← Magyarország

Gfv.30204/2018/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült. közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Minderre tekintettel az ilyen szerződéses rendelkezés nem tisztességtelen. A Korm. rend. 1. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet a saját teljesítése megfelelőségének megállapítására jogosítja fel. 1959. IV. Tv. 242. § 1996. CXII. Tv. 206. § 1994. LIII. Tv. 21. § 1991. XLI. Tv. 111. §
(1)18/
  1. Korm.
  2. §
(1)b) 18/
  1. Korm.
  2. §
(1)
  1. j)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.204/2018/9. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Bajnok István bíró A felperes: Az alperesek: I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 20..Gf.40.307/2017/5-II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Törvényszék, 618.G.41.974/2016/8/I. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 86.100 (nyolcvanhatezer-egyszáz) Ft első- és másodfokú együttes perköltséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] 2008. december 3-án a felperes és a II. rendű alperes mint adóstársak és az I. rendű alperes mint hitelező deviza alapú kölcsönszerződést szerződést kötöttek. A kölcsönszerződés 1.4. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb, a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetés esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/Adós felkéri(
  2. k)a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyéb illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére az Adósok banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják." A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében a kölcsönszerződés fenti kikötése tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdése, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. j)pontjaira hivatkozással. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a kölcsönszerződés I.4. pontja érvénytelen. A perbeli kikötést a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. j)pontjába ütközőnek ítélte, mert egyoldalúan, ellentételezés nélkül az I. rendű alperest jogosítja fel annak megállapítására, hogy a felperes a szerződéses kötelezettségeit szerződésszerűen teljesítette-e, és elzárja a fogyasztót annak vitatásától. A kikötés egy esetleges egyeztetési eljárásban mentesíti az I. rendű alperest az elszámolási kötelezettsége alól, mert hivatkozhat arra, hogy a tartozás összegének megállapítására a könyvei az irányadók. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy az adós tett-e közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot, de a [6] [7] [8] támadott kikötés a bizonyítási terhet akár az ellene indított perben., akár a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben megfordítja, mert a felperes olyan tartozás fennállását ismerte el előre, amely még nem állhatott fenn. Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla alaptalannak ítélte az alperes rPtk. 209. §
(5)bekezdésére hivatkozását. Kifejtette, a feltétel tisztességtelensége nem áll összefüggésben az I. rendű alperes jogszabályon alapuló nyilvántartási kötelezettségével, így annak tisztességtelensége vizsgálható. Megítélése szerint a kikötés a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint nem minősül tisztességtelennek, de ez nem érinti az érdemi döntést, mert
  2. b)és
  3. j)pont szerinti a tisztességtelenséget az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, az ítélőtábla annak indokaival is egyetértett. Az ítélőtábla álláspontja szerint a közjegyzői ténytanúsítvány a közvetlen végrehajtáshoz szükséges, mert a a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 21. §
(1)és
(2)bekezdésében, illetve a jelenleg hatályos 23/C. §
(1)és
(2)bekezdésében írtak szerint a követelés mennyiségét ezáltal tudja az I. rendű alperes közokirati formában igazolni. A végrehajtási záradékolás következtében pedig a bizonyítási teher megfordul. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította a jogerős ítélet a szerződéskötéskor hatályos rPtk. 209. §
(1)és
(5)bekezdésébe, 209/A. §
(2)bekezdésébe, valamint Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. j)pontjába ütköző módon jogszabálysértő. [10] Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok tévesen értelmezték a vitatott szerződéses rendelkezés tartalmát, az nem fordítja meg a bizonyítási terhet és nem jogosítja fel az alperest a teljesítés jogszerűségének kizárólagos megállapítására. [11] Hangsúlyozta, az ügyfél elleni közvetlen végrehajtás lehetőségét a közokiratba foglalt kölcsönszerződés és annak közokiratba foglalt felmondása, nem pedig az adós I. rendű alperes által nyilvántartott tartozásáról kiállított ténytanúsítvány teremti meg. [12] Álláspontja alátámasztására többek között hivatkozott a Vht. 21. §ában, a jelenleg hatályos tv. 23/C. §-ában, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. (a továbbiakban: közjegyzői tv.) 111-112. §aiban, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 206. §
(2)bekezdésében és a
  1. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
  2. §
(2)bekezdésében írtakra. Állította, az adós ugyanolyan helyzetben van a a kikötéssel is, mint a kikötés nélkül, ezért az nem tisztességtelen. [13] Az I. rendű alperes előadta továbbá, a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés b) pontjának helyes értelmezése szerint az a szerződéses feltétel tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet, tehát az I. rendű alperest egyoldalúan annak megállapítására jogosítja, hogy a saját teljesítése szerződésszerű-e. Tekintettel arra, hogy a perbeli kikötés nem tartalmaz olyan elemeket, amely az alperes saját teljesítésére utalna, a Korm. rendelet hivatkozott pontjába ütközés fel sem merülhet. Érvei alátámasztására hivatkozott az EBH 2018.G.1. számú gazdasági elvi határozatban írtakra. [14] Megítélése szerint e szerződéses rendelkezés nem lehet tisztességtelen az rPtk. 209. §
(5)bekezdésére figyelemmel, mert azt a jogszabály előírásainak megfelelően határozta meg. Ezen jogszabályi rendelkezések a közjegyzői tv. 112. §
(1)bekezdése, a Vht. szerződéskötéskori
  1. §-a, hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/
  2. (VII. 30.) Korm. rendelet
  3. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint az utóbbival kapcsolatban a PSZÁF által korábban kiadott Bázel II. Validációs Kézikönyvben meghatározott követelmények. [15] A felperes - a korábbi jogi képviselője útján előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, illetve a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését kérte az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) előtt C-483/16., C-51/17., C-126/17. és C-34/18. szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárások befejezéséig. [16] A Kúria a per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmet a 4. sorszámú végzésével elutasította. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [18] A Kúria az EBH 2018.G.
  1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel a tartalmát és a lényegét tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
  2. §-ában, az rHpt.
  3. §ában, a Vht.
  4. §-ában, a közjegyzői tv.
  5. §
(1)bekezdésében, a Korm. rendelet 1. §
(1)bek.
  1. i)és
  2. j)pontjaiban írtakra. [19] A Kúria rögzíti, a perben csatolt kölcsönszerződés nincs közokiratba foglalva, és a felek nem nyújtottak be az adósok részéről tett, közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot sem, így a felülvizsgálati kérelemben írtak ellenére az iratok alapján nem állapítható meg ezek megtörténte, de az valószínűsíthető a szerződés II.2. pont
  3. f)bekezdésében írtak alapján. A szerződés közokiratba foglalásának, illetve annak esetleges elmaradásának azonban a bizonyítási teher megfordulása szempontjából nincs perdöntő jelentősége, figyelemmel a fent hivatkozott EBH [21], [26]-[27] pontjában kifejtettekre, amelyek értelmében sem a peres úton érvényesített követelés, sem a záradék alapján indult végrehajtási eljárás esetén a perbeli kikötés nem befolyásolja a felek bizonyítási terhét, azt nem fordítja meg. [20] A perbeli kölcsönszerződés I.4. pontjának kikötése a fent hivatkozott elvi határozat alapjául szolgáló tényállástól részben eltér, azonban ugyanezen I. rendű alperes azonos tartalmú általános szerződési feltétele vonatkozásában jelen ügyben is irányadóan a Kúria a BH 2018.146. számon közzétett döntésében már szintén állást foglalt, miszerint az joglemondásként sem értékelhető. [21] A hivatkozott BH-ban a Kúria azt is kifejtette, amennyiben a kölcsönszerződés I.4. pontjának tartalma mégsem volna egyértelműen megállapítható, az rPtk. 207. §
(2)bekezdésében foglalt - a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezési szabály alkalmazása válna szükségessé. Az I. rendű alperes pedig maga is egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a keresettel támadott kikötés értelmében a közjegyzői tanúsítvány pusztán azt a tényt hivatott bizonyítani, hogy az alperes milyen adatokat tart nyilván a felperes teljesítésével összefüggésben. A per tárgyává tett kikötésnek tehát az rPtk. 207. §
(2)bekezdésére figyelemmel sem tulajdonítható olyan tartalom, amely kihatna a felek igényérvényesítési és bizonyítási lehetőségeire, kötelezettségeire. [22] A jogerős ítélet a perbeli kikötést a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdésének
  1. b)pontjába ütközően is tisztességtelennek találta, mert az kizárólagosan az alperest jogosítja fel a felperes teljesítése szerződésszerűségének megítélésére. A Kúria az előző pontban már hivatkozott BH 2018.146. számon közzétett határozatában már ebben a kérdésben is állást foglalt, amelyet az ott kifejtett indokokra utalással jelen ügyben is fenntart. Annak lényege szerint az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt, nem érinti (nem vonja
  2. el)a vele szerződő fél - a felperes - kötelmi jogát arra, hogy az alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse (rPtk. 283. §), így a kölcsönszerződés I.4. pontjának tisztességtelensége ezen a címen sem állapítható meg. [23] A kölcsönszerződés I.4. pontjában foglalt rendelkezés a felperest a felek megállapodása hiányában irányadó szabályozáshoz képest nem hozza kedvezőtlenebb helyzetbe, a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára nem állapítja meg, ezért az az rPtk. 209. §
(1)bekezdése alapján sem minősül tisztességtelennek. [24] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítélet kölcsönszerződés I.
  1. pontjának érvénytelenségét megállapító rendelkezését megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. Záró rész [25] Az eredményes felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúria a mindhárom fokon pervesztes felperest az rPp.
  2. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. § alapján megállapított mérsékelt összegű, áfát tartalmazó ügyvédi munkadíjából és az általa lerótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetékből álló első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. A megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj mérséklését a nagyszámú, azonos tényállás alapján indult perben az alperes túlnyomórészt azonos jogi alapokon álló védekezése indokolta. [26] A Kúria a döntését az rPp.
  3. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Bajnok István sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.