DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.317/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a perben személyesen eljárt dr. felperes neve (címefelperesnek - az OIT Hivatala Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztálya által képviselt Pécsi Ítélőtábla (Pécs, Rákóczi út
- szám) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.P.20.776/2007/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 300 000 (háromszázezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az elsőfokú bíróságnak a felperes 5 000 000 forint nem vagyoni kár megtérítése iránti keresetét elutasító ítélete ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes annak hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletet a Pp.
- §a
(1)bekezdésének b) pontjában előírt rendelkezést megsértve, olyan időpontban hozta meg, amely időpontban az eljárás már szünetelt. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. A perbeli iratok tanúsága szerint a felperes még az első tárgyalás megtartását megelőzően benyújtott,
- sorszámú előkészítő iratában kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását és a tárgyaláson készült jegyzőkönyv részére történő megküldését. Az elsőfokú bíróság ezt követően a
- szeptember 25-én megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a tárgyaláson a felek nem jelentek meg, a felperes a
- sorszámú beadványában kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. Ezt követően meghozott végzésében a tárgyalást
- október 30-ára halasztotta, elrendelve a folytatólagos tárgyalásra szóló idézésnek a tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt történő megküldését a felperes részére, amelyet a felperesnek a tértivevény tanúsága szerint
- október 15-én kézbesítettek is. A
- október 30-án ugyancsak a felek távollétében megtartott folytatólagos tárgyaláson az elsőfokú bíróság ismételten rögzítette a jegyzőkönyvben, hogy a felperes a
- sorszámú beadványában a tárgyalás távollétében történő megtartását kérte, ezt követően a tárgyalást elhalasztotta azzal, hogy a folytatólagos tárgyalásra határnapot hivatalból fog tűzni a felperes által a tárgyalást megelőzően
- sorszám alatt előterjesztett beadványban előadott kifogások elbírálását követően. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet és az alperes tárgyalást megelőzően
- sorszám alatt benyújtott beadványát megküldeni rendelte a felperesnek, amelyet a felperes
- november 22-én átvett. A harmadik, folytatólagos tárgyalás megtartására
- január 18-án került sor, ugyancsak a felek távollétében. A tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletet hozott, a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben ismételten utalt a felperes
- sorszámú beadványában foglaltakra. A Pp.
- §-a
(1)bekezdésének b) pontja szerint az eljárás a törvény erejénél fogva akkor szünetel, ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból is következően a felperes
- sorszámú beadványában előterjesztett kérelmét akként értékelte, hogy a felperes sem az első, sem a folytatólagos tárgyalásokon nem kívánt megjelenni, és valamennyi esetre kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. Az elsőfokú bíróság mind a
- október 30-án, mind a
- január 18-án megtartott folytatólagos tárgyalások esetében megalapozottan értelmezhette ekként a felperes
- sorszámú beadványában foglaltakat. A jogban jártas, ügyvéd foglalkozású felperes ugyanis a
- október 30-án megtartott folytatólagos tárgyalásról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követően nem sérelmezte a tárgyalás távollétében történő megtartását, és nem kifogásolta azt, hogy az elsőfokú bíróság e jegyzőkönyvben is a
- sorszámú beadványában előadott kérelemre utalt. A felperes csak a
- január 18-án megtartott folytatólagos tárgyaláson meghozott ítélet kézhezvételét követően előterjesztett fellebbezésében hivatkozott első ízben arra, hogy a folytatólagos tárgyalásokra vonatkozóan nem terjesztett elő kérelmet a tárgyalás távollétében történő megtartása iránt, illetve, hogy ekként az eljárás szünetelése - álláspontja szerint - ez utóbbi tárgyaláson az ítélet meghozatalát akadályozó módon megkezdődött volna. Mindebből pedig - különös tekintettel arra, hogy a felperest az elsőfokú bíróság mindkét folytatólagos tárgyalásra szabályszerűen idézte, ám azokon a felperes nem jelent meg okszerűen következik, hogy az elsőfokú bíróság tartalmának megfelelően, helyesen értelmezte a felperes
- sorszámú beadványát, nem állapítható meg tehát terhére olyan eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy ezzel ellentétes álláspont a Pp.
- §-ának
(5)bekezdésében foglaltra figyelemmel a felperes pénzbírság megfizetésére való kötelezését jelentené, tekintettel arra, hogy a felperes a
- október 30-i folytatólagos tárgyalásról készült jegyzőkönyvben foglaltak ismeretében, a jóhiszemű pervitelre vonatkozó figyelmeztetés tudatában és szakmai felkészültségére is tekintettel akkor járt volna el megfelelően, ha még a
- január 18-án megtartott tárgyalást megelőzően kifogásolja a
- október 30-i tárgyalás távollétében történő megtartását. Ennek elmulasztása azonban olyan perelhúzó magatartásnak lenne értékelendő, amely a hivatkozott szankciót vonná maga után. A fentiekre kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban is pervesztes felperest a 6/1986 (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán állam által előlegzett fellebbezési illeték megtérítésére, A fellebbezést az ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. D e b r e c e n,
- július
- napján Dr. Csiki Péter sk. a tanács elnöke, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet sk. előadó bíró, Veszprémy Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó - Dr.