A határozat elvi tartalma: Az üzemanyag túlfogyasztás nem tartozik a vétkesség nélküli felelősség körébe. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.725/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina előadó bíró Sipőczné Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Jakab Tamás ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Nagy Gabriella Katalin ügyvéd A per tárgya: fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.013/2016/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.327/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen felhívásra 50.000 (ötvenezer) forint illetéket. 4.Mf.20.013/2016/
- meg a magyar felülvizsgálati számú államnak eljárási Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] Tényállás A felperes gépkocsivezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes a
- április 1-jén kelt 15/2014.(04.01.) számú határozatával a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdésére alapítottan 68.450 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat indokolása szerint a felperes vétkes magatartásával kárt okozott, mivel a rábízott járművet nem rendeltetésszerűen használta. Az általa vezetett ... forgalmi rendszámú jármű ... járatának elszámolása során 53 liter, 16.640 forint összegű, a ... járat elszámolása során pedig 165 liter, 51.810 forint összegű üzemanyaghiány keletkezett. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes a keresetében a kártérítési határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes a munkáltató által megállapított üzemanyag normától eltérve kárt okozott részére. [5] [6] [7] [8] Az első- és másodfokú bíróság ítélete A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.M.327/2014/
- számú ítéletével az alperes M.,
- április 1-jén kelt ... számú határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes a jármű átlagfogyasztását 30,5 liter/100 kilométerben határozta meg azonban a bizonyítási eljárás során megkeresett S. H. Kft.-t - mint gyártó - gyári fogyasztási normákat nem tudott közölni, mert azok a járművek felhasználási módjai, a terepviszonyok, útviszonyok és a rakomány tömege, a vezetési stílus és a jármű állapota alapján fuvarfeladatonként változóak. A bíróság álláspontja szerint mivel a vizsgált időszakra nézve nem szerepelnek a jármű vezérlő elektronikájából kinyert adatok, ezért túlfogyasztás sem volt megállapítható. A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás során az alperes nem bizonyította, hogy az Mt.
- §
(1)bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, nem igazolta az eljárás során sem a kárt, sem pedig az okozati összefüggést. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 4.M.20.013/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte az üzemanyag túlfogyasztás körében fennálló kártérítési felelősséget az Mt.
- §
(1)bekezdése alapján és helytállóan döntött arról is, hogy a perben az alperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltató nem bizonyította, hogy a fogyasztási norma az adott felperes által használt gépjármű tekintetében milyen mértékben került meghatározásra és - figyelemmel a 60/
- (VI.1.) Kormányrendelet szabályaira - pontosan milyen fogyasztási normát határozott meg az adott gépkocsira és ezen normáról milyen módon és hogyan tájékoztatta a felperest. Az alperes fellebbezésére tekintettel kiemelte, hogy az üzemanyag túlfogyasztásért való felelősség nem tartozik a vétkesség nélküli felelősség körébe. Ha a gépkocsivezető a felhasználási normát túllépte, csak vétkessége esetén lehet vele szemben kártérítést kiszabni. A munkavállalónak azzal az üzemanyaggal kell elszámolnia, amit az általa vezetett jármű üzemeltetéséhez felhasznált, azonban annak mértékét több tényező befolyásolja, ezek a behatások pedig kizárják a felperes kizárólagos őrzési felelősségét. A felülvizsgálati kérelem [9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az első- és másodfokú bíróság „határozatai jogsértő voltának megállapítását” és a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát, továbbá a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy az ... forgalmi rendszámú járművet a foglalkoztatása idején kizárólag a felperes vezette. A felek megállapodása alapján a jármű átlagfogyasztását a 60/1992.(VI.1.) Kormányrendelet szerint 30,5 liter/100 kilométerben határozták meg, amely igazodott a jármű vezérlő elektronikájából kinyert adatok alapján megállapított 29,9 liter/100 kilométer fogyasztás adataihoz. A járműnek műszaki hibája nem volt, ezért a felperesnek a megállapított norma feletti fogyasztása indokolatlanul merült fel, ezért a kár megtérítésére köteles. [10] Az alperes érvelése szerint az üzemanyag megtakarítás alapjául szolgáló norma meghatározása az Mt.
- §
(3)bekezdésére figyelemmel nem minősül a munkavállaló által megtámadható döntésnek. Az üzemanyag norma meghatározása során jogszabályt nem sértett, így a norma feletti többlet fogyasztás, mint kár érvényesítése jogszerű volt. [11] A felülvizsgálati érvelés szerint az üzemanyag túlfogyasztás a vétkesség nélküli felelősség körébe tartozik, mivel a jogerős ítéletben foglalt indokolással ellentétben az
- évi XXII. törvény, valamint az
- évi II. törvény szabályozásával egyezően az új Mt. is megtartja a munkavállaló objektív felelősségi alakzatait. A vétkesség nélküli felelősség esetén nincs jelentősége a munkavállaló eljárásának, szándékosságának vagy gondatlanságának sem. A Kúria döntése és annak jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [13] A Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272.§
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [14] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott az Mt. 285. §
(3)bekezdésére. E jogszabályi rendelkezés a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szembeni igény érvényesítése vonatkozásában tartalmaz rendelkezést, a perbeli esetben azonban nem a munkavállalónak volt igénye valamilyen üzemanyag megtakarítással összefüggő, azon alapuló juttatásra, hanem a munkáltató kívánt üzemanyag túlfogyasztás miatt kártérítési igényt érvényesíteni. A per tárgya - a Kúria hivatkozott eseti döntésétől eltérően - nem az üzemanyagnorma mértékének meghatározása, hanem a túlfogyasztás körében fennálló munkavállalói kártérítési felelősség volt. [15] Az alperes alaptalanul panaszolta az Mt. 180. §
(1)bekezdésének megsértését is. A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan hivatkozott arra, hogy az üzemanyag túlfogyasztás a következetes bírói gyakorlat szerint nem tartozik a vétkesség nélküli felelősség körébe. A perbeli esetben nem egy adott dolog használatáról, hanem annak folyamatos felhasználásáról van szó, amely fogyasztás mértéke olyan külső, a munkavállaló által nem befolyásolható körülményektől függ, mint az út-és terepviszonyok, a forgalom mértéke, az időjárási helyzet, továbbá a rakomány súlya. Mivel az átlagfogyasztás a gyártó közlése szerint sem volt meghatározható, a perben az Mt. 179. §
(1)és
(2)bekezdése szerint az alperest terhelte a bizonyítás, amelynek nem tett eleget, ezért az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül döntöttek a kártérítési határozat hatályon kívül helyezéséről. [16] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] Az alperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző