← Magyarország

Pfv.22283/2017/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Közéleti szereplőkről közéleti szereplésük során készült felvétel korábbi közéleti szereplésük illusztrációjaként újabb hozzájárulás kérése nélkül is felhasználható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.22.283/2017/

  1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kőfalvi Balázs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kőfalvi Balázs ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Pacsay & Sándor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sándor Tamás Zoltán ügyvéd) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.190/2017/7/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 68.P.24.933/2015/13-I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A le nem rótt 80.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak megtéríteni külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A korábban ügyvéd foglalkozású felperes 1994 és 2010 között ..., ... Önkormányzatának ...-s képviselője volt.
  2. június 13-án, az akkori Európai Parlamenti választás előtt egy héttel a ... ... kerületi szervezete ... a ... ... kampányzáró rendezvényt tartott. Ezen jelen voltak a párt politikusai, többek között ..., aki akkoriban önkormányzati képviselő és frakcióvezető volt, és az állampolgárokkal, ismerősökkel, családtagokkal szabadtéri programok, többek között bográcsozás mellett töltötték el a napot. Ezen a kampányeseményen jelen volt a felperes is, aki kiskorú gyermekeivel látogatott el oda. A rendezvényen több fényképfelvétel készült, így csoportkép is. Az egyik fénykép a felperesről és ... készült. A felvétel mindkettőjüket szabadidőruhában (pólóban) ábrázolja, ... a ... történő szavazásra buzdító feliratú pólóban, míg a felperes a kezében egy üveg sört tartva áll mellette. A ... ...
  3. december 11-i számában a ... fizetett politikai hirdetése jelent meg egy fotómontázs, amely hét kerületi ...-s politikus képmását tartalmazza, köztük a felperesét, a
  4. június kampányrendezvényen készült azon fotó felhasználásával, ahol ő egy sörösüveget tart a kezében. Ezen politikai hirdetéssel összefüggésben a felperes
  5. február 17-én bírósági eljárást kezdeményezett a képmásához fűződő személyiségi joga megsértése miatt a ... ... kerületi szervezetével, mint I. rendű és ..., mint II. rendű alperessel szemben. A Fővárosi Törvényszék
  6. szeptember 20-án kelt és a Fővárosi Ítélőtábla
  7. Pkf. 25.219/2014/
  8. számú végzése folytán
  9. április 10-én jogerős végzésével a ... ... kerületi szervezete tekintetében a perbeli jogképesség hiányára figyelemmel a pert megszüntette. A felperes ezt követően perbe állította a ... ... ... ... egyidejűleg ... alperest a perből elbocsátotta és kötelezte a bíróság a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg ... elbocsátott alperes részére 30.000 forint + áfa összegű keresetindítás folytán felmerült költséget. A perből elbocsátó végzés a Fővárosi Ítélőtábla döntését követően
  10. február 17-én jogerőre emelkedett. A ... ... ... ... alperessel szemben a bíróság a
  11. február 5-én megtartott tárgyaláson bírósági meghagyást bocsátott ki, amely
  12. április 3-án jogerőre emelkedett. A bírósági meghagyásban a bíróság megállapította, hogy a ... ...
  13. december 11-én megjelent számában közzétett politikai hirdetéssel a párt megsértette a felperesnek a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát, mert képmását hozzájárulása nélkül ábrázolja olyan kiragadott módon, amely nem áll összefüggésben az ő akkor közéleti szereplésével és valótlan következtetések levonására, valamint a felperes rossz színben történő feltüntetésére alkalmas. A bírósági meghagyásban kötelezték a ...-... ... ... alperest a jogsértés [5] [6] abbahagyására, megfelelő elégtételadására, 500.000 forint nem vagyoni kártérítésnek a felperes javára történő megfizetésére. Az alperes ... ... Kerület Önkormányzatának alpolgármestere.
  14. február 19-én ... ... facebook oldalán a felperes vitába keveredett az alperessel. A per tárgyává tett párbeszéd
  15. február
  16. napjától 14.27 perctől
  17. február 23-án 20.06 percig tartott. Ennek során a peres felek a másikhoz nemcsak mint magánszemélyhez, hanem, mint egykori, illetve akkori politikushoz is intéztek kijelentéseket, illetve a másik politikai pártjára vonatkozó kritikus megjegyzéseket tettek közzé.
  18. május
  19. és
  20. június
  21. között a ... blog oldalon a peres felek ismét kommunikáltak egymással. Ennek során
  22. május 14-én az alperes közzétett egy általa szerkesztett cikket „Felperes, alperes: nem tudta a jogász, hogy mit jelent" címmel, amelyhez a ... ...
  23. december 11-én megjelentetett politikai hirdetést (fotómontázst) szerkesztette be, „Emiatt a montázs miatt pereskedett és fizethet az ex ...-s politikus" alcímmel mellékelt illusztrációként. Az alperes által jegyzett írás arról szól, hogy a felperes, mint exügyvéd és korábbi ...-s képviselő vitába keveredett az alperessel ... ... ...-s képviselő nyilvános facebook oldalán. A vitában a felperes azt állította, hogy az alperes pert vesztett ellene. Az erre adott nyilvános válasziratában az alperes ismertette, hogy a felperest korábban kizárták az ügyvédi kamarából azért, mert megkárosította egy rokkantnyugdíjas és cukorbeteg ügyfelét. Közölte, hogy hasonló ügyeiről a kerület ...-s politikusai is tudtak, majd a bíróság előtt 2010-ben megindított perrel összefüggésben az alperes cáfolta azt a facebook oldalon tett felperesi kijelentést, miszerint a felperes nyert pert az alperessel szemben és fizetnie kell neki. Az alperes kijelentette, hogy éppen a felperes az, akinek fizetnie kell az alperes felé. Közölte: a felperes, aki állítása szerint jogászként végzett és ügyvédként dolgozott azt sem tudja, hogy ki a felperes. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő jogát, valamint kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest bocsánatkérésre a ... blogon. Kérte továbbá, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos valótlan kijelentése miatt 800.000 forint és a jogsértő kép ismételt publikálása, valamint a
  24. május 14-ig cikkben foglaltak miatti további 800.000 forintnyi sérelemdíj és ennek törvényes mértékű kamata megfizetésére kötelezze a bíróság az alperest. A felperes a
  25. február 19-i facebook-os párbeszéd kapcsán sérelmezte azon alperesi bejegyzést, miszerint „Utánajártunk. Több büntetőügy van folyamatban. Csak te évek óta nem fizetted ki a perek miatti adósságod" és azzal, hogy a vita során az alperes nem igazolta, hogy milyen büntetőügyekre gondolt, valótlanul állította róla, hogy több büntetőügy van ellene folyamatban. [9] A
  26. május 14-i blogbejegyzés kapcsán a felperes kifogásolta, hogy az alperes a felperesről a bíróság által korábban jogerősen jogsértőnek kimondott képmást tett közzé. A közlése és a cikk tartalma együttesen a jóhírnév sérelmét valósítja meg, de a kép közlése a képmáshoz való jogot is megsértette. Az alperes valótlan állításként jelölte meg a következőket: „... azt állította, hogy az alpolgármester pert vesztett ellene", „Az alpolgármester ellen indított per már évekkel ezelőtt véget ért, mivel ... nem jelent meg a bíróság előtt és nem tett eleget a per feltételeinek"; „legutóbb azt állította ... ... ...-s képviselő facebook oldalán, hogy pert nyert ellenem és ezért fizetnem kell neki". A felperes szerint ezekkel a mondatokkal őt szakmájához nem értő személynek állította be az alperes, amely még a felperes jogi szakmában való további elhelyezkedését is gátolta Magyarországon. A felperes szerint bár a párbeszéd további részében tisztázódik, hogy a ... ... ... ... lett elmarasztalva, de az alperes felelősséggel tartozik a cikkben foglalt állítások tartalmáért. [10] A fotómontázs megismételt megjelentetésével a felperes szerint kettős jogsértést követett el az alperes. Jogsértést súlyosabbá teszi az, hogy az alperes tudomással bírt arról, hogy a kép megjelentetése jogsértő, hiszen a bíróság korábbi jogerős meghagyásában kimondta a kép megjelentetésének jogsértő mivoltát. A felperes előadta, hogy magánemberként civil ruhában jelent meg egy kampányrendezvényen, amelyen a montázshoz felhasznált fényképet készítették. A kép ismételt közlésekor már nem volt önkormányzati képviselő, nem minősült közszereplőnek. [11] Az alperes jogalap hiányára hivatkozásával a kereset teljes elutasítását kérte.
  27. február 19-i facebook párbeszéddel kapcsolatban előadta, hogy az általa szerkesztett „... ..." című könyvben történik kölcsönös utalás, amellyel kapcsolatban a jelenben is folynak büntetőeljárások. A vita ezzel a művel kapcsolatban bontakozott ki. A
  28. május 14-i blogbejegyzésekkel kapcsolatban előadta, hogy nem tett valótlan állításokat, ez a beszélgetés folyamából egyértelműen kitűnik, hogy a polgári per eredményéről akkor még nem volt tudomása, csak a magánvádas büntetőeljárásról. A korábbi polgári perrel kapcsolatban előadta, hogy perből való elbocsátása okán ő nem tartozik a felperesnek, hanem éppen a felperes tartozott volna részére perköltséget fizetni. Előadta, hogy maga nem jogvégzett ember, ezért az esetleges pontatlanságok nem róhatók a terhére. A fotómontázs kapcsán közölte, hogy közszereplőnek minősült az elkészítésekor az alperes, ezért a megjelentetéséhez hozzájárulásra nem volt szükség, nem lépi túl a vélemény-nyilvánítás megengedett határait. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben adott helyt és megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a ... blog oldalán
  29. május 14-én a felperes hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta a felperes képmását egy 6 évvel korábban készült fotómontázst közzétételével, megsértette a felperes képmásvédelméhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a ... blog oldalon kérjen bocsánatot a felperestől az elkövetett jogsértésért. Kötelezte továbbá, hogy fizessen meg a felperesnek 20.000 forint sérelemdíjat és ennek
  30. május
  31. napjától kifizetésig járó törvényes mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 60.000 forint, illetve kötelezte az alperest, hogy 36.000 forint illetéket fizessenek meg az államnak külön felhívásra. Megállapította, hogy ezt meghaladó költségeiket a peres felek maguk viselik. [13] A facebook, illetve a blog oldalon folytatott párbeszéd tekintetében megállapította, hogy, azoknak olyan sajátosságaik vannak, hogy a vita során, rövid, lényegre törő, többször csak utalásokat tartalmazó közlések történnek. Megállapította, hogy a vita során nem csupán magánszemélyként, hanem közszereplőként is tesznek kijelentéseket az ott szereplő személyek. Tényként állapította meg, hogy nemcsak a peres felek, mint magánszemélyek között voltak korábban büntetőügyek, illetve polgári eljárások, hanem ... a felperes önkormányzati képviselősége alatt vezetőpozícióban volt politikai párt és a jelenleg uralkodó politikai párt korabeli politikusait érintő büntetőeljárások is folyamatban voltak. Tényként volt megállapítható, hogy a korábban ügyvédként tevékenykedő felperest fegyelmi felelősségre vonták és az ügyvédi kamarából kizárták. A vita során használt kifejezések, kitételek esetén keverednek a magánszemélyre vonatkozó kitételek, illetve az általuk megtestesített politikai pártokra vonatkozó kitételek, illetve a felperesre, mint ügyvédre vonatkozó utalások. [14] A facebook vita kapcsán megállapította, hogy a vitatott alperesi kijelentést megelőzően a felperes az alperest először többesszámban szólítja meg, később egyes szám első személyben szólítja meg. Ehhez igazodtak az alperes válaszai hol egyes számban, hol többes számban. Megállapította, hogy a folyamatban lévő büntetőügyekre vonatkozó utalást az alperes igazolni tudta. Az elsőfokú bíróság szerint a facebook-on megjelent a per tárgyává tett kijelentés nem a felperesre vonatkozik, az adott kijelentés megfogalmazása nem sértő, így jogvédelemre nem ad alapot. A felek közötti további párbeszéd pedig a közéletet is érintő párbeszédnek, vitának minősül, amelynek során mindkét fél megfogalmazta azonos nyilvánosság előtt saját álláspontját minden egyes felvetésre, így a párbeszédet figyelemmel kísérők tisztában lehettek azzal, hogy a felek által megjelentett közlemények egyben reagálások is. A
  32. május 14-i blogbejegyzés kereset tárgyává tett kijelentései vonatkozásában visszautalt a facebook vita során tett megállapításaira és a vitát a maga teljes összefüggéseiben vizsgálta. figyelemmel arra,., hogy a blogon folytatott vita folytatása a facebookon folytatott vitának, ahol nem csupán magánszemélyként, hanem egy-egy politikai irányzat képviselőjeként is fogalmaztak meg kitételeket. Többször adódott félreértés a felek között, amikor maguk sem tudták, hogy pontosan milyen minőségükben kerültek megszólításra. Ugyanaz a felület tartalmazza mindegyik fél reagálását, viszontválaszát, illetve cáfolatát is, ezért a vitát az internet előtt figyelemmel kísérők mindként oldal álláspontját azonnal megismerhették. [15] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a peres felek között nemcsak polgári peres eljárások, hanem büntetőeljárások is folyamatban voltak, sőt az ugyanazon tanács előtt folyamatban volt perben az alperes, mint magánszemély mellett kezdettől fogva perben állt a ... ... ... ... is. Az ehhez képest a „jogerősen pert vesztetettek" kitétel nem csak az alperesre, mint magánszemélyre, hanem az általa képviselt politikai pártra is vonatkozik - így nem tekinthető valótlan kijelentésnek az alperes részéről, hogy a felperes azt állította, hogy az alpolgármester pert vesztett ellene, hogy az alperes nyert a felperes ellen és, hogy részére a felperesnek fizetnie kell. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes egyidejűleg szólította meg az alperest, mint magánszemélyt és az általa képviselt alperesi pártot, amikor a „Te mikor fizetsz nekem, miután elbuktátok a pert" kijelentéssel. Rögzítette azt is, hogy az előzményi polgári per perjogi szempontból nem volt egy szokványos eljárás, mert az I. alperessel szemben perbeli jogképesség hiánya miatt a bíróság a pert megszüntette, a II. rendű alperesi magánszemélyt (jelen per alperesét) a perből elbocsátotta, illetve a helyébe lépő párt mint alperessel szemben bírósági meghagyás jogerőre emelkedésével zárult az eljárás. Az elsőfokú bíróság szerint a teljes párbeszéd áttekintésével, a teljes szövegkörnyezet ismeretében nem tekinthető valóságot hamis színben feltüntető kijelentéseknek a per tárgyává tett kitételek. Azok stílusa, szóhasználata megfelel a vitázó másik fél (felperes) stílusának, hangvételének, így személyiségi jogvédelem szükségessége nem állt fenn. [16] Az elsőfokú bíróság ettől eltérően értékelte a képmás ismételt megjelentetését. Rögzítette: a 2009-ben közzétett montázs ismételt közlése során a felperest ábrázoló fotó 2004-ben készült, amikor a felperes önkormányzati képviselő politikus volt, a felperes kétséget kizáróan hozzájárult a felvétel elkészítéséhez, beállított szituációban készült a felvétel. Az elsőfokú bíróság szerint nyilvános közszereplés volt a
  33. december 11-ei nyilvánosságra hozatal is, mivel társadalmilag indokolható célt szolgált, politikai hirdetés volt választási időszakban. Kiemelte, hogy a korábbi perben a bírósági meghagyás a fotóval kapcsolatban az alperes perbeli magatartásának mulasztásának (alperes : ... ... ... ...) következménye volt, a kereseti állításokat ott a bíróság érdemben nem vizsgálta. Az I. fokú bíróság vizsgálta, hogy a fotómontázs felhasználásához szükség volt-e a felperes hozzájárulására. Az elsőfokú bíróság szerint a
  34. május 14-i felhasználás már nem értelmezhető nyilvános közszereplésként, akkor a felperes már évek óta nem volt önkormányzati képviselő, több éve Magyarországot családjával együtt elhagyta, közéleti szereplést nem vállalt. Az elsőfokú bíróság szerint a felperest is ábrázoló montázs közzététel ebben az időpontban

(2015)a felperes hozzájárulása nélkül visszaélésszerű volt és ez sértette a felperes személyiségi jogát, képmás védelméhez fűződő jogait. [17] A sérelemdíj összegének meghatározásánál figyelembe vette azt, hogy a képet az alperes a bírósági eljárásokkal kapcsolatos vita során illusztrációként használta fel. Álláspontja szerint a sérelemdíj elsődleges rendeltetése a kompenzáció, a felperest ért sérelemért, a perbeli esetben magánjogi büntetés alkalmazására nem látott alapot. Az elsőfokú bíróság szerint a megállapított jogsértésnek nem volt jelentős tárgyi súlya, érdemi hátrány a felperest ezzel kapcsolatban nem érte, ezért minimális összegben határozta meg a sérelemdíj nagyságát. (20.000 forint) [18] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra térítsen meg 224.000 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. A jogerős ítélet a jóhírnév megsértése körében tett elsőfokú bírósági megállapításokat teljes mértékben osztotta, ezért ennek indokaira csupán visszautalt. A képmás felhasználásával összefüggő tárgyában az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást, akkor amikor azt állapította meg, hogy a fotómontázshoz felhasznált fénykép mikor és milyen körülmények között készült, vagyis az elkészültekor közszereplés történt, a fotó elkészítéséhez a felperes hozzájárult, tudatában volt annak, hogy róla fénykép készül. Ugyancsak egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a fotómontázs
  1. december 11-én való nyilvánosságra hozatala szintén jogszerű volt, hiszen az politikai hirdetés részét képezte választási időszakban, nyilvánosságra hozatala a felperes közszereplői minőségét érintően történt. Abban is egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy nincs jelentősége annak, hogy a Fővárosi Törvényszék 68.P.21.396/
  2. számú ügyében a Fővárosi Törvényszék a fotómontázs
  3. december 11-i nyilvánosságra hozatalát illetően a ... ... ... ... alperes vonatkozásában bírósági meghagyásban jogsértést állapított meg. Megerősítette: a bírósági meghagyás kibocsátása csakis annak az eljárásjogi következménye, hogy az adott eljárásban alperesként szereplő fél az adott ügyben az első tárgyalást elmulasztotta és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, ráadásul a jogerővel együtt a meghagyás csak az adott perben érintett felek tekintetében bír kötőerővel. [19] A jogerős ítélet szerint ugyanakkor a fotómontázs
  4. május 14-i felhasználása sem valósított meg jogsértést. Önmagában az, hogy a megjelenés időpontjában, illetve akkor, amikor a felperes az alperesről a facebookon, illetve a ... blogon a párbeszédet folytatta a felperes már évek óta nem élt Magyarországon, nem jelenti azt, hogy nem lehetne politikai közszerepléséhez kapcsolódó megjelenésként értékelni a fotómontázs közzétételét. A bejegyzésben tett közlések a jogerős ítélet szerint ugyanis éppen azt az időszakot érinti, amikor a felperes politikai tevékenysége aktív volt, így a kritikát, véleményt fokozottan tűrni köteles, hiszen a kijelentések a közszereplőként tanúsított közéleti tevékenységére irányulnak. Az alperes a blogbejegyzésben a felperest éppen, hogy korábbi ...-s képviselőként, illetve ex-ügyvédként kritizálja. A
  5. május 14-i ... blog oldalon történt közlés az alperes részéről annak demonstrálására történt, hogy a felek között milyen okból volt korábban per folyamatban. Ehhez az alperes egy, a felperes közszereplését bemutató felvételt használt fel üzenetének közvetítésére, ez pedig politikai vélemény-nyilvánításként értékelhető, a politikai vélemény képi formája, melynek korlátját csak az emberi minőség kétségbevonását jelentő ábrázolási mód képezheti. A még elfogadható kritikai határai egy politikus esetében pedig jóval tágabbak akkor, ha egy közérdeklődésre számot tartó kérdés nyílt vitájának lehetővé tétele áll szemben a személyiség védelmével. Jelen esetben az adott közlés a közügyek szabad vitatását érintette, így automatikusan a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezte. Mindezek alapján a jogerős ítélet úgy ítélte meg , hogy a felperes keresete a képmás felhasználása tekintetében sem alapos, ezért a keresetet teljes egészében elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet kizárólag képmás védelméhez fűződő jog megsértése kapcsán hozott elutasító döntés kapcsán. Felülvizsgálati kérelme is csak az ehhez kapcsolódó 800.000 forintos sérelemdíj iránti igényre terjedt ki. A felperes a kérelemben előadta, hogy külön kell megítélni a fotó elkészítésének körülményeit, a
  6. december 11-i felhasználást, valamint a
  7. május 14-ig felhasználást. Kifejtett álláspontja szerint a perbeli a 2015-ös felhasználás esetén a felperes már nem minősült közszereplőnek, önmagában az ügyvédi minőség vagy akár a párttagság nem jelent közéleti szereplést, egyébként pedig még a politikus esetében sem minden megnyilvánulás minősül közszereplőnek. A felperes szerint egyébként már eredetileg sem volt 2004-ben sem közszereplés az ő megjelenése az adott rendezvényen, ott hangsúlyozottan magánemberként volt jelen, az ottani megjelenést tehát a magánélet részének kell tekinteni. A nyilvános közéleti szereplés hiányában pedig az ismételt közzétételhez szükség lett volna a felperes hozzájárulására, ezt azonban az alperes nem kérte és nem is kapta meg. A felperes szerint az alperes jogsértésének súlyát csak növeli az, hogy az alperes akkor már mindenképpen tisztában volt azzal a körülménnyel, hogy politikai pártját a képmás közzététele kapcsán korábban már jogerősen elmarasztalták. Összességében tehát erre figyelemmel kérte a jogerős ítélet részbeni hatályon kívüli helyezését és azt, hogy a képmás közzététele kapcsán a Kúria állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és kötelezze az alperest 800.000 forint sérelemdíj megfizetésére. [21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, továbbá perköltségre tartott igényt. Álláspontja szerint egyértelműen a felperes közéleti szerepléséről készült a fénykép 2004-ben, az adott eseményen a felperes politikusokkal pózolt, a felperes pontosan ismerte a helyi politikai viszonyokat, hiszen az adott időpontban már 10 éve önkormányzati politikus volt, pontosan tudta, hogy hol van és mit csinál, a felvétel elkészítéséhez hozzájárult. Az alperes álláspontja szerint a felperes a 2015-ös közzétételt, mintegy „kiprovokálta", hiszen ő volt az, aki a nyilvánosság előtt valótlanul állította, hogy az alperes, mint magánszemély vele szemben pert vesztett, vagyis éppen a felperes volt az, aki jogilag tévedett. Hangsúlyozta az alperes, hogy a felperes és az alperes viszonylatában a jogerős bírósági meghagyás nem minősül ítélt dolognak. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  8. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 275. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős döntést a
(2)bekezdés értelmében a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban általánosan érvényesül a felülmérlegelés tilalma. Ez azt jelenti, hogy nincs helye a bizonyítékok ismételt értékelésének és egybevetésének. Ez alól kivételt csak az jelent, ha a korábbi mérlegelés kirívóan okszerűtlen, vagy nyilvánvalóan ellentétes volt a vélemény-nyilvánítás elemi szabályaival. A Kúria ilyen körülményt a jelen esetben nem észlelt. [23] A Ptk. 2:42. §
(2)bekezdése értelmében az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E személyiségi jogok a törvény védelme alatt állnak. A
(3)bekezdés szerint nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. A 2:
  1. § g) pontja szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A 2:
  2. §
(1)bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A
(2)bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához, tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. [24] A jelen esetben nem volt vitatott, hogy a montázs részét képező felperesi fénykép 2004-ben a felperes hozzájárulásával készült, vagyis a felperes a felvétel elkészítéséhez hozzájárult. Az sem volt vitatott, hogy a fénykép 2015-ös felhasználásához a felperes külön hozzájárulást nem adott. Jogilag eldöntendő kérdés valóban az volt, hogy a 2004-es felvétel az alperes közéleti szerepléséhez volt-e kapcsolható és így 2015-ben szükség volt-e az ő külön hozzájárulására vagy sem. [25] A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet okszerű mérlegeléssel helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felvétel 2015-ös ismételt felhasználásához nem volt szükség a felperes ismételt hozzájárulására. Nem vitatható módon a felperes 2004-ben helyi politikus volt, aki egy politikai rendezvényen jelent meg, hiszen nem vitatottan az EP választás kampányzáróján készült a felvétel. Az akkor helyi politikus felperesnek politikai kampányzárón történő megjelenése alappal volt közéleti szereplésnek tekinthető, még akkor is, hogyha az adott rendezvényen oldottabb hangulatban bográcsoztak, vagy koccintottak a jelenlévők. A jelen esetben az alperes azt kívánta illusztrálni a fénykép felidézésével, hogy a vita tárgyát képező peres eljárásnak mi volt a tárgya, a közlésnek az adott vita keretei között nem volt visszaélésszerű tartalma sem. Az adott vita keretei között a fénykép felidézése egyáltalán nem volt indokolatlan. Helyesen utalt arra is a jogerős ítélet, hogy a fénykép kapcsán korábban magát az alperest a bíróság nem marasztalta el, illetve a 2009-es felhasználás egyébként sem minősül jogsértőnek, a korábbi jogerős bírósági meghagyás csupán a ... ... ... ... az adott perben tanúsított mulasztásának következménye volt. [26] A Kúria szerint nem helytálló a felperes azon érvelése, hogy közéleti szereplés csak országos szintű eseményhez lenne kapcsolható, egyértelmű a bírói gyakorlat abban, hogy a helyi önkormányzati képviselők is az adott helyi körben közszereplőnek minősültek. Az a körülmény, hogy a felperes a jelenben már nem közéleti szereplő, korábban készült felvétel felhasználását még nem zárja ki. Helyesen mutatott rá az alperes arra, hogy ezzel ellentétes álláspont elfogadása szinte ellehetetlenítené adott esetben a korábbi közéleti, politikai események felidézésének lehetőségét. A Kúria szerint helytállóan mutatott rá a jogerős ítélet arra, hogy az adott vitában a vélemény-nyilvánítás részét képezte, annak képi formáját jelentette a fénykép felidézése, mely nem megalázó módon mutatta be a felperest és valósan állította azt, hogy az adott fénykép képezte a polgári peres eljárás tárgyát. [27] Mindezekre figyelemmel a Kúria az érdemben helytálló, a keresetet teljes egészében elutasító jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [28] 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §
(2)bekezdése, 2:
  1. § g) pontja, 2:
  2. §
(1)és
(2)bekezdése, Pp. 78. §
(1)bekezdése, 206. §
(1)bekezdése, 275. §
(3)bekezdése Záró rész [29] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét tárgyláson kívül bírálta el. A felperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett, ezért köteles az alperes a felülvizsgálati eljárási költségének a megtérítésére. Ugyancsak a pervesztes felperes köteles a le nem rótt felülvizsgálati illeték megtérítésére. Miután a Kúria álláspontja szerint a kereset jogalapja hiányzik, a sérelemdíj iránti igény vizsgálatára nem volt szükség. Budapest, 2019. január 9. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hitelül: S.K. ügyintéző bírósági

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.