← Magyarország

Pfv.20553/2018/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.553/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Tóth László ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Molnár Gergő Zsolt ügyvéd A per tárgya: Szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 6.Pf.21.537/2017/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Bajai Járásbíróság 11.P.20.793/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 353.200 (háromszázötvenháromezer-kétszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogelődjének tulajdonában és ügyvezetése alatt álló ... Kft. (a továbbiakban: Kft.) és az alperes között
  4. május 11-én ... szám alatt (a továbbiakban: szerződés I.) 8.000.000 forint összegű kisvállalkozói folyószámla hitelszerződés, valamint
  5. május 26-án ... szám alatt (a továbbiakban: szerződés II.) 12.000.000 forint összegű rövid lejáratú kisvállalkozói hitelszerződés jött létre. [2] A Kft.
  6. május 26-án ... szám alatt engedményezési szerződést kötött az alperessel, amellyel az alperesre engedményezte a ... Kft.-vel kötött szerződés alapján a Kft.-nek járó 7.923.000 Ft+áfa összeget. A Kft.
  7. július 27-én ... szám alatt engedményezési szerződést kötött az alperessel, amellyel az alperesre engedményezte a ... Kft.-vel kötött szerződés alapján a Kft.-nek járó 5.570.000 Ft+áfa összegű tartozását. [3] A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a
  8. október
  9. napján kelt és
  10. június
  11. napján jogerőre emelkedett ... sorszámú végzésével elrendelte a Kft. felszámolását. A felszámolást elrendelő végzés a Cégközlöny
  12. évi
  13. számában,
  14. július
  15. napján került közzétételre. [4] Az alperes
  16. július 28-án a szerződés II. alapján 2.228.000 forint hitelt folyósított a Kft. részére. [5] Az alperes a felszámolási eljárásban a
  17. május
  18. napján kelt kisvállalkozói folyószámla hitelszerződés (szerződés I.) és kisvállalkozói bankgarancia kibocsátási megbízási szerződés, valamint a
  19. május
  20. napján kelt kisvállalkozói rövid lejáratú hitelszerződés (szerződés II.) alapján összesen 14.228.000 forint hitelezői igénybejelentéssel élt. [6] A ... Kft.
  21. november 24-én átutalt a Kft. számlájára 2.506.500 forintot, melyet az alperes technikai számlán helyezett el az engedményezési szerződés alapján, majd
  22. december 20-án átkönyvelte a Kft. folyószámlájára annak érdekében, hogy az ott meglévő számlavezetési díj fennállása után fennmaradt 2.502.156 forint a felszámolónak átutalható legyen, majd
  23. december 21-én az átvezetett összeget a felszámoló ... vezetett számlájára átutalta. [7] Az alperesi hitelezői igénybejelentést követően a felperes jogelődje és élettársa, ...
  24. október 14-én 9.500.000 forintot az alperesnek megfizetett „... hiteltörlesztése" címén. ...
  25. január
  26. napján 3.531.924 forintot (2.228.000 forint tőkét és járulékait) fizetett meg az alperesnek. [8] A Kft. felszámolási eljárásában ... bejelentett hitelezői igényét 7.517.000 forint összegben „f" kategóriában nyilvántartásba vették. A felszámoló a hitelező 2.228.000 forint visszafizetése iránti kérelmét elkésettség miatt nem teljesítette és e követelését nyilvántartásba sem vette. [9] ...
  27. május 22-én kelt engedményezési nyilatkozattal az alperes részére
  28. január 19-én befizetett 3.531.924 forint összegre vonatkozóan „az alperessel szembeni követelését" a felperes jogelődjére engedményezte. [10] A felszámoló
  29. augusztus 21-én terjesztette elő a felszámolás záróanyagát, amely ellen ... törvényi határidőn belül kifogást nem terjesztett elő. Kifogását csak
  30. szeptember 27-én terjesztette elő, amely arra irányult, hogy a felszámoló a tartozatlanul megfizetett 2.228.000 forintra tekintettel módosítsa a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot. [11] A Kecskeméti Törvényszék a ... számú végzésével ... hitelezőnek a kijelölt felszámoló intézkedése ellen előterjesztett kifogás elbírálása iránti eljárást megszüntette. Végzése indokolásában megállapította, hogy a hitelező kifogása nem a záróanyag ellen irányult, hanem a felszámoló korábbi mulasztását tartotta jogszabálysértőnek, következésképpen a kifogás benyújtására a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül lett volna lehetősége, ekként a hitelező kifogása elkésettnek tekintendő. Amennyiben azonban a felszámoló legutóbb bekövetkezett mulasztásától (
  31. március 11.) lenne számítandó a kifogás benyújtására nyitva álló határidő, a hitelező kifogása akkor is elkésett. [12] A Kecskeméti Törvényszék a
  32. augusztus
  33. napján jogerőre emelkedett ... számú végzésével a felszámoló által előterjesztett zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta, egyben a felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította és a Kft.-t megszüntette. Megállapította, hogy az alperes hitelező 2.710.950 forint és ... hitelező 7.517.000 forint hitelezői igénye nem nyert kielégítést. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [13] A felperes jogelődje módosított keresetében 3.531.924 forint és kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint
  34. január 19-én helyette teljesített ..., és az alperes akkor járt volna el helyesen, ha a ... Kft.-től kapott pénzt nem fizette volna ki a Kft. felszámolójának, azt ugyanis a Kft. és az alperes között létrejött szerződés szerint köteles lett volna a hitel törlesztésére fordítani. [14] Az alperes a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen a követelés elévülésére hivatkozással. Érdemben is vitatta a kereset alaposságát. Az első- és másodfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság a felperes jogelődjének módosított keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes jogelődjének követelése nem évült el, ezért a keresetet érdemben bírálta el. Megállapította, hogy ... által a felperes jogelődje részére engedményezett követelés, amelyet jelen perben a felperes jogelődje érvényesített az alperessel szemben, a szerződés I. végtörlesztése volt és semmilyen összefüggésbe nem hozható azzal a szerződés II-vel, amellyel kapcsolatosan engedményezés történt az alperes javára a Kft. részéről és amelyre a felperes jogelődje a keresetét alapította. Kifejtette, hogy a felszámolási eljárásról szóló értesítést követően a bankszámlát a számlavezető pénzintézet a saját követelésével sem jogosult megterhelni. [16] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [17] A felperes jogelődje
  35. január 21-én elhunyt, azonban a másodfokú bíróság erről csak az ítélethozatalt követően tett bejelentésből értesült. A másodfokú bíróság erre tekintettel a ... számú végzésével az eljárás félbeszakadását állapította meg, egyben megállapította azt is, hogy a
  36. január
  37. napján kelt ... számú ítélete hatálytalan. [18] A másodfokú bíróság a ... számú végzésével megállapította a néhai felperes perbevont jogutódját, majd a folytatódó eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletét a tényállás és a jogi indokolás kiegészítésével, illetve módosításával a per fő tárgyát illetően helybenhagyta, míg a felperes jogelődjének illeték megfizetésére történő felhívását mellőzve a felperest kötelezte le nem rótt kereseti illeték megfizetésére. [19] A másodfokú bíróság annyiban alaposnak ítélte a fellebbezést, hogy nem helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása, amely szerint a ... által kifizetett és a felperes jogelődjére engedményezett követelés a szerződés I. végtörlesztése volt, és ez nem hozható semmilyen összefüggésbe azzal a szerződés II.-vel, amellyel kapcsolatosan engedményezés történt a Kft. részéről az alperes javára. [20] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felszámolás elrendelésének időpontjában hatályos
  38. évi XLIX. törvény (Csődtv.)
  39. §

(2)bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától -
  1. június 11-től - a Kft. vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett. A felszámolás elrendelését követően a felszámolási vagyon részét képezte a technikai számlára érkezett összeg, ezért helyesen járt el az alperes, amikor azt a technikai számláról átutalta a felszámoló számlájára. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs mód. A kereset alapjául hivatkozott engedményezési szerződés olyan időpontban jött létre, mikor már a felszámolási eljárást elrendelték, és azt a felszámoló utóbb nem hagyta jóvá, ezért a felszámolási eljárás alatt kifizetett összeg visszafizetésére a felperes nem tarthat igényt. [21] A jogerős ítélet értelmében a felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését követően nem került sor engedményezésre. A felszámolás közzétételt megelőző napon -
  2. július 28-án - az alperes folyósított 2.228.000 forintot a Kft. részére, ezen időpontban azonban csak az alperesnek volt követelése a Kft.-vel szemben, azonban a Kft.-nek az alperessel szemben nem, így a beszámítás lehetősége fel sem merülhetett. Ezen túl a felperes jogelődjének mint kezesnek, illetve ..., mint kezes helyett kifizetést teljesítőnek lehetősége volt igénybejelentéssel élni a felszámolási eljárásban. A felszámolói hitelezői igények besorolását azonban nem sérelmezték, és ... a felszámoló általa hivatkozott mulasztása kapcsán csak 2014-ben terjesztett elő kifogást, mely kifogás elkésett. Amennyiben ... a felperes jogelődjére engedményezte a követelését, úgy nyilvánvalóan a felszámolási eljárás alatt a kifizetett összeg visszakövetelésre nem tarthatott igényt. Az alperes nem tanúsított olyan magatartást, ami alapot adhatna a kezes
  3. évi IV. törvény (Ptk.) 276 §
(2)bekezdése szerinti mentesülésére. Mivel nem mentesült a kezes a felelősség alól, ezért nincs jogalap nélküli kifizetés sem. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [22] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereseti kérelmének történő helyt adást, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság kirívóan iratellenes tényállást állapított meg abban körben, hogy a felszámoló jóváhagyta-e a perbeli szerződéseket. E körben az eljárt bíróságok nem megfelelően tettek eleget az 1/2009. (VI. 24.) PK vélemény, az abban hivatkozott 1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §
(2)bekezdése, valamint a 164. §
(1)bekezdése szerint értelmezendő Pp. 3. §
(3)bekezdése alapján rájuk háruló tájékoztatási kötelezettségüknek sem. A hitel felvételét és az engedményezési szerződést a Kft. felszámolója utólagosan jóváhagyta és a szerződéseknek megfelelően járt el. Az engedményezési szerződés alapján kapott hitellel tudta a Kft. befejezni a folyamatban levő munkát. A bíróság a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével állapította meg ennek ellenkezőjét, ezért a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §
(1)és
(2)bekezdését. Kifogásolta, hogy e körben sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem adta indokát, hogy miért nem adott helyt a felszámolóbiztos tanúkénti meghallgatása iránti bizonyítási kérelemnek, ezzel sérült a Pp. 221. §
(1)bekezdése és
  1. §-a. [24] Arra is hivatkozott, hogy a 2.228.000 Ft összegű hitel és a ... Kft.-vel szembeni követelésről szóló engedményezési szerződés a felszámolás kezdő időpontja utáni, a Kft. gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos jogügylet. A felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységéből keletkezett költség felszámolási költség, ezért a jogerős ítélet sérti a Csődtv. 57-
  2. §-ait. [25] A felperes a jogszabályhelyek szövegének idézésével, indokolás nélkül kifogásolta továbbá, hogy a bíróság döntése sérti a Ptk.
  3. §
(1)bekezdését, 215. §
(1)és
(2)bekezdését, 216. §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését, 276. §
(1)és
(2)bekezdését és a Csődtv. 36. §
(1)bekezdését. [26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [27] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., BH 2011.259.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [1/
  1. (II.15.) PK vélemény
  2. pont]. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp.
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (BH 2015.307.), így a Kúria érdemben nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének a jogszabályhelyet csupán megjelölő, de ahhoz adekvát indokolást nem tartalmazó hivatkozásait (Ptk. 296. §
(1)bekezdés, 215. §
(1)és
(2)bekezdés, 216. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, 276. §
(1)és
(2)bekezdés és a Csődtv. 36. §
(1)bekezdés). [28] Az érdemben vizsgálható felülvizsgálati kérelem nem alapos. [29] A Kúria - a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [30] A Pp. 3. §
(3)bekezdése értelmében a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. Ahogyan arra az 1/2009. (VI. 24.) PK vélemény is rámutat, a felet arról szükséges tájékoztatni, hogy a bíróság a Pp. 163. §
(1)és
(2)bekezdése alapján mely tényállításait ítéli olyannak, amelyek bizonyításra szorulnak (PK vélemény 1. pont), ez alapján szükséges a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerinti bizonyítási terhet kiosztani a peres felek között. A bíróság e kötelezettségét megfelelően teljesítette, a perben releváns tények vonatkozásában a szükséges bizonyítás lefolytatásra került. [31] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. §
(1)bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt nem kerülhet sor (BH2012.179., BH2002.29.). [32] A perben felmerült bizonyítékokat a másodfokú bíróság a maguk összességében, logikai ellentmondás és iratellenesség nélkül mérlegelte. A bíróság jogerős ítéletében az általa elfoglalt jogi álláspontot megfelelően megindokolta [Pp. 239. §-a alapján irányadó 221. §
(1)bekezdés], amelyből egyértelmű, hogy a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok és a jogvitában irányadó jogszabályi rendelkezések egybevetéséből, a felszámolóbiztos tanúkénti meghallgatása nélkül is megállapítható volt a tényállás. [33] Helyesen mutatott rá a bíróság jogerős ítéletében, hogy a felszámolási iratokból kitűnően a felperes jogelődjének, illetve ... lehetősége volt a Kft.-vel szemben a felszámolási eljárásban érvényesíteni igényét. Ez mind a bejelentett hitelezői igény besorolásának (felszámolói költségként való a) pontos besorolás kérdése) és a kielégítési sorrend meghatározásának [Csődtv. 57. §
(1)bekezdés, 58. §
(1)bekezdés] sérelmezésére, mind pedig a felszámoló intézkedésével, mulasztásával szembeni kifogás előterjesztésére vonatkozik. Törvényi határidőben ilyen igények előterjesztésére nem került sor, a késedelmesen előterjesztett kifogást a bíróság érdemben ezért nem vizsgálta. [34] A felszámolás kezdő időpontját,
  1. június 11-ét követően a felszámolás alá került Kft. vagyonával összefüggő jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett. Alaptalan az a felülvizsgálati hivatkozás, hogy a rendelkezésre álló adatokból a bíróságnak arra kellett volna okszerűen következtetni, hogy a felszámoló utóbb jóváhagyta a felperes jogelődje által a felszámolási eljárás megindulását követően kötött engedményezési szerződést. E körben a felperes jogelődjének a per korábbi szakaszában tett nyilatkozatai is ellentmondanak e felülvizsgálati hivatkozásnak (a
  2. januári kereseti kérelmében és a ... előkészítő iratában a felperesi jogelőd maga hivatkozott az engedményezési szerződés létre nem jöttére a képviseleti jog hiányában általa kötött szerződés vonatkozásában). A bíróság megkeresésére pedig a felszámoló egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy sem a hitelszerződésekről, sem az engedményezésről nem volt tudomása, így azokat nem is hagyhatta jóvá. Ez a megállapítás következik abból is, hogy az engedményezésből befolyt összeget is felszámolási vagyonnak tekintette. [35] Megjegyzendő, hogy a felszámoló által utólag jóváhagyottnak nem is tekinthető az engedményezési szerződés, mert a felek megállapodása nem írhatja felül a Csődtv. azon előírását, hogy a felszámolás elrendelése után minden vagyonmozgás a felszámolási vagyon körébe tartozik, így a felperesi előadás szerinti „jóváhagyott" megállapodással sem lehetne a felszámolási vagyonból kivonni a felszámolás alatt álló adós által elvégzett gazdasági tevékenység befolyó ellenértékét. [36] Mindezek alapján helytállóan következtetett a bíróság arra, hogy a felszámolási eljárás alatt kifizetett összeg visszafizetésére a felperes nem tarthat igényt. [37] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [38] A felperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [39] A felperes személyes költségmentességére figyelemmel a Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére tekintettel a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján határozott. [40] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el. [41] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.