Bfv.992/2018/6 – Kúria

(2)bekezdése értelmében nincs törvényes lehetőség. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.992/2018/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró . Krecsik Eldoróda bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... és társai Első fok: ékesfehérvári Törvényszék 5.B.30/2010/
4. ítélet,
5. július
6. tárgyalás Másodfok: őri Ítélőtábla Bf.II.127/2017/
7. ítélet,
8. április
9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben ... I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Törvényszék 5.B.30/2010/
10. számú ítéletét és a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.127/2017/
11. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1]
12. A Székesfehérvári Törvényszék
13. július
14. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 5.B.30/2010/
15. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki felbujtóként, [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk.
16. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés ba), bc) alpont,

(6)bekezdés b) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében [ Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(5)bekezdés b) pont] és bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés ba), bc) alpont,

(5)bekezdés b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 143.120.146 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Kimondta, hogy az I. rendű terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban annak fele része kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartás és a házi őrizet időtartamának a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásába történő beszámításáról. Az I. rendű terheltet a társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette [Btk. 372. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(6)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

1. Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
2. április
3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott és
4. április
5. napján kihirdetett Bf.II.127/2017/
6. számú ítéletével a Székesfehérvári Törvényszék ügydöntő határozatát az I. rendű terhelt vonatkozásában a vagyonelkobzásra vonatkozó részében megváltoztatta és annak összegét 150.187.506 forintban állapította meg, egyebekben helybenhagyta.
7. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány az ítéleti tényállás
8. pontjában rögzített ítéleti tényállást nem érintette. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. rendű terheltet az ellene társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette [Btk.
9. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(6)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól jogerősen felmentette.

1. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás (elsőfokú ítélet 23-
2. oldal) lényege a következő: A terheltek közötti kapcsolatrendszer: ... I. rendű terhelt és a III. rendű terhelt korábban szomszédok voltak, így régóta ismerték egymást. A III. rendű terhelt szintén évek óta ismerte ... II. rendű terheltet. Mindketten fuvarozással foglalkoztak és így közösen alapították az cég 1-et, melyet közösen irányítottak. ... II. rendű terhelt ... I. rendű terheltet a III. rendű terhelten keresztül ismerte meg még a 2000-es évek elején, szintén a fuvarozói tevékenységhez kötődően, míg IV. rendű terhelttel a bűncselekmények elkövetése során kerültek kapcsolatba. Ugyancsak ennek során kerültek ismeretségbe a IV. rendű terhelt alkalmazottjaként dolgozó VII. rendű terhelttel, valamint V. rendű és VI. rendű terhelttel, akik unokatestvérek voltak és gépkocsivezetőként dolgoztak a cég 1-nél. személy 1et ... II. rendű terhelt az iskolából ismerte, míg ... I. rendű terhelt a XII. rendű és XIV. rendű terhelttel - évekkel korábban - szintén a fuvarozói tevékenység során került kapcsolatba. Az I. rendű terhelt az V. tényállási pontban írt cselekmény kapcsán ismerte meg XVI. rendű, XVII. rendű, XVIII. rendű és XIX. rendű terheltet, akik közül XVI. és XVII. rendű terhelt évek óta baráti kapcsolatban volt, míg a XIX. rendű terheltet
3. év végén ismerték meg. A IX. rendű és XV. rendű terhelt üzlet-társak voltak. Ezen túlmenően a II. rendű és III. rendű terhelt szervezte be a bűncselekmény elkövetésébe a VIII. rendű terheltet, IV. rendű terhelt a XI. rendű terheltet, V. rendű és VI. rendű terhelt a X. rendű terheltet, míg VIII. rendű terhelt a IX. rendű és XV. rendű terheltet. A sértett (továbbiakban sértett) fuvarmegbízásának általános jellemzői: Az ... I. rendű terhelt által tulajdonolt és ügyvezetése alatt álló cég 2, valamint a cég 3 - melyben az I. rendű terhelt az ügyvezetőtől kapott teljes körű meghatalmazás alapján irányította a fuvarozói tevékenységet - 2005 és 2008 között fuvarozási és fuvarozói érdekképviseletet látott el. Mindkét gazdasági társaság
4. évtől rendszeres üzleti kapcsolatban állt a cég 4 -vel (továbbiakban: cég 4). majd
5. évtől a cég 5-el, többek között a sértett által gyártott különböző műszaki cikkek külföldi célállomásra való elszállítása tekintetében. Ugyancsak rendszeresen fuvarozta a sértett termékeit a ... II. rendű terhelt által vezetett cég 6 és a IV. rendű terhelt által irányított cég 7, mely utóbbi gazdasági társaság fuvarszervezéssel is foglalkozott. [9] A fuvarozók között szokás volt az egyes fuvarozási feladatokat - melyet elvégezni már nem tudtak egymásnak átengedni, vagy alvállalkozót bevonni. A sértett a késztermékeit a székhelyén elhelyezkedő cég 8 által üzemeltetett raktárban tárolta és azoknak a fuvarozás céljából történő, kiadása és átvétele is itt történt. A sértett által Európában gyártott termékek kizárólagos szállítmányozója a cég 9 társaság volt, mely
6. évig szerződéses kapcsolatban állt a magyarországi cég 4-el, majd ezt követően a cég 5-el és a cég 10-el, amelyek részben saját maguk, részben alvállalkozók bevonásával végezték el a fuvarfeladatokat. [10] A fuvarozók a fuvarfeladatokat általában telefonon beszélték meg, majd a megállapodást írásba foglalták, melyben a megbízó és megbízott gazdasági társaság adatait, a konkrét fuvarozási feladatait, a felrakodás pontos időpontját és helyét, a célállomás megjelölését és a lerakodás tervezett időpontját és helyét, valamint a rakodási számot mindig feltüntették. Feltétele volt ezen túlmenően a fuvarmegbízás megszerzésének, hogy a fuvarozó gazdasági társaság a fuvarozáshoz használt járműszerelvényre ún. CMR biztosítással, továbbá nemzetközi árufuvarozási engedéllyel rendelkezzen, e biztosítás meglétét a megbízó felé igazolja, és közölje a járműszerelvényt vezető gépkocsivezető nevét. A sértett által megszabott további fuvarozási feltételek voltak pl.: előre meghatározott útvonalon kell haladni a fuvarozás végrehajtása során, naponta kétszer telefonon helyzetjelentést kell adni, csak biztonságos és lehetőleg ellenőrzött parkolóban veheti ki pihenőidejét a kamion vezetője. Mindezeket a fuvarozást végző gazdasági társaság magára kötelezően elfogadta. [11] Az áru átvételére a sértett raktárában került sor és ekkor a fuvarokmányok átadása és az áru felrakodása után a raktér plombával lezárásra került. A fuvarozó a szállítandó műszaki termékek típusáról a megbízótól előzetesen konkrét tájékoztatást nem kapott, azt a felrakodáskor ismerte meg. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatból eredően a sértett termékek rendszeres fuvarozói - mint az I. rendű vagy a IV. rendű terhelt - tudták, hogy az Olaszországba, illetve Spanyolországba irányuló szállítmányok nagy valószínűséggel LCD televíziót tartalmaznak. Előfordult, hogy erről a speditőr cég alkalmazottjától is tudomást szereztek. [12] II. tényállás II/
7. ... I. rendű terhelt
8. júniusban felvetette ... II. rendű, valamint a III. rendű terheltnek, hogy amennyiben a sértett által gyártott LCD televíziók fuvarozására kapnának megbízást valamely speditőr cégtől, azt annak a szándékával vállalják el, hogy az így megszerzett árut még Magyarországon értékesítik, külföldön pedig bejelentik a szerelvény és az áru valótlan ellopását. [13] ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelt feladata a járműszerelvények bérbeadása, a fuvart elvállaló cég beszervezése, valamint a sofőr személyének a biztosítása volt. Ennek fejében ... I. rendű terhelt 3-5 millió forint közötti összeget ígért, amelyből 500.000 forint járt a sofőrnek, míg a fuvart elvállaló cég részéről közreműködő személyek 1-1,5 millió forint között összeget kaptak. [14] ... II. rendű, és a III. rendű terhelt ... I. rendű terhelt felvetését elfogadták, azonban a cég 1 csak vontatóval rendelkezett, ezért felkeresték a IV. rendű terheltet, akinek a cég 7-ben megfelelő pótkocsija volt. A IV. rendű terheltet ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelt a bűncselekmény elkövetésének szándékába beavatta azzal, hogy az ő feladata az eltulajdonításra alkalmas, az LCD televíziókból álló szállítmányokra vonatkozó fuvarmegbízások megszerzése és a pótkocsi biztosítása lesz. Ezért neki fuvaronként 500.000-1.000.000 forint közötti összeget ajánlottak. [15] Néhány héttel később a IV. rendű terhelt jelezte ... II. rendű terheltnek, hogy kb. 1 hét múlva megfelelő fuvarmegbízás lesz esedékes. A IV. rendű terhelt felvette a kapcsolatot a cég 4 által a fuvar teljesítésével megbízott cég 11 képviselőjével és a fuvarmegbízás valótlan teljesítésének ígéretével rávette, hogy azt adja át az időközben ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelt által kiválasztott cég 12-nek. A cég 12 ügyvezetőjét, a VIII. rendű terheltet még korábban ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelt beszélte rá, majd a bűncselekmény elkövetésébe a III. rendű terhelt szervezte be. A VIII. rendű terhelt ezt követően a cég 12 nevében megkötötte a szerződést a cég 11-el, annak ellenére, hogy tudta, hogy azt nem fogja teljesíteni. [16] ... II. rendű, valamint a III. rendű terheltek biztosították a cég 1 részéről a vontatót, míg a bérleti szerződéssel a pótkocsit a IV. rendű terhelt a cég 7 nevében adta bérbe. ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelt szerezte be a cég 12 részére a nemzetközi szállítmányozási engedélyt, és a járműszerelvényre megkötötték a CMR biztosítást. ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelt rábeszélésére az V. rendű terhelt, aki gépkocsivezető volt, elvállalta, hogy a bűncselekmény elkövetésében sofőrként részt vesz oly módon, hogy az üres járműszerelvényt ő fogja külföldre vinni. [17] A VIII. rendű terhelt a cég 11-től megkapott fuvarokmányokat átadta ... II. rendű terheltnek, aki
9. június
10. napján a fenti járműszerelvénnyel a sértett raktárában megjelent. A cég 8 dolgozói felrakodtak a járműszerelvényre 495 darab LCD televíziót és 58 darab DVD lejátszót, melyek értéke 62.068.939 forint (220.048 euró) volt. A szállítmánnyal ... II. rendű terhelt az ... telepre hajtott, ahol azt teljes egészében átadta ... I. rendű terheltnek. Az áru elszállításáról és értékesítéséről ... I. rendű terhelt gondoskodott. [18]
11. június
12. napján az üres járműszerelvénnyel az V. rendű terhelt elindult az eredeti célállomásra, Spanyolországba. ... I. rendű és ... II. rendű terhelt személygépkocsival követte őt, és egy üzemanyagtöltő állomáson - az előzetes megbeszélésnek megfelelően - az V. rendű terhelt átadta a gépkocsi kulcsait ... II. rendű terheltnek, aki a járműszerelvényt néhány kilométer távolságra elvitte, majd a járműszerelvény kulcsát az üzemanyagtöltő telepen visszaadta az V. rendű terheltnek. Az V. rendű terhelt az olasz rendőrségen a járműszerelvény eltulajdonításáról valótlan bejelentést tett. Az olasz hatóságok 1 héttel később a járműszerelvényt megtalálták és azt az V. rendű és VIII. rendű terhelt Magyarországra szállította. [19] ... I. rendű terhelttől a bűncselekményben való részvételért a II., III. és IV. rendű terhelt 1.000.0001.000.000 forintot, míg V. és VIII. rendű terhelt 500.000-500.000 forintot kapott. A biztosító a sértettnek a kárból 60.658.795 forintot megtérített. [20] II/
13. Kb. 2 hónappal később a IV. rendű terhelt a cég 13 ügyvezetőjétől tudomást szerzett egy újabb, szintén Spanyolországba irányuló sértetti szállítmányról, melyről tájékoztatta ... I. rendű, ... II. rendű, a IV. rendű és V. rendű terheltet, majd megállapodtak, hogy ezt a fuvart is megszerzik. Az V. rendű terhelt elvállata a bűncselekmény elkövetésében résztvevő gazdasági társaság és sofőr beszervezését. Ennek érdekében felvette a kapcsolatot a cég 14 ügyvezetőjével, a XI. rendű terhelttel, akit tájékoztatott a bűncselekmény elkövetésének részleteiről, illetve unokatestvérét, a VI. rendű terheltet rábeszélte a gépjárművezetői feladatok ellátására. A VI. rendű terhelt a részvételt annak tudatában vállalta el, hogy ... II. rendű, a III. rendű és V. rendű terhelt elmondása alapján tisztában volt azzal, hogy bűncselekmény elkövetésében működik közre. [21] A IV. rendű terhelt rávette a cég 13 ügyvezetőjét, hogy a cég 4-től kapott fuvarmegbízást adja át a cég 14-nek mint alvállalkozónak. A valótlan ígéretben bízva
14. október
15. napján a cég 14 ügyvezetője átadta a fuvarmegbízást a XI. rendű terheltnek, aki a szükséges CMR biztosítást is megkötötte a ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelt által a cég 1 részéről biztosított vontatóból és a pótkocsiból álló járműszerelvényre. [22]
16. október
17. napján a fenti járműszerelvénnyel a VI. rendű terhelt a sértett raktárában megjelent. A cég 8 dolgozói felrakodtak a járműszerelvényre 156 darab LCD televíziót, melyek értéke 29.827.452 forint (113.416,68 euró) volt. A szállítmánnyal a VI. rendű terhelt a székesfehérvári ... telepre hajtott, ahol az árut a járműszerelvénnyel együtt átadta ... I. rendű terheltnek. Ezt követően az éjszakai órákban a műszaki cikkeket egy ismeretlenül maradt személy egy budapesti raktárépületbe vitte és ott lerakásra került. [23]
18. október
19. napján a VI. rendű terhelt a ... telephelyen megkapta ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelttől az üres járműszerelvényt és miután megbeszélték, hogy Szlovéniában melyik üzemanyagtöltő állomáson fog megállni, elindult az eredeti célállomásra, Spanyolországba. ... II. rendű terhelt utasítására az V. rendű terheltet a VII. terhelt a személygépkocsijával a szlovéniai üzemanyagtöltő állomásra vitte, ahol a VI. rendű terhelttel találkoztak, aki a járműszerelvény kulcsát az V. rendű terheltnek átadta. Ő e járművet néhány kilométer távolságra elvitte és ott leállította. Miután a VI. rendű terhelt a jármű kulcsait visszakapta, a szlovén hatóságoknak a járműszerelvény eltulajdonításáról valótlan bejelentést tett. A szlovén rendőrök
20. október
21. napján a járműszerelvényt megtalálták és néhány nappal később az V. rendű terheltnek átadták, aki azt Magyarországra szállította. [24] A műszaki cikkek eladását ... I. rendű terhelt végezte, aki a bevételből IV. rendű terheltnek 2.000.000 forintot, míg V. rendű terheltnek 700.000 forintot, VI. és XI. rendű terheltnek 500.000500.000 forintot, VII. rendű terheltnek 100.000 forintot adott. A biztosító a sértett-nek a kárból 28.512.502 forintot megtérített. [25] II/
22. Ezt követően nem sokkal a IV. rendű terhelt a cég 15 ügyvezetőjétől tudomást szerzett egy Olaszországba irányuló sértetti szállítmányról. ... I. rendű, ... II. rendű, valamint a III. és IV. rendű terhelt korábbi megállapodásuknak megfelelően elhatározták, hogy ezt a fuvart is megszerzik. Ennek érdekében a IV. rendű terhelt felvette a kapcsolatot a cég 15 ügyvezetőjével és a fuvarmegbízás teljesítésének valótlan ígéretével rávette arra, hogy az általa a cég 5-től kapott fuvarmegbízást adja az cég 16-nak, melynek ügyvezetője a IX. rendű terhelt, míg tagja a XV. rendű terhelt volt. [26] A cég 15 ügyvezetője a fenti ígéretre tekintettel átadta a fuvarmegbízást a cég 16-nak. A IX. rendű és XV. rendű terheltet a bűncselekményben való részvételre korábban a VIII. rendű terhelt beszélte rá a III. rendű terhelt kérésére. A IX. és XV. rendű terhelttel közölte, hogy a fuvarmegbízás elvállalásának célja a rakomány megszerzése és értékesítése, melynek fejében pénzbeli juttatásban részesülnek. A bűncselekmény elkövetésébe a IX. és XV. rendű terhelt beleegyezett. A IX. rendű terhelt ennek tudatában kötötte meg a cég 16-al a fuvarmegbízásra, míg a vontatóra a IV. rendű terhelt által képviselt cég 7-el, valamint a pótkocsira a ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelt által képviselt cég 1-el a bérleti szerződést, majd erre a járműszerelvényre - hamis számú nemzetközi fuvarozási engedély felhasználásával - CMR biztosítást is kötött. A cég 16 cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi körében a közúti teherszállítás nem szerepelt és nemzetközi árufuvarozási engedéllyel nem rendelkezett. A IX. és XV. rendű terhelt által tudottan ekkor már felszámolás alatt állt. [27] ... II. rendű terhelt utasítására az V. rendű és VI. rendű terhelt biztosította gépjárművezetőként a X. rendű terheltet. A bűncselekmény elkövetésének részleteiről ... II. rendű, valamint a III. rendű terhelttől tudomással bírt. [28]
23. november
24. napján a X. rendű terhelt a ... telepen a járműszerelvényt és a fuvarokmányokat átvette és a sértett raktárában megjelent, ahol a cég 8 dolgozói felrakodtak a járműszerelvényre 565 darab LCD televíziót, melyek értéke 57.237.667 forint (221.508 euró) volt. A szállítmánnyal a X. rendű terhelt a ... telepre hajtott, ahol az árut a járműszerelvénnyel együtt átadta ... I. rendű terheltnek, aki a műszaki cikkeket értékesítette, az üres járműszerelvényt pedig a ... telephelyre visszavitte. [29]
25. november
26. napján a X. rendű terhelt az előzetes megbeszélésnek megfelelően a már korábban meghatározott útvonalon Olaszországba elindult. ... II. rendű terhelt utasítására az V. rendű és VI. rendű terhelt személygépkocsival utazott, és a X. rendű terhelttel egy üzemanyagtöltő állomáson találkoztak. Onnan közösen egy néhány kilométerre lévő bevásárlóközpont parkolójába hajtottak és a járműszerelvényt otthagyták. [30] A X. rendű terhelt
27. november
28. napján valótlan bejelentést tett az olasz hatóságoknak a járműszerelvény eltulajdonításáról. Az olasz rendőrök a járműszerelvényt nem találták meg, ennek ellenére 1 héttel később a II. rendű terhelt utasítására a VII. rendű és X. rendű terhelt a járműszerelvényt hazaszállította. [31] ... I. rendű terhelttől a II. rendű terhelt 500.000 forintot, VII. rendű, VIII. rendű és XV. rendű terhelt 100.000-100.000 forintot, V. rendű, VI. rendű és IX. rendű terhelt 200.000-200.000 forintot, míg a X. rendű terhelt 400.000 forintot kapott. A III. rendű és IV. rendű terhelt ismeretlen összegre tett szert. A biztosító a sértettnek a kárból 55.945.667 forintot megtérített. [32] III. A cég 4 a tevékenységét
29. évben megszüntette és a sértettel kapcsolatos fuvarozási tevékenysége vonatkozásában a feladatát és az ezen a területen tevékenykedő alvállalkozókat a cég 5 átvette, így a fuvarozás tekintetében ... I. rendű terhelt által irányított cég 3-at is. [33]
30. július elején a cég 3-at a cég 5 ügyintézője egy
31. július
32. napján teljesítendő sértetti termékekre vonatkozó fuvarozási feladattal megkereste, mely Svédországba irányult. ... I. rendű terhelt ekkor elhatározta, hogy a korábbi cselekményekkel azonos módon, ezen szállítmányt is megszerzi és értékesíti. Így a cég 5 alkalmazottjával a kapcsolatát felvette és a fuvarmegbízást elvállalta, annak valótlan ígéretével, hogy azt teljesíteni fogja. Ezt követően a fuvarozási szerződést velük megkötötte, aláírta, tőlük az iratokat és rakodási számot átvette. [34]
33. július
34. napjától kezdődően állt munkaviszonyban a cég 3-al a XIV. rendű terhelt, akit ... I. rendű terhelt még a 2000-es évek elején ismert meg, mint szintén fuvarozással foglalkozó vállalkozót. [35] ... I. rendű terhelt felajánlotta a XIV. rendű terheltnek, hogy 1,5 millió forintot fizetne neki egy nem becsületes fuvarban való részvételért, azaz azért, ha a sértett raktárában felvenné az árut, azt lepakolná és az üres kamionnal kimenne Németországba, ahol bejelentené, hogy a járműszerelvényt a rakománnyal eltulajdonították. A XIV. rendű terhelt az ajánlatot elfogadta. [36]
35. július
36. napján az I. rendű és XIV. rendű terhelt egy áruház melletti benzinkútnál találkoztak. Itt a XIV. rendű terhelt átvette I. rendű terhelttől a fuvarmegbízás teljesítéséhez, illetve a rakomány átvételéhez szükséges iratokat, továbbá a cég 3 által biztosított vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvényt, majd ezt követően a sértett és a cég 8 által üzemeltetett raktárhoz hajtott, ahol felrakodásra került 72 darab LCD televízió, 186 darab DVD házimozi, valamint 102 darab DVD író, melyek értéke 31.033.525 forint (126.004 euró) volt. [37] A felrakodást követően a XIV. rendű terhelt az ily módon megszerzett áruval - az I. rendű terhelttől telefonon kapott utasítás szerint - az autópályán található benzinkúthoz hajtott, ahol ... I. rendű terheltnek átadta a szállítmányhoz tartozó iratokat, illetve kapott egy mobiltelefont azzal az utasítással, hogy ettől kezdve csak azt használja. Az I. rendű terhelttől folyamatosan kapott utasításnak megfelelően a járműszerelvénnyel egy raktártelephez hajtott, majd azt árut a 3 ismeretlenül maradt személlyel egy raktárépületbe lerakta. [38] Ezt követően
37. július 19-én hajnalban az I. rendű terhelttel megbeszéltek szerint elindult Németországba és az I. rendű terhelt által meghatározott töltőállomáson megállt. A shopban leadta a kamion kulcsait. Amíg a shopban volt a kamiont ismeretlen személy eltulajdonította és kb. 30 kilométerre magára hagyta úgy, hogy a vezető fülkében az iratokat szétdobálta. [39] A XIV. rendű terhelt miután észlelte a járműszerelvény eltűnését, az eltulajdonításról a valótlan bejelentést megtette. [40] Másnap a német rendőrség megtalálta, visszaadta a XIV. rendű terheltnek az üres járműszerelvényt, mellyel hazautazott és átadta azt az I. rendű terheltnek. Ekkor ... I. rendű terhelttől 750.000 forintot és másnap még 750.000 forintot kapott. [41] A sértettnek okozott kárból a biztosító 29.802.124 forintot megtérített. [42] IV. ... II. rendű terhelt 2007 tavaszán eladta a cég 1-ben fennálló tulajdonrészét ismerősének személy 2-nek, aki szintén nemzetközi és belföldi fuvarozói tevékenységet kívánt végezni, ezért a gazdasági társasággal vásárolt egy IVECO típusú vontatót. Mivel azonban ezen a területen ismerettel nem rendelkezett, ... II. rendű terhelt ígéretet neki, hogy a kezdeti időszakban a fuvarozási tevékenységben segítségére lesz, részére fuvarmegbízásokat szerez és azok lebonyolításában is részt vesz. személy 2 ... II. rendű terhelten keresztül a III. rendű terheltet is ismerte, akitől pótkocsit akart bérelni a fuvarfeladatokhoz. [43] A VI. rendű terhelt 2007 májusában találkozott a gépkocsivezetőként dolgozó - időközben már elhunyt - személy 1el, akinek felajánlotta a sértetti termékek fuvarozásának lehetőségét, melynek során a raktárból felvett árut le kell rámolni, majd az üres kamionnal kell külföldre menni és ott a járműszerelvény és az áru ellopására vonatkozó hamis bejelentést kell tenni. A VI. rendű terhelt azt is elmondta, hogy ő már csinált ilyen fuvart és azért 500.000 forintot kapott. Ezt követően a VI. rendű terhelt megszervezett egy találkozott ... II. rendű terhelttel, aki azonos tartalmú tájékoztatást adott személy 1nek. Személy 1 elfogadta az ajánlatot azzal, hogy fuvar esetén ... II. rendű terhelt értesíti őt. [44] A
38. július 24-ét megelőző napokban ... II. rendű terheltet felhívta a cég 17 fuvarszervezője és felajánlott egy sértetti termékekre vonatkozó Görögországba irányuló fuvart. Ezt a telefonbeszélgetést hallotta ... I. rendű terhelt is és elhatározták, hogy ezt a fuvar a korábbiakkal azonos módon megszerzik és értékesítik. [45] ... II. rendű terhelt felvette a kapcsolatot személy 2vel és rábírta, hogy ezt a fuvarmegbízást a cég 1 vállalja el. Megígérte, hogy a fuvar lebonyolításában segítséget nyújt. A cég 1 a fuvarmegbízást elvállalta és a szerződést megkötötte. A járműszerelvényt a cég 3 nevében az I. rendű terhelt biztosította. A CMR biztosítást személy 2 kötötte meg a járműszerelvényre. személy 2 ezt követően a lebonyolításban nem vett részt, csak a ... II. rendű terhelt által kiválasztott gépkocsivezetővel kötött munkaszerződést írta alá. személy 2 nem tudta, hogy az I. rendű és II. rendű terhelt a fuvarmegállapodást nem kívánja teljesíteni, kizárólag a rakományt kívánják megszerezni. [46]
39. július
40. napján a délutáni órákban a II. rendű terhelt felkereste személy 1et és őt a ... telepre szállítás közben tájékoztatta, hogy a korábban vállalt feladatot most kellene teljesíteni akként, hogy a sértett termékeivel megrakott járműszerelvényt a cég 8 raktárából kihozza, és azt a ... telepen hagyja. Ezt követően őt valaki kiviszi személygépkocsival Olaszországba és egy benzinkútnál kiteszik, ahol rövid idő eltelte után valótlan bejelentést kell tennie a rendőrségen a járműszerelvény és az áru eltulajdonításáról. Ezért neki 700.000 forintot ígért. személy 1 elvállalta a feladatot. [47] személy 1 átvette a II. rendű terhelttől az I. rendű terhelt által biztosított járműszerelvényt és a fuvarokmányokat, majd a sértett raktárhoz hajtott, ahol felrakodásra került 252 darab LCD televízió, melyek értéke 35.668.781 forint (143.623,04 euró) volt. személy 1 ezt követően a ... telephelyre vitte és lerakta a járműszerelvényt, ahol már a II. rendű terhelt várta. Másnap reggel a II. rendű terhelttel ismét találkozott, aki átadott neki 750.000 forintot és őt a ... parkolójába vitte, ahonnan a VII. rendű terhelt által vezetett személygépkocsival Olaszországba ment. [48] A VII. rendű terhelt a II. rendű terhelttől kapott utasításnak megfelelően egy töltőállomáson megállt és személy 1
41. július
42. napján 23 órakor hamis bejelentést tett az olasz hatóságoknál a járműszerelvény és az áru eltulajdonításáról. [49] ... I. rendű terhelt ismeretlenül maradt személynek értékesítette a műszaki cikkeket, és az ebből származó bevételt a II. rendű terhelttel megosztotta. A II. rendű terhelt a VII. rendű terheltnek 100.000 forintot, személy 1nek 750.000 forintot adott. A sértett-nek okozott kárból a biztosító 34.427.032 forintot megtérített. [50] V. 2008 nyarán vetette fel a XVI. rendű terheltnek a XIX. rendű terhelt, hogy tud-e olyan személyt vagy céget, aki fuvarozna és beleegyezne abba, hogy a nagyobb értékű szállítmányok eltulajdonításra kerüljenek, mert ilyen ügyletekből nagyobb pénzösszeghez lehet jutni. [51] A XVI. rendű terheltnek tetszett a felvetés, és arról tájékoztatta a XVII. rendű terheltet, akiről azt tudta, hogy 2 gazdasági társasággal is rendelkezik, így lehetősége lenne fuvarozási tevékenységet végeznie. Az egyik ilyen társaság a cég 18 volt. A XVII. rendű terheltnek elmondta, hogy akként lehetne a fuvarozásból nagyobb bevételhez jutni, hogy a kamiont az áruval ellopják és így az áru értékének bizonyos százalékát meg lehet szerezni. A XVII. rendű terheltnek is tetszett a XVI. rendű terheltet által ajánlott lehetőség. Ezt követően 2 alkalommal az I. rendű, XVI. rendű, XVII. rendű és XIX. rendű terhelt a részleteket megbeszélte. [52] ... I. rendű terhelt
43. augusztus-szeptember hónapban a ... illetőségű cég 19 gazdasági társasággal végzett fuvarozói tevékenységet. Ebben az időszakban vette fel a kapcsolatot a cég 10-el, mely gazdasági társaság a sértetti termékek európai fuvarozásával foglalkozó és azt koordináló cég 9 gazdasági társasággal állt szerződéses kapcsolatban, mint fuvarszervező. A szerződés szerint az a gazdasági társaság, amelynek a cég 10 kiközvetíti a fuvarmegbízást, az nem adhatja tovább annak teljesítését alvállalkozónak. [53] A
44. szeptember 18-át megelőző napokban ... I. rendű terhelt a cég 19 nevében elvállalta a sértetti termékek külföldre szállítását a cég 10-től azzal a hamis ígérettel, hogy a fuvarmegbízást teljesíti, holott ez nem állt szándékában, célja a rakomány megszerzése volt. [54] A fuvarmegbízás megszerzését követően ... I. rendű terhelt felvette a kapcsolatot
45. szeptember 17-én a XIX. rendű és XVII. rendű terhelttel, és megbeszélték, hogy a cég 19 a fuvart átadja a cég 18-nak a fenti tiltás ellenére. Mivel a rakodás másnap esedékes, megállapodtak abban is hogy másnap a ... telepen találkoznak. A XVII. rendű terhelt tájékoztatta a XVI. rendű terheltet is, így mindketten a telepre utaztak. [55] A fuvarmagbízás teljesítéséhez szükséges járműszerelvényt - a korábbi megállapodásnak megfelelően - ... I. rendű terhelt biztosította a cég 20 nevében a cég 18-al kötött bérleti szerződés útján és gépkocsivezetőről is az I. rendű és XIX. rendű terhelt gondoskodott. [56] A XVIII. rendű terhelt
46. augusztus végén vagy szeptember elején telefonon felvette a kapcsolatot egy ... néven ismert személlyel, akiről kamionos körökben tudott volt, hogy lehetősége van a gépkocsivezetőket ún. „jól fizető” fuvarhoz juttatni és felajánlotta, hogy hajlandó részt venni nem törvényes fuvarokban is. [57]
47. szeptember 17-én a ... néven ismert személy felhívta a XVIII. rendű terheltet, hogy másnap lesz a fuvar.
48. szeptember 18-án délelőtt találkoztak, ahonnan ... telepre utaztak. Útközben az országúton egy benzinkútnál találkoztak a XVI., XVII. és XIX. rendű terhelttel, akikkel a bűncselekmény elkövetésének a részleteit megbeszélték. Az ... telephelyen ... I. rendű terhelt várta őket. [58] Itt az I. rendű és XIX. rendű terhelt megkötötte a cég 20 által lízingelt vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvényre vonatkozó bérleti szerződést, melyre a XVII. rendű terhelt a cég 18 nevében CMR biztosítást is kötött. Itt írta alá a XVII. és XVIII. rendű terhelt a XVIII. rendű terhelt munkaszerződését is. [59] Megbeszélték, hogy a XVIII. rendű terhelt feladata a sértett raktárában felvenni az árut és azzal visszamenni a ... telephelyére, és amennyiben a rakomány LCD televíziókból áll azt eltulajdonítják. Fentieket követően az I. rendű terhelt átadta a XVIII. rendű terheltnek a járműszerelvényt, valamint a fuvarmegállapodás teljesítéséhez szükséges iratokat, aki még aznap a sértett raktárhoz ment, ahol a kamionra felrakodásra került 137 darab LCD televízió, melynek értéke 40.291.224 forint (165.351,6 euró) volt. [60] A rakodást követően a XVIII. rendű terhelt a szerelvénnyel a ... telephelyre visszatért, ahol az I. rendű, XVI. rendű, XVII. rendű és XIX. rendű terhelt várta. [61] A rakomány iratainak megtekintése után az I. rendű, vagy XIX. rendű terhelt utasítására a XVIII. rendű terhelt a járműszerelvénnyel egy áruház parkolójába hajtott, ahol a járműszerelvényt 3 órára magára hagyta. Ez idő alatt ismeretlen személy a járműszerelvényt elvitte, a televíziókat eltulajdonította, míg a járműszerelvényt visszavitte. [62] Ezután az I. rendű, XVI. rendű, XVII. rendű, XVIII. rendű és XIX. rendű terhelt ismét találkozott, és megbeszélték, hogy a XVIII. rendű terhelt a németországi célállomásra elindul. Útközben úgy tesz mintha a vontató meghibásodott volna és a szállítmányt hátrahagyva azt szervizbe viszi. Ez idő alatt fogják a pótkocsit eltulajdonítani, majd ezt követően arról valótlan tartalmú bejelentést tesz a német rendőrségen. [63] Ennek megfelelően a XVIII. rendű terhelt ...-nál járt, amikor a vontató valóban meghibásodott, ezért egy kamionparkolóban arról a pótkocsit lekapcsolta, majd a közelben lévő szervizhez ment. A XVII. rendű terheltet telefonon erről tájékoztatta. Ismeretlen személy ezalatt a pótkocsit elvitte.
49. szeptember
50. napján a XVIII. rendű terhelt valótlan bejelentést tett a német rendőrségen. Több hét elteltével a német hatóságok a pótkocsit megtalálták. Hazahozataláról az I. rendű terhelt gondoskodott. [64] A bűncselekményben való részvételért a XIX. rendű terhelttől a XVI. rendű terhelt 2.000.000 forintot, XVII. rendű terhelt 1.500.000 forintot és a XVIII. rendű terhelt a hazaérkezése után a Zsolt nevű férfitől 800.000 forintot kapott. [65] A sértett kára nem térült meg. II.
51. [66] A bíróság jogerős ítélete ellen ... I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A védő a felülvizsgálati indítványát az
52. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.)
53. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjára alapította, és az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. [67] A védő eljárási szabálysértésként sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság - a védői fellebbezés ellenére - nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét arra tekintettel, hogy a IV. rendű és IX. rendű terhelt védelmét az eljárás során ugyanaz a védő képviselte. [68] Az elsőfokú ítélet elleni jogorvoslati kérelmével egyezően sérelmezte, hogy a Székesfehérvári Törvényszék a perbeszédeket követően tájékoztatta a terhelteket és a védőket a vádtól eltérő minősítés - sikkasztás bűntette helyett csalás bűntettének - lehetőségéről. Érvelése szerint sem a nyomozó hatóság, sem a bíróság nem folytatott bizonyítást arra, hogy „I. rendű terhelt, vajon kit, és milyen magatartásával ejtett tévedésbe. Álláspontja szerint ez a joggyakorlat sérti a védelemhez való jogot és ennek alapján a jogalkotói akaratnak sem feleltethető meg. [69] A védelemhez való jog sérelmeként fogalmazta meg, hogy a másodfokú bíróság nem kérte számon az V. rendű terhelt távolmaradását. Az V. rendű terhelt az eljárás során megszökött, azonban elfogatóparancs alapján Ausztráliában elfogták. Az ő szerepe azért fontos, mert nála lefoglalásra került eltulajdonított televízió, valamint ő felbujtóként nem az I. rendű terheltet, hanem a II. rendű terheltet jelölte meg vallomásában. Ennek ellenére a meghallgatására nem került sor és a másodfokú bíróság az iratellenes megállapításokat nem küszöbölte ki. [70] Kifejtette továbbá a védő, hogy a másodfokú bíróság ítélete szerint a relatív eljárási szabálysértéseket nem kell túl komolyan venni, mert az eljárás megismétlésével kiküszöbölhető, ha az érdekellentétben álló terhelteket ugyanaz a védő képviselte, holott az ismétlésre a terheltek távollétében került sor, ugyanis közben a törvényszék a terheltek távollétét engedélyezte. [71] Álláspontja szerint a bíróság jogerős ítéletében az I. rendű terhelt vonatkozásában elkövetési magatartást nem állapított meg, mert abból nem derül ki, hogy kit és mikor bujtott fel, illetve kinek, mikor és milyen magatartásával nyújtott szándékosan segítséget. [72]érelmezte az I. rendű terhelt vonatkozásában megállapított vagyonelkobzás összegszerűségét. Érvelése szerint semmilyen bizonyíték nem igazolja, hogy az I. rendű terhelt ilyen összegű vagyonra tett szert a bűncselekmények elkövetéséből. A másodfokú bíróság ítélete szerint a vagyonelkobzás alapja az elkövetési érték, ami megegyezik a bűncselekménnyel megszerzett dolgok euróban kifejezett forgalmi értékével. Ennek elfogadása esetén nem értelmezhető, hogy az I., II., III. és IV. rendű terhelt esetében miért tér el a vagyonelkobzás összegszerűsége hiszen, ha a bűncselekményeket közösen valósítják meg, akkor nem fogadható el, hogy az I. rendű terhelt ötszörös értékű vagyonelkobzás alá esik. [73] Hivatkozott még a védő arra, hogy az I. rendű terhelt családfenntartó, hosszú ideje kamionozik, megbecsült munkavállaló, így a szabadságvesztés végrehajtása aránytalanul súlyos büntetést eredményezne. 2. [74] A Legfőbb Ügyészség a BF.1013/2018/1. számú átiratában az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. [75] Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra tekintettel kifejtette, hogy a védő az indítványában - a tartalma szerint - a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában és a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okra hivatkozik azzal, hogy az ügydöntő határozat meghozatalára a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [76] A felülvizsgálati indítványban a felülvizsgálat okaként megjelölésre került a korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja, mely a Be. 649. §

(1)bekezdés b) pontjának feleltethető meg, azonban az ezt megalapozó anyagi jogszabálysértésre vonatkozó körülmény nem került megfogalmazásra. A felülvizsgálati okra vonatkozó jogszabályhely megjelölése az azt megalapozó körülmények mibenlétének ismertetése nélkül azonban önmagában nem minősül felülvizsgálati oknak. [77] Kifejtette továbbá a Legfőbb Ügyészség, hogy a felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy a terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtanak. A védő csak a saját védence vonatkozásában jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani, így más terhelttel kapcsolatos eljárási szabálysértésre nem hivatkozhat (EBH 2013.B.2.II., BH 2018.10., BH 2016.170., BH 2016.42., BH 2000.533.). [78] Érvelése szerint a Be. 650. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható. Ebből következően a megalapozottság vizsgálatára nem kerülhet sor. Nincs lehetőség a bizonyítási eljárás mikénti lefolytatásának, a bizonyítékértékelő tevékenységnek és ezen keresztül a bűnösség vitatására sem. Így nem vizsgálható, hogy iratellenes megállapításra alapította-e a bíróság a tényállását, illetve az sem, hogy alapos okkal mellőzte-e a terhelt-társ meghallgatását. [79] Hivatkozott arra, hogy nem felülvizsgálati ok, hogy mikor közölte az elsőfokú bíróság az eltérő minősítés lehetőségét. Utalt ugyanakkor arra, hogy a Székesfehérvári Törvényszék a 2016. május 24. napján meghozott 5.B.30/2010/314. számú végzésében élt ezzel a lehetőséggel, és ezt követően került sor az eljárás megismétlésére. [80] A vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés kapcsán kifejtette, hogy a Be. 650. §

(1)bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak akkor sem, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálat keretében orvosolható. A vagyonelkobzás esetében erre a Be.

1. §
2. pontja lehetőséget ad. Egyben utalt arra, hogy a védő a tényállás iratellenességére alapítva sérelmezte a vagyonelkobzás összegszerűségét, ami a felülvizsgálatnak egyébként sem lehet az alapja. [81] Álláspontja szerint alaptalan a felülvizsgálati indítvány az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítását sérelmező részében, mert a jogerős ítéletben megállapított tényállás mind a három elkövetői alakzat tekintetében rögzítette az I. rendű terhelt cselekvőségét, továbbá azt a ténymegállapítást, hogy az I. rendű terheltnek tudomása volt a fuvartevékenységek csalárd céljáról. Mindezek alapján a bűncselekmények minősítését törvényesnek tartotta. [82] Mindezekre tekintettel a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával a Székesfehérvári Törvényszék 5.B.30/2010/

1. számú ítéletét és a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.127/2017/
2. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.
3. [83] Az I. rendű terhelt és a védő a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt. III. [84] A Kúria azt állapította meg, hogy a I. rendű terhelt védője által előterjesztett a felülvizsgálati indítvány nem alapos.
4. [85] A
5. június
6. napján kelt felülvizsgálati indítványt
7. június
8. napján iktatták a Székesfehérvári Törvényszéken, és
9. július
10. napján érkezett a Kúriára. Időközben -
11. július
12. napjával - azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
13. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.). A Kúria a
14. július 1-je előtt benyújtott felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be.
15. §

(1)bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

1. [86] A védő a felülvizsgálati indítványát a korábbi Be. alapján terjesztette elő, ezért a Kúria rámutat arra, hogy a korábbi Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pontjában írt felülvizsgálati ok tartalmában megegyezik a Be. 648. §
2. a)pontjára figyelemmel a Be. 649. §

(1)bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati okkal, míg az eljárási szabálysértésre vonatkozóan a korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés

1. c)pontja - a vizsgálandó eljárási szabálysértés körében - a Be. 648. §
2. b)pontjára figyelemmel a Be. 649. §

(2)bekezdés

1. d)pontjával azonos tartalmú. [87] A felülvizsgálati indítvány tartalma alapján a védő kifogásolta, hogy a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg az I. rendű terhelt bűnösségét, ami a Be. 648. §
2. a)pont
3. aa)alpontjában megfogalmazott felülvizsgálati oknak feleltethető meg. 2.1. [88] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a),
4. b)és
5. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. [89] A Be. 648. §
6. b)pontjában megjelölt eljárási szabálysértés alapját a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja értelmében a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés képezheti. A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerint feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [90] A Be. 659. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét. [91] A szerint az elsőfokú bírósági eljárásban az egymással érdekellentétben álló V. és IX. rendű terheltek védelmét ugyanaz a védő látta el. A bíróság így tartott tárgyalást, és az eljárás megismétlésekor a bíróság engedélye alapján e terheltek már nem voltak jelen a tárgyaláson. [92] A Kúria azt állapította, hogy a meghatalmazott védő által hivatkozott eljárási szabálysértés nem érintette az I. rendű terheltet. [93] A felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (EBH 2013.B.2.II.). Ennek megfelelően a Kúria az eljárási szabálysértések megtörténtét is csak azokra a terheltekre vonatkozóan vizsgálhatja, akik terhére vagy javára a felülvizsgálati indítványt előterjesztették (BH 2016.170.). [94] Felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett - a terhelt büntetőjogi felelősségének elbírálása során elkövetett eljárási szabálysértés (BH 2006.42.III.). Az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány esetén nincs lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan terhelt ügyében is lefolytassa az eljárást, aki nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BH 2000.533.). [95] Mindezek folytán az alapügyben eljárt bíróságok eljárásuk során nem valósították meg a Be. 608. §

(1)bekezdés

1. d)pontjában írt eljárási szabálysértést, ezért a felülvizsgálati indítvány a Be. 648. §
2. b)pontjára alapított részében nem alapos. 2.2. [96] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja a Be. 608. §

(1)bekezdésére hivatkozással megjelöli azokat a feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértéseket, amelyek a felülvizsgálat alapját képezik. A Be. 608. §

(1)bekezdése kimerítő jelleggel meghatározza e szabálysértéseket. [97] A védő szerint eljárási szabálysértés valósult meg azáltal, hogy a bíróság a perbeszédek elhangzását követően közölte a vádtól eltérő minősítés lehetőségét. A Be. 608. §

(1)bekezdése azonban ezt nem határozza meg a felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértésként, ezért ez felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. [98] Egyébként pedig - amint arra átiratában a Legfőbb Ügyészség is helytállóan utalt - a Székesfehérvári Törvényszék a

1. május
2. napján meghozott 5.B.30/2010/
3. számú végzésében közölte a vádtól eltérő minősítés lehetőségét, és ezt követően került sor az eljárás megismétlésére. Az elsőfokú bíróság ezt követően
4. szeptember 30., november 21.,
5. május
6. és július
7. napján tartott tárgyalást, így az eltérő minősítés lehetőségének közlésére az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően több mint 1 évvel már sor került, ezért a védekezési jog sérelmére hivatkozás érdemben sem alapos. 2.
8. [99] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
9. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [100] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [101] A védő az indítványában kifejezetten a bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatta, átértékelését célozta, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [102] Erre tekintettel a Kúria nem vizsgálhatta, hogy az V. rendű terhelt ismételt meghallgatása a megalapozott tényállás megállapítása érdekében indokolt lett volna. Nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy az ítéleti tényállás iratellenes megállapításokon alapul-e, mert ez a bizonyítékok értékelése és a tényállás megállapítása körébe tartozik, ami a tényálláshoz kötöttség folytán a felülvizsgálati eljárásban kizárt. 3. [103] A védő sérelmezte, hogy az ítéleti tényállás az I. rendű terhelt vonatkozásában nem tartalmazza a terhére megállapított elkövetői alakzatot megalapozó konkrét cselekvőség leírását, illetve az elkövetési időt, tehát a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg az I. rendű terhelt bűnösségét. [104] A Btk. 373. §

(1)bekezdésében meghatározott csalás törvényi tényállás 4 alkotóeleme: - az elkövetési magatartás: a passzív alany tévedésbe ejtése, vagy tévedésben tartása, - a célzat: a haszonszerzés, - az eredmény: a kár, és - a fenti három közötti okozati összefüggés. [105] A csalás célzatos bűncselekmény, így kizárólag egyenes szándékkal követhető el. [106] Az elkövetési magatartást a passzív alany irányába kell kifejteni, aki nem szükségszerűen egyezik meg a vagyonjogi kárt szenvedő sértettel, aki harmadik személy is lehet. 3.

1. [107] Az irányadó tényállás II. pontjában írt cselekmény három, a folytatólagosság egységébe tartozó részcselekményből áll. E tényállási pont bevezető részében rögzítette a bíróság, hogy ... I. rendű terhelt volt az, aki a II. rendű és III. rendű terhelt felé „tippadó volt” arra, hogy amennyiben a sértett által gyártott LCD televíziók fuvarozására megbízást kapnak valamely speditőr cégtől, azt annak a szándékával vállalják el, hogy az így megszerzett árut még Magyarországon értékesítik, külföldön pedig bejelentik a szerelvény és az áru valótlan ellopását. Ily módon a II. rendű és III. rendű terhelt irányába ... I. rendű terhelt szándékkiváltó magatartást tanúsított, azaz rábírta őket a bűncselekmény elkövetésére és e három terhelt között kialakult a feladatmegosztás. Ennek megfelelően vette fel a kapcsolatot és bírta rá a IV. rendű terheltet a II. rendű és III. rendű terhelt a bűncselekményben való részvételre. A IV. rendű terhelt feladata volt az LCD televíziókból álló szállítmányok megszerzése is. [108] A II/
2. alatti tényállás szerint a elkövetői láncolatba II. rendű és III. rendű terhelt rábírására kapcsolódott be a VIII. rendű terhelt, aki a fuvar teljesítésével megbízott cég 11 képviseletére jogosult ügyvezetővel megkötötte a fuvar megbízási szerződést, abban a tudatban, hogy a szerződést nem fogja teljesíteni, hanem a rábírásnak megfelelően a szállítmány eltulajdonításra kerül. Ezt megelőzően a IV. rendű terhelt a fuvarmegbízás továbbadására a teljesítés valótlan ígéretével rábeszélte a cég 11 képviseletére jogosult ügyvezetőt. A fuvarokmányok birtokában a II. rendű terhelt a sértett raktárában felvette a rakományt, majd a járműszerelvényt és a rajta lévő termékeket átadta az I. rendű terheltnek, aki az áru elszállításáról és értékesítéséről gondoskodott. [109] A II/
3. és II/
4. tényállási pontban írt cselekmények esetén az elkövetői láncolat a fentiekkel azonos módon épült fel azzal, hogy a II/
5. alatti cselekmény esetében a IV. rendű terhelt a korábbi megállapodás alapján értesítette a megfelelő szállítmányról ... I. rendű, valamint II., III. és V. rendű terheltet. Ezt követően az V. rendű terhelt bírta rá a bűncselekményben való részvételre a cég 14 ügyvezetőjét, a XI. rendű terheltet és a gépjárművezetésre a VI. rendű terheltet. A IV. rendű terhelt a fuvarmegbízás továbbadására a teljesítés valótlan ígéretével a cég 13 ügyvezetőjét vette rá, és a teljesítés valótlan ígéretével a XI. rendű terhelt írta alá a cég 14 ügyvezetőjeként. Ezt követően a VI. rendű terhelt vette át a fuvarszállítmányt a sértett raktárából és adta át ... I. rendű terheltnek, majd a szállítmányt ismeretlen személy ... városba szállította. [110] A jogerős ítélet II/
6. tényállási pontjában írt cselekmény esetében a IV. rendű terhelt a korábbi megállapodás szerint értesítette a megfelelő szállítmányról ... I. rendű, valamint a II. rendű és III. rendű terheltet. A III. rendű terhelt korábbi kérésére a VIII. rendű terhelt bírta rá a bűncselekményben való részvételre a cég 16 két tulajdonosát, a IX. rendű és XV. rendű terheltet, míg a gépjárművezetésre a II. rendű terhelt utasítására az V. rendű és VI. rendű terhelt bírta rá a X. rendű terheltet. A IV. rendű terhelt a fuvarmegbízás továbbadására a teljesítés valótlan ígéretével a cég 15 ügyvezetőjét rávette, és a teljesítés valótlan ígéretével a IX. rendű terhelt írta alá a cég 16 nevében a fuvarmegbízásra vonatkozó szerződést. Ezt követően a X. rendű terhelt vette át a fuvarszállítmányt a sértett raktárából, melyet ezt követően ... I. rendű terhelt értékesített. [111] Mind a három részcselekmény esetében a bűncselekmény elkövetésében való részvétel alapján a műszaki cikkek értékesítéséből származó bevételből az I. rendű terhelt részesítette a terhelt-társait. [112] E részcselekmények alapján a passzív alanyok a fuvarmegbízást átadó gazdasági társaságok - cég 11, cég 15, illetve cég 13 - ügyvezetésre jogosult vezetői voltak, akiket a IV. rendű terhelt a teljesítés valótlan ígéretével, míg a VIII. rendű, XI. rendű, valamint IX. rendű terhelt a teljesítés látszatát keltő fuvarmegbízás aláírásával és a fuvarmegbízás teljesítéséhez szükséges feltételek igazolásával ejtett tévedésbe. A IV. rendű, VIII. rendű, IX. rendű és X. rendű terhelt magatartásának egyetlen célja a fuvarmegbízás, és ezzel a rakomány megszerzése volt. A fuvarmegbízásra vonatkozó szerződés alapján a sértett tulajdonában álló műszaki cikkek átadása megtörtént. Így e részcselekmény tényállása maradéktalanul tartalmazta a bűncselekmény elkövetésében résztvevő terheltek által kifejtett magatartást. Az I. rendű terhelt váltotta ki a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékot a II. rendű és III. rendű terheltben, és erre épült fel az elkövetői láncolat. [113] A kár a sértettnél bekövetkezett és a csalás törvényi tényállási elemei között az okozati összefüggés a fentiek alapján fennállt. [114] Az alapügyben eljárt bíróságok törvényesen állapították meg, hogy az I. rendű terhelt, mint a felbujtó felbujtója, a bűncselekmény felbujtójának minősül. 3.
7. [115] Az I. rendű terhelt az I. tényállási pont részét képező három részcselekmény tekintetében a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget is nyújtott azzal, hogy - a tényállás logikájából eredően előzetes megállapodás alapján - az ő feladata volt a sértettől megszerzett áru értékesítése és az ebből származó bevétel elosztása. E tevékenysége a csalás Btk.
8. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi tényállási elemein kívül eső magatartás volt, amely a szándékerősítő hatása folytán bűnsegédi magatartásnak minősülhetne, azonban e részesi magatartást a felbujtó elkövetői alakzat elnyeli. Ugyanakkor az I. rendű terhelt tekintetében az orgazdaság bűntettének megállapítása kizárt, mivel a csalás bűntettének elkövetésében felbujtóként részt vett. 3.

1. [116] A III. és V. tényállási pont esetében ... I. rendű terhelt vállalta el a fuvarmegbízást, a teljesítés valótlan ígéretével (látszatát keltve) a III. tényállási pont szerint a cég 3 nevében eljárva a cég 5-től, míg az V. tényállás esetében a cég 19 gazdasági társaság nevében eljárva a cég 10-től. [117] Így az irányadó tényállás szerint a passzív alany e két cselekmény esetében a cég 5 illetve a cég 10 képviselője volt. Tény, hogy az V. tényállási pont esetében a fuvarmegbízást az I. rendű terhelt továbbadta, azonban a passzív alany felé a tévedésbe ejtésben megnyilvánuló elkövetési magatartást ő fejtette ki. [118] A fuvarmegbízásra kötött szerződés alapján a szállítmány terhelt-társak általi átvételét követően az I. rendű terhelt tudomásával a sértett tulajdonában álló műszaki termékek a terheltek által eladásra kerültek, majd a cselekmény leplezése érdekében az üres járműszerelvény külföldre szállítása és a külföldi hatóságok felé a szállítmány eltulajdonítása bejelentésre került. [119] E két bűncselekmény tekintetében az ítéleti tényállás maradéktalanul tartalmazza az I. rendű terhelt cselekvőségének leírását, amely alapján az eljárt bíróságok törvényesen minősítették cselekményét önálló tettesként. 3.
2. [120] A IV. tényállási pont szerint ... II. rendű terheltet ismerőse értesítette telefonon egy fuvar lehetőségről, amely a sértett termékeinek Görögországba történő fuvarozására vonatkozott. Ezt a beszélgetést az I. rendű terhelt is hallotta és „megbeszélték, hogy ezt a szállítmányt a korábbiakkal azonos módon megszerzik és értékesítik”. Az I. rendű terhelt cselekvősége ezen túlmenően arra terjedt ki, hogy a cég 3 nevében eljárva a fuvarozás teljesítéséhez szükséges járműszerelvényt biztosította, majd a megszerzett műszaki cikket értékesítette és a bevételből való részesedést átadta a tettes-társaknak. [121] E tényállási pont szerint a bűncselekmény közvetett tettese a II. rendű terhelt volt. [122] Az alapügyben eljárt bíróságok mindezek alapján törvényesen állapították meg, hogy az I. rendű terhelt a szándékos bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtott a járműszerelvény biztosításával, míg az elkövetésben való egyetértésével a II. rendű terheltre szándékerősítő hatást gyakorolt, ezért magatartását törvényesen minősítették a Btk.
3. §

(1)bekezdése alapján bűnsegédi bűnrészességnek. 3.

1. [123] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéleti tényállás a II-V. alatti tényállási pontok esetében a bűncselekmények elkövetési időpontját tartalmazza és az egyes bűncselekmények megszervezése során kifejtett terhelti magatartások naptári hónap pontossággal megjelölésre kerültek. [124] A Btk.
2. §

(1)bekezdése értelmében a befejezett bűncselekmény esetén az elkövetési idő az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. A Btk. 373. §

(1)bekezdésében meghatározott csalás eredmény-bűncselekmény, így a törvényi tényállás a kár bekövetkezésével válik befejezetté. Az irányadó tényállás szerint ez az időpont a műszaki cikkek átvételének napja volt, amelyet a bíróság minden esetben rögzített. Azt tehát tartalmazza a jogerős ítéleti tényállás. [125] A fentebb kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy az alapügyben meghozott jogerős ítéletben a bíróságok törvényesen állapították meg az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét a terhére rótt bűncselekményekben. 3.6. [126] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a II. tényállási pont tárgyát képező, folytatólagosság egységébe tartozó bűncselekmények a Btk. 459. § 2. pontjában meghatározott bűnszövetségben történt elkövetésen túlmenően a bűnszervezetben elkövetés megállapítását is lehetővé tették volna. [127] A Btk. 459. §

(1)bekezdése értelmében a bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [128] A bűnszervezet fogalmi ismérveit és a bűnszervezetben elkövetés megállapításának a feltételeit a 4/

1. BJE jogegységi határozat értelmezte és a bírói gyakorlat kialakult. A bűnszervezet törvényi fogalom-meghatározásából fakadóan a csoport minimális létszámának a meghatározottsága, szervezettsége, összehangolt működése ténykérdés, míg a szervezett működés hosszabb időtartamára és a csoport céljára a tényállás értékelésével lehetséges következtetést vonni (BH 2008.139.).
2. [129] A védő felülvizsgálati indítványát a korábbi Be.
3. §

(1)bekezdés b) pontjára is alapította. A szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Ezzel azonos szabályozást tartalmaz Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja. [130] A védő felülvizsgálati indítványa azonban nem tartalmaz olyan tényelőadást, amely a fenti felülvizsgálati ok megállapíthatóságát megalapozná. [131] A felülvizsgálatra vonatkozó jogszabályhelyre való hivatkozás viszont önmagában a felülvizsgálatot nem alapozza meg, mert a felülvizsgálattal támadott jogerős ügydöntő határozatban sérelmezett felülvizsgálati eljárásban orvosolható - jogsértés tényalapjának vizsgálatára nem alkalmas (BH 2018.42.). [132] Törvényes minősítés mellett, a büntetőjog más szabályainak megszegése hiányában önmagában a büntetés nemének, mértékének a sérelmezése a felülvizsgálatot nem alapozza meg (EBH 2011.2387., BH 2016.264., BH 2012.239., BH 2005.337.), így az sem, hogy a büntetés kiszabási körülményeket a bíróságok miként vették figyelembe (BH 2005.337.). 5. [133] A védő sérelmezte az I. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegszerűségét. [134] A Be. 650. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [135] A Be.

1. §
2. pontja szerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról. Erre tekintettel a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést sérelmező részében a felülvizsgálat kizárt. [136] A Kúria a Be.
3. §

(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek. [137] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 660. §

(1)bekezdése értemében tanácsülésen eljárva felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [138] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. A végzés felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [139] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §

(6)és

(7)bekezdésén alapul azzal, hogy - a Be. 656. §

(4)bekezdése szerint - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. április
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő