Kfv.I.35.183/2007/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ifj. dr. Sallay József Ügyvédi Iroda (ügyintéző ifj. dr. Sallay József és ifj. dr. Bacskai Antal ügyvédek) által képviselt felperesnek a Tamásné dr. Kajati Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 5.K.26.975/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- január 17-én kelt 5.K.26.975/2004/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 5.K.26.975/2004/
- Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 1.600.000 (egymillió-hatszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az adóhatóság a felperesnél 2001-2002 évekre társasági adó, személyi jövedelemadó és általános forgalmi adónemben ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott határozatában az első fokú adóhatóság kötelezte a felperest 154.741.000 Ft adókülönbözet, 75.245.000 Ft adóbírság, 19.008.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 1228491159 számú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. Az alperes az első fokú határozat 2.
- pontjában részletezett részvény adásvételi ügylet kapcsán - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
- évi LXXXI. törvény
- §
(1)bekezdés d) pontja, az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
- §
(7)bekezdésében és
- §-ában foglaltakra figyelemmel - azt állapította meg, hogy a 2002 évben ráfordításként elszámolt 828.724.000 Ft árfolyamveszteség nincs összefüggésben a felperes vállalkozási és bevételszerző tevékenységével. A részvény adásvételi ügylet egyedüli célja az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése révén elérhető adókikerülés, adómérséklés volt. Az alperes az adózás előtti eredmény terhére a felperes által elszámolt összeget adóalap-növelő tételként vette figyelembe. A részvényügylet a felperes és az R. által megkötött szerződések alapján bonyolították le a felek. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, majd a peres eljárás során keresetét módosította, azt kizárólag a jogkövetkezmények, azaz az adóbírság és a késedelmi pótlék tekintetében tartotta fenn, és e körben kérte a határozatok javára történő megváltoztatását. A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította megállapítva, hogy az alperes a különböző jogügyletek és gazdasági események adójogi minősítését jogszerűen végezte el, és az ennek alapján levont jogkövetkeztetései is törvényesek. Az alperes az Art.
- §
(1)és
(3)bekezdései, illetve a 170. §
(1)bekezdése, 171. §
(1)bekezdése alapján eljárva megalapozottan és jogszerűen írta elő a felperes adóbírság és késedelmi pótlékfizetési kötelezettségét, a felperes a perben javára szóló kivételes méltánylást érdemlő körülményt nem igazolt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. A felperes azzal érvelt, hogy a megyei bíróság a bizonyítást nem folytatta le teljes körűen, így a "tényállás minősítése nem tisztázódhatott". A megyei bíróság eljárása nem felelt meg a Pp. 54. §, 55. §-aiban foglaltaknak, és az ítélet kihirdetését követően "hibásan tagadta meg utólag" az R. beavatkozását. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Az alperes azzal érvelt, hogy a megyei bíróság eljárása és érdemi döntése megfelel az Art. 165. §
(1)és
(3)bekezdésében, 170-
- §-ában, a Pp.
- §-ában foglaltaknak. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt, és a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül (Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdése). Adóügyi perekben a bíróság hivatalból bizonyítást nem rendelhet el (Pp. 336/A. §
(1)bekezdés c) pontja). Ha a közigazgatási eljárás hivatalból indul, vagy a közigazgatási szerv a tényállás megállapítási kötelezettségének nem tett eleget, a közigazgatási szerv köteles a határozata alapjául szolgáló tényállás valóságának bizonyítására, ha azt a felperes vitatja (Pp. 336/A. §
(2)bekezdése). Az Art. 170. §
(1)bekezdése értelmében adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, amelynek mértéke az adóhiány 50 %-a. Az adóbírság mértéke csak kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén mérsékelhető az Art. 171. §
(1)bekezdése szerinti esetben. Az Art. 165. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A 165. §
(2)bekezdése meghatározza a késedelmi pótlék törvény szerinti mértékét is. A késedelmi pótlék mérséklésére az Art. 165. §
(3)bekezdése alapján csak kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén kerülhet sor. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a felperes a per során az adókülönbözet és adóhiány megállapításának alapjául szolgáló tényállást, és ennek minősítését, az ebből levont ténybeli és jogkövetkeztetés folytán terhére előírt adókülönbözetet, illetve adóhiányt nem vitatta, hiszen keresetét módosította, és azt csak az adóbírság és késedelmi pótlék tekintetében tartotta fenn. A felperes javára értékelhető kivételes méltánylást érdemlő körülmény megállapítására alapot adó adatokat, tényt, okot, körülményt, bizonyítékot nem jelölt meg, és nem is csatolt, a megyei bíróságnak pedig az adóügyi perben nem volt bizonyítás felvételi kötelezettsége, ezért a felülvizsgálati kérelemben e körben kifejtett felperesi érvelés téves. A megyei bíróság tehát az irányadó tényállásra és az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megalapozottan és jogszerűen állapította meg, hogy az alperes határozata a kereset által vitatott körben, azaz az adóbírság és a késedelmi pótlék tekintetében törvényes. A Pp. 54. §
(1)bekezdése,
- §-a értelmében akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe - az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, és a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. A bejelentést a felekkel közölni kell. Az R. az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig írásban vagy szóban beavatkozás iránti kérelmet nem terjesztett elő. Az e körben előadott felperesi érvelésre tekintettel rögzíti a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a beavatkozás iránti kérelmet nem a fél, hanem kizárólag a beavatkozó nyújthat be. A megyei bíróság a tárgyalást
- január 17-én 9.30 órakor berekesztette, és ezt követően hirdette ki ítéletét (
- sorszámú jegyzőkönyv, mely 9.30 órakor került lezárásra). Az R. beavatkozás iránti kérelmét
- sorszám alatt a megyei bíróságon 1 példányban és hiányosan -
- január 17-én 10.02 órakor nyújtotta be, tehát az a Pp.
- §
(1)bekezdése által kogens szabályként előírt határidőn túl került előterjesztésre. A megyei bíróság ennél fogva az 5.K.26.975/2004/
- sorszámú végzésében a hiányosan és elkésetten benyújtott beavatkozás iránti kérelmet jogszerűen utasította el. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a módosított felperesi keresetre tekintettel már nem is volt az ügyben olyan kereseti kérelem, mely tekintetében a beavatkozás törvényben szabályozott lehetősége fennállt volna. A felperes felülvizsgálati kérelmében az adóbírságot és késedelmi pótlékot érintően jogszabálysértésre nem hivatkozott. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért a megtámadott határozatot a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmén illetékbélyegben 900.000 Ft-ot lerótt, a pertárgy értékre, továbbá az 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésére figyelemmel azonban a felülvizsgálati eljárási illeték összege 2.500.000 Ft. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperest a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte még további 1.600.000 Ft felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró