Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.194/2018/
- A Fővárosi Ítélőtábla ... kamarai jogtanácsos által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek - a Katona György Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Katona György ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és dr. Faragó István ügyvéd (félé címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 2.G.43.788/2017/
- számú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és a felperest megillető perköltség összegét 2.902.400 (Kétmillió-kilencszázkétezer-négyszáz) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg a II. rendű alperesnek 370.000 (Háromszázhetvenezer) forint fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság - a keresetnek teljes egészében helyt adó - ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes megszerezte a ..., ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben ... szám alatti ingatlan 6/10 tulajdoni hányadát, és megkereste ... Hivatalát a perbeli ingatlanon a felperes jogelődje (...) nevén álló 6/10 tulajdoni illetőségre az I. rendű alperes tulajdonjogának - lízingszerződésből eredő tulajdonszerzés címén - történő bejegyzése érdekében. A II. rendű alperest ennek tűrésére, valamint a felperes javára 6.902.400 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet jogi indokolása szerint az elsőfokú bíróság a II. rendű alperes védekezésével összefüggésben elsődlegesen a kereset idő előttiségét, illetőleg azt vizsgálta, hogy a felperes esetében fennállnak-e a megállapítási kereset érvényesítésének feltételei. Ennek kapcsán egyrészt megállapította, hogy a II. rendű alperes idő előttiségre vonatkozó hivatkozása alaptalan, másrészt úgy foglalt állást, hogy a felperes megállapítási kereset indítását lehetővé tevő perbeli legitimációja fennáll, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes a lízingszerződésből eredő kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, ezért a felperesnek is eleget kell tennie a szerződéses kötelezettségének, aminek elengedhetetlen feltétele az I. rendű alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, azonban a hatósági eljárás nem járt eredménnyel, ami miatt az I. rendű alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem került sor. Ebből következően a felperes nem pusztán az I. rendű alperes érdekében, hanem saját joga védelme érdekében jár el. Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperesnek az elővásárlási joga megsértésére alapított védekezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a lízingszerződés egy olyan vegyes, speciális hitel- és finanszírozási jellegű atipikus szerződés, amely sajátosságai folytán kizárja az elővásárlási jog gyakorlását. Rámutatott továbbá, hogy amennyiben megállapítható lenne, hogy az engedményezés miatt fennállt a II. rendű alperes elővásárlási joga, úgy kell tekinteni, hogy a II. rendű alperes e jogáról lemondott. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott. A per tárgyának értékét az elsőfokú bíróság 71.280.000 forintban határozta meg, és a pervesztes II. rendű alperest a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (régi Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes javára az 1.500.000 forint eljárási illetékből, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (R.) 3. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott mértékű (3.564.000+1.838.400=5.402.000) ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltség megfizetésére kötelező rendelkezése ellen a II. rendű alperes jelentett be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, és a felperes részére megítélt perköltség 1.402.400 forintra történő leszállítását kérte a R. 3. §
(6)bekezdésére hivatkozással. Az 1.500.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezését nem vitatta. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben összesen három tárgyalást tartott, és a felperes a keresetlevélen kívül egyéb beadványt nem terjesztett elő. Álláspontja szerint az ügy nem volt oly mértékben bonyolult, amely miatt az elsőfokú bíróság a pertárgyértékhez igazodóan, mechanikusan alkalmazza a R. munkadíjra vonatkozó rendelkezéseit, és ez alapján - különös tekintettel arra, hogy a vele szembeni kereset csak tűrésre kötelezésre irányult - a felperes részére 5.402.400 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezze. A felperes fellebbezési ellenkérelme a fellebbezés elutasítására, illetőleg - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően döntött az őt megillető perköltség összegéről. Hangsúlyozta, hogy a perre elsődlegesen a II. rendű alperes adott okot, annak megindítására kizárólag a II. rendű alperes magatartására figyelemmel került sor, ugyanis az I. rendű alperes tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzését a II. rendű alperes megakadályozta. Utalt arra is, hogy az elsőfokú eljárás során a bíróság több tárgyalást tartott, és a II. rendű alperes ellenkérelme miatt mind az I. rendű, mind a II. rendű alperesnek több előkészítő iratot kellett előterjesztenie. A II. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelemre tett észrevételében kiemelte, hogy a fellebbezés elutasítására irányuló felperesi indítvány megalapozatlan, a fellebbezés elutasításának semmiféle oka nincs, ugyanis azt határidőn belül, az illeték szabályos lerovása mellett, érdemben kifejtett fellebbezési indokolással és jogszabályra hivatkozással terjesztette elő. Fenntartotta a fellebbezésben foglaltakat, és megjegyezte, hogy a lízingszerződés, majd az azt követő engedményezés és tartozásátvállalás átláthatatlanná tette az I. rendű alperes tulajdonszerzését; ha a felperes és az I. rendű alperes tiszta jogi helyzetet teremtett volt, úgy a perre sem került volna sor. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogerőre emelkedtek a keresetet érdemben elbíráló rendelkezései; az elsőfokú bíróság ítéletének ezeket a rendelkezéseit - és az azokhoz fűzött jogi indokolást - a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálata nem érintette [régi Pp. 228. §
(4)bekezdés]. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a régi Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A II. rendű alperes fellebbezés megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezési ellenkérelmére tekintettel elöljáróban kiemeli: a fellebbezés - ahogy arra a II. rendű alperes az észrevételében helytállóan hivatkozott - nem szenved olyan formai vagy tartalmi hiányosságban, amely az elutasítására adna okot, ezért az érdemi elbírálásának nem volt akadálya. A Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet minden tekintetben az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésével, ezért azt - a következőkben kifejtésre kerülő indokok alapján - részben megváltoztatta. Az elsőfokú bíróság a felperest megillető perköltség összegének meghatározása során tévesen állapította meg a R. 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglaltak szerint számítandó ügyvédi munkadíj összegét. E rendelkezés szerint polgári perben a munkadíj összege 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft, míg 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az
- a)pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft. A rendeletben meghatározott számítási mód alapján a pertárgy értékéhez (71.280.000 forint) igazodó ügyvédi munkadíj az
- a)pont szerinti 500.000 forintból és a
- b)pont alapján járó 1.838.400 forintból tevődik össze, ami összesen 2.338.400 forint. A R. 3. §
(6)bekezdése értelmében a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Az ügyvédi munkadíj összegének megállapítása során értékelni kell a jogvita bonyolultságát, a képviseleti munka szakmai nehézségét, az előkészítő munkát, a beadványok, a tárgyalások számát, terjedelmét és időigényét is. A rendelkezésre álló iratokból kitűnően az elsőfokú bíróság az ügyben négy tárgyalást tartott, az első tárgyalás 30 perces, a második 45 perces volt, a harmadik tárgyalás 10-13 óráig, míg a negyedik 13-15 óráig tartott. A felperes a keresetlevélen felül egy, a felperesi jogutódlás megállapítása iránti kérelmet tartalmazó beadványt, illetőleg egy nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet és nyilatkozatot terjesztett elő. E körülményekre figyelemmel a per tárgyának értékéhez igazodó ügyvédi munkadíj nem áll arányban a felperes képviseletével összefüggésben ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, a Fővárosi Ítélőtábla ezért - a R. 3. §
(6)bekezdése alkalmazásával - lehetőséget látott a R. 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján megállapítható ügyvédi munkadíj mérséklésére, és annak összegét a fellebbezési kérelemnek megfelelően 1.402.400 forintban határozta meg, amihez hozzáadódik a felperes által lerótt 1.500.000 forint kereseti illeték összege. Az előzőekben írtakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a régi Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és a II. rendű alperest terhelő perköltség összegét 2.902.400 forintra leszállította, míg egyebekben azt helybenhagyta. A II. rendű alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú eljárásban is irányadó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes köteles megfizetni a II. rendű alperes jogi képviseletének ellátásával felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltak szerint, a végzett munkával arányosan meghatározott ügyvédi munkadíjból és a II. rendű alperes által lerótt 320.000 forint fellebbezési eljárási illetékből álló fellebbezési eljárási költséget. Budapest, 2019. január 11. . Sághy Mária s.k. a tanács elnöke Dr. Csordás Csilla s.k. előadó bíró Dr. Balsai Csaba Zoltán s.k. bíró