A határozat elvi tartalma: A közjegyzői tanúsítvány pusztán azt a tényt hivatott bizonyítani, hogy a pénzintézet milyen adatokat tart nyilván az adós teljesítésével összefüggésben, ezért a ténytanúsítvány kiállítására vonatkozó szerződési kikötésnek nem tulajdonítható olyan tartalom, amely a felek igényérvényesítési és bizonyítási lehetőségeit, kötelezettségeit korlátozza. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.672/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Székely Gábor ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: dr. Bugya József ügyvéd I. rendű A per tárgya: Szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.548/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 4.P.22.318/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott, a
- október 24-én létrejött kölcsönszerződés
- pontjának
- mondata semmisségét kimondó részében - a teljes perköltségre és illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és ebben a keretben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 100.000 (százezer) forint együttes másodfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, valamint a II. rendű alperes mint adós és jelzálogkötelezett
- október 24-én ingatlanfedezet mellett kötöttek CHF alapú kölcsönszerződést az I. rendű alperes pénzintézettel. [2] A kölcsönszerződés „vegyes rendelkezéseket" tartalmazó részében a
- pont
- mondata az alábbi kikötést tartalmazza: „Az adós tudomásul veszi, hogy a terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás tekintetében a banknál vezetett számlái és a bank vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői okiratba foglalt, bank részéről tett nyilatkozatot vagy közjegyzői tanúsítványt elfogadja a terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás közokirati tanúsításaként, továbbá az adós aláveti magát annak, hogy a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is a bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa." [3] A zálogszerződés
- pontja az I. rendű alperes kielégítési jogának gyakorlását szabályozta, e szerint: „A bank jogosult kielégítést keresni a zálogtárgyból, amennyiben a kölcsönszerződésben meghatározott bármely szerződésszegési esemény (továbbiakban: szerződésszegés), vagy az alábbi események közül bármelyik bekövetkezik: - a zálogkötelezett bármilyen, a jelen szerződésben meghatározott kötelezettségének nem teljesítése, - jelen szerződésben foglalt bármilyen, a zálogkötelezett által tett nyilatkozat, szavatosság vállalás, vagy kijelentés jelentős pontatlansága, vagy valótlansága, vagy bármiféle olyan lényeges információ elhallgatása, amely bármely módon félrevezetővé teszi ezeket a nyilatkozatokat, szavatosság vállalásokat, vagy kijelentéseket; - a zálogkötelezett az zálogtárgyon fennálló biztosítást alapító szerződést a zálogjog fennállása alatt megszünteti, vagy a biztosítási szerződés más módon szűnik meg, és a zálogkötelezett 15 napon belül nem köt a zálogtárgyra az előző biztosításhoz hasonló feltételekkel új biztosítási szerződést; - ha a bank által megállapított határidő alatt a zálogkötelezett a zálogtárgy értékcsökkenése folytán a lecsökkent zálogfedezetet nem egészíti ki; - ha a zálogkötelezettel szemben bírósági végrehajtási eljárás indul." A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [4] A felperes keresetében a kölcsönszerződés
- pont
- mondata és a zálogszerződés
- pontjának a zálogtárgy értékcsökkenéséhez kapcsolódó kikötése érvénytelenségének megállapítását, és a II. rendű alperest ennek tűrésére kérte kötelezni. Érvelése szerint a [5] kölcsönszerződés vitatott szerződési feltétele a bizonyítási terhet a hátrányára változtatja meg. A zálogszerződés
- pontjában a zálogtárgy értékcsökkenéséhez kapcsolódó kikötés a fogyasztó számára azért hátrányos, mert az I. rendű alperest a zálogtárgy értékcsökkenésére történő általános hivatkozással feljogosítja arra, hogy kielégítési jogát gyakorolja a zálogtárgyon. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A közjegyzői tanúsítvány kiállításának elfogadására vonatkozó szerződési nyilatkozat érvénytelenségével összefüggésben arra mutatott rá, hogy az adósok közjegyzői okiratba foglalt elfogadó nyilatkozata önmagában a bizonyítási terhet hátrányukra nem fordítja meg. A perbeli fogyasztói szerződés
- pontjában rögzített kikötés semmissége sem áll fenn, mert a jogviszonyra irányadó zálogjogi rendelkezések a zálogtárgy értékcsökkenése esetére lehetővé teszik a kielégítési jog megnyíltának kikötését, a zálogfedezet kiegészítésére vonatkozó kikötések pedig egy általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára világosak és érthetőek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a peres felek között
- október
- napján kelt kölcsönszerződés
- pontjának keresetben vitatott része érvénytelen. Kötelezte a II. rendű alperest e szerződési feltétel érvénytelensége megállapításának tűrésére. Megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes 42.00042.000 forint le nem rótt első- és másodfokú eljárási illeték megfizetésére köteles, és a peres felek első- és másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik. Egyebekben a zálogszerződés tisztességtelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasító részében az indokolás kiegészítésével - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fogyasztói kölcsönszerződésbe foglalt vitatott kikötést azért mondta ki semmisnek, mert álláspontja szerint tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely szerint az adós a szerződéskötéskor előre elismeri, hogy a jövőben bármikor fennálló tartozása a kölcsönadó saját üzleti könyvei, illetve nyilvántartása alapján megállapítható összeggel azonos. Az erre irányuló szerződési feltétel a szerződéskötéskor megtett tartozáselismerés, ami mind a bizonyítási teher, mind a felmondás jogszerűségének vitathatósága szempontjából a fogyasztót indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet részbeni, az elsőfokú ítéletet megváltoztató rendelkezései hatályon kívül helyezését és ebben a körben az elsőfokú ítélet helybenhagyásával a felperes keresetét teljes egészében elutasító döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet sérti a 18/
- (II.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 1.
(1)bekezdésének
- j)pontját, az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 209. §-át és 209/A. §-át, az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. és 369. §-át, valamint az 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 41. §-át. [10] Az I. rendű alperes érvelése szerint a vitatott szerződési szövegrésszel a felperes a felmondásról szóló közjegyzői tanúsítvány felvételét, a közjegyzői eljárás alkalmazását, a tanúsítás formáját fogadta el, de az nem minősíthető tartozáselismerésnek. A bizonyítási teher nem fordul meg az adós hátrányára, hiszen ha nem lenne alapul szolgáló közokirat, a hitelező bírósági úton érvényesíthetné a követelését az adóssal szemben, ahol a bizonyítás általános szabályai szerint szükséges az állításokat igazolni, és a végrehajtás korlátozása, megszüntetése iránti perben is az általános szabályok szerint szükséges bizonyítani a szerződés érvénytelenségére vagy a követelés vitatására szolgáló adósi állításokat. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében tartalmilag a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseinek a hatályában való fenntartását kérte. Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő C-34/18. számú előzetes döntéshozatali eljárások befejeződésig a per tárgyalásának felfüggesztését kérte arra hivatkozással, hogy az ott feltett kérdések megválaszolása jelen ügyben is előkérdésnek minősül. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet nem találta alaposnak, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint jelen jogvitában az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő C-34/18. számú előzetes döntéshozatali eljárásban felvetett uniós jogi kérdéseknek relevanciája nincsen. [13] Az Európai Unió Bíróságnak a C-34/18. számú ügyben a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) értelmezésével egyrészt lényegében abban kell állást foglalnia, hogy a Melléklet 1.
- q)pontja kiterjed-e arra a szerződési feltételre is, amellyel a hitelező célja a bizonyítási teher megfordítása (függetlenül a kikötésnek a nemzeti jogszabályok értelmezésével feltárható tényleges hatásától), illetve hogy megfelel-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének (5. cikk) az a fogyasztói döntést befolyásoló feltétel, amelynek joghatása csak a nemzeti jogszabályok értelmezésével állapítható meg. Feladata még az Európai Unió Bíróságának a fogyasztói irányelv Melléklete 1.
- m)pontjának értelmezése abból a szempontból, hogy a rendelkezés hatálya alá tartozik-e a fogyasztóval szerződő felet nemcsak a saját szolgáltatása, hanem - a fogyasztó szerződésszerű teljesítésének megítélésére feljogosító kikötés is. [14] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárásnak nem lehet tárgya - az egységes és régóta kialakult joggyakorlat értelmében olyan tény-, vagy jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, amelyre a felek nem hivatkoztak (Pp. 275. §
(1)bekezdés, BH
- 18., BH
- 447., BH
- 283.). A jogerős ítélettel elbírált kereset tárgya miatt a konkrét jogvita eldöntése szempontjából nem volt jelentősége azoknak a kérdéseknek, amelyek a jelen perben felmerült és vizsgált körülményeken kívüli okból irányulnak a fogyasztóvédelmi rendelkezések értelmezésére a C34/
- számú előzetes döntéshozatali eljárásban. [15] A felülvizsgálati kérelem alapos. [16] A Kúria - a Pp.
- §
(2)bekezdésének megfelelően - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet az alábbiak szerint jogszabálysértő. [17] A pénzügyi intézményeknek jogszabályból [a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló ügyletkötéskor hatályos
- évi CXII. törvény (régi Hpt.), és a jelenleg hatályos
- évi CCXXXVII. törvény (Hpt.)] fakadó kötelezettségük, hogy kölcsönszerződésből eredő követeléseiket nyilvántartsák, azokról a hatóságokat, illetve a hitelfelvevőket tájékoztassák. [18] A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/
- (XII. 22.) Korm. rendelet, majd a
- január 1-jén az e rendelet helyébe lépett, azonos című 250/
- (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai értelmében az I. rendű alperesnek az ügyfeleivel - köztük a felperessel - szemben fennálló követeléseiről folyamatos nyilvántartást kellett vezetnie. A nyilvántartásában szereplő adatokról a pénzügyi vállalkozás által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 52/
- (XII. 28.) PM rendelet szabályai szerint negyedévente jelentést kellett tennie a Felügyelet részére. A Hpt.
- §
(1)bekezdése pedig előírta, hogy folyamatos szerződések esetén legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást küldjön az ügyfeleinek. A kimutatást a Hpt. 206. §
(2)bekezdése értelmében - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kellett tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül írásban nem emelt kifogást azzal, hogy mindezek a követelés érvényesíthetőségét nem érintik. [19] A perbeli jogvita eldöntése szempontjából ügydöntő jelentőségű kérdés, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződés
- pontjának azon kikötése, amely szerint a felperes mindenkori fizetési kötelezettségét illetően a banknál vezetett számlái és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadja el mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot, a Ptk.
- §-a szerinti joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak minősül-e. Tartozáselismerés esetén ugyanis a bizonyítási teher megfordul, és az adósnak kell bizonyítania, hogy az elismert tartozása nem áll fenn (BH1991.439.). [20] E körben a Kúria rámutat arra, hogy a fél nyilatkozatához a tartozáselismerés jogkövetkezményei akkor fűződhetnek, ha a tartozás elismerése magyarázatot nem igénylő módon, kifejezetten és félreérthetetlenül történik (EBH 2000.309.). Ennek az elvárásnak csak az olyan tartozáselismerő nyilatkozat felel meg, amelyet már fennálló, összegszerűen meghatározott követelés tekintetében tettek meg (Kúria Pfv. V.21.629/2017/5.). A per tárgyát képező szerződéses rendelkezés viszont ilyennek nem tekinthető, e kikötés esetében ezért nem érvényesülnek a tartozáselismerés joghatásai (EBH 2018.G.1.). [21] A kereset tárgyát képező kölcsönszerződés
- pontjának kikötése értelmében a felperes a közjegyzői ténytanúsítvány elfogadásával egyúttal arról is nyilatkozott, hogy a megjelölt okiratot aggálytalan tartalmú közhiteles bizonyítékként fogadja el. A szerződéses feltétel e külön kitétele ellenére sem volt joglemondásként értékelhető a felperes nyilatkozata (Kúria Gfv.VII.30.742/2017/8.). Az egyoldalú joglemondás fogalmi körébe ugyanis az a nyilatkozat vonható, amellyel a jogalany az őt kétségkívül megillető jogosultságról kifejezetten lemond. A Ptk.
- §
(4)bekezdése értelmében az igényérvényesítésről vagy a vitatásról való lemondásnak félreérthetetlennek és határozottnak kell lennie, nincs helye a nyilatkozat kiterjesztő tartalmú értelmezésének (BH1993.673.). [22] Nem állít fel a keresettel támadott szerződéses kikötés a felek szerződésében olyan vélelmet sem, amelynek értelmében az I. rendű alperes az igénye alapjául szolgáló, valamely egyébként bizonyítást igénylő tényt egy attól különböző, másik tény bekövetkezésével és igazolásával bizonyíthatná. A kölcsönszerződés
- pont vitatott mondatának ilyen tartalom sem tulajdonítható. [23] Ezen túl a polgári peres eljárásban a felek eljárási jogaira és kötelezettségeire, különösen a bizonyítás szabályaival összefüggően, a Pp. szabályai az irányadóak, amelyet a felek szerződéses autonómiája nem törhet át. [24] Mindezekből következően, mivel a kölcsönszerződéses
- pontjának hivatkozott rendelkezése sem tartozáselismerést, sem joglemondást nem tartalmaz és nem minősíthető a fent kifejtettek szerinti vélelem hatásával bíró kikötésnek sem, a bizonyítási kötelezettség alakulását, a bizonyítási eljárás lefolytatását nem befolyásolja, a bizonyítási terhet nem fordítja meg. [25] Ez azt jelenti, hogy amennyiben az I. rendű alperes a jelen szerződésből eredő követelését a felperessel szemben peres úton kívánja érvényesíteni, a perben a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében őt terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés milyen tartalommal jött létre, ennek alapján milyen összeget folyósított a felperes részére, a felperes mennyit teljesített, és ennek eredményeként mekkora a felperes fennálló tartozása. Az I. rendű alperes erre vonatkozó tényállításai - maga a ténytanúsítvány is nyilvánvalóan a saját nyilvántartásán alapulnak, vita esetén azonban perben az I. rendű alperesnek be kell mutatnia a nyilvántartás elszámolási elveit, módszereit és adatait, számításait le kell vezetnie. Ha a felperes mindezeket követően is azt állítja, hogy az I. rendű alperes elszámolása nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, illetőleg a közölt számítás hibás, vagy arra hivatkozik, hogy részéről nagyobb összegű teljesítés történt, ellenbizonyítással élhet (Kúria Gfv.VII.30.791/2016/3., Pfv.V.21.631/2017/5.). [26] A per tárgyává tett kikötés - az alábbiakra tekintettel - nem befolyásolja a kölcsönszerződésből eredő követelés kapcsán a végrehajtási záradék kiállításának feltételeit, tehát nem érinti a szerződő felek igényérvényesítési, illetve védekezési lehetőségeit, és nem hat ki a végrehajtási záradék alapján indult végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perekben a bizonyítási kötelezettség alakulására sem. [27] A Vht. felek közötti szerződéskötés idején hatályos 21. §
(1)bekezdése, illetve a jelenleg hatályos 23/C. §
(1)bekezdése értelmében végrehajtási záradékkal látható el a közjegyzői okirat, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz a Vht. korábbi 21. §
(2)bekezdése, illetve jelenlegi 23/C. §
(2)bekezdése szerint az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. [28] E szabályok értelmében a közokiratba foglalt kölcsönszerződés, illetve egyoldalú kötelezettségvállalás alapján az adós tartozásának már lejárt részleteire minden további feltétel nélkül, a szerződés felmondása esetén a teljes tartozás összegére pedig akkor van helye végrehajtási záradék kibocsátásának, ha a végrehajtást kérő az adós szerződésszegése miatt szintén közokiratba foglalt jognyilatkozattal felmondta a szerződést. Az, hogy ez utóbbi esetben a szerződésszegés valóban bekövetkezett-e és így az emiatt közölt felmondás jogszerű-e, a végrehajtási záradék kiállítására irányuló kérelem elbírálása során érdemben nem vizsgálható, e vonatkozásban elengedő a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata (BH1997.348., BH2002.491., Kúria Pfv.I.21.783/2016/5.). [29] Az adós szerződésszegésének, illetőleg a felmondásnak a tényét, valamint a végrehajtást kérő nyilvántartásai szerint fennálló tartozás aktuális összegét a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata alapján rögzítő,
- évi XLI. törvény (közjegyzői tv.)
- §-ában szabályozott közjegyzői okirat nem ügyleti okirat, hanem jogi jelentőségű tényeket rögzítő ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ilyen okirat kiállítását a végrehajtást kérő akkor is kérheti a közjegyzőtől, ha erről az adóssal kötött szerződésben előzetesen külön nem rendelkeztek, illetve az adós előzetesen nem nyilatkozott külön arról, hogy a végrehajtást kérő nyilvántartásában rögzített adatok a tanúsítvány kiállításának alapjául szolgálhatnak. [30] A közjegyzői tanúsítvány kiállítását és a végrehajtási záradék kibocsátását tehát a végrehajtást kérő e szerződéses kikötés hiányában is ugyanilyen módon és tartalommal kérhetné (BH 2018.146). [31] Ha a végrehajtási záradék kiállítására sor került, az adós a tartozását a Pp.
- §-a szerinti végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben vitathatja. Ez a végrehajtási záradék és a közjegyzői tanúsítvány jogintézményére vonatkozó, a fentiekben ismertetett szabályokból következik. A peres felek között létrejött szerződés e vonatkozásban nem biztosít több jogosultságot az I. rendű alperes részére, illetve nem ró több kötelezettséget a felperes terhére, mint amelyek az irányadó jogszabályok alapján őt egyébként megilletné, illetőleg terhelné (Kúria Gfv.VII.30.791/2016/3.). A bizonyítási teher pedig a Pp.
- §-a szerinti végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben is a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően alakul. [32] Az igényérvényesítés lehetőségei, a bizonyítási teher alakulása körében tehát a kölcsönszerződés
- pontjában foglaltak a felperes jogi helyzetét nem érintik, nem teszik azt hátrányosabbá. [33] A végrehajtás közjegyzői okirat záradékolása útján, tehát a peres út igénybevétele nélküli elrendelését lehetővé tevő szabályozás az Alkotmánybíróság 1423/B/2010.AB és 1245/B/2011.AB számú határozatai szerint nem alkotmányellenes, nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az Európai Unió Bírósága C-32/
- számú ... kontra ... ügyben hozott határozata szerint nem összeegyeztethetetlen a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) fogyasztóvédelmi követelményeivel sem (Kúria Gfv.VII.30.610/2017/6.). [34] Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet alaptalanul, a R.
- §
(1)bekezdés j) pontjainak téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés
- pontjának vitatott kikötése a bizonyítási terhet a felperes terhére hátrányosan változtatta meg. [35] Megjegyzi a Kúria, hogy amennyiben a kölcsönszerződés
- pontja vitatott kikötésének tartalma - a kifejtettektől eltérően - nem volna egyértelműen megállapítható, a Ptk.
- §
(2)bekezdésében foglalt értelmezési szabály alkalmazása válna szükségessé. Eszerint a vitás tartalmú általános szerződési feltétel tartalmát a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szerint kell megállapítani. A közjegyzői tanúsítvány pusztán azt a tényt hivatott bizonyítani, hogy az I. rendű alperes milyen adatokat tart nyilván a felperes teljesítésével összefüggésben, ezért a per tárgyává tett kikötésnek a Ptk. 207. §
(2)bekezdésére figyelemmel sem tulajdonítható olyan tartalom, amely kihatna a felek igényérvényesítési és bizonyítási lehetőségeire, kötelezettségeire (Kúria Pfv.V.22.490/2017/7.). [36] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet - a zálogszerződés vitatott pontjának tisztességtelenségére irányuló keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyó részét nem érintve - a felülvizsgálattal érintett részében a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és e keretben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Záró rész [37] A jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett részének hatályon kívül helyezése következtében megváltoztak a pernyertességi, pervesztességi arányok, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az I. rendű alperes képviseletével felmerült, összesen 30.000 forint összegű, áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíj, valamint az I. rendű alperes által lerótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. [38] A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről a Kúria a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján határozott. [39] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [40] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró