íéPécsi Ítélőtábla Pf.V.20.002/2019/
- szám A Pécs Ítélőtábla a Dr. Molnár Péter Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Kardos Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a ......Törvényszék
- december
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes által
- és
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesi szövetkezet tagja, korábban vezető tisztségviselője volt. Az alperes alapszabálya 3.1.
- pontja szerint a közgyűlés/részközgyűlések hatáskörébe tartozik különösen az alapszabály módosítása a közgyűlés (részközgyűlések) kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések esetén, míg a 3.2.
- pont értelmében a küldöttgyűlés hatásköre különösen az alapszabály módosítása, kivéve a közgyűlés/részközgyűlések kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéseket. Az alapszabály 3.3.3.
- pontja szerint az igazgatóság üléseit az igazgatóság elnöke, vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság elnöke előzetesen, a meghívónak a tagoknak történő megküldésével egy időben, de legalább öt munkanappal az ülés megtartása előtt, a meghívónak, a napirend szerinti előterjesztéseknek és csatolt anyagoknak a megküldésével értesíti az ...et és a ... az igazgatóság üléséről, amely szervezetek meghatalmazott képviselői jogosultak az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt venni. Az igazgatóság nem hozhat érvényes határozatot az e kötelezettségek megsértése esetén. Az alapszabály 3.3.3.
- pontja alapján rendkívüli igazgatósági ülést kell összehívni, ha azt legalább két tag vagy a felügyelőbizottság - az ok és cél megjelölésével - írásban indítványozza. Amennyiben az igazgatóság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az igazgatóság összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók, illetve a felügyelőbizottság elnöke jogosult a rendkívüli igazgatósági ülés összehívására. Az alapszabály 5.
- pontja szerint a szövetkezeti hitelintézet Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerinti vezető tisztségviselőjének minősül az igazgatóság elnöke és tagjai. A 3:21. §
(1)szerinti vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A Ptk. 3:21. §
(1)szerinti vezető tisztségviselő a szövetkezeti hitelintézet belső működése körében a szövetkezeti hitelintézettel, illetve annak szerveivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. Az alapszabály 5.2. pontja értelmében nem lehet a Ptk. 3:21. §
(1)szerinti vezető tisztségviselő a szövetkezeti hitelintézetnél, akivel szemben a Ptk. 3:22. §
(1),
(4)-
(6)bekezdések szerinti kizáró okok valamelyike áll fenn, továbbá aki nem tagja a szövetkezeti hitelintézetnek, illetőleg nem a jogi személy tag képviselője. Az alperes igazgatóságának elnöke, tanú 2, az igazgatóság részére címzett levelében
- szeptember
- napján az igazgatósági tagságáról és az elnöki tisztségéről
- szeptember
- napi hatállyal lemondott. Az igazgatóság létszáma - figyelemmel egy másik igazgatósági tag ezen időpontban történt lemondására is - 4 főre csökkent. A lemondás keltét követő napon,
- szeptember
- napján, tanú 2 elnök a tisztújítás érdekében
- október
- napjának 10 órájára
- Döntés küldöttgyűlés összehívásáról, időpontjának és napirendjének elfogadásáról,
- Döntés jelölő bizottság felállításáról, tagjainak megválasztásáról és
- Egyebek napirendi pontokkal igazgatósági ülést hívott össze, melynek levezetésével tanú 3 igazgatósági tag ügyvezetőt bízta meg. A
- október
- napi igazgatósági ülés meghívója
- szeptember
- napján került elküldésre, az ahhoz kapcsolódó előterjesztések és csatolt anyagok október
- napján kerültek feltöltésre. A
- október
- napján megtartott igazgatósági ülésen az igazgatóság a ... számú határozatával
- december
- napjának 16 órájára összehívta a takarékszövetkezet küldöttgyűlését az
- igazgatósági tagok és igazgatóság elnöke megválasztása napirendi ponttal. Az igazgatóság ezt követően a ... számú határozatával a küldöttgyűlésen az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztásához szükséges jelöltállítás céljából jelölő bizottságot állított fel.
- november
- napján az igazgatóság és a felügyelőbizottság rendkívüli összevont ülést tartott, melyet a felügyelőbizottság elnöke hívott össze az
- a
- december
- napjára összehívott küldöttgyűlés napirendjének módosítása és
- egyebek napirendi pontokkal. Ezen „az Alapszabály módosításának jóváhagyása az Igazgatóság által" napirendi pont megtárgyalásához az ülésen részt vevő minden tag, továbbá az ... képviselője telefonhívást követően hozzájárultak. Az igazgatóság a ... számú határozatával a
- december
- napjára összehívott küldöttgyűlés napirendjének és meghívójának módosítását jóváhagyta azzal, hogy a küldöttgyűlés napirendje ennek megfelelően
- az alapszabály módosítása,
- igazgatósági tagok és Igazgatóság elnöke megválasztása lett. Még ugyanezen a napon a módosított küldöttgyűlési meghívót kiküldték. Az alperes küldöttgyűlése a
- december
- napjára összehívott ülést megtartotta és azon meghozta a 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36/
- (XII.12.) számú határozatokat. A 23/
- (XII.12.) számú és a 24/
- (XII.12.) számú küldöttgyűlési határozatokkal a küldöttgyűlés megválasztotta a levezető elnökét, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvhitelesítőket, majd a 25/
- (XII.12.) számú határozattal a meghívóban szereplő napirendi pontokat elfogadta. A 26/
- (XII.12.) számú küldöttgyűlési határozattal a küldöttgyűlés elfogadta a határozat mellékletét képező, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályban megjelölt módosításokat és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövegét. A módosított alapszabály a közgyűlés/részközgyűlések kizárólagos hatáskörébe tartozó hatásköröket nem, de a határozatképességre vonatkozó szabályokat módosította és beemelte az integrációs törvény szó szerinti rendelkezéseit az alapszabályba. A küldöttgyűlés ezt követően a 27/
- (XII.12.) számú határozatával jóváhagyta a jelölőbizottság felállítását és megállapította, hogy az a feladatainak eleget tett, majd a 28/
- (XII.12.) számú küldöttgyűlési határozattal ... megválasztotta a szavazatszámláló bizottság elnökének, illetve ...t és ... a szavazatszámláló bizottság tagjainak. A küldöttgyűlés a 29/
- (XII.12.) számú és a 30/
- (XII.12.) számú határozatával az igazgatósági tagi tisztség tekintetében a szavazólapra felvette ...s ..., majd őket a 31/
- (XII.12.) számú és a 32/
- (XII.12.) számú küldöttgyűlési határozatokkal titkos szavazással
- január
- napjától kezdődő hatállyal megválasztotta az alperes igazgatóságának tagjává. Az alperes küldöttgyűlése a 33/
- (XII.12.) számú határozattal az Igazgatóság elnöki tisztsége tekintetében a szavazólapra felvette ..., akit a 34/
- (XII.12.) számú határozattal titkos szavazással
- január
- napjától kezdődő hatállyal
- október
- napjáig megválasztott a alperes neve Igazgatóságának elnökévé. Ezt követően a küldöttgyűlés a 35/
- (XII.12.) számú határozatával hozzájárult, hogy ... a ... Zrt. vezető tisztségviselői megbízatását is ellássa és a 36/
- (XII.12.) számú küldöttgyűlési határozattal rendelkezett az igazgatósági tag és az igazgatósági elnök tiszteletdíjáról. ... és ...
- december
- napján fordult tagfelvételi kérelemmel az alperes igazgatóságához, mely kérelemről az igazgatóság
- december
- napján a részjegybefizetést követően döntött.
- január
- napján mindketten a szövetkezet tagjai voltak. A felperes a keresetében az alperes
- december
- napján megtartott küldöttgyűlésén meghozott határozatok, mint a Ptk. 3:
- §
(5)bekezdésébe és az alperes létesítő okiratába ütköző határozatai Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését kérte. Mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a küldöttgyűlés összehívására jogszabály- és alapszabályellenesen került sor, mert a
- október
- napjára összehívott igazgatósági ülésre az előterjesztések és csatolt anyagok nem a meghívóval egy időben,
- szeptember
- napján, hanem
- október
- napján kerültek elküldésre, amikor a szövetkezetnek már nem volt elnöke. A küldöttgyűlést összehívó igazgatósági ülést ekként alapszabályellenesen hívták össze. Hivatkozott arra is, hogy tanú 2 lemondását követően az igazgatóságnak nem volt elnöke, ezért az igazgatóság
- október
- napi és a
- november
- napi összevont igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésének összehívására, levezetésére az igazgatóság működési szabályzata (továbbiakban: Szabályzat)
- és
- pontjai, valamint az alapszabály 5.
- és 3.3.3.
- pontjába ütköző módon került sor. Állította, hogy mindezen okok miatt a küldöttgyűlés összehívása az alapszabály 3.2.
- pontjába és a Ptk. 3:
- §
(5)bekezdésébe ütközött, azon a küldöttek érvényes határozatot nem hozhattak. Külön is hivatkozott a 26/
- (XII.12.) számú, a 31/
- (XII.12.) számú és a 32/
- (XII.12.) számú határozatok jogszabály- és alapszabály ellenességére; a 26/
- (XII.12.) számú határozat esetében az alapszabály 3.1.
- és 3.1.
- pontjaira, a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés a) pontjára, míg a 31/
- (XII.12.) számú és 32/
- (XII.12.) számú határozatok vonatkozásában az alapszabály 5.
- pontjára és a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint az alperes küldöttgyűlésének összehívására az alapszabály és a Ptk. rendelkezései szerint került sor, ekként a küldöttgyűlésen meghozott határozatok is az Alapszabálynak és a jogszabálynak megfelelőek voltak. Hivatkozott arra, hogy az igazgatóság elnöke, tanú 2 még a lemondását megelőzően,
- szeptember
- napján összehívta az alperes igazgatóságát
- október
- napjának 10 órájára, mely igazgatósági ülés napirendi pontjaként szerepelt a döntés küldöttgyűlés összehívásáról, időpontjának és napirendjének elfogadásáról, valamint a jelölőbizottság felállításáról és tagjainak megválasztásáról. Állítása szerint annak, hogy a meghívó, valamint az előterjesztések és csatolt anyagok nem egy időpontban kerültek kiküldésre jelentősége nincsen, figyelemmel az alapszabály 3.3.3.
- pontjában foglalt azon rendelkezésre, mely szerint a meghívónak, valamint a napirend szerinti előterjesztéseknek és csatolt anyagoknak az ... és a ... részére a tagnak történő megküldéssel egy időben, de legalább öt munkanappal az ülés megtartása előtt kell megtörténnie. Ennek az alperes igazgatósága eleget tett. A
- november
- napján megtartott összevont igazgatósági és felügyelőbizottsági ülés kapcsán szintén annak alapszabályszerű összehívását állította figyelemmel arra, hogy az igazgatóságnak ebben az időpontban valóban nem volt elnöke, ekként az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult volt. Álláspontja szerint a 26/2017.(XII.12.) számú határozat nem sértette a közgyűlés/részközgyűlések hatáskörét, mert az alapszabály nem módosította e vonatkozásban a hatásköröket. A 31/2017.(XII.12.) számú és a 32/2017.(XII.12.) számú határozatok vonatkozásában hangsúlyozta, hogy az igazgatósági tagok
- január
- napi hatállyal kerültek megválasztásra, mely időpontban mindkét megválasztott igazgatósági tag a szövetkezet tagja is volt. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy mind a
- október
- napján, mind a
- november
- napján megtartott igazgatósági ülés összehívására az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően került sor, ekként a küldöttgyűlés összehívása is az alapszabálynak és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően történt. E körben kifejtette, hogy az alapszabály hivatkozott 3.3.3.
- pontja megsértését nem jelenti az a körülmény, hogy a meghívó és a napirend szerinti előterjesztések és csatolt anyagok megküldése időben elvált egymástól, mert az egyebekben megfelelt az alapszabály rendelkezéseiben írtaknak. Álláspontja szerint a felügyelőbizottság elnöke - figyelemmel arra, hogy az igazgatóságnak
- szeptember
- napjától nem volt elnöke - összehívhatta a rendkívüli igazgatósági és felügyelőbizottsági együttes ülést, melyen az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően módosították a küldöttgyűlés napirendjét azzal, hogy
- napirendi pontként felvették az alapszabály módosítását. Az elsőfokú bíróság nem találta jogszabálysértőnek azt, hogy az igazgatóság ülését az igazgatóság elnöki tisztsége hiányában az elnök által kijelölt igazgatósági tag vezette le, mely megbízással kapcsolatban kifejtette, hogy az nem minősül az igazgatósági elnök helyettesítésének. E körben mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a Szabályzat a Ptk. 3:
- §-a alapján nem vizsgálható, míg az alapszabály 3.3.
- pontjában foglaltak, valamint a Ptk.3:343.§
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy az igazgatóság létszáma nem csökkent a Ptk.-ban előírt létszám alá, az szabályszerűen működött. Az elsőfokú bíróság nem állapította meg a küldöttgyűlés 26/2017.(XII.12.) számú határozatáról sem, hogy jogszabálysértő figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a küldöttgyűlés nem a közgyűlés/részközgyűlések kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések tekintetében módosította az alapszabályt. Végül az igazgatósági tagok megválasztására vonatkozó 31/2017.(XII.12.) és a 32/2017.(XII.12.). számú határozatok vonatkozásában úgy foglalt állást, hogy azok nem ütköznek az alapszabály 5.2. pontjába, valamint a Ptk.3:346.§
(2)bekezdésébe tekintettel arra, hogy a tisztségviselők megbízatása
- január
- napi hatállyal állt fenn, mely időpontban a megválasztott vezető tisztségviselők a szövetkezet tagjai voltak. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla az alperes
- december
- napján megtartott küldöttgyűlésen hozott határozatait, mint a létesítő okiratba és jogszabályba ütköző határozatokat helyezze hatályon kívül. A fellebbezése indokolásában az alapszabály 3.3.3.
- pontjában írtak megsértésére hivatkozott a
- október
- napi igazgatósági ülés összehívása kapcsán, mert álláspontja szerint a meghívót és a csatolt anyagokat az igazgatóság elnökének kellett volna megküldeni még
- szeptember
- napján, valamint az igazgatósági ülés levezetésére a lemondott elnök megbízást nem adhatott egy másik igazgatósági tagnak. E vonatkozásban arra hivatkozott, hogy mivel az igazgatóságnak elnöke nem volt, az ő helyettesítésére megbízás sem volt adható. A
- november 24-i együttes igazgatósági és felügyelőbizottsági ülés összehívása kapcsán is annak az alapszabály 3.3.3.
- pontjába ütközésére hivatkozott, mely alapszabályba ütköző igazgatósági ülések álláspontja szerint csak az alapszabályba és jogszabályba ütköző módon hívhatták össze a küldöttgyűlést, ekként azon érvényes határozat sem születhetett. Fellebbezésében hivatkozott a 26/2017.(XII.12.) számú küldöttgyűlési határozatnak az alapszabály 3.1.
- és a 3.1.
- pontjába ütközésére is, mert álláspontja szerint a küldöttgyűlés az alapszabálynak a közgyűlés/részközgyűlések hatáskörét érintő rendelkezéseit módosította. Végül az igazgatósági tagok megválasztásával kapcsolatban hivatkozott az alapszabály 5.
- pontjára, valamint a Ptk.3:346.§
(2)bekezdésére, mert álláspontja szerint amikor az igazgatósági tagok megválasztására sor került, ők nem voltak a szövetkezet tagjai, ekként megválasztásuk jogszabály és alapszabály ellenesen történt. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A helyes tényállásból az elsőfokú bíróság érdemben is helyes jogi következtetések levonásával hozta meg ítéleti döntését, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság a következőkre utal: Az alapszabály 3.3.3.
- pontjában megfogalmazott előírás célja az, hogy az ... és a ... az igazgatóság üléséről, annak napirendjéről, az előterjesztésekről megfelelően, az igazgatósági ülés megtartását megelőzően legalább öt munkanappal értesüljön, tekintettel arra, hogy ezen szervezetek meghatalmazott képviselői az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. Az alapszabály ezen rendelkezése tehát azt hivatott biztosítani, hogy e szervezetek képviselői az ülésre felkészülhessenek, és nincs jelentősége annak, hogy a meghívót, valamint az előterjesztéseket és csatolt anyagokat ki küldi meg az ... és a ... részére. Az alapszabályi határidő betartásának lehet az ülés megtartására és az azon hozott határozatok érvényességére kiható hatása. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §
(1)bekezdése alapján az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Ezt a szabályt tartalmazza az alapszabály a 3.3.
- pontja is. Az igazgatóság tehát testületként jár el. Ez azt jelenti, hogy az igazgatóság, mint testület akkor is jogosult volt eljárni és határozatot hozni, ha az elnöki tisztség betöltetlen volt, és üléseit az elnök helyett bármely igazgatósági tag levezethette. Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki álláspontját a körben, hogy tanú 3 igazgatósági tag megbízása az ülés levezetésére nem az elnök helyettesítése, de ennek hiányában is az igazgatósági tagok jogosultak lettek volna maguk közül levezető elnököt választani. Helyesen utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a határozat hatályon kívül helyezésére csak az adhat alapot ha a határozat jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, az igazgatóság működési szabályzatával ellentétes eljárás nem vezethet a határozat hatályon kívül helyezéséhez. Az ítélőtábla álláspontja szerint az alapszabály 3.3.3.
- pontja értelmében a felügyelőbizottság elnöke a
- november
- napján megtartott együttes igazgatósági és felügyelőbizottsági ülést összehívhatta, figyelemmel arra, hogy az igazgatóságnak ezen időpontban nem volt elnöke. Az alapszabályi rendelkezés józan észnek megfelelő értelmezése szerint, ha nincs olyan személy, akinél indítványt lehet tenni az ülés összehívására, azt a felügyelőbizottság elnöke összehívhatja. Az ítélőtábla a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően állapította meg, hogy a küldöttgyűlés összehívására, napirendi pontjainak kialakítására az alapszabályban és a Ptk.ban írtak szerint került sor, a küldöttgyűlés megtartása
- december
- napján szabályszerűen történt. A küldöttgyűlésen meghozott határozatok ezen okból nem ütköznek sem jogszabályba, sem az alperes alapszabályába. A 26/2017.(XII.12.) számú határozat vonatkozásában az ítélőtábla - egyezően a törvényszék álláspontjával - megállapította, hogy a küldöttgyűlés nem módosította a közgyűlés/részközgyűlés hatáskörét tekintettel arra, hogy továbbra is a közgyűlés/részközgyűlés dönt az alapszabály 3.1.
- pontjában írt egyesülésről, átalakulásról, jogutód nélküli megszűnésről, a küldöttgyűlés csupán a szavazati arányok, valamint a megismételt közgyűlésről szóló rendelkezések vonatkozásában módosította az alapszabályt. E módosítást az alapszabály 3.2.
- pontja a küldöttgyűlés hatáskörébe utalja. A Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése alapján a szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök. Ezen §
(2)bekezdése értelmében a szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezet tagja lehet. Az ítélőtábla a 31/2017.(XII.12.), valamint a 32/2017.(XII.12.). számú határozatokat sem találta alapszabályba és jogszabályba ütközőnek. A Ptk. 3:21. §
(3)bekezdése szerint a vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre. Ez diszpozítív rendelkezés, a vezető tisztségviselőt megválasztó szerv dönthet úgy, hogy a megválasztott személy csak az elfogadást követő későbbi időpontban válik vezető tisztségviselővé. A küldöttgyűlés az igazgatósági tagokat
- január 1-jei hatállyal választotta meg. Ebben az időpontban kellett a vezető tisztségviselőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat vizsgálni. Az elsőfokú bíróság a fentiek kapcsán helyesen állapította meg, hogy amikor a megválasztott igazgatósági tagok vezető tisztségviselővé váltak, már a szövetkezet tagjai voltak, ekként a megválasztásukról szóló határozatok nem sértették meg az alapszabály 5.
- pontját, valamint a Ptk.3:346.§
(2)bekezdését. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet és viselni tartozik a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a Pp. 82. §
(1)-
(3)bekezdései és a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése alapján állapította meg. Pécs,
- február
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Krastenics Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró