← Magyarország

Mfv.10039/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Helytálló és jogszerű a jogerős ítéletbe foglalt azon megállapítás, mely szerint a felperes a szabályokkal szóbeli tájékoztatás alapján is igazolhatóan tisztában volt, azt pedig a hivatásos rendőr felperesnek tudnia kellett, hogy nem a szolgálati gépjárműbe töltött üzemanyagnak a szolgálati gépjárműhöz kötött üzemanyagkártyával történő kifizetése nem jogszerű cselekmény. Ezért a felperes a fegyelmi felelősségre vonás alól nem mentesülhet azon az alapon, hogy erre nézve kifejezett szóbeli vagy írásbeli tiltás az alperes részéről nem történt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.039/2017/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tánczos Rita bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: ügyintéző: dr. Magyar Anikó ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: fenyítő határozat hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.331/2016/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi 10.M.757/2014/
  3. Bíróság Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.331/2016/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 267.300 (kettőszázhatvanhétezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes
  5. április 1-től állt hivatásos szolgálati viszonyban az alperessel, a M. Rendőrkapitányság Gy. Rendőrőrsén járőrvezető beosztásban teljesített szolgálatot. [2] A Rendőrkapitányság vezetője
  6. február 1-jén kelt határozatával a rendőrségről szóló
  7. évi XXXIV. törvény (Rtv.)
  8. §

(1)[3] [4] [5] bekezdésébe ütköző és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 68. §
(1)bekezdés b) pontja szerint minősülő tankolási szabályok megsértése fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendelt el a felperessel szemben és egyidejűleg azt a Hszt. 131. §
(2)bekezdés c) pontja alapján felfüggesztette, mivel a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függött, amelynek eldöntése más hatóság hatáskörébe tartozott. Ezt megelőzően a M. Rendőrkapitányság vezetője
  1. január 23-án a Pest Vidéki Nyomozó Ügyészségnek megküldte a rendelkezésre álló iratokat és feljelentést tett. A büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
  2. február 5-én kelt 42.II.Kb.63/2013/
  3. számú ítéletével felperes rendőr törzszászlós I. rendű vádlottat a Btk.
  4. §
(1)bekezdésébe ütköző, folytatólagosan elkövetett szolgálati visszaélés vétsége miatt hatvan napi tétel, napi tételenként 2500 pénzbüntetésre és egy évre a zászlósi rendfokozatba visszavetésre ítélte. A katonai tanács azért találta bűnösnek a felperest, mert két alkalommal (
  1. október 26-án és
  2. november 11-én) a szolgálati gépkocsi hátsó ülés soránál elhelyezett edénybe tankolt néhány liter benzint, amit a felperes nevére szóló üzemanyagkártyával fizetett ki. Ezt a szabálysértési értéket meg nem haladó mennyiségű benzint a rendőrkapitányságon nem adta le. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa
  3. január 29-én kelt 6.Kbf.28/2013/
  4. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű vádlott (felperes) vonatkozásában helybenhagyta. A Pest Megyei Rendőrkapitányság M. Rendőrkapitányságának vezetője
  5. március 18-án kelt határozatával a
  6. február 1-jén felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását rendelte el. A vizsgáló
  7. március 18-án kelt intézkedésével értesítette a felperest, hogy fegyelmi eljárás alá vontként történő meghallgatásának és az iratok ismertetésének időpontja
  8. március
  9. 10 óra. A felperes az értesítést aznap,
  10. március 18-án átvette. A vizsgáló
  11. március 21-én kelt hivatalos feljegyzése szerint a fegyelmi eljárásban felperes meghallgatása
  12. március
  13. 10 órára került kitűzésre, azonban nevezett jelezte, hogy attól az időponttól eltérően, szolgálati feladatait figyelembe véve hamarabb meg tud jelenni, így meghallgatására
  14. március 21-én 10 órakor került sor. A vizsgáló
  15. április 3-án kelt intézkedésével értesítette a felperest, hogy
  16. április 8-án parancsnoki meghallgatására kerül sor. A felperes az értesítést aznap átvette, a vizsgáló
  17. április 8-án kelt hivatalos értesítése szerint a felperes a személyes meghallgatáson nem jelent meg és a kitűzött időpontig további védekezést írásban sem terjesztett elő. Az alperes
  18. április 11-én kelt határozatával a tankolási szabályok megsértése fegyelemsértés elkövetése miatt a felperessel szemben a szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítést szabott ki. A fenyítő határozat indokolásába foglaltak szerint nevezett
  19. október 26-án 23:35 és 23:43 óra közötti időben, valamint
  20. november 11-én 22:45 és 22:48 óra közötti időben a M. Nyrt. társasági biztonság magyarországi igazgatójának tájékoztatása szerint az üzemanyagtöltő állomás rögzített biztonsági kamerájának felvételei alapján az ... forgalmi rendszámú szolgálati gépkocsiba üzemanyag tankolása során nem a szabályoknak megfelelően hajtotta végre az üzemanyag vételezését. Mindkét esetben a Gy., M. üzemanyagtöltő állomáson az 1-es számú kútoszlophoz beállva a szolgálati gépjármű hátsó ülésén elhelyezett pontosan meg nem határozható edénybe tankolt, majd ezt követően a ... forgalmi rendszámú szolgálati gépjárműre, ... számon, és az alperesnevére kiállított M. Nyrt. üzemanyagkártyával fizetett. A határozat indokolása utalt a jogerős büntető ítéletben foglaltakra, valamint arra, hogy az abban megállapítottak a továbbiakban nem vitathatóak. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [6] A felperes a fenyítő határozat ellen panasszal élt, melynek elutasítását követően előterjesztett módosított keresetében a fenyítő határozat, valamint a panaszát elutasító határozat hatályon kívül helyezését, szolgálati jogviszonya helyreállítását kérte. A jogellenesség jogkövetkezményeként felmentési időre öt havi átlagkeresete, valamint hat havi távolléti díjának megfelelő végkielégítés, összesen 1.114.390 forint és ezen összeg késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [7] A felperes álláspontja szerint az elöljáró a 11/2006.(III.14.) BM rendelet
  21. §
(1)bekezdésének megsértésével folytatta le a fegyelmi eljárást az ítélőtábla határozatát követően, mert írásban a meghallgatását
  1. március
  2. napjának 10 órájára tűzte ki, néhány nappal a meghallgatása előtt azonban telefonon értesítette, hogy a meghallgatást előre hozza, így arra
  3. március 21-én kerül sor 10 órától. Felperes a szóbeli értesítést, a meghallgatás előre hozását nem fogadta el. A szóbeli értesítés a 11/2006.(III.14.) BM rendelet
  4. §
(1)bekezdése alapján hatálytalan volt. Sérült a felkészüléshez, védekezéshez és a tisztességes eljáráshoz való joga. Kifejtett álláspontja szerint a fenyítés kiszabása azért is jogellenes, mert az kétszeri minősítés elvébe ütközik. Érvelése szerint nem sértett meg semmiféle törvényes előírást, nem került elő olyan parancs vagy intézkedés a fegyelmi és a peres eljárás során sem, melyet bizonyítottan megsértett volna, a tankolási szabályokról szóló 6/2012.PMRFK intézkedés pedig a cselekményt követő időszakban került kiadásra (
  1. május 23-tól hatályos), és leoktatására
  2. május
  3. és június 5-e közötti időpontban került sor. Mindemellett a felperes arra is hivatkozott, hogy az egyenlő bánásmód követelményét sérti, hogy vele, mint beosztott rendőrrel szemben ugyanazért a cselekményért az alperes jogviszony megszüntetés fegyelmi fenyítést szabott ki, míg az elöljárók más megítélés alá esnek. Védett tulajdonságként beosztott rendőri mivoltát jelölte meg. [8] Az alperes a kereset elutasítását és perköltség megállapítását kérte. Az első- és a másodfokú ítélet [9] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.M.757/2014/
  4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és a felperest 90.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperes részére. [10] Megállapította, hogy a felperessel szemben folyt fegyelmi eljárás jogszerű volt, megalapozatlanul hivatkozott a felperes az eljárási szabályok megsértésére. E körben a közigazgatási és munkaügyi bíróság elfogadta az alperes érvelését és rögzítette, miszerint a meghallgatás időpontjának módosítására a felperes kérésére került sor, melyet alátámasztott a vizsgáló
  5. március 21-én kelt hivatalos feljegyzése, H. P. tanúvallomása, valamint a becsatolt szabadságengedély is, amely szerint a felperes meghallgatásának eredeti időpontjára,
  6. március
  7. napjára szabadságot kért. Arra is alaposan hivatkozott az alperes, hogy az nem minősül olyan eljárási jogszabálysértésnek, amely az azt követő eljárásra és az ügy érdemére kihatott volna, mivel a felperes jogi képviselőt igénybe vehetett volna, ezzel kapcsolatban a szükséges tájékoztatást a
  8. március 21-én megtartott meghallgatásakor megkapta, az ezt követő iratismertetés során a felperes észrevételt, bizonyítási indítványt nem tett, a személyes parancsnoki meghallgatáson nem kívánt részt venni, további védekezést írásban nem terjesztett elő, így a felperesnek a felkészüléshez, védekezéshez és a tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. [11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság érdemben - a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa jogerős ítéletében, valamint a Pp.
  9. §
(2)bekezdésében foglaltakra utalással - megállapította, hogy a felperes elkövette a terhére rótt kötelezettségszegést, alaptalanul hivatkozott a kétszeres értékelés tilalmára, mivel a büntető és a fegyelmi eljárás különálló eljárások, amelyek lefolytatására egyidejűleg és egymás mellett is lehetőség van, ha a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos bűncselekmény egyúttal szolgálati jogviszonnyal összefüggő vétkes kötelezettségszegést is megvalósít. [12] A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.331/2016/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest 30.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperes részére. [13] A határozat indokolásában foglaltak szerint érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértés az adott esetben nem történt, a felperes a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet megjegyzés nélkül aláírta, így sikerrel nem állíthatja, hogy az az általa előadottakat nem teljes körűen tartalmazza. Azzal is alaptalanul érvelt a felperes, hogy nem volt ideje a meghallgatásra való felkészülésre. A fegyelmi eljárás elrendelésére a
  2. február 1-jén kiadott, az eljárás indokát részletesen tartalmazó határozattal került sor és a fegyelmi tárgyával azonos cselekmény miatt büntetőeljárás is folyt a felperes ellen, vagyis a fegyelmi eljárásban való meghallgatására már annak elrendelésekor számítania kellett és a vele szemben felhozottak sem érhették váratlanul. Így nem volt jelentősége annak, hogy a felperes a korábbi időpontban való meghallgatására kinek a kezdeményezésére került sor. [14] A Hszt.
  3. § c) pontja alapján a szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkör gyakorló elöljáró köteles a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. A Hszt. rendelkezéseiből nem következik, hogy a tájékoztatás írásbeliséghez kötött, így nincs jelentősége annak, hogy az alperes a tankolási szabályokról írásban csak 2012-ben rendelkezett. A felperes a szabályokkal szóbeli tájékoztatás alapján is igazolhatóan tisztában volt, azt pedig a hivatásos rendőr felperesnek - mindenféle szóbeli vagy írásbeli eligazítás nélkül is - tudnia kellett, hogy a nem a szolgálati gépjárműbe töltött üzemanyagnak a szolgálati gépjárműhöz kötött üzemanyagkártyával történő kifizetése nem jogszerű cselekmény. [15] A perbeli esetben a felperessel szemben nem azért indult fegyelmi eljárás, mert beosztott rendőr volt, a felelősséget az alperes büntetőeljárásban is jogerősen szankcionált szolgálati viszonyával összefüggő kötelezettségszegés miatt állapította meg. Erre tekintettel a felperes a törvényszék jogi álláspontja szerint még akkor sem állíthatná sikerrel az egyenlő bánásmód megsértését, ha más vagy mások esetében hasonló jellegű cselekményt az alperes eltérően ítélt volna meg. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak „megváltoztatását” és keresete szerinti döntés hozatalát, vagy annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. [17] Érvelése szerint a jogerős ítélet megalapozatlan, „jogszabályi rendelkezésekkel” ellentétes. Az eljárt bíróság által megállapított tényállás iratellenes, „a tanú” ellentmondásos vallomásainak kiragadott részleteire történt hivatkozás. Az eljárt bíróságok azon tények figyelmen kívül hagyásával hozták meg ítéletüket, hogy a tankolási szabályokra vonatkozó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, sőt még belső rendelkezés, illetve parancs sem volt a perbeli időszakban, melyet megszegett volna. Ennek ellenére jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy a jogviszony megszüntetés indoka - tankolási szabályok megszegése - jogszerű és okszerű volt. [18] A felperes jogszabálysértésként a Pp.
  4. §
(1)bekezdését, valamint a Pp. 221. §
(1)bekezdését jelölte meg. A felperes a felülvizsgálati kérelem indokolását jelzése ellenére a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló hatvan napos határidőn belül és az eltelt időben sem egészítette ki. [19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érvelése szerint jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, azonban a felperes csupán általánosságban utalt felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésre, annak kapcsán konkrétumokat nem jelölt meg. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [21] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. [22] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek akkor tesz eleget a fél, ha a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megjelöli konkrétan a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést is tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel [1/2016.(II.15.) PK vélemény 3. és 4. pont]. [23] Az eljárási szabálysértésre [adott esetben a Pp. 206. §
(1)bekezdésére] alapított felülvizsgálati kérelem nem eredményezheti annak megalapozottságát, mivel, ha az eljárási szabálysértés megállapítható, abból még nem vonható következtetés az anyagi jogszabályhely megjelölése hiányában arra, hogy ennek megsértése is megvalósult. A megsértett anyagi jogszabályhely megjelölése nélkül a hivatkozott jogszabálysértés tartalmi körülírása és arra vonatkozó jogi álláspont kifejtése mellett sem alapos a felülvizsgálati kérelem a Pp. 272. §
(2)bekezdése alapján. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelemnek csak azon hivatkozásai voltak értékelhetőek, amelyek a fenti előadásoknak megfelelnek. [24] A felperes meg sem jelölte azokat az iratokat, illetve tanúvallomást, melyeket állítása szerint az eljárt bíróságok felületesen tekintettek át, elfogultan értelmeztek. [25] A Pp. 221. §
(1)bekezdése szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. [26] A bíróságok a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségüknek akkor tesznek eleget, ha nemcsak a megállapított tényállást és az arra vonatkozó bizonyítékokat jelölik meg, hanem hivatkoznak azokra a jogszabályokra is, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. [27] Az eljárt bíróságok a felperes keresetében előadottak alapján folytatták le a bizonyítási eljárást, ítéleteiket részletesen és meggyőzően indokolták, kifejtve, hogy az adott esetben az érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértés miért nem történt, miért fogadták el a jogerős büntető ítéletben a felperes terhére megállapítottakat vétkes kötelezettségszegésként, a felperes mely magatartásával követte el a fegyelemsértést és azzal miért áll arányban a szolgálati viszonyt megszüntető fegyelmi fenyítő határozat. Helytállóan történt utalás arra, hogy a Hszt. 120. §
(1)bekezdése szerint mi a fenyítés célja, a fegyelemsértés tárgyi súlyára, a fegyelemre gyakorolt hatására, valamint arra, hogy a rendőri hivatással szemben magasabb, különleges társadalmi elvárások érvényesülnek. Helytálló és jogszerű a jogerős ítéletbe foglalt azon megállapítás, mely szerint a felperes a szabályokkal szóbeli tájékoztatás alapján is igazolhatóan tisztában volt, azt pedig a hivatásos rendőr felperesnek tudnia kellett, hogy nem a szolgálati gépjárműbe töltött üzemanyagnak a szolgálati gépjárműhöz kötött üzemanyagkártyával történő kifizetése nem jogszerű cselekmény. Ezért a felperes a fegyelmi felelősségre vonás alól nem mentesülhet azon az alapon, hogy erre nézve kifejezett szóbeli vagy írásbeli tiltás az alperes részéről nem történt. [28] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [29] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére, míg munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságára tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  2. szeptember
  3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.