Bfv.1278/2018/6 – Kúria
A határozat elvi tartalma: Amennyiben a kerékpáros sértett váratlanul balra irányt változtatva az addig mögötte és vele egy irányban haladó, irányát nem változtató terhelt által vezetett személygépkocsi elé kanyarodik, a sértett sérti meg azt a közúti közlekedési szabályt, hogy köteles az azonos irányban haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Ha ebben a helyzetben a terhelt minimális (2,5 másodperc) késedelemmel nem észleli a sértett elé kanyarodását, de észlelési késedelem nélkül is lassító fékezéssel féktávolságon belül vagy azt minimálisan (0,4 méter) meghaladva ütötte volna el a sértettet, cselekménye nem bűncselekmény, nem valósítja meg a közlekedési baleset gondatlan okozásának vétségét.
Kúria ítélet Az ügy száma:
Bfv.II.1278/2018/6.
A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai:
Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye:
Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2019. március 25.
Az ügy tárgya: közúti baleset okozásának vétsége Terhelt(ek): ...
Első fok:
Szombathelyi Járásbíróság 10.B.496/2016/13-I. ítélet, 2017. február 28. tárgyalás Másodfok:
Szombathelyi Törvényszék 6.Bf.77/2017/16. végzés, 2018. június 19. tárgyalás Harmadfok:
Az indítvány előterjesztője: terhelt védője Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közúti baleset okozásának vétsége miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szombathelyi Járásbíróság 10.B.496/2016/13-I. számú ítéletét és a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bf.77/2017/16. számú végzését megváltoztatja: ... terheltet az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk.
A szabadságvesztés és a közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására vonatkozó rendelkezéseket mellőzi.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült 472.944 (négyszázhetvenkettőezer-kilencszáznegyvennégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli.
Elrendeli a bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt ... terheltnek történő visszatérítését.
A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] I. 1. A Szombathelyi Járásbíróság a 2017. február 28. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 10.B.496/2016/13-I. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont].
Ezért őt 10 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett, a végrehajtás elrendelése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a közúti járművezetéstől eltiltásba beszámításról és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék a 2018. június 19. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 6.Bf.77/2017/16. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy pontosította a közúti járművezetéstől eltiltásba beszámításra vonatkozó rendelkezést, és megállapította a fellebbezési eljárásban a terheltet terhelő további bűnügyi költség összegét.
A terhelt 2015. december 12. napján 11 óra 10 perc körüli időben közlekedett személygépkocsivalváros 1 belterületén a ... út 4,7 méter széles jobb oldali forgalmi sávjában. A sértett a terhelttel azonos irányban, a terhelt előtt haladt kerékpárjával.
A ... út és az abba jobb oldalról becsatlakozó ... utca útkereszteződését követően a ... utat - melynek jobb oldali forgalmi sávja itt 5,7 méter széles - kijelölt gyalogos-átkelőhely keresztezi. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet követően a ... út úttestén a menetirány szerinti jobb oldalon balra kanyarodó forgalmi sáv került kialakításra, amelyből balra, a ... utcába lehet kanyarodni.
A terhelt mintegy 47-52 km/óra sebességgel közlekedett. Az előtte mintegy 14-17 km/óra sebességgel haladó kerékpárost meg kívánta előzni, ezért megkezdte forgalmi sávján belül a balra húzódást, illetve a kerékpáros (sértett) megközelítését.
A terhelt mintegy 33,7-34,9 méter távolságban volt a sértett mögött, amikor a sértett megkezdte kerékpárjával a behúzódását az útkereszteződést követően balra kanyarodó forgalmi sávba azért, hogy a ... utcába kanyarodva folytassa útját.
A terhelt, aki ekkor már megkezdte a kerékpáros sértett előzését, mintegy 2,5 másodperc késedelemmel észlelte a sértett balra húzódását, ezért változatlan sebességgel - fékezés nélkül - a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, az úttest bal oldali szélétől 3,3 méter távolságra, személygépkocsija jobb elejével nekiütközött a személygépkocsi haladási irányához képest 4-5 fokos szögben balra húzódó sértett kerékpárjának. Ennek következtében a sértett felcsapódott a személygépkocsi szélvédőjére, majd onnan az úttestre zuhant.
A baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen elhalálozott. [10] A terhelt 16,9 méter látható féknyomot hagyó fékezést követően a menetiránya szerinti bal oldali forgalmi sávban nyerte el véghelyzetét. [11] A terhelt, amennyiben késedelem-mentesen reagál a sértett látható balra húzódására, úgy a kerékpár haladási sebességét akár lassító fékezéssel is fel tudta volna venni. A terhelt által megválasztott haladási sebességhez tartozó féktávolság lassító fékezés esetére 31,7-35,7 méter, míg a sértett látható balra húzódásakor a terhelt 32,6-36,1 méter távolságra járt az ütközés helyétől. [12] A baleset azért következett be, mert a terhelt megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 34. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt közúti közlekedési szabályt, amely szerint tilos előzni kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt. [13] Az elsőfokú eljárásban a védelem - jogirodalmi érvelésekkel alátámasztva - arra hivatkozott, hogy az elkövetési magatartással okozott tényállásszerű eredmény az okozójának csak akkor számítható be, ha az eredményben éppen azok a kockázatok, veszélyek realizálódnak, amelynek elhárítását a megsértett gondossági norma célozza. Adott esetben azonban hiányzott az ún. rizikó összefüggés.
A terhelt cselekményével okozott eredmény a megsértett büntetőjogi norma körén kívül esik. [14] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a KRESZ 34. § (8) bekezdés
A sértett a KRESZ 34. § (8) bekezdés a) pontja alapján neki biztosított védelem miatt kezdhette meg irányjelzéssel együtt a balra húzódást. [16] A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy a baleset oka a KRESZ előzési tilalmat kimondó rendelkezésének a terhelt általi megszegése volt. A „baleset objektív elkerülhető volt, hiszen az a vádlotti szabályszegés nélkül nem történt volna meg". [17] II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a védő terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 648. § a) pontja és 649. § (1) bekezdés a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. [18] A védő indítványa szerint a bíróságok tévesen állapították meg, hogy a KRESZ 34. § (8) bekezdés a) pontjában írt szabály megszegése és az eredmény között okozati összefüggés áll fenn. E közúti közlekedési szabály ugyanis kizárólagosan a gyalogos-átkelőhelyen közlekedő vagy azon áthaladni szándékozó gyalogosok védelmét, láthatóságuk biztosítását szolgálja, ezért a szabály megsértése csak formálisan valósult meg. Nem adekvát és nem is releváns oka a balesetnek, mert a terhelt számára nem volt előre látható a sértett balra kanyarodása.
A baleset releváns oka a sértett irányváltoztatása volt, amelynek hiányában a terhelt bárki veszélyeztetése nélkül elhaladt volna a sértett mellett. [19] A védő másodlagosan kifejtette, hogy a behaladás váratlansága, az irányváltoztatás kellő időben történő előre jelzésének a hiánya, avagy a terhelt észlelési és cselekvési késedelme merülhet fel a baleset jogilag releváns okaként. Ezt azonban a bíróságok nem vizsgálták. A terhelt önmagában semmiféle eredmény előidézésére nem alkalmas előzési szabálytalanságára alapították büntetőjogi felelősségének a megállapítását.
A sértett váratlan irányváltoztatásával a terheltnek számolnia nem kellett. Azt a járművel bárhol irányt változtató közlekedőnek a manőver megkezdése előtt kellő időben előre jeleznie kell. Amennyiben a sértett az irányváltoztatást olyan időben jelezte, hogy az (már) nem volt elhárítható, úgy más szabályszegés sem kerülhet a terhelt terhére beszámításra. [20] A védő mindezek alapján elsődlegesen a terhelt felmentését, másodlagosan a jogerős marasztaló döntés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [21] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1269/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta. [22] Érvelése szerint az irányadó tényállás alapján a baleseti veszélyhelyzetet a sértett idézte elő azáltal, hogy hirtelen, váratlanul, körültekintés nélkül kezdte meg a balra behúzódást a terhelt haladási vonalába. A sértett a szabálytalan, balra húzódó magatartásával megszegte a KRESZ 29. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely kimondja, hogy aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Ekként a vele azonos irányban mögötte haladó, előzését már megkezdő terhelt elsőbbségi jogát sértette meg. [23] A terhelt a sértett által előidézett veszélyhelyzetet elhárító magatartást nem tanúsított. Ilyen közlekedési helyzetben elvárható magatartás az „intenzív lassító" fékezéssel elhárítás. Erre azonban a terheltnek még akkor sem volt reális lehetősége, amennyiben nem 2,5 másodperc késedelemmel, hanem késedelemmentesen reagál a sértett látható balra húzódására, mert ebben az esetben sem tudta volna felvenni a kerékpár haladási sebességét még intenzív fékezéssel sem. [24] A baleset időbeni elkerülhetőségére a büntetőjogi felelősség nem alapítható (BH 2007.74.-Bfv.II.199/2005.). Ezen túlmenően azonban az irányadó tényállás nem alkalmas annak alátámasztására sem, hogy a terhelt a baleset bekövetkezését „intenzív lassító" fékezés alkalmazása mellett elkerülhette volna. A terhelt által vezetett jármű haladási sebességéhez tartozó féktávolság, valamint a sértett látható balra húzódásakor a terhelt és a sértett közötti távolságintervallumok között ugyanis van egy olyan közös tartomány, amelynek alapulvételével a terhelt részéről az általa alkalmazott „intenzív lassító" fékezés mellett a baleset biztonsággal nem volt elhárítható. [25] A bíróságok álláspontjával szemben a KRESZ 34. § (8) bekezdés a) pontja kizárólag a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen szabályszerűen haladó gyalogosok védelmét szolgálja, melynek körén az e norma
esetleges megsértésével előzést végrehajtó, illetőleg megelőzött jármű vezetői és utasai kívül esnek. A KRESZ 34. § (9) bekezdése a
A vasúti felüljáró, illetőleg útkereszteződés térségében érvényesülő előzési tilalom azonban az érintett térségek jellegéből adódóan szükségképpen eltér a kijelölt gyalogos-átkelőhelytől és annak közvetlen környezetétől. [26] Mindezekre tekintettel a bíróságok az irányadó tényállásból téves következtetést vontak a terhelt bűnösségére. [27] A Legfőbb Ügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen a megtámadott határozatot változtassa meg és a terheltet - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - mentse fel az ellene közúti baleset okozásának vétsége miatt emelt vád alól.
Egyúttal állapítsa meg, hogy az eljárás során felmerült 472.944 forint bűnügyi költséget az állam viseli. [28] 3. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra nem tett észrevételt. [29] A védő az észrevételében az elsődleges indítványának megerősítését látta abban, hogy a terhelt az ütközést elkerülni azonnali észlelés esetén sem tudta volna. [30] III. A Kúria azt állapította meg, hogy a védő felülvizsgálati indítványa és a Legfőbb Ügyészség indítványa alapos. [31] 1. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont]. [32] 2. A Btk. 235. § (1) bekezdése szerint a közúti baleset okozásának vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz [Btk. 235. § (2) bekezdés b) pont]. [33] 2.1. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás [Be. 650. §
terhelt terhére, amennyiben megvolt számára a baleset elhárításának a lehetősége. [40] Az irányadó tényállás alapján azonban az volt megállapítható, hogy a sértett váratlan balra kanyarodása folytán kialakult közlekedési helyzetben - függetlenül attól, hogy 2,5 másodperc észlelési késedelme állapítható meg - az általánosan és így a tőle is elvárható intenzív fékezés mellett sem háríthatta el - minden kétséget kizáróan - a sértettel való ütközést, a baleset bekövetkezését. [41] A terhelt a sértett balra kanyarodásakor a sértettől 32,6-36,1 méter távolságra volt, és amennyiben késedelem nélkül lassító fékezést alkalmaz, abból 31,7-35,7 féktávolság adódott volna, s csak a kerékpár haladási sebességét tudta volna felvenni. [42] A 32,6 és a 35,7 méteres tartományban tehát előfordulhatott, hogy az idejében alkalmazott intenzív fékezés hossza meghaladhatta a kerékpáros tényleges távolságát és ebben a helyzetben a baleset elkerülhetetlen volt. Ekkor a sértett elütése a féktávolságon belül történt, amikor pedig - az elháríthatatlansága folytán - a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására nem kerülhet sor. [43] 2.2. Az ítélkezési gyakorlat - részben a 6/1998. BJE jogegységi iránymutatása nyomán - a büntetőjogi felelősséget a baleset bekövetkezéséért való felelősséghez kapcsolja. [44] A baleset bekövetkezéséért való felelősség megállapítása során pedig mindig vizsgálni kell, hogy a tettes terhére rótt szabályszegésnek volt-e konkrét relevanciája. [45] A konkrét normasértés konkrét relevanciájának a vizsgálata az objektív elkerülhetőség, illetve elkerülhetetlenség vizsgálatát jelenti. Szillogizmus, amelyben a ténylegesen megtörtént történeti tényállást, a konkrétan bekövetkezett eredményt egybevetjük egy, a jogkövető magatartást feltételező fiktív magatartással (Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál Büntetőjog II. Különös Rész, hatodik hatályosított kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
2018., 335. oldal). [46] A relevancia vizsgálatának fő módszere tehát az, hogy a fiktív tényállásban a jogkövető magatartást jelenítjük meg. Mi történt volna, ha a terhelt észlelési késelem nélkül intenzív fékezésbe kezd. A Kúria az irányadó tényállás alapján azt állapíthatta meg, hogy a baleset akkor is bekövetkez(het)ett volna. [47] A konkrét normasértés relevanciájának a vizsgálata során csak egy elemet cserélhetünk ki, a normasértő elkövetési magatartást és azt is csak olyanformán, hogy a jogkövető magatartással helyettesítjük. (Vajon a baleset akkor is bekövetkezett volna?) Egyéb releváns körülmények - mint pl. behaladás, kihaladás, elkormányzás stb. megváltoztatására nem kerülhet sor.
A tényleges elkövetési magatartást tehát a szabályok megtartásával tanúsított magatartással kell egybe vetni, és ha a kerékpárost ebben az esetben is elgázolta volna, akkor a szabályszegés nem volt releváns. Ha viszont a fiktív tényállásban az eredmény elmarad, akkor a normasértés releváns és a konkrét normasértés az elkövető által okozott eredménybe beszámítható (Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál Büntetőjog II.
Különös Rész, hatodik hatályosított kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2018., 335. oldal). [48] Mai ítélkezési gyakorlatunk szerint az okozati összefüggés relevanciája csak akkor állapítható meg, ha kimutatható, hogy a jogszerű alternatív magatartás esetén az eredmény biztosan elmaradt volna. [49] A gyakorlati jogalkalmazás során az egyedi eset konkrét körülményeinek mindenre kiterjedő figyelembevételével kell eldönteni azt a kérdést, hogy a jogszerű alternatív magatartás mellett reális lehetőség nyílott volna-e a tényállásszerű eredmény (példánkban a halál) elkerülésére. [50] A Kúria egyetért azzal a jogirodalmi állásfoglalással, amely szerint a rizikófokozási elmélet a mulasztási cselekményeknél alkalmazhatatlan. A jogszerű alternatív magatartás ugyanis nem lehet más, mint az elmulasztott szabályszerű pozitív cselekvés, amelynek a feltételezett hatását az eredmény bekövetkezésére már a mulasztás okozatosságának a megállapításához figyelembe kell venni (Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál Büntetőjog II.
Különös Rész, hatodik hatályosított kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2018., 335. oldal). [51] Teljesen új dimenziót kapcsolhat(na) az eljárásba annak a kérdésnek a felvetése, hogy az okozati összefüggés megállapításához milyen eredményt kell figyelembe venni: a normába foglalt (a Btk. szerinti) eredményt, vagy mint a baleset bekövetkezését. A jogalkalmazás soha nem a normába foglalt eredményt, hanem mindig „csak" a baleset bekövetkezését vizsgálja (lásd 6/1998. BJE jogegységi határozat). A sértő biológiai eredmény elmaradása ugyanis bizonyossággal csak akkor állapítható meg, ha maga a baleset is elmarad. Ennek indoka az is, hogy az orvos-szakértők egy fikció keretében - értelemszerűen - nem tesznek bizonyossági szintű megállapítást egy adott minőségű eredmény bekövetkezésére vagy elmaradására. A fiktív tényállás szerint is bekövetkező balesetnek az eredetitől eltérő lefutása esetén sem zárható ki, hogy a normában foglalt követelményeket kimerítő biológiai eredmény bekövetkezik. (Az persze kérdés, hogy ilyenkor kell-e, illetve miként kell érvényesíteni az in dubio pro reo elvét.) Ezért nem mozdult el (még a közúti közlekedési bűncselekmények területén sem) a magyar joggyakorlat abba az irányba, hogy értékelje az elkövető javára azt a helyzetet, amikor a baleset a szabálykövető magatartás esetén sem maradna ugyan el, ám bekövetkezésének feltételei, körülményei olyan jelentős mértékben eltérőek lennének, amely lényegesen befolyásolhatná a nagy valószínűséggel várható biológiai sértő eredmény súlyosságának a mértékét (Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál Büntetőjog II. Különös Rész, hatodik hatályosított kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2018., 335- 336. oldal). [52] 2.3. A természettudományos okozati összefüggéstől elszakadó és a napi jogalkalmazás során a terhelt terhére beszámítható okozati összefüggés megállapítása kizárólag a tényállásszerű eredmény tiltott veszélyét előidéző magatartás (a gyakorlatban kizárólag csak a hanyag gondatlansággal megvalósuló bűncselekmények) esetén jut jelentőséghez, mert e cselekmények megállapításának az egyik feltétele az objektív gondossági kötelesség megsértése. [53] Az eredmény tiltott veszélyének a követelménye a magatartással szemben támasztott feltétel. Mindig szükségképpen a magatartás tanúsításának az időpontjára kell vizsgálni, abban az időpontban, amikor a konkrét eredmény még nyilvánvalóan nem következett be. [54] Az irányadó tényállás szerint a terhelt a kerékpárján haladó sértettet a gyalogos-átkelőhelyen meg kívánta előzni és ezért
megkezdte az általa igénybe vett forgalmi sávban a balra húzódást, illetve a kerékpáros megközelítését. [55] A KRESZ 34. § (8) bekezdése alapján nem kétséges, hogy tilos előzni a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt. [56] A Kúria álláspontja szerint azonban - eltérően a bíróságok álláspontjától és egyetértve az indítványozó védő, valamint a Legfőbb Ügyészség álláspontjával - a KRESZ 34. § (8) bekezdés a) pontjában rögzített közúti közlekedési szabály kizárólag a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt lévő gyalogosok védelmét szolgáló szabály. Ez a rendelkezés kizárólag a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, illetőleg annak közvetlen térségében tartózkodó, elsőbbségre jogosult gyalogosok tekintetében határoz meg a járművezetőkre nézve kötelezettséget.
Nem célja, nem rendeltetése a közúti közlekedésben részt vevő más járművezetők védelme. [57] Az elsőfokú bíróság álláspontjának alátámasztásaként - a KRESZ 34. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt szabály alkalmazásának indokaként - hivatkozott a KRESZ 34. § (9) bekezdésében foglalt szabályra. A szerint a KRESZ 34. § (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére. [58] A KRESZ 34. § (8) bekezdés d) és e) pontja szerint tilos előzni d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt, illetve e) útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt. [59] E szabályozás nem áll semmilyen összefüggésben a gyalogosátkelőhelyek, illetve azokhoz kapcsolódóan a gyalogosok védelmére vonatkozó KRESZ szabályokkal és ennél fogva az alapügyben eljárt bíróságok által a terhelt terhére rótt KRESZ 34. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt közlekedési szabállyal. A terhelt ezt a közlekedési szabályt a közlekedése és a jelen ügyben terhére rótt cselekményének a végrehajtása során nem szegte meg. [60] Összegezve tehát a Kúria azt állapította meg, hogy a sértett közlekedési szabályszegése idézte elő a közvetlen baleseti veszélyhelyzetet és indította el a balesethez vezető okfolyamatot.
A terhelt felelőssége a baleset el nem hárításában nem állapítható meg. [61] A védő felülvizsgálati indítványa ekként alaposnak bizonyult, mert a terhelt cselekménye nem bűncselekmény, tehát bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.
Az indítvány elvi tartalma [62] A bűnösség megállapítása törvénysértő.
A döntés elvi tartalma [63] A felülvizsgálati indítvány alapos. Amennyiben a kerékpáros sértett váratlanul balra irányt változtatva az addig mögötte és vele egy irányban haladó, irányát nem változtató terhelt által vezetett személygépkocsi elé kanyarodik, ezzel megsérti azt a KRESZ 29. §
Záró rész [64] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. § (1) bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak helyt adott.
A megtámadott határozatot - a Be. 662. § (2) bekezdés a) pont 1. fordulata alapján - megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. ... terheltet az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól - a Be. 566. § (1) bekezdés a) pontja alapján
Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulata zárja ki. A Be. 656. § (4) bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
Budapest, 2019. március 25.
Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A Kúria Bfv.II.1278/2018/6. számú ítélete 2019. március 25. napján jogerős.
Budapest, 2019. március 25. . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül:
Lévai Viktória tisztviselő