Kbf.70/2018/13 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdés a) pont és

(4)bekezdés), ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője az ítélet ellen fellebbezést jelentettek be felmentés érdekében. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.732/2018/1. számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak teljeskörű felülbírálatát követően, a Be.605.§

(1)bekezdése alapján hagyja helyben, mivel az elsőfokú bíróság helyes tényállás alapján állapította meg a vádlott bűnösségét, cselekményét helyesen minősítette, és vele szemben arányos joghátrányt alkalmazott az ügyben. A vádlott előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben elsődlegesen felmentésre, másodsorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Elsődleges indítványával kapcsolatban kifejtette, hogy a tényállás a Be.592.§

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjai szerint megalapozatlan, amely hiányosság azonban a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető. Másodlagos indítványával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a tényállás a Be.592.§

(1)bekezdése alapján megalapozatlan, mivel az részben téves, részben hiányos. Utalt továbbá arra, hogy a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával és a katonai tanács még a részben helyesen megállapított tényekből is helytelen következtetést vont le. Kifejtette azon álláspontját, hogy az általa ellenőrzött jármű csomagtere az teljesen átlátható volt, oldalról és hátulról is lehetett vizsgálni. Hivatkozása szerint semmilyen kézzel fogható bizonyíték nincs arra, hogy az ukránok ebben a járműben találták meg a motort, valamint kifogásolta, hogy az általa indítványozott bizonyítást a bíróság nem végezte el, melyből következően nem ismerhetőek a motor megtalálásának körülményei, és az sem tudható, hogy a Tisza-hídon történt-e az átrakása. Utalt arra, hogy mind az olasz hatóságok megkeresése, de az ukrán oldal videó felvétele is perdöntő lehetett volna. Magyarország és Ukrajna között van igazságügyi együttműködés, így nem releváns, hogy parancsnoki nyomozás során adtak-e ki információt az ukránok. Álláspontja szerint nem fogadható el az elsőfokú bíróság bizonyítás kiegészítésre irányuló indítványt elutasító végzésének azon hivatkozása, hogy a további bizonyítás az eljárás elhúzódáshoz vezetett volna, mert a bíróság egyetlen tárgyalási napon befejezte az ügyet. Sérelmezte, hogy a kért kamerafelvételeket nem kapta meg. Hivatkozott továbbá arra, hogy az útlevél ellenőrzés során elvárás volt, hogy ne torlódjon fel a sor, sietni kellett a szolgálati feladatok elvégzésével. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében csatlakozott a védence írásbeli indokolásában kifejtettekhez, és a védői fellebbezést elsődlegesen felmentés, másodsorban hatályon kívül helyezés érdekében tartotta fenn. Álláspontja szerint egyszerű megítélésű ügyben nem sikerült a tényállást felderíteni, mivel az elsőfokú bíróság nem folytatta le az indítványozott bizonyítási eljárást. Álláspontja szerint azt sem lehet tudni, hogy körözött volt-e a motorkerékpár. Ha ugyanis nincs elkövetési tárgy, bűncselekmény sem valósult meg. Egy helyszíni tárgyalás keretében tisztázni lehetett volna a nyitva maradt kérdéseket, azt, hogy egy kisbuszban egy motort, ami elég nagy, nem lehet eldugni, ha pedig az valóban ott lett volna, azt látni kellett volna a vádlottnak. Álláspontja szerint a magyar és az ukrán határátkelőhely közötti szakaszon a hídon is lehetőség volt a motor átrakodására, hiszen a feltorlódott járművek miatt hosszú idő telt el a magyar és az ukrán oldali ellenőrzés között. Utalt arra, hogy védencével szemben csupán intézkedés került alkalmazásra, azonban elítélése esetén nem végezheti tovább a munkáját, továbbá, hogy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltak alapján teljeskőrűen felülbírálta. A vádlottnak és védőjének a felmentésre és hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, csupán egy rövid nyilatkozatban tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az elsőfokú bíróság a bizonyítás anyagává tette a vádlottnak a nyomozás során tett tagadó tartalmú vallomását, melyben arra hivatkozott, hogy megfelelően ellenőrizte a buszt, és megtalálta volna a motort, ha az a csomagtérben lett volna. A katonai tanács a tárgyaláson kihallgatta a parancsnoki kivizsgálást folytató tanú 1 -t, valamint tanú 2 tanúkat. Tanú 1., mint az ügy vizsgálója nyilatkozott a beszerzett kamerafelvételek megtekintése alapján a busz raktere ellenőrzésének szabályosságával összefüggésben. Ismertette továbbá a bíróság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat, így különösen az ukrán hatóságok tájékoztatásával összefüggő adatokat. Az elsőfokú katonai tanács ítélete

1. oldal közepétől a
2. oldal második bekezdéséig értékelte az általa megismert bizonyítékokat és logikus meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlott tagadását, illetve védekezését fogadta el a tényállás alapjául. Helyesen állapította meg a csomagtér ellenérzése kapcsán, hogy a látható csomagok mennyisége, és ellenőrzésre fordított idő alapján az átvizsgálás csupán formális volt. (Az mindössze 17 másodpercig tartott, mindkét hátsó ajtószárny kinyitására nem is került sor.) Nem tévedett továbbá a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa akkor sem, amikor elvetette a robogó egyik járműből a másik járműbe a magyar-ukrán határon átívelő Tisza-hídon való átrakodás lehetőségét. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló összes releváns bizonyítékot megvizsgálta és azokat a logika szabályainak megfelelően értékelte. Az általa megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be.592.§

(1)és

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a vádlottnak és védőjének a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére és ezen keresztül a vádlott felmentésére, valamint megalapozatlanság okából a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a védőnek az ukrán hatóságok ismételt megkeresésére, a részükről készített kamerafelvétel beszerzésére irányuló indítványát elutasította. Ennek indokaként az elsőfokú katonai tanács helytállóan hivatkozott arra, hogy az ügy kivizsgálása során a magyar fél részéről ez már megtörtént. Az ukrán hatóságok egyértelműen közölték, hogy a motorkerékpárt milyen rendszámú buszban, a jármű csomagterében, a csomagok alatt találták meg, és azt az alvázszám alapján az Interpol adatbázisa szerint az olasz hatóságok körözték. Az ukrán határőrizeti szervek közlése rögzíti, hogy az eljárás során fényképes dokumentáció nem készült. Ezért a védő által indítványozott bizonyítástól további eredmény nem várható, az csupán az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezte volna. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét a Btk.438.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés a) pont, és

(4)bekezdése szerint minősülő szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétségében megállapította. A fenti bűncselekményt az követi el, aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban - az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt szeszes italt, illetve kábítószert, vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. A cselekmény súlyosabban, bűntettként minősül, ha az a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár. Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el vétség miatt elzárással, illetve egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem kétséges, hogy a vádlott az adott bűncselekmény negyedik elkövetési magatartását a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezés más módon, súlyosan történő megszegését valósította meg. Magatartása a szolgálat alaprendeltetését érintette, amikor a Határ-ellenőrzési szabályzatról szóló ORFK utasítás 170. pontjában foglaltakat megszegte, mert nem kellő alapossággal és körültekintetéssel végezte el a jármű csomagterének ellenőrzését. Nem kétséges az sem, hogy cselekménye kapcsán fennállt a jelentős hátrány veszélye, hiszen a magyar állam határ kiemelt ellenőrzésű szakaszán, a Schengeni határon történt az elkövetés. Utal arra a másodfokú bíróság, hogy a törvényi tényállás a bűncselekmény befejezettségéhez a jelentős hátrány bekövetkezését nem, csupán a jelentős hátrány veszélyét kívánja meg. A jelen ügyben a jelentős hátrány bekövetkezése, az O.-ban ellopott motorkerékpárnak gondatlanul a határon történő áteresztése súlyosító körülményként értékelendő. A Határ-ellenőrzési szabályzat hivatkozott pontjának helyes értelmezése szerint az ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy a jármű csomagterében nem került elrejtésre jogellenesen megszerzett, vagy tiltott tárgy, személy nem bújt-e el. Amennyiben a csomagok nagy mennyisége ezt indokolja akkor addig kell kipakoltatni, amíg a csomagtér belátható lesz. A vádlott magatartása hanyag gondatlanságként értékelendő. Cselekménye lehetséges következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Teljesen nyilvánvaló, hogy a vádlotti ellenőrzés formális volt, a csomagtér megfigyelésére fordított mintegy 17 másodperc a biztonsági kamera felvételének látható csomagmennyiség mellett nem volt elegendő a megfelelő átvizsgálásra. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a joghátrány meghatározása során figyelembe vehető körülményeket, és nem tévedett, amikor az eddig hibátlan életvezetésű vádlottal szemben próbára bocsátás intézkedést alkalmazott a rendelkező részben írt tartamban. Vádlott esetében ez az intézkedés szolgálja megfelelően a Btk.79.§-ában írt büntetési célokat. A másodfokú bíróság a Be.574.§

(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.605.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. január
2. Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Belovai Henriette hb. százados sk. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és bűnügyi költség tekintetében végrehajtható. Budapest,
3. január
4. Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: