Pf.20781/2018/4 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.781/2018/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Takács Zoltán ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és III.rendű felperes neve (címe) II. rendű felpereseknek - a dr. Bori László Márk ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 13.P.21.028/2018/
2. számú ítélete ellen az I. és II. rendű felperesek részéről
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az I. rendű felperes 60 000 (hatvanezer) Ft, a II. rendű felperes pedig 36 000 (harminchatezer) Ft kereseti illeték megfizetésére köteles. Kötelezi az I. és a II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy térítsen meg az államnak, az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 80 000 (nyolcvanezer) Ft fellebbezési illetéket. Kötelezi a II. rendű felperest, hogy térítsen meg az államnak, az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az I. rendű felperes és az alperes élettársi kapcsolatában 2006-ban Sz. B. nevű gyermek született. A II. rendű felperes az I. rendű felperes házastársa. Az I. rendű felperes és az alperes a Kazincbarcikai Városi Bíróság 7.P.20.972/2011/
4. számú,
5. október 19-én jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyott egyezséget kötöttek, amelyben megállapodtak abban, hogy gyermekük vonatkozásában közös szülői felügyelet kívánnak gyakorolni azzal, hogy a gyermeket jelen per alperesénél „helyezik el", a gyermek lakóhelye pedig jelen per alperesének a mindenkori lakóhelye. Az I. rendű felperes és az alperes az élettársi életközösségüket 2012-ben helyreállították, majd az 2014-ben ismét megszűnt. Közöttük szülői felügyelet rendezése iránt az alperes által
6. augusztus 14-én indított peres eljárás volt folyamatban a Győri Járásbíróság, majd másodfokon a Győri Törvényszék előtt. A Győri Járásbíróság
7. december 9-én hozott, P.22.163/2015/
8. számú - a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatban a teljesítési határidő vonatkozásában P.22.163/2015/
9. szám alatt, a perköltség megfizetésének teljesítési határidejére vonatkozóan P.22.163/2015/
10. szám alatt kiegészített - ítéletével az I. rendű felperes és az alperes gyermeke vonatkozásában a szülői felügyeleti jogok gyakorlására jelen per alperesét jogosította fel, szabályozta a gyermek és az I. rendű felperes közötti kapcsolattartást, valamint az I. rendű felperest gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint a bíróság a perben tanúbizonyítást folytatott le, környezettanulmányokat és igazságügyi pszichológus szakértői véleményt szerzett be, felhasználta az okirati bizonyítékokat, valamint az alperes által
11. szeptember 22-én becsatolt, az I. rendű felperes és az alperes, valamint az I. rendű felperes és a gyermek közötti telefonbeszélgetésekről készített hangfelvételeket (egy CD-lemezre
12. szeptember 6án kiírt 5 hangfájl) és azok leiratát. Az egyik hangfelvételen a II. rendű felperes hangja is hallható: az I. rendű felperes, a gyermek és a II. rendű felperes egy kapcsolattartás részleteit beszélték meg. Az I. rendű felperes a gyermekével folytatott telefonbeszélgetésben a gyermek anyjával, az alperessel kapcsolatban - egyebek mellett - a következő közléseket tette a gyermek felé: „(…) Nem otthon voltatok x-be véletlenül? [B:] Nem. Mér' lettünk volna otthon? [Az I. rendű felperes:] Mer' nagyon furcsa volt nekem már tegnap este is, hogy tudom, hogy y-ba nincsen wifi, hogy ezért nem tudsz fellépni, és ilyet mondasz nekem, hogy mert nem tudom bekapcsolni, meg nem tölt fel az izé, laptop, stb., stb. [B:[ Apa! A te életre esküszöm, meg az enyémre is, hogy nem voltunk x-be. [Az I. rendű felperes:] Én leszarom, hogy voltatok, mer' sose szoktam érte haragudni, szívem, én csak egyért haragszok, hogy ha hazudsz nekem, tudod? [B:] Nem hazudok, apa. [Az I. rendű felperes:] Várjál szívem, jól van, szívem, jó, de nyugodjál meg, ne pörögjél fel! Nehogy már még te legyél megsértődve ezen! [B:] De én vagyok megsértődve, mert megint azt mondod, hogy x-be voltunk. Meg… [Az I. rendű felperes közbevágva:] Nem ezt mondtam, én megkérdeztem, én megkérdeztem, mert elég érdekes számomra az, hogy neked nem jó a tabletted, meg nem tudod izélni. [B:] Nem nem jó a tablettem, hanem nem tudom bekapcsolni, mert… [Az I. rendű felperes közbevágva:] Na figyelj már ide! Azért állj már le egy picit! Nehogy már te kiabáljál velem, azért álljunk már meg egy szóra, mer' még egyelőre te vagy az én fiam, nem a tiéd, jó?! Megkérdezhetem talán, mert sajnos egy olyan közegben élsz, anyád gyerekkorától kezdve mindig is a hazugság világába' élt és sajnos azt veszem észre, hogy téged is erre nevel. Nehogy már nem kérdezhetem meg, hogy nem-e így volt vagy így volt? É még akkor felemeled a hangodat velem szembe. Hát hogy gondolod te ezt? Mikor nem először fordulna már elő ilyen, hogy anyádnak a kedvéért hazudsz nekem egy két gondolatot. [B:] Mikor hazudtam, most komolyan, mondd meg, mit hazudtam most? [Az I. rendű felperes:] Most nem hazudtál, de már hazudtál többször. [B:] Mit? [Az I. rendű felperes:] Jaj, szívem, ne menjünk már ebbe bele, jó? Többször volt már ilyen, hogy félrevezettél, mer' anyád megkért, mer' egy beteg szar alak. Jó? És ezen el kéne gondolkozni. Nem kezdek el ebbe most vitatkozni és variálni veled, ez csak egy megérzésem volt a tegnap estével kapcsolatba', de ha apának jó a, nem fogunk erről többet beszélni, de ha jó a megérzése, kurvára el kéne ezen gondolkodnod. Tudod? Mert nagyon-nagyon jól tudod, hogy egyetlen egyet utálok csak, és azt nem is tudom szó nélkül hagyni sose, bárki legyen az, még a fiam is, ha hazudnak nekem. (…) Te nem ilyen vagy. Ezek a hülye fasz kifogások, amit anyádéktól tanulsz, tudod? És ez kurvára idegesít. (…) Nagyon szarul éreztem magam azért, mert leszartad a fejemet, tegnap ezt éreztem a laptopos dolog miatt, igen miattad, tudod? Miattad a te nevedet én örökre rátetováltattam a kezemre, tudod? De ha átvertél, komolyan mondom, életem legnagyobb hibája volt ez. (…) Én leszarom, anyád mit mond, anyádnak én nem hiszek már egy betűt se, szívem. (…) Mert téged meg lehet vásárolni egy kurva játékkal, téged meg lehet vásárolni akármilyen hülye kis körbeizé, nyavalygással, mindenféle szarsággal. És nem én vagyok az életedben az, aki bármikor is hazudott neked. Világos? És el fogom várni tőled mindig is, tök mindegy, mi lesz a vége, nem fogom megengedni, hogy bármikor is hazudjál, hogy olyan legyél, mint anyád. (…) Szerinted mi bajom van nekem, hát én se viszem magammal a Vt [a II. rendű felperest], mert ez a mi volt családunknak az élete, akkor a bohóc, az minek jön oda most, hogy izé, a nagy piros krumpli orrával? Hm? [B:] De ő a kocsiban lesz. [I. rendű felperes:] Hát jobban is jár. (…) [B:] És kit fognak meghallgatni? [I. rendű felperes:] Téged is, anyát is, meg engem is. (…) Hogy rájöjjön a pszichológus, ki hazudott egész két éven keresztül, anya vagy én? Ennyi. Úgyhogy erről fog szólni. (…) Na, figyelj ide, azért tisztázzuk már azért, izé, az erőviszonyokat, az apád még mindig én vagyok, az, hogy nagyon szeretlek, mert tényleg, izé, haveromnak tekintelek, meg jó barátomnak, meg minden, kinyalom állandóan a seggedet, azért vegyél vissza, mer' az apád még mindig én vagyok. (…) Hát utána már örökre nálam leszel, azért azt tudja már. Had élvezzék még ők ki ezt az utolsó erdélyi kirándulásukat, utána többet úgyse lesz má' ilyen. (…) [Az I. rendű felperes mondta az alperesnek:] Ha nyártól hozzám kerül a gyerek, nagyon keserves életed lesz, na helló! [Alperes:] És milyen az a keserves élet? (…) [Az I. rendű felperes mondta a gyermeknek:] (…) anyád volt a fő szarkavaró ebben is, már megint. [B:] Mi? [I. rendű felperes:] Mer' csak. [B:] Nem ő hívta fel. [I. rendű felperes:] Mit beszéltek? Azt nem tudod? [B:] Azt nem. Azt nekem nem mondta el. Annyit hallottam, amikor el kezdett vele beszélni, hogy szia, te vagy a T? De honnan ismeri anya? [I. rendű felperes:] Nem tudom. Már többet nem fogja hívni, ne félj! [B:] Mer'? [I. rendű felperes:] Mer' nem fogja. Elmagyaráztam neki, hogy hol van a helye, mibe szóljon bele. Addig viselkedjen normálisan, ameddig mi is úgy vagyunk vele. Ha mi is megváltoztatjuk ezt az egészet, akkor neki is szar lesz. Ne üljön be anyád hintájába. Azt mondta, soha többet nem beszél vele, mondtam, helyes. (…) Mert, hogy a T ilyeneket dumál, hogy a V [a II. rendű felperes] egy drogos kurva, meg ezt fogja mondani a bíróságon anyád. Ennyi. De jó, hogy szóltál, mert felkészültünk rá, rendezzük a többit. Jó? (…) Tudod, apa ügyesen megoldja ezeket a dolgokat. Úgyhogy ennyi. Tnek is el lett magyarázva, mert tudod, összetörte az autót, emlékszel rá, azért vegye azt is számításba, hogy leírhattuk volna, feljelentjük, de nem tettük, csak azért, hogy normális maradjon a kapcsolat. De ha ez van, akkor meg fogjuk tenni. Ennyi. Mondtam Tnek is, hogy ha beleszarsz ebbe az ügybe és megpróbálsz asszisztálni, hogy a gyerekem ne hozzám kerüljön, mondom, nagyon-nagyon rossz lesz. Tehát belátta, hogy jobb lesz neki kimaradni a mi dolgunkból. Nagyon-nagyon szemét amúgy anyád. Húúú! Hát mert olyan dolgokat mondott Tnek, hogy elmesélt neki mindent, hogy Egerben is találkoztunk, meg mit tudom, stb. stb. De nem baj! Tudod? [B:] Aha. [Az I. rendű felperes:] Le kell szarni! Eldugult megint a fülem. Faszom! (…)" A Győri Járásbíróság ítélete indokolásának
13. oldalán rögzítette, hogy az alperes a hangfelvétellel, az I. rendű felperes és a gyermek, valamint az I. rendű felperes és az alperes között lezajlott telefonbeszélgetés rögzítésével az I. rendű felperes „kifogásolható magatartását, a gyermeknek az anya ellen való hangolását, az anya személyének becsmérlését, és így az anya elleni nevelést kívánta alátámasztani, valamint a gyermekre történő nyomásgyakorlást kívánta megmutatni. Előadta, hogy másként nem tudja kellőképpen alátámasztani [jelen per I. rendű felperesének] jellemét, és a felvétel tartalma ellentétben áll azzal a pszichológusi megállapítással, miszerint [jelen per I. rendű felperese] nem tesz negatív megjegyzést a gyermek előtt [jelen per alperesének a] személyére nézve, illetve hogy nem jellemző [jelen per I. rendű felperesére] a túlzott kontrollgyakorlás." A járásbíróság szerint „a becsatolt hangfelvételeken [jelen per I. rendű felperese] a gyermekkel beszélgetve a gyermek őszinteségét újra és újra megkérdőjelezi, a gyermekre folyamatos érzelmi nyomást gyakorol, a gyermek állításait többször is kétségbe vonja, fenyegeti őt, a gyermek elkeseredett reakciójára nem reagál, [jelen per alperesére] negatív megjegyzéseket tesz, őt szisztematikusan hazug embernek nevezi, és többször is trágár kifejezéseket használ. Kiderül az is, hogy a gyermeket a szülők közötti konfliktusba mélyen beavatja, bevonja. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a bizonyítékként történő felhasználás feltétele - a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményéhez képest új adatok alátámasztása fennáll, ezért azt a bizonyítékok körébe vonta." Rögzítette, hogy „az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény szerint mindkét szülő szorosan és mélyen kötődik Bencéhez, szereti őt, de [jelen per alperese] alkalmasabb a gyermek nevelésére, nevelési képessége jobb. (…) A szakvélemény szóbeli kiegészítésében a hangfelvételek szövegének ismeretében a szakértő megállapította, hogy [jelen per I. rendű felperese] vonatkozásában megvalósul a gyermek befolyásolása [jelen per alperese] ellenében, és a [jelen per alperese] ellen való nevelés, hiszen [jelen per I. rendű felperese] a beszélgetésekben többször is negatív színben tünteti fel a gyermek előtt az anyát - amely kijelentéseit [jelen per I. rendű felperese] egyébként a tárgyaláson is fenntartotta. Megfogalmazta a szakértő a felvételek alapján, hogy [jelen per I. rendű felperese] folyamatosan beavatja a gyermeket a szülők belvitájába, ami negatívan hat a gyermekre, ráhelyezve ezzel a felelősséget. (…) Az igazságügyi pszichológus szakvélemény már a módosítás, kiegészítés előtt is tett utalást [jelen per I. rendű felperesének] kedvezőtlenebb személyiségjegyeire, majd a módosított szakvélemény szerint az anya átlagos szinten, az apa átlag alatti szinten alkalmas a gyermek nevelésére, amit alapvetően az apa részéről megnyilvánuló, a gyermeknek az anya elleni befolyásolásával, az ellennevelésre utaló megnyilvánulással indokolt, illetve azzal, hogy az apa a gyermeket bevonja a felek közötti konfliktusba és személyisége helyenként agresszív. A gyermek kötődése az apához erősebb, mint az anyához, és ez nem az utóbbi 1-2 évben alakult ki, hanem hosszabb távon alakul ki. Ugyanakkor a nevelési alkalmasságot befolyásoló, azokat gyengítő személyiségjegyek - ezek időnként a tárgyaláson is megmutatkoztak viselkedésében - [jelen per I. rendű felperesénél] érhetőek tetten, és ezen a téren fokozott súllyal szükséges figyelembe venni [a jelen per I. rendű felperesénél] jelentkező, [a jelen per alperese] ellen megnyilvánuló magatartást, ami az anya-gyermek kapcsolatot rombolja, a szeretetteljes kapcsolat fennmaradását veszélyezteti, és ezáltal a gyermek hosszú távú fejlődését veszélyezteti. Mindamellett az anya vonatkozásában nem merült fel olyan adat, ami az apa elleni befolyásolásra utalna. Azért is van ennek a kérdésnek nagy súlya, mert a gyermek érdekét az szolgálja, hogy mindkét szülőjével jó kapcsolata maradjon, a különélő szülővel is rendszeres, kiegyensúlyozott kapcsolatban maradhasson, és ne érjék őt elidegenítő hatások." Jelen per alperesének fellebbezése alapján eljárt Győri Törvényszék 2.Pf.20.072/2017/
14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét a páros évi téli szünidőben esedékes időszakos kapcsolattartás kezdő időpontja vonatkozásában részben megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A törvényszék, figyelemmel arra, hogy az igazságügyi szakértő a hangfelvételt nem hallgatta meg, véleményét azonban annak írásos változatára figyelemmel [jelen per I. rendű felperesére] kedvezőtlenül változtatta meg, indokoltnak látta a szakértő nyilatkozatának beszerzését és a szakvélemény kiegészítését. A szakértő azt jelezte a törvényszék felé, hogy szükségesnek tartja a gyermek ismételt meghallgatását, amelyre figyelemmel a törvényszék elrendelte a pszichológus szakértői vélemény kiegészítését. A szakértő kiegészített szakvéleményében az alapszakvélemény megállapításaira jutott, amely szerint mindkét szülő egyformán biztosítja a gyermek értelmi, érzelmi és fizikai fejlődését, a gyermek egyértelműen az apához kötődik erősebben. A kiegészítő szakvélemény a befolyásolás tekintetében is az alapszakvélemény megállapításait erősítette azzal, hogy jelenleg egyik szülő sem befolyásolja a másik ellenében a gyermeket, a gyermek elmondása szerint azonban mind az anya, mind az apa befolyásolta őt. A kiegészítő szakvélemény kiemelte az anya kitartását, valamint azt, hogy a nevelési alkalmasság tekintetében nem lehet a felek között különbséget tenni, az alapszakvéleményét pedig akként módosította, hogy a felek mindketten az átlagosnál gyengébben alkalmasabbak a gyermekük nevelésére. A törvényszék a pszichológus szakértőt megidézte a másodfokú tárgyalásra, aki előadta, hogy elolvasta a hangfelvétel leiratát, azt meg is hallgatta, de megdöbbentette [jelen per I. rendű felperesének] a stílusa, amely alátámasztja a megállapításait [az I. rendű felperes] személyiségjegyeiről, amelyet az alapszakvéleményében is leírt. Azt erősítette meg, hogy [jelen per I. rendű felperese] az átlagosnál gyengébben alkalmas a gyermek nevelésére, illetve azt, hogy mindkét fél nevelési alkalmassága gyengébb. A szakértő több esetben ellennevelést feltételezett az anya részéről is. Emellett azt is előadta, hogy a gyermek nagyobb biztonságban, jobban érzi magát az apánál, de erősen kötődik az anyához is. A törvényszék a szakértő többféle nyilatkozata, véleményének többszöri módosítása alapján úgy ítélte meg, hogy a szakértői vélemény aggályos, ezért új szakértői vélemény beszerzését rendelte el. A második igazságügyi pszichológus szakértői vélemény szerint nem mutatható ki sem direkt, sem indirekt befolyásolás a másik szülő ellenében. A gyermek érzékeli, hogy a szülők nincsenek beszélő viszonyban egymással, kénytelen elfogadni, hogy ő a közvetítő a két szülő között. Ez a közvetítő szerep pszichés terhet ró a gyermekre. Úgy tűnik elfogadta a jelenlegi helyzetét, azt, hogy az apától külön él. Az, hogy két irányba igyekszik megfelelni, pszichés terhet ró rá. Mivel a gyermek elfogadta a jelenlegi szituációt, amelyben él, nagy valószínűséggel átmeneti zavart okozna a személyiségfejlődésében, amennyiben [jelen per I. rendű felpereséhez] kerülne. Jelenlegi kívánsága az, hogy az anyánál maradhasson. Mindkét peres fél gyenge átlagos szinten alkalmas a gyermek nevelésére, [jelen per alperese] kompromisszumkészebb. Aktuálisan [jelen per I. rendű felperese] az, aki inkább tele van sérelemmel, negatív véleményét hangsúlyozza. Felelősségvállalási készenléte gyengébb színvonalú, igyekszik magát pozitív színben feltüntetni, tele van indulattal és negatív érzelmekkel [jelen per alperese] irányába, ami óhatatlanul átszínezi a gyermekkel való viszonyát is, és alkalmas lehet arra, hogy az anyagyermek kapcsolatot rombolja, gyengítse. A törvényszék a feltárt peradatok közül nem tulajdonított kiemelkedő szerepet az egyik szülő helytelen magatartásának, így a hangfelvételnek (leírt változat), vagy az anyai negatív magatartásoknak („szétfejelés", dohánytárcába kés szúrása) arra figyelemmel, hogy mindezeknek a gyermekre a szakértői vélemény tükrében tetten érhető hatása nem volt, illetve ezek a magatartások is azt mutatják, hogy a gyermek esetleges befolyásolása terén nincs különbség a peres felek között. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy a gyermek „választása" fontos tényező, arra is figyelemmel, hogy egyéb körülmény kapcsán a felek között nem mutatható ki lényegi különbség. Jelen döntés az anya számára fokozott felelősséget jelent, hiszen egy kisfiúról van szó, aki szereti az édesapját, ragaszkodik hozzá, e kötődés fenntartása, erősítése tehát [jelen per alperesének] feladata, kötelezettsége, hogy a gyermek az apától ne szakadjon el, vele a kapcsolatot kellő módon ápolja. A felperesek - módosított - keresetükben annak a megállapítását kérték, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a szülői felügyelet rendezése iránti perben felhasználta az I. rendű felperes és a gyermeke, valamint az I. rendű felperes és az alperes közötti telefonbeszélgetésről általa készített hangfelvételeket és azok leiratát (amelyek között van egy olyan hangfelvétel, amelyen a II. rendű felperes hangja is hallható), megsértette a felperesek hangfelvételhez való személyiségi jogát. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, valamint az I. rendű felperes javára 1 000 000 Ft, a II. rendű felperes javára pedig 500 000 Ft sérelemdíj megfizetésére. Kereseti kérelmüket azzal indokolták, hogy az alperes az I. rendű felperessel közös, B utónevű gyermekük telefonjára olyan alkalmazást telepített, amely rögzíti a beérkező hívásokat. A szülői felügyelet rendezése iránti perben becsatolt hangfelvétel lejátszása óta a gyermek teljesen elhidegült az I. rendű felperestől, lényegében „megtagadja" őt. A hangfelvétel felhasználása miatt elvesztette a gyermekét, felette az alperes gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. A II. rendű felperes azt sérelmezte, hogy a szülői felügyelet rendezése iránti per befejeződése óta nincs kapcsolata a gyermekkel, nem is tudnak beszélni egymással. Neki is van egy 6,5 éves kisfia, akit Bencének hívnak, ő is több alkalommal megjegyezte, hogy most már soha nem fognak tudni többet együtt játszani az I. rendű felperes és az alperes gyermekével, mert a gyermek már nem megy hozzájuk. Az alperes a kereset elutasítását, és a felperesek ügyvédi munkadíjban történő marasztalását kérte azzal, hogy az őt képviselő ügyvéd nem köteles Áfa-fizetésre. Érdemi ellenkérelmében előadta, hogy a hangfelvétel készítésével és felhasználásával nem sértette meg a felperesek személyiségi jogát. A hanganyagot az I. rendű felperes ellene irányuló, és a gyermek érdekeit is súlyosan sértő magatartásának a bizonyítása végett volt kénytelen rögzíteni és a szülői felügyelet rendezése iránti perben felhasználni. A hangfelvételen jól hallható, ahogy az apa a gyermeket igyekszik az anya ellen nevelni, őt érzelmileg zsarolja, erőszakosan faggatózik, a gyermek füle hallatára az anya személyét illetően negatív megjegyzéseket tesz, a gyermek előtt őt hazug embernek állítja be, amely magatartásával a gyermek egészséges lelki, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyezteti, azt hátrányosan befolyásolhatja. Mivel a telefonbeszélgetések a gyermek lelki állapotában rendkívül negatív változást idéztek elő (a gyermek anya ellen irányulóan viselkedett, zaklatottá, befelé fordulóvá vált) és félő volt, hogy a gyermek lelki fejlődésére ezek hátrányos kihatással lesznek, ezért felelős szülőként szükségesnek látta tisztázni, hogy mik hangzanak el a telefonálások során, amik ilyen károsan hatnak B hangulatára. Megjegyezte, hogy Bencének külön telefonja van, és arra nincs telepítve hangrögzítő. A II. rendű felperes keresetével kapcsolatban előadta, hogy nem a II. rendű felperes hangját, hanem az I. rendű felperes jogellenes magatartását kívánta rögzíteni, azonban a felvétel hitelessége érdekében a bíróságra a vágatlan anyagot nyújtotta be (nem rendelkezik olyan technikai eszközzel, amelynek segítségével „ki tudta volna ollózni" a II. rendű felperes hangját a felvételből). Megjegyezte, hogy a II. rendű felperes hangja azért hallatszódhat a felvételen, mert az I. rendű felperes megengedte, hogy a gyermekével való telefonos kapcsolattartáson a II. rendű felperes jelen legyen, vagyis a gyermek beleegyezése nélkül végighallgatta a gyermek és az apja közötti beszélgetést, ráadásul azt a beszélgetést, ahol az apa a gyermek lelki fejlődésére negatívan ható kifejezéseket használt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek „fejenként" 55 000 Ft perköltséget, valamint térítsenek meg az államnak, az adóhatóság külön felhívására „fejenként" 36 000 Ft eljárási illetéket. Indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló
15. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
16. §-ának g) pontját, 2:
17. §-ának