Bfv.1206/2018/9 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(4)bekezdés b) pont], - 2 rb. csalás vétségében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b pont bc alpont], - 1 rb. csalás vétségének kísérletében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b pont bc) alpont], - 1 rb. csalás bűntettének kísérletében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b pont bc) alpont,

(3)bekezdés b) pont], - 1 rb. csalás bűntettében (Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b pont bc) alpont,

(3)bekezdés b pont]. [2] Ezért őt halmazati büntetésül - mint különös visszaesőt - 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte. Rendelkezett a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényről, annak járulékos költsége megfizetéséről, a bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [3] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Kaposvári Törvényszék a

1. június
2. napján meghozott és kihirdetett 1.Bf.109/2018/8/I. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 4 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 5 évre felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [4]
3. A jogerős ítéletben megállapított tényállás a következő: I. [5] ... terhelt 2015 márciusában, áprilisában - pontosan meg nem állapítható időben - felkereste az általa korábbról már ismert, fodrászként dolgozó, akkor 71 éves ... sértettet, a sértett ... szám alatti fodrászüzletében, akitől 150.000 forint készpénzt kért kölcsön valótlan üzleti kapcsolatra hivatkozva azzal, hogy pár nap múlva visszaadja. A terhelt a kért kölcsönt a megállapodásuknak megfelelően nem adta vissza. Ellenben ismét üzleti kapcsolataira hivatkozva körülbelül két hét múlva újabb 100.000 forint, rá pár napra pedig újabb 80.000 forint, majd további 2-3 alkalommal körülbelül 2015 októberéig - alkalmanként pontosan meg nem állapítható, de mindösszesen 550.000 forint összegű kölcsönt kért és kapott a sértettől minden alkalommal néhány napos visszafizetésre hivatkozva. A terhelt a kölcsönkért pénzösszegeket a megállapodásuknak megfelelő határidőben nem adta vissza a sértettnek. A kölcsön visszaadása már a kölcsönkérések időpontjában sem állt szándékában. A teljesítési szándéka és képessége tekintetében a sértettet rendszeres haszonszerzésre törekedve tévedésbe ejtette, és ezáltal neki 550.000 forint kárt okozott. [6] ... terhelt
4. szeptember
5. napján ... sértett részére a fodrászüzletben 50.000 forintot visszaadott. ... terhelt fia pedig a terhelt
6. július
7. napján elrendelt előzetes letartóztatásának tartama alatt,
8. augusztus
9. napján ... sértett fodrászüzletében megjelent, és a sértettnek tartozása visszafizetéseként 500.000 forint készpénzt adott át. Ezzel a bűncselekménnyel okozott 550.000 forint kár az eljárás során megtérült. II. [7] ... terhelt
10. október
11. napján 15 óra 30 perc körüli időben az unokája tulajdonában lévő, de a terhelt által használt ... frszú Renault típusú gépkocsival cím alatt megállt az ott gyalogosan haladó, 58 éves ... sértett mellett. Azért, hogy a sértett bizalmát elnyerje, a régi jó ismeretségükre hivatkozva - amely nem volt valós - a terhelt felajánlotta, hogy gépkocsival otthonába szállítja. A sértett a terhelt gépkocsijába beült, a terhelt pedig az autóút során 8.000 forint készpénzt kért és kapott kölcsön a sértettől, azt állítva, hogy azt aznap délután 17 óráig visszaviszi. [8] ... terhelt a sértettet a régi ismeretségükre való valótlan hivatkozással megtévesztette. A kért kölcsönt a sértettnek a mai napig nem adta vissza. A kölcsön visszaadása már a kölcsönkérés időpontjában sem állt szándékában. A teljesítési szándéka és képessége tekintetében a sértettet tévedésbe ejtette, és ezáltal 8.000 forint kárt okozott, amely az eljárás során nem térült meg. [9] ... sértett 8.000 forint és annak
12. augusztus
13. napjától esedékes kamata erejéig polgári jogi igényt terjesztett elő. III. [10] ... terhelt 2017 januárjában, pontosan meg nem állapítható napon a délelőtti órákban az unokája, tulajdonában lévő, de a terhelt által használt ... frsz-ú Renault típusú gépkocsival ... utca és ... út kereszteződésénél megállt az ott gyalogosan haladó, 69 éves ... sértett mellett. Észlelte, hogy a sértett egy bezárt gumiszaküzletbe akart bemenni. A sértettnek - valótlanul régi jó ismeretségükre hivatkozva - felajánlotta, hogy gépkocsival egy másik gumiszaküzlethez szállítja, mivel ő is épp oda tart. [11] A sértett a terhelt gépkocsijába beült. A terhelt az autóút során először 6.000 forint készpénzt kért és kapott kölcsön a sértettől, arra hivatkozva, hogy az üzletnél őt váró felesége azt nyomban visszaadja, majd a 6.000 forint átvétele után nyomban további 22.000 forintot kért, azonban ezt az összeget a sértett már nem adta át neki, mivel eszébe jutott, hogy ismerősét néhány hónappal korábban ugyanígy tévesztették meg. [12] A sértett ezért a terhelttel megállíttatta az autót, és rászólt, hogy adja vissza az átadott 6.000 forintot, aminek a terhelt vonakodva eleget tett. Ezután a sértett a kocsiból kiszállt. [13] ... terhelt a sértettet a régi ismeretségükre való valótlan hivatkozással megtévesztette. Megtévesztő állításával 28.000 forint kölcsön kérését kísérelte meg a sértettől, a kölcsön visszaadása azonban már a kölcsönkérés időpontjában sem állt szándékában. A teljesítési szándéka tekintetében a sértettet tévedésbe ejtette. IV. [14] ... terhelt
14. január
15. napján 12 óra körüli időben az unokája tulajdonában lévő, de a terhelt által használt ... frsz-ú Renault típusú gépkocsival ... utcában megállt az ott gyalogosan haladó, 71 éves ... sértett mellett. A sértettnek - valótlanul a régi jó ismeretségükre hivatkozva felajánlotta, hogy gépkocsival otthonába szállítja. ... sértett a terhelt által vezetett gépkocsiba beült. A terhelt 70.000 forint kölcsönt kért a sértettől, aki azonban közölte erre, hogy nincs nála pénz. Ekkor a terhelt azt mondta a sértettnek, hogy hazaviszi és a sértett ott adja oda neki a 70.000 forintot. Miután a sértett közölte a terhelttel, hogy a lakásán sem tart ekkora összegű pénzt, a terhelt ingerülten felszólította a sértettet, hogy nyomban szálljon ki a gépkocsiból, így a 70.000 forint átadására nem került sor. [15] ... terhelt a régi ismeretségükre való valótlan hivatkozással, megtévesztő állításával 70.000 forint kölcsön kérését kísérelte meg a sértettől, a kölcsön visszaadása azonban már a kölcsönkérés időpontjában sem állt szándékában. A teljesítési szándéka tekintetében a sértettet tévedésbe ejtette. II. [16]
16. A jogerős ügydöntő határozat ellen ... terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
17. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján. [17] Az indítvány szerint az ügyben eljárt bíróságok a fentebb I-IV. pontban foglalt történeti tényállást helytelenül minősítették csalás bűncselekményének, mert nem tartalmazzák a csalás tényállási elemeit. A terhelt nem ejtette tévedésbe a sértetteket, a kis összegek esetén pedig a fizetési képessége sem vitatható. Hiányzik a jogtalan haszonszerzési célzat is. Tévesen állapították meg a bíróságok a terhelt különös visszaesői minőségét és eltúlzott mértékű büntetéssel sújtották. Mindezek folytán a terhelt bűnössége - e tényállási pontokat érintően - részben a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került megállapításra. [18] A tényállás I. pontjában rögzített cselekmény kapcsán tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Emellett a kölcsön visszafizetése is alátámasztja a terhelt fizetési szándékát. [19] A tényállás II. pontjában foglalt cselekménynél ajándékozás történt, mert a sértett nem adott lehetőséget a kölcsön visszafizetésére. Jogtalan haszonszerzési célzat ebben az esetben sem állapítható meg. [20] A tényállás III. pontja szerinti cselekménynél a sértett nyilatkozatát egyetlen objektív bizonyíték sem támasztotta alá. [21] A tényállás IV. pontjában foglalt cselekmény kísérleti szakban maradt, mert a sértett tanú szerint sem kapott pénzt a terhelt, így a visszafizetésre sem tett ígéretet és a sértett az elmondása szerint semmit nem tudott a terhelt vagyoni helyzetéről. Ebben a körben ekként nem történt tévedésbe ejtés. [22] A védő a jogi érvelésében hivatkozott a 3/2009. BJE jogegységi határozatban foglaltakra. A szerint, amikor az elkövetési magatartás kölcsön felvételével van kapcsolatban, akkor nem állapítható meg bűnösség annak a tekintetében, akinek a kölcsön felvételekor szándékában állt a kölcsön visszafizetése és ennek reális lehetősége is adott volt, de a kölcsönadót a kölcsön folyósításának feltételei tekintetében tévedésbe ejtette. A kölcsön törlesztése általában a visszafizetési szándék komolyságára és a károkozási szándék hiányára utal. [23] A védő álláspontja szerint, ha az adós a hitelnyújtás feltételei tekintetében megtéveszti a hitelezőt, de a kölcsönt vissza kívánja fizetni és erre képes, akkor a kölcsön visszafizetésének elmaradása nem tekinthető a Btk.-ban meghatározott kárnak, mert nem haladja meg az üzleti kockázat szintjét. [24] Minderre tekintettel a védő az első- és másodfokú ítélet megváltoztatását és ennek keretében azt indítványozta, hogy a Kúria a cselekmények helyes jogi megítélése alapján a terheltet részben mentse fel, egyebekben pedig - a felmentésekre tekintettel mérsékelje a kiszabott büntetést. [25] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1190/2018. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [26] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány a bizonyítékok ismételt egybevetésére és eltérő értékelésére vonatkozó részében a törvényben kizárt. A vitatott törvényi tényállások anyagi jogi minősítését támadó részében pedig nem alapos. Az I-IV. alatti tényállások mindegyike rögzíti, hogy a terhelt a sértettektől őket megtévesztve - kért kölcsön, vagy próbált kölcsön kérni. E kölcsönök visszaadása már a kölcsönkérés időpontjában sem állt szándékában. Helyes volt a bíróságoknak az a következtetése is, hogy a terhelt nem volt képes visszafizetni a kölcsönöket. A csalás bűncselekményének valamennyi tényállási eleme fennállt, az alkalmazott minősítések törvényesek. [27] Mindezekre tekintettel a Kaposvári Járásbíróság 10.B.445/2017/17/I. számú ítéletének, illetőleg a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.109/2018/8/I. számú ítéletének a hatályában fenntartását indítványozta. [28] 3. ... terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében fenntartotta a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. Azt állította, hogy a meglévő bizonyítékok alapján az első- és másodfokon eljárt bíróságok megsértették a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapították, mert a csalás büntetőjogi tényállása nem állapítható meg az általa vitatott esetekben, azt a meglévő bizonyítékok nem támasztják ugyanis alá. III. [29] 1. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva bírálta el. [30] A megtámadott határozatokat a Be. 659. §

(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, és a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §

(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. [31] Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, érdemében pedig alaptalan. [32] 2. A felülvizsgálat a Be. 648. § a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. [33] A korábbi (1998. évi XIX. törvény) Be. 423. §

(1)bekezdésében foglaltakkal egyezően a jelenleg hatályos Be. 650. §

(2)bekezdése kimondja, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. [34] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [35] Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [36] Ugyancsak változatlanok a revízió korlátaira vonatkozó szabályok. A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott keretek között bírálja felül a megtámadott határozatot. A jogalkotó a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a legsúlyosabb anyagi és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosítja a jogerő feloldásának lehetőségét, a jogerős ügydöntő bírósági határozatok megváltoztatását. [37] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában megjelölt okból bírálta felül. [38] 3. A Kúria a védő felülvizsgálati indítványát a tényállást támadó részében a törvényben kizártnak találta. [39] A védő a felülvizsgálati indítványában azt állította, hogy az általa vitatott esetekben - tényállás I., II., III. és IV. pontja - a rendelkezésre álló bizonyítékok - így a sértetti és további tanúvallomások, valamint az okirati bizonyítékok - nem támasztják alá a terhelt bűnösségét a terhére megállapított csalási cselekményekben. A terhelt védekezése alapján a bizonyítékok bíróságok által történt mérlegtelését támadta, a bizonyítékokat átértékelte és ezen keresztül kifogásolta a jogerős ítélet megalapozottságát. Mindezzel kétségtelenül a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadta, ami a törvényben kizárt. [40] 4. A védő felülvizsgálati okként a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára hivatkozott. Eszerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. [41] A védő azt sérelmezi, hogy az első- és másodfokú bíróság a hat pontban megállapított tényállási pontok közül négyben - a tényállás I-IV. pontjaiban - a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Miután e cselekmények alól a felmentése indokolt, a fennmaradó 2 rendbeli csalás miatt a vele szemben kiszabott büntetés törvénysértően súlyos. [42] A Kúria a védőnek a terhelt bűnösségének megállapítását sérelmező érvelésével nem értett egyet. [43] A cselekmények elkövetésekor és elbírálásakor egyaránt hatályos Btk. 373. §

(1)bekezdése szerint a csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Az irányadó történeti tényállásban a csalás valamennyi törvényi tényállási eleme felismerhető. [44] A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés a valónak és a valótlannak a felcserélése. A valótlanságnak valóságként feltüntetése, vagy a valóságnak más színben beállítása. Ennek eredményeként a megtévesztett személyben (azaz a bűncselekmény ún. passzív alanyában) sértetti oldalon tévedés alakul ki. A tévedést a tettes idézi elő, szóban, írásban, de nem kizárt a mulasztás sem. [45] A tévedésnek nem kell kiterjednie a jogügylet egészére. Csak az szükséges, hogy a jogügylet olyan elemeit fogja át, amelyek a károkozással okozati összefüggésben állnak. [46] Az elkövetői magatartás szándékos, ezen túlmenően célzatos. Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés, vagyis a cél nem a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés. [47] Helyes volt az eljárt bíróságok következtetése abban a tekintetben, hogy - az elsőfokú ítéletben rögzítettek szerint - a 8 osztályt végzett, vagyontalan, szakmával nem rendelkező és munkanélküli terhelt, aki alkalmi fémhulladékgyűjtésből tett szert némi jövedelemre, nem volt képes a kölcsönt visszafizetni. A fizetési képessége és visszafizetési szándéka tekintetében jogtalan haszonszerzés célzatával megtévesztette a sértetteket. [48] Valamennyi felülvizsgálattal érintett tényállási pont - mind a tényállás I. és II. pontjában foglalt befejezett, mind a tényállás III. és IV. pontjában foglalt kísérleti szakban maradt cselekmények - esetében a megállapított cselekményekből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a terhelt a sértetteket a kölcsön megszerzése érdekében tévedésbe ejtette. Egyúttal elhallgatta, hogy az összegek visszafizetésére a kölcsönkérés időpontjában reális lehetősége nem volt. [49] A terhelt a tényállás I. pontjában foglalt cselekmény kapcsán valótlan üzleti kapcsolatra hivatkozva kért és kapott a sértettől több alkalommal mindösszesen 550.000 forintot, amit a megbeszélt határidőben nem adott vissza. A kár lényegében a büntetőeljárás megindulása után térült meg akként, hogy azt a terhelt hozzátartozója megfizette. [50] A terhelt a tényállás II., III. és IV. pontjában foglalt cselekmények végrehajtásakor a sértettek megközelítése, leszólítása és a pénzkérés során azonos módon járt el. Számára ismeretlen személyeket szólított le. Az ismeretlen sértetteknek ismerősként tüntette fel magát. Szívességet ajánlva elérte, hogy beszálljanak a gépkocsijába. A látszólag szívességből végrehajtott szállítás során kért pénzt, amelyet - az ítéletben megállapított tényállás szerint - nem állt szándékában visszafizetni. [51] A tényállás II. pontjában rögzített eset során kölcsönkért 8000 forint ugyancsak nem került visszaadásra. [52] A tényállás III. és IV. alatti cselekményeinél ugyanakkor 28.000 forint, illetve 70.000 forint kölcsön megszerzését kísérelte meg a terhelt. A tényállás III. pontjában írt cselekmény során 6000 forint átadása is megtörtént, ám azt - a sértett követelésére - a terhelt még a sértett távozása előtt visszaadta. A további kért pénzösszegek átadására pedig - a sértettek ellenállása folytán már nem is került sor. [53] A Kúria egyetértett az eljáró bíróságok jogi álláspontjával abban, hogy a terhelt e tényállásokban írt magatartásaival (is) elkövette a csalás bűncselekményének a kísérletét. Álláspontjuk megerősítéseként és alátámasztásaként a Kúria hivatkozik dr. Angyal Pál: A csalásról írt (16.) kézikönyvében kifejtettekre. A szerint a vagyoni kár be nem következése esetében (negatív ismérv), amennyiben a csalás véghezviteli cselekménye megkezdett (pozitív ismérv): a csalás kísérlete forog fenn. [54] Rámutatott arra is, hogy amennyiben a tévesztés csak azt eredményezte, hogy a tévedésben lévő vagyonjogi hatályú rendelkezést tett, de ez még nem vezetett a vagyoni kár tényleges bekövetkezéséhez: bevégzett csalás nem, hanem annak csak kísérlete (ún. teljes kísérlet) állapítható meg (Kézikönyv 99. oldal negyedik-ötödik bekezdés). [55] Érvelése szerint tehát kísérlet forog fenn akkor, amikor és mert a sértett nem hagyja magát megtéveszteni, vagy mert annak ellenére, hogy tévedésbe ejtették, a vagyonjogi hatályú káros rendelkezést nem teszi meg, vagy bár megteszi, de akár az ő, akár más intézkedésére a vagyoni kár nem áll elő (Kézikönyv 100. oldal második bekezdés). [56] Mindebből egyértelműen következik, hogy a terhelt bűnösségének megállapítása és a tényállás I.-IV. pontjában foglalt cselekményének jogi minősítése során az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait. A terhelt cselekményeit helyesen minősítették - 1 rb. folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(4)bekezdés b) pont - I. tényállási pont] - 1 rb. csalás vétségének [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b pont bc alpont - II. tényállási pont] - 1 rb. csalás vétsége kísérletének [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b pont bc) alpont - III. tényállási pont] és - 1 rb. csalás bűntette kísérletének [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b pont bc) alpont,

(3)bekezdés b) pont - IV. tényállási pont]. [57] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [58] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. A Be.
2. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. március
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő