyzetét nem érinti, azt nem teszi hátrányosabbá. [17] A szerződéses kikötés tisztességtelensége megállapításának az rPtk. 209. §
(1)bekezdésében írt feltétele erre figyelemmel nem valósult meg, mivel az alperes a feleknek a szerződésből erdő jogait és kötelezettségeit nem határozta meg a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára. Az irányadó törvényi szabályozáshoz képest nem biztosított kedvezőtlenebb jogi helyzetet a fogyasztó felperesek számára, a kikötés nem fosztja meg, nem is korlátozza a felpereseket a jogszabály alapján őket megillető vitatás, igényérvényesítés lehetőségétől sem. [18] A kifejtettek értelmében az ítélőtábla az rPtk. 209.§
(1)bekezdésének téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés I.4.
- pontjának rendelkezései tisztességtelenek. [19] A felperesek felülvizsgálati eljárásban előterjesztett, a szerződés más rendelkezése tisztességtelenségének hivatalbóli észlelelésével kapcsolatos kérelemével összefüggésben a Kúria rámutat, a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemben (csatlakozó felülvizsgálati kérelemben) megjelölt jogszabálysértésének a vizsgálata. Az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a pert hivatalból kell megszüntetni, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. A felperesek kérelemében megjelölt, az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselésének vizsgálata, az erre vonatkozó adatok, bizonyítékok értékelése a felülvizsgálati eljárásban az eljárásjogi szabályok által megengedett hivatalbóliság körén kívül esik, ezért azzal a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. [20] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet felülvizsgálattal érintett rendelkezését megváltoztatta, és a keresetet e részében is elutasította. Záró rész [21] A Kúria döntése alapján pervesztes felpereseket az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése és 82.§
(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte az alperes - 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján megállapított ügyvédi munkadíjából és az általa lerótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetékből álló első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. [22] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [23] A Kúria a döntését az r.Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- február
- . Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró