Pfv.22279/2017/8 – Kúria

(1), 213/

1. Korm. rend.
2. §

(6)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.22.279/2017/

1. szám A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin elnöke . Döme Attila előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: . Bérdi Beatrix ügyvéd Az alperes: alperes Az alperes képviselője: . Szalay Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szalay Ferenc ügyvéd) A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: écsi Törvényszék 2.Pf.21.370/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: écsi Járásbíróság 4.P.21.418/2015/
3. a tanács Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
4. július 19-én reggel 9 óra 30 perckor a vásárcsarnok felől a PU felé tartó, alperes által üzemeltetett buszjáratra szállt fel. A járat 70-80%-os telítettségű volt. A felperessel együtt sokan szálltak fel az első ajtónál. A felszállást követően a felperes a második ajtónál lévő szabad ülőhely felé igyekezett, egyik kezében kisebb méretű bevásárlókosár, a másik kezében kisebb méretű nylonzacskó volt. Az ülőhely megközelítését megelőzően nem kapaszkodott a járművön. Az autóbusz elindulásától a felperes egyensúlyát vesztette, hanyatt esett, és a XII. hátcsigolyája eltörött. A baleset után önmaga ellátásában 3-6 hónapig korlátozva volt, házimunkát nem végezhetett, a lakásból önállóan kimenni nem tudott. Az általa elszenvedett csigolyatörés és az azzal összefüggésben kialakult pszichés elváltozások 10%-os össz-szervezeti egészségkárosodást, 25%-os munkaképesség-csökkenést eredményeztek. A csigolya töréséből felépülni nem tud. Baleseti eredetű sérülése miatt helyváltoztató képessége jelenleg is nagy fokban korlátozott, a lakáson belül önállóan közlekedik, azon kívül viszont csak rövidtávon és segédeszközzel. [2] Az alperes a felperesnek a baleseti eredetű csonttörése miatt
5. október 16-án 5.000 forintot fizetett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében 2.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest a személyszállítással összefüggésben elszenvedett sérelmei miatt. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte, állítva, hogy a baleset a felperes önhibájából következett be. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.000.000 forintot és járulékait. Alkalmazta a Polgári Törvénykönyvről szóló
6. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
7. §-át, 2:
8. §-át, 6:
9. §-át, 6:
10. §-át, 6:
11. §-át, valamint az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló 213/
12. (VII. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. r.)
13. §

(1)és

(6)bekezdését. Az utóbbi jogszabályi rendelkezések alapján az alperes feladatkörébe utalta annak bizonyítását, hogy az utas hibája miatt következett be a káresemény. Mérlegelési jogkörében eljárva arra a következtetésre jutott, hogy a baleset nem róható fel a felperesnek. [6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperest terhelő tőkemarasztalás összegét 1.200.000 forintra leszállította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság jogi következtetésével és érdemi döntésével csak részben értett egyet. A másodfokú bíróság hangsúlyosan értékelte, hogy a felperes utasbaleseti jegyzőkönyvbe foglalt egyértelmű nyilatkozata szerint azért nem kapaszkodott, mert az ülőhely felé igyekezett, őt a kapaszkodásban a jármű túlzsúfoltsága nem akadályozta. A járművön lévő üres utazóhelyek tényéből arra következtetett, hogy nem volt olyan mértékű zsúfoltság a járaton, ami lehetetlenné tett volna a kapaszkodást a felperes számára. Az utasoktól elvárható magatartásnak tekintette, hogy az autóbuszon való utazás során saját és utastársaik biztonsága érdekében megfelelő gondossággal, óvatossággal járjanak el, és tisztában legyenek azzal, hogy a jármű elindulásakor a kapaszkodás elmulasztása veszélyes. A másodfokú bíróság megállapítása szerint e gondosságot mulasztotta el a felperes. A Korm. r. 19. §

(1)bekezdését akként értelmezte, hogy az objektív kárfelelősséggel terheli meg a szolgáltatót. A Korm. r. 19. §

(6)bekezdése alapján az utas hibáját a felelősséget korlátozó körülményként értékelte. Megítélése szerint e magatartás 40%-os mértékben játszott szerepet a felperes elesésében, ezért a Korm. r. 19. §

(6)bekezdése alapján ilyen mértékben mentesülhetett a felelősség alól az alperes. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és új határozat hozatalával a kereset elutasítása iránt. A másodfokú bíróság által megsértett jogszabályként a Korm. r. 19. §

(6)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy a balesetet megelőzően a felperes a járművön nem kapaszkodott, habár abban a zsúfoltság nem akadályozta, a kapaszkodás azonban tőle elvárható lett volna; az autóbusz a szokásos lendülettel és sebességgel indult; a jármű a vonatkozó jogi és műszaki előírásoknak megfelelt, a biztonságos utazás biztosított volt, az alperes hangos utastájékoztatás útján is felhívta a figyelmet a kapaszkodás szükségességére. A felperes önálló döntésének tekintette, hogy megkísérelte kapaszkodás nélkül megközelíteni a szabad ülőhelyek valamelyikét, vállalva a kapaszkodás nélküli utazás kockázatát. Álláspontja szerint a kereset tárgyává tett kár kizárólag a felperes felróható magatartása miatt következett be, ezért a Korm. r. 19. §

(6)bekezdése alapján a szolgáltató teljes mértékben mentesül a felelősség alól. [8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések és azok előadott indokai tekintetében vizsgálta felül. [11] Az alperes megsértett jogszabályként a Korm. r. 19. §

(6)bekezdését jelölte meg, és erre hivatkozással kérte a kereset elutasítását. A Korm. r.

1. §-a azonban nem értelmezhető úgy, hogy az autóbusszal szállított utas járművön való tartózkodása közben elszenvedett sérüléséért való felelősség alól a szolgáltató teljes mértékben mentesülhetne, és az ezzel kapcsolatos kárigény egészében elutasítható lenne. A Korm. r.
2. §

(1)bekezdése alapján ugyanis a szolgáltató felelős, amennyiben az utas a járművön való tartózkodása közben, vagy be-, illetve kiszállása alkalmával a személyszállítással összefüggésben történt esemény következtében meghal, megsérül, testi vagy szellemi épségében egyéb károsodást szenved. A

(6)bekezdés alapján a szolgáltató a felelősség alól csak olyan mértékben mentesül, amilyen mértékben az esemény az utas hibájának a következménye. A két rendelkezés összevetéséből következően a szolgáltató mentesülése nem lehet 100%-os. Az

(1)bekezdés értelmében ugyanis a szolgáltató pusztán a sérülés ténye alapján polgári jogi felelősséggel tartozik. A

(6)bekezdés alperes általi értelmezése az

(1)bekezdésnek ellentmond, felelőssége objektív jellegét figyelmen kívül hagyja. [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott azokra a körülményekre, amelyek a felperesnek felróható módon járultak hozzá a baleset bekövetkezéséhez. Ezeket a körülményeket azonban a másodfokú bíróság megfelelően számba vette, értékelte és azokra tekintettel a Korm. r. 19. §

(6)bekezdése alkalmazásával az alperes felelősségének részleges mentesülésére következtetett. E döntése kialakításakor a másodfokú bíróság a Pp. 206. §

(1)bekezdését és

(3)bekezdését alkalmazta. E mérlegelő tevékenység felülvizsgálatára csak akkor van lehetőség, ha az iratellenes ténymegállapításokon alapul vagy kirívóan okszerűtlen, logikátlan (BH

1. 134., BH
2. 126.). Az alperes nem is hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság mérlegelése ebben az értelemben jogszabálysértő lenne. Csupán arra utalt, hogy a másodfokú bíróság által figyelembe vett és a felülvizsgálati kérelemben is elősorolt körülményekből a másodfokú bíróság helytelenül következtetett az alperes részleges mentesülésére a teljes mentesülése helyett. Az alperesnek ez a jogi álláspontja azonban a már kifejtettek szerint téves. [13] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében. Záró rész [14] A felülvizsgálati kérelem sikertelensége folytán a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek viselésére a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján az alperes köteles. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. A felülvizsgálati eljárás alperes által előlegezett illetékét az alperes viseli. [15] A Kúria a határozatát a Pp. tárgyaláson kívül hozta meg. 274. §

(1)bekezdése alapján Budapest,

1. október
2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Döme Attila s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM