A Fővárosi Ítélőtábla a Torma Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Tormáné dr. Tóth Anikó ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve(I. rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve(II. rendű felperes címe) II. rendű, III.rendű felperes neve(III. rendű felperes címe) III. rendű, IV.rendű felperes neve(IV. rendű felperes címe) IV. rendű, VI.rendű felperes neve(VI. rendű felperes címe) VI. rendű és VII.rendű felperes neve(VII. rendű felperes címe) VII. rendű felpereseknek a Baldóciné dr. Csorba Ibolya ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- november 21-én kelt 9.G.40.103/2018/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszámú fellebbezése folytán ‒ tárgyaláson kívül ‒ meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; megállapítja, hogy a 8.000 (nyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a
- november 21-én hozott 13-I. számú végzésével az V. rendű felperes vonatkozásában a pert megszüntette. A
- november 21-én kelt 9.G.40.103/2018/
- számú ítéletével a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cg.13-16-....... számú változásbejegyző végzése 8/
- pontját hatályon kívül helyezte és felhívta a Cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hivatalból törölje a 8/
- pont alatti cégjegyzéki adatot. Az ítélet indokolásában a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
- §
(1)és
(3)bekezdésének idézését követően megállapította, hogy a felperesek mindannyian ingatlan-tulajdonnal rendelkeznek az alperes érdekeltségi területén, az alperes tagjegyzéke a "további tulajdonosok, kényszertagok" kategória alatt tartalmazza is a nevüket, erre tekintettel jogosultak a perindításra abban az esetben is, amennyiben nem minősülnek tagnak, illetve kényszertagnak. A perindítási jogosultság hiánya alapján erre tekintettel nem volt helye a kereset elutasításának. Ezt követően a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszerűségét a felperesek keresetében megjelölt indokok alapján vizsgálta. A Ctv. 45. §
(2)bekezdésének felhívását követően azt tartotta szem előtt, hogy a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb az
(1)bekezdés szerinti határidő lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a Ctv. 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot. Kifejtette, hogy a Ctv. 1. számú mellékletének I.2.
- a)és I.2.
- b)pontjai szerint az ilyen mellékletek körébe tartoznak a létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása, valamint a létesítő okirat ‒ változásokkal egybefoglalt ‒ hatályosított szövege. Megállapította, hogy az alperes a változásbejegyzési kérelemhez nem csatolt alapszabályt, holott a kérelem formanyomtatvány 8. pontjában kérte bejegyezni a létesítő okirat keltének 2017. december 2. napját. Az alapszabály hiányát a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, és a Ctv. 45. §
(2)bekezdése alapján a változásbejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül vissza kellett volna utasítania, ennek ellenére a változásbejegyzési kérelemnek helyt adott és a cégjegyzék 8/
- rovatába a létesítő okirat kelteként bejegyezte
- december
- napját. Az elsőfokú bíróság figyelembe vette, hogy a
- ........-án kelt alapszabály csatolásával a jogsértő állapot megszüntethető lett volna, de a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján kiadott felhívás nem vezethetett a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, mert az alperes nyilatkozata szerint a
- ............-án tartott közgyűlés határozatával csak megerősítette a
- .......-én hozott határozatokat, alapszabály elfogadására nem került sor. A felperesek által hivatkozott további jogsértések az elsőfokú bíróság szerint nem indokolták a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését, de az a körülmény, hogy a cég nem rendelkezik
- december 2-án kelt létesítő okirattal, önmagában alapot ad a támadott bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére. A perben a jogszabálysértés nem volt kiküszöbölhető, ezért a Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a
- sorszámú végzés 8/
- pontját hatályon kívül helyezte és felhívta a cégbíróságot a jogsértő adat felügyeleti jogkörben való törlésére. A Pp.
- §
(5)bekezdése alapján mellőzte az alperes perköltség megfizetésére kötelezését a felperesek részére, tekintettel arra, hogy a felperesek költségjegyzéket nem nyújtottak be a bírósághoz. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte az indokolás megváltoztatását az alábbiak szerint: "a
- .......... napján az alperes közgyűlése megerősítette és jóváhagyta a
- ......... hó .......... napján tartott közgyűlésen hozott határozatait. Ezen a közgyűlésen alapszabály elfogadását nem terjesztették elő, mivel a változásokat a
- ........ hó .......-i közgyűlésen elfogadott alapszabály szerint a Cégbíróság elfogadta. Ezért a
- .......... hó ....... napján beadott változásbejegyzési kérelemben ismételten előterjesztették a korábbi
- ...... hó .......-i közgyűlésen hozott módosítás bejegyzését." Érvelése szerint a társulat alakulásakor a bejegyzési eljárás során becsatolta az Alapszabályát, azt a cégbíróság bejegyezte, tehát az alperes alapszabállyal rendelkezett. Ezt követően a Budapest Környéki Törvényszék 9 évi peres eljárás eredményeként a 8.G.40.137/2011/
- számú jogerős részítéletével hatályon kívül helyezte az alakulásról hozott 6/
- sz. közgyűlési határozatát és az alapszabály elfogadásáról hozott 7/
- sz. közgyűlési határozatát. A Budapest Környéki Törvényszék a 8.G.40.137/2011/
- számú részítéletének meghozatala során nem vizsgálta a
- évi megállapodást, kizárólag az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvébe foglaltakat vette alapul annak ellenére, hogy az abban megállapított arányok a jelenlevők szerint lettek rögzítve, de a területi arányt a becsatolt helyszínrajz alapján fogadták el. Az alperes a
- ....... hó .....-én tartott közgyűlésén a 24/
- sz. közgyűlési határozatával ismételten megszavazta Lazarét fejlesztési területét a
- megállapodásnak megfelelően és a közgyűlés elfogadta a módosított Alapszabályt. A társulat a
- .........-én tartott közgyűlésen a
- számú közgyűlési határozatával nem legalizálni kívánta az érdekeltségi területet, ahogyan arra a felperesek hivatkoztak, hanem azt mindvégig az eredeti helyszínrajz szerint tartotta fenn. Annak változtatására nem is lett volna lehetőség, mert a terület nem bővíthető és nem csökkenthető. Az I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, VI. rendű és VII. rendű felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott indokolásának helybenhagyására irányult. Arra hivatkoztak, hogy az alperes fellebbezésében kért indokolás sem a tényeknek, sem a tényleges jogi helyzetnek nem felel meg. A fellebbezésben megjelölt megállapodás az önkormányzat és az ingatlan tulajdonosok között jött létre, az az alperesre semmilyen jogot és kötelezettséget nem keletkeztetett. Csatolták a Budapest Környéki Törvényszék
- ..........-án jogerőre emelkedett 9.G.40.711/2017/
- számú ítéletét, amellyel hatályon kívül helyezte a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cg.13-16-.............. számú változásbejegyző végzésének 8/
- pontját és felhívta a Cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hivatalból törölje a 8/
- alatti cégjegyzéki adatot. Az ítélet indokolásában a bíróság megállapította, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 8.G.40.137/2011/
- jogerős részítélete azt eredményezte, hogy az alperes nem rendelkezett érvényes, elfogadott alapszabállyal, így az alapszabály módosításáról rendelkezni fogalmilag kizárt volt, mert csak egy elfogadott, érvényes alapszabály módosítására van lehetőség. Az alperesnek új alapszabályt kellett volna elfogadnia, melyhez a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény
- §
(3)bekezdése alapján valamennyi tag kétharmadának szavazata szükséges, azonban a
- május 27-én tartott taggyűlésről készült jegyzőkönyv szerint a részvétel 43%-os volt, ezért az elfogadáshoz szükséges szavazati arány hiányában a taggyűlés az alapszabály elfogadásáról nem dönthetett érvényesen. Álláspontja szerint teljesen megalapozatlan az alperesnek az indokolás olyan tartalmú megváltoztatására irányuló kérelme, hogy a
- ............-i közgyűlés alapján kért változásbejegyzési kérelemhez azért nem került csatolásra új alapszabály, mert a cégbíróság a
- .......-i közgyűlésen elfogadott változásokat elfogadta. Ezzel szemben a Budapest Környéki Törvényszék 8.G.40.137/2011/
- számú jogerős részítéletével a 6/
- sz. és a 7/
- sz. közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése a Budapest Környéki Törvényszék
- november 20-án jogerőre emelkedett 9.G.40.711/2017/
- számú ítéletének indokolása szerint azt eredményezte, hogy az alperes nem rendelkezett érvényes elfogadott alapszabállyal. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdésének d) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per a cégnyilvántartás közhitelességének sérelmét jelentő jogszabálysértés kiküszöbölésére irányuló közérdekű jog, illetve valamely magánjogi jogalany jogainak a jogszabályba ütköző cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés általi háborításának megszüntetésére irányuló jog érvényesítése. A Pp. 371. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a fellebbezésben fel kell tüntetni a határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A Pp. 370. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a felülbírálat jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelmere, azok korlátai között gyakorolja. Az alperes a fellebbezésében vitatta a felperesek keresettel érvényesíteni kívánt jogát, az annak alapjául felhozott tények alapján. Mindez a kereset érdemi elbírálásának eredményeként a rendelkező részben foglalt érdemi döntés megváltoztatását célozza, amely az arra irányuló fellebbezés hiányában nem teljesíthető, ezért a fellebbezésben hivatkozott jogsértés hiánya az ítélet indokolását érintő fellebbezés korlátaira figyelemmel érdemben nem volt vizsgálható. A kifejtett indokok alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése sikertelen maradt, de a másodfokú eljárás során a felperesek nem terjesztettek elő költségjegyzéket, ezért a másodfokú bíróságnak a Pp. 81. §
(5)bekezdése értelmében részükre a perköltség megtérítéséről rendelkeznie nem kellett. Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §-a alapján megállapított fellebbezési illetéket az állam viseli, mert az alperes fellebbezésében úgy nyilatkozott, hogy a fellebbezési eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, ezért az Itv.
- §
(1)bekezdésének g) pontja és az 5. §
(2)bekezdése szerint teljes személyes illetékmentességbe részesül. Budapest,
- március
- Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke . Pusztai Anita. Bleier Judit előadó bíró bíró