A határozat elvi tartalma: A kereseti kérelemhez kötöttség sérelme. Az adóbírságot önállóan vitató kereseti előadást is a perindításra nyitva álló határidőn belül kell megtenni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.180/2018/
- A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes neve „f.a." A felperes képviselője: S. M. felszámolóbiztos által képviselt D. Kft. Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (alperes címe) Az alperes jogtanácsos képviselője: dr. Takács Dániel András kamarai A per tárgya: adó ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.31.999/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.31.999/2017/
- számú ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét teljes körűen elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint együttes elsőfokú felülvizsgálati perköltséget. az és Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 307.900 (háromszázhétezer-kilencszáz) forint kereseti és 153.900 (százötvenháromezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesnél az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adó adónemben
- április hónapra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzését folytatott le. Megállapították, hogy a valóságban a felperes nem munkaerkölcsönzést végzett megrendelője felé, hanem alvállalkozói teljesítést nyújtott; erről a felperesnek nem az alkalmazott fordított-, hanem az általános adózási szabályok szerint kellett volna kiállítani a számlát. A revízió adatai alapján a felperes terhére részben jogosulatlan visszaigénylésnek, részben adóhiánynak minősülő 5.132.000 forint adókülönbözetet állapítottak meg, 1.539.000 forint adóbírságot szabtak ki és késedelmi pótlékot számítottak fel. Az alperes a
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. A kereseti kérelem [2] A felperes törvényes határidőben benyújtott keresetében az alperesi határozat adókülönbözetet eredményező megállapításait vitatta. A keresetindítási határidőn túl az adóbírság mellőzését kérte, mert az adóhatóság túllépte a 60 napos ügyintézési határidőt. Hivatkozott az 5/2017.(III.10.) AB határozatra és a Kúria Kfv.I.35.760/2016/
- számú ítéletére. Az elsőfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot az adóbírság vonatkozásában az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, egyebekben a felperes keresetét elutasította. [4] Az adókülönbözet tekintetében megállapította, hogy a felperes által nyújtott szolgáltatás tényleges tartalma alapján a felperesnek az egyenes adózási szabályok szerint kellett volna eljárni. Az alperes megállapítása helytálló volt. [5] Az adóbírság tekintetében álláspontja az volt, hogy mivel az ügyintézési határidőt nem hosszabbították meg, így az elsőfokú adóhatóság az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. tv. 128.§
(1)bekezdés szerinti ügyintézésre nyitva álló 60 napos határidőt elmulasztotta. Nem kerülhetett volna sor adóbírság, mint szankció alkalmazására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítéletnek az adóbírságra vonatkozó rendelkezése ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve ebben a körben is a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint ebben a kérdésben az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 339. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértésével hozta meg döntését. Az 5/2017. (III.10.) AB határozat egy ágazati jogszabályban meghatározott anyagi jogi jogvesztő határidő tekintetében foglalt állást, míg az adóbírság esetében az Art. eljárásjogi természetű szabályai az irányadók. [7] A felperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet. A Kúria döntése és jogi indokai [8] Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos. [9] A Kúria a Pp. 272.§
(2)és 275.§
(2)bekezdéseinek megfelelően a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem, vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül. A jogerős ítéletnek az adókülönbözetet eredményező megállapítást érintő kereseti kérelmet elutasító rendelkezése ellen felülvizsgálati kérelem nem érkezett, így ezen kérdést a Kúria nem érintette. [10] A továbbiakban a Kúria először azt vizsgálta, a jogerős ítélet szempontjából van-e eljárásjogi akadálya az alperesi felülvizsgálati kérelemben előadottak érdemi elemzésének. Ennek során észlelte, hogy a felperes keresetében részletes indokok előadásával vitatta az alperesi határozat jogszerűségét, amelyek között azonban még érintőlegesen sem szerepelt a késedelmes határozathozatalra való hivatkozás, és ezzel összefüggésben adóbírság törlésének kérdése. Ezt a kereseti indokot a felperes jóval a keresetindításra nyitva álló határidő lejártát követően benyújtott előkészítő iratában adta elő. [11] A kereseti kérelemhez kötöttség elvének a közigazgatási perekben való alkalmazását a Kúria már több ítéletében vizsgálta, állásfoglalási azonosak: közigazgatási perben is érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség alapelve, a bíróság a megtámadott határozat tekintetében nem végez teljes körű felülvizsgálatot, eljárásának kereteit az adja meg, hogy a felperes mely adójogi tényállás körében, milyen indokok alapján kéri a bírósági felülvizsgálatot. (KGD 2010.87., KGD 2015.63.). [12] A Pp. 335/A. §
(1)bekezdése értelmében a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson (141. §
(1)bekezdés) változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevélben nem támadott önálló a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. [13] Az adóbírság kérdésének vitatásával a felperes az alperesi határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezését támadott önállóan, melyre azonban csak a perindítási határidőn belül lett volna lehetősége. Ezen elkésett kereseti kérelem elbírálásával az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 335/A. §
(1)bekezdését, ami így együtt járt a kereseti kérelmen való túlterjeszkedéssel, a Pp. 215.§-ának sérelmével is. [14] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az adóbírság kérdésében az elsőfokú bíróság törvényes határidőn belül előterjesztett-, illetve kiterjesztett kereseti kérelem nélkül döntött, sérült a Pp. 215.§-a. Erre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, támadott részében a Pp. 275.§
(4)bekezdése és 339.§
(1)bekezdése alapján a hatályon kívül helyezte. A vonatkozó kereset hiányára tekintettel a Kúria mellőzte a felülvizsgálati kérelem érdemi előadásainak értékelését. A döntés elvi tartalma [14] A Pp. 335/A.§
(1)bekezdésének megsértése az erre vonatkozó ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezését eredményezi. Záró rész [15] A teljes körűen pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati költségének a megfizetésére. [16] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42.§
(1)bekezdés a) pontja, 50.§
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperest. Az illeték alapját a kereseti illeték esetében az adókülönbözet-, a felülvizsgálati illetéknél az adóbírság összegében határozta meg. [18] A Kúria a felülvizsgálati tárgyaláson bírálta el. kérelmet alperes indítványára Budapest, 2019. február 7. dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró