A határozat elvi tartalma: Nem annak van jelentősége, hogy egy adott határidő jogvesztő-e, hanem annak, hogy a keresetindítási határidőn belül a keresetet a felperes benyújtotta-e. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.II.10.906/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke Dr. Stark Marianna előadó bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Sipka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sipka Péter ügyvéd, Az alperes: Az alperes képviselője: (ügyintéző: jogtanácsos) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Törvényszék 2.Mpkf.21.414/2016/
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.89/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Mpkf.21.414/2016/
- számú végzését a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.89/2016/
- számú végzésére kiterjedően hatályon kívül helyezi, és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárási költségét 10.000,-Ft (tízezer forint) és 2700,-Ft (kettőezer-hétszáz forint) ÁFA-ban állapítja meg. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
- szeptember
- napján létesített szerződéses katonai szolgálati jogviszonyt a Magyar Honvédség ...-ral, melyről
- november
- napján lemondott és ennek következményeként a Honvéd Vezérkar főnöke a felperes jogviszonyát
- január 15-ei hatállyal megszüntette. A felperes
- április 2-án terjesztett elő szolgálati panaszt, illetőleg kárigényt a Magyar Honvédség ...al szemben. Kárigényét arra alapította, hogy a szolgálati jogviszonya alatt több alkalommal sérülést szenvedett, nyaki gerincsérve alakult ki, egészségügyi problémái és [2] [3] [4] [5] egészségkárosodása szolgálati kötelezettségeinek teljesítése során a fizikai megterhelést követően jelentkeztek. Az alperes ... Hivatal... Osztály ... számú határozatával a kárigényt elutasította, a felperes fellebbezése folytán eljárt alperes ... számú határozatával az elsőfokú határozat indokolását megváltoztatta ugyan, azonban a fellebbezést elutasította. A határozatot a felperes jogi képviselője
- január
- napján vette kézhez. A felperes az alperes határozata ellen keresetet nyújtott be a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi bírósághoz, melyet
- február
- napján adott postára. A felperes a keresetlevelét a Magyar Honvédség ...-ral szemben terjesztette elő. A támadott határozat jogorvoslati kioktatást tartalmazott, amely szerint a határozat kézbesítésétől számított 30 napos anyagi jogi - jogvesztő - határidőn belül, az alperessel szemben kell a keresetet a bíróságnál előterjeszteni. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.M.89/2016/7/I. számú végzésével felhívta a felperest, hogy a per megszüntetésének terhe mellett alperesként a alperes neveot vonja perbe, tekintettel arra, hogy a pert ellene kell megindítani a 10/
- (VIII.12.) HM rendelet
- §.
(7)bekezdése alapján. A felperes
- május
- napján perbe vonta II. rendű alperesként a alperes neveot, a per első érdemi tárgyalásán az I. rendű alperessel szemben kérte a per megszüntetését. A közigazgatási és munkaügyi bíróság az I. rendű alperessel szemben a pert megszüntette, ezt követően a
- július
- napján megtartott tárgyaláson a 3.M.89/2016/
- számú végzésével a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- § a) pontja alapján a pert megszüntette, utalva a Pp.
- §
(1)bekezdés h) pontjára is. Megállapította, hogy a felperes a keresetindításra nyitva álló 30 napos határidőt elmulasztotta, mivel az
- február
- napján lejárt, a II. rendű alperessel szemben a felperes keresetét
- május
- napján elkésetten terjesztette elő, amikor a bíróság felhívására perbe vonta a „jó" alperest. A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint ezen anyagi jogi jogvesztő határidő elmulasztásával a felperes elvesztette alanyi jogát az igényérvényesítésre a II. rendű alperessel szemben is. A felperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék a 2.Mpkf.21.414/2016/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A törvényszék érvelése szerint a jogvesztő határidő megtartását nem eredményezi az, hogy a felperes a keresetét ezen határidőn belül előterjesztette, a jogvesztő határidő csak akkor minősül megtartottnak, ha a kereset a megfelelő alperessel szemben kerül előterjesztésre. A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását. Álláspontja szerint a jogerős végzés sérti a honvédek jogállásáról szóló
- évi CCV. törvény
- §-ában, a kártérítési [6] [7] felelősségről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 10/
- HM rendelet 34.§-ában, valamint a Pp. 64.§.
