Pfv.20557/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Abban az esetben, ha a képviselt jóváhagyja az álképviselő által tett jognyilatkozatot, akkor a jognyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha képviselő tette volna és ennek megfelelően kiváltja a joghatásokat a képviselt személynél. Az utólagos jóváhagyással a szerződés létrejön. A jóváhagyás történhet a képviselt részéről kifejezett nyilatkozattal, de akár ráutaló magatartással is. Ráutaló magatartás lehet, az, ha az álképviselő által kötött szerződést a képviselt magára nézve kötelezőnek ismeri el és teljesíti az abból eredő kötelezettségeit. Az álképviselő által képviselttel szerződő fél szerződéses akaratának kifejezésére alkalmas lehet a szolgáltatás teljesítésének részéről való elfogadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete A határozat száma: Pfv.I.20.557/2018/

1. A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke . Mocsár Attila Zsolt előadó bíró . Varga Edit bíró A felperesek: I.rendű felperes neve I. rendű I.rendű felperes nevené II. rendű (felperesek címe) A felperesek képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Bács Márton ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző. dr. Stefán Tamás ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a felperesek A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: ékesfehérvári Törvényszék 1.Pf.225/2017/
2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: újvárosi Járásbíróság 7.P.20.576/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 2.838.100 (kétmillió-nyolcszázharmincnyolcezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] [2] [3] [4] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A perben nem álló hitelező a
4. szeptember 15-én közjegyzői okiratba foglalt, önálló zálogjoggal biztosított, részben hitelkiváltási célú szerződés alapján kölcsönt nyújtott a felpereseknek, akik vállalták a kölcsön visszafizetését és járulékainak megfizetését. A szerződésről készült közjegyzői okiratot a hitelező képviseletében G.B. írta alá, akit az együttes cégjegyzésre jogosult Gy.Cs. vezető tisztségviselő és P.K.P. hatalmazott meg azzal, hogy a hitelező nevében önállóan eljárjon hitel- kölcsönszerződések, valamint az ehhez kapcsolódó önálló zálogjog, jelzálogjog alapításáról szóló szerződések megkötése, módosítása és megszüntetése tárgyában, a közjegyzői okiratba foglalás során. A fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a hitelező
5. január 18-án közjegyzői okiratba foglaltan felmondta a kölcsön jogviszonyt,
6. március 29-én pedig a közokiratok záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen. A hitelező ezt követően az Bank Nyrt.-re engedményezte követelését, melyet az Bank Nyrt. tovább engedményezett az alperesre. A felperesek keresete, az alperes védekezése A felperesek az ellenük indult végrehajtás megszüntetését kérték. Továbbiak mellett arra hivatkoztak, hogy a végrehajtani kívánt követelés nem jött létre érvényesen, mert a kölcsönszerződés érvénytelen: a hitelező nevében eljárásra, illetve aláírásra jogosult, együttes aláírási joggal rendelkező személyek helyett a hitelező képviseletében csupán egyetlen személy írta alá a szerződésről készült okiratot. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint egy személynek mint ügyleti képviselőnek adott meghatalmazás képviseleti jogot biztosított a kölcsönszerződés megkötésére. Az ügyleti képviselettől különbözik a szervezeti képviselet: szervezeti képviselet esetén érvényesül az az előírás, hogy az együttes aláírási jog együttes aláírási jogként ruházható át, az ügyleti képviselet esetén viszont nincsen ilyen korlátozás, egyébként is két személy részéről egy személynek adott ügyleti meghatalmazás utólagosan jóváhagyható. Ilyen esetben a szerződést aláíró személy jóhiszemű álképviselő. Utólagos jóváhagyásnak minősül az, hogy a hitelező folyósította a kölcsönt a felpereseknek, ezzel jóváhagyva az esetleges álképviselő eljárását. Az első- és a másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította ítéletet a felperesek fellebbezését elbíráló a keresetet, az másodfokú bíróság helybenhagyta. A bíróságok azzal indokolták döntésüket, hogy a hitelező nevében pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségvállalásra, így kölcsönszerződés megkötésére két vezető állású személy együttesen volt jogosult, az együttes aláírási jogot a hitelező igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint együttes aláírási jogként lehetett csak átruházni. Az együttes képviseleti formából önálló képviseleti formát nem lehet teremteni azáltal, hogy egy személyt ruháznak fel a képviselet lehetőségével, azaz a régi Hpt. 47.§-ába ütközött a hitelező ügyleti képviselete, azt azonban nem lehetett megállapítani, hogy a hitelező valamely tiltott cél, előny élérése érdekében sértette volna meg a képviselet szabályát. A felperesek megalapozottan hivatkoztak arra, hogy a hitelező részéről a szerződés aláírására nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került sor, a szerződést a hitelező részéről aláíró személy álképviselőként járt el a szerződés megkötésekor, azonban az álképviselő eljárását a hitelező utólag jóváhagyta, amikor a kölcsön összegét szerződésszerűen - a felperesek által sem vitatottan - folyósította, a kölcsön folyósításával mint ráutaló magatartással a szerződésben foglaltakat betartva, az együttes aláírási jogosultsággal kapcsolatos hiányzó akaratot kiegészítette, azt jóváhagyta, saját akarataként utólagosan elismerte. A másodfokú bíróság utalt a BH 2016.
7. számon közzétett eseti döntésre. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetnek helyt adó határozat meghozatala iránt - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelésük szerint ha valaki együttes aláírási joggal rendelkezik, személy szerint adhat más valakinek meghatalmazást arra, hogy az együttes aláírási jogát gyakorolja helyette, de nem adhat meghatalmazást önálló cégjegyzésre. Az együttes aláírási joggal rendelkező személynek nincsen lehetősége önálló aláírási jogot átadni olyan ügykörben, melyben az önálló aláírást jogszabály zárja ki. Együttes aláírás csak együttes aláírási jogként ruházható át. A másodfokú bíróság a jogvitát kifejezetten csak az álképviselet körében bírálta el, az álképviselet szabályai azonban csupán arra nyújtanak megoldást, ha egy szerződéssel kapcsolatosan bizonytalan, hogy a szerződéses nyilatkozatot tevő személy nyilatkozata köti-e azt akinek nevében a nyilatkozatot tették, vagy sem. Az álképviselet körében a képviselt személy legfeljebb arra tud nyilatkozni, hogy az alapított kötelmet magára nézve elfogadja és kötelezőnek tartja, így legitimálja az álképviselő eljárását, azonban a képviselt személy nyilatkozatával nem hagyhat jóvá jogszabálysértést. A másodfokú bíróság is elismerte, hogy az adott esetben sérültek a régi Hpt. 47.§-ában foglalt kógens, garanciális előírások, e tekintetben a képviselt személy jóváhagyó nyilatkozatot nem tehet, az álképviselet szabályait alkalmazni nem lehet, így a szerződés nem jöhetett létre, hiszen az aláíró egy jogellenesen adott és jogszabálysértő meghatalmazás alapján jogszabályba, a régi Hpt. 47.§-ába ütköző, a jogi előírásoknak nem megfelelő módon írta alá a szerződést, ezt egy egyszerű nyilatkozattal a hitelező nem orvosolhatta. [6] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati költségének megfizetésére irányult. Hangsúlyozta: a hitelező
8. március 20-án kelt nyilatkozatával G.B. eljárását utólagosan jóváhagyta, ebből következően a végrehajtás alapjául szolgáló szerződést a szerződéskötés pillanatától érvényesnek és hatályosnak kell tekinteni. Ezzel az álképviselet orvoslást nyert. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [8] A Pp. 270.§