(2)bekezdésében foglaltakat. A felperes álláspontja szerint a Pp. hivatkozott rendelkezése lehetőséget biztosít arra, hogy a felperes más alperest vonjon perbe, ugyanakkor ezen alperes vonatkozásában az eredeti keresetindítási határidő az irányadó. Nem annak van jelentősége, hogy egy adott határidő jogvesztő-e, hanem annak, hogy a keresetindítási határidőn belül a keresetet a felperes benyújtotta-e. Amennyiben a keresetet a felperes benyújtotta, úgy a határidő - függetlenül annak jogvesztő vagy elévülési jellegétől - megtartottnak tekintendő a későbbiekben perbe vont alperesekkel szemben is. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint amennyiben a keresetlevelet az elsőfokú bíróság a Pp. 130.§ alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította volna, úgy a végzés jogerőre emelkedését követően a keresetlevél joghatásai fent maradtak volna az ismételt benyújtás során. A felperes érvelése szerint a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az e körben irányadó bírói gyakorlatot (BH1994.515, BH1995.323, Mfv.I.10.184/2013/7., Mfv.I.10.213/2013/6.) . Ezekben az esetekben a bíróságok egységesen állapították meg, hogy a perbe vonástól függetlenül az igényérvényesítés kezdő időpontja a keresetindítás napja. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását és a felperes költségekben való marasztalását kérte. A Kúria döntése és indokai [8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [9] A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 186. §
(1)bekezdése alapján a az állomány tagja 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel közvetlenül bírósághoz fordulhat. [10] A felperes
- január 26-án átvette a alperes neve határozatát és az I. rendű alperessel szemben
- február 26-án keresetet terjesztett elő. Mindebből következően a harminc napos keresetindítási határidőn belül élt az igényével. Az elsőfokú eljárás során a felperes
- május 3-án perbe vonta II. rendű alperesként a alperes neveot. [11] A kereset benyújtási határideje szempontjából nem az eljáró bíróságok által hivatkozott határidő jellegének volt perdöntő jelentősége, hanem a Pp. 64.§
(2)bekezdésében foglaltak voltak irányadóak. E szerint, ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a bíróság az elsőfokú eljárás során előterjesztett kérelmére a felperes által megjelölt személyt alperesként a kereset közlésével megidézi, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van. A perből elbocsátott alperes költségeiben - a 80. §
(2)bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - a felperest kell marasztalni. [12] Ebből következően - a megtartott harminc napos keresetindítási határidő mellett - a felperesnek lehetősége volt az elsőfokú eljárás során más alperest megjelölni tekintettel arra, hogy a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igénye érvényesíthető. [13] Nem értett egyet a Kúria a törvényszék azon álláspontjával, miszerint a jogvesztő határidő esetén nem alkalmazható a Pp.64. §
(2)bekezdése a „jó" alperes perbevonása körében. Nem annak van jelentősége, hogy egy adott határidő jogvesztő-e, hanem annak, hogy a keresetindítási határidőn belül a keresetet a felperes benyújtotta-e. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet nem utasította el, ehelyett arra hívta fel a felperest, hogy vonja perbe a alperes neveot. [14] Megjegyzi a Kúria, hogy amennyiben az eljárt bíróságok jogi álláspontja helytálló lett volna, akkor is jogszabálysértő lenne a meghozott végzés, mert a jogvesztéssel nem járó anyagi jogi (elévülési jellegű) határidő elmulasztásának következményeit az ügy érdemében hozott ítéletben kell levonni (4/2003.PJE határozat). [15] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően a Pp. 275. §.
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [16] A megismételt eljárásban a felperes kártérítési igényét érdemben kell vizsgálni. Záró rész [17] A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárási költségét a Pp. 275. §
(5)bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Budapest, 2017. június 7- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző