Pfv.20667/2018/4 – Kúria

(1)bekezdése a szerződés érvénytelenségéről (részbeni érvénytelenségéről) rendelkezik, és azzal kapcsolatban teszi lehetővé a megállapítási kereset előterjesztését, ezért a szerződés létre nem jöttének vagy megszűnésének megállapítása csak a régi Pp. 123. §-ában foglalt eljárásjogi feltételek fennállása esetén kérhető. 2014. XL. Tv. 37. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.667/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Czirmes György ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Balogh István ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.I.20.283/2017/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék 11.P.20.662/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 23.500 (huszonháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek
4. december 16-án kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az alperes 130.529 CHF összegű kölcsönt nyújtott a felperes részére. Rögzítették, hogy az alperes a kölcsönt a folyósítás napján érvényes, az általa alkalmazott és a hirdetményében hivatkozott számlakonverziós devizavételi árfolyamon kiszámított CHF összegben tartja nyilván. Kikötötték, hogy a pénzbeni kötelezettség CHF-ben teljesítendő, más pénznemben való teljesítés esetén az alperes az általa az esedékesség napján alkalmazott, a hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza eladási árfolyamon kiszámított CHF összeget fordít az esedékessé vált kötelezettség teljesítésére. A szerződés tartalmazta, hogy a kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázat keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem CHF forrás. [2] A felperes a szerződéskötéskor aláírásával igazolta a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól szóló tájékoztató elolvasását és tudomásulvételét. A szerint a forint és az adós által a szerződés szerint választott idegen deviza átváltási aránya - árfolyam - a napi piaci mozgás hatására változtat, esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés az adósnak előre nem látható és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat. A tájékoztató értelmében ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, úgy növekedik a finanszírozás „ellenértéke", a tőkeösszeg és kamatainak megfizetéséhez ebben az esetben magasabb forint szükséges, tehát a felvett devizahitel visszafizetéséhez több forintot kell az adósnak a megfelelő devizanemre átváltania, felhasználnia. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében eredetileg a felek közötti fenti kölcsönszerződés egyes kikötései tisztességtelenségének, és ez okból semmisségének, valamint a szerződés megszűnésének megállapítását kérte. Az érvénytelenségi kereset jogalapjaként a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) Melléklete
5. c), i) és j) pontjait, a Polgári Törvénykönyvről szóló
6. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4-
7. §-ait jelölte meg, míg a szerződés megszűnésének megállapítását a Ptk.
8. §

(1)bekezdése alapján, a teljesítés egyik félnek sem felróható okból való lehetetlenné válására hivatkozással kérte. [4] Az elsőfokú bíróság a 11.P.20.972/2015/

1. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy bár a felek kölcsönszerződése a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
2. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH
3. tv.) és az abban rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
4. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH
5. tv.) hatálya alá tartozik, a felperes DH
6. tv.
7. §

(1)bekezdése szerinti, az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazására kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kereseti kérelmet felhívás ellenére sem terjesztett elő. [5] A másodfokú bíróság a Pkf.I.25.567/2016/

1. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a per megszüntetését mellőzte. Rámutatott arra, hogy a felperes mulasztását akként kellett volna értékelni, hogy a felperes a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmét nem tartja fenn, az egyéb - a szerződés megszűnésének megállapítása iránti - kereseti kérelme tárgyában azonban az eljárást le kell folytatni. [6] A felperes a megismételt eljárásban a Ptk. 4-
2. §-ain alapuló, a szerződés érvénytelenségének megállapítása, és a szerződés megszűnésének megállapítása iránti keresetét fenntartotta. Emellett a szerződés létre nem jöttének megállapítására irányuló keresetet is előterjesztett. A továbbra is fenntartott érvénytelenségi keresetét arra alapította, hogy az alperes az árfolyamváltozás irányát a szerződéskötéskor ismerte, azt mégis eltitkolta, ezért az utólagos árfolyamemelkedés olyan, az érdekkörében felmerülő ok, amelynek következményeit viselnie kell. E körben előadta azt is, hogy az alperes olyan kockázatbiztosítási szerződést kötött, amely alapján a biztosító az adós nem teljesítése esetén kártalanítja, és mivel a biztosító a regressz jogával nem élt, a szerződésben foglalt követelés a kártalanítási összeg erejéig megszűnt. A szerződés lehetetlenülés miatti megszűnésére a jelentős mértékű árfolyamváltozásnak a teljesítőképességére gyakorolt hatására tekintettel hivatkozott. Állította továbbá, hogy a kölcsönszerződés a Ptk.
3. §

(6)bekezdése alapján jogilag létre nem jött szerződésnek tekintendő, mert a felek a Ptk.

1. §-ában megjelölt lényeges feltételek tekintetében nem nyilatkoztak egybehangzóan, és az alperes az árfolyamváltozás irányáról tájékoztatást nem adott. [7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kiemelte, hogy a perbeli kölcsönszerződés a DH
2. tv. és a DH
3. tv. hatálya alá tartozik, emiatt nem volt mellőzhető a DH
4. tv.
5. §

(1)bekezdésében előírt határozott kereseti kérelem előterjesztése, a felperes azonban jogkövetkezményt nem jelölt meg, és az érvénytelenség megállapítását a Ptk. 239/A. §

(1)bekezdése alapján nem kérhette. Ennek ellenére a Ptk. 4-

1. §-aira alapított érvénytelenségi kereset érdemét illetően kifejtette, hogy a peradatok szerint az alperes a felperest az árfolyamkockázatról tájékoztatta, és a felperes a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírta, annak tartalma pedig megfelel a jogszabály, a 6/
2. PJE határozat és a bírói gyakorlat által támasztott követelményeknek. Az elsőfokú bíróság a szerződés megszűnésének megállapítása iránti kereset elutasítását - egyebek mellett - azzal indokolta, hogy a CHF árfolyamának felszabadítása nem tekinthető olyan eseménynek, amely a szerződés teljesítését ellehetetlenítette volna. E körben utalt arra a 6/
3. PJE határozat indokolásának 2/d. pontjában foglalt arra a megállapításra, miszerint a pénztartozás a lehetőleg legfajlagosabb szolgáltatás, és annak teljesítése lehetetlenülni sem tud mindaddig, amíg a teljesítés helyén törvényes fizetőeszköz létezik. A szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti keresetet az elsőfokú bíróság azért találta megalapozatlannak, mert a szerződés a felperes hivatkozásával szemben nem volt színlelt, a felek a szerződést érintő lényeges kérdésekben megállapodtak, ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló
4. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
5. §-a által meghatározott konjunktív feltételek egyike sem állt fenn, s így a kért megállapításnak eljárásjogi akadálya is volt. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megismételte azt a fentebb írt végzésében foglalt hivatkozását, hogy mivel a felperes a DH
6. tv.
7. §-ának megfelelő tartalmú keresetet bírói felhívás ellenére sem terjesztett elő, ezért az érvénytelenség megállapítására irányuló kereseti kérelmét úgy kell tekinteni, mintha azt nem tartotta volna fenn. Ehhez képest a Ptk. 239/A. §-a szerinti megállapítási kereset előterjesztésének - az említett speciális szabályozásra tekintettel - nem volt helye. A szerződés létre nem jöttének és megszűnésének megállapítása iránti igény érvényesítésére pedig a Pp.
8. §-ában megkövetelt eljárásjogi feltételek együttes fennállta esetén lett volna lehetőség. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak az ügy érdemében kifejtett jogi álláspontját is osztotta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon helyezésére és a keresetének helyt adó határozat meghozatalára irányult. Megsértett jogszabályhelyként az Alaptörvény R. cikkének

(3)bekezdését, XXVIII. cikkének

(1)és

(7)bekezdéseit és

1. cikkét, a Pp.
2. §-át, 177-
3. §-ait,
4. §-át és
5. §-ának

(1)bekezdését, a DH

1. tv.
2. §

(2)bekezdését, valamint a Ptk. 45. §-ait, 200. §

(2)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(6)bekezdését, 227. §-át, 239/A. §

(1)bekezdését, 312. §

(1)bekezdését és

1. §-át jelölte meg. Megismételte a keresetében és a fellebbezésében foglalt jogállításait. Sérelmezte, hogy a bíróságok a keresetét érdemben nem bírálták el, nem határoztak valamennyi kereseti kérelemről, az indokolási kötelezettségüket nem teljesítették, és a fentiekben is feltüntetett anyagi jogi jogszabályhelyeket nem, illetve tévesen alkalmazták. Eljárási szabálysértésként hivatkozott továbbá arra, hogy a tényállás feltárása elmaradt, és a bíróságok a devizaárfolyamokkal kapcsolatos kérdésekben szakértő igénybevétele nélkül foglaltak állást. Kérte egyúttal a tárgyalásnak a C-51/
2. számú előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig való felfüggesztését. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. [11] A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy ha a perben bizonyított tények alapján olyan jogkérdés [12] merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben - azonos tényekre alapítottan - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték, a bíróság a Pp.
3. §

(2)bekezdés megfelelő alkalmazásával, ennek az ügy érdemi elbírálására kiható előzetes eljárásnak a befejezéséig felfüggesztheti a per tárgyalását [a tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről szóló 3/

1. (XI.14.) PK-KK vélemény
2. pontja]. Mivel a jogvita eldöntése szempontjából nem volt jelentősége a felülvizsgálati kérelemben [13] megjelölt, és időközben befejeződött előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált jogkérdéseknek, ezért a Kúria a tárgyalás felfüggesztését mellőzte. [14] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria a Pp.
3. §

(2)bekezdése szerint, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt [15] állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében [16] megfogalmazott tisztességes eljárás elve sérült azzal, hogy a bíróságok az indokolási kötelezettségüket nem teljesítették. Ez az adekvát eljárásjogi jogszabályhely megjelölését nélkülöző hivatkozás azonban téves, ugyanis mind az első-, mind a másodfokú ítélet tartalmazta a kereset elutasításának alapjául szolgáló indokokat, és - a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben az alkalmazott jogszabályok feltüntetését is. Ehhez képest az Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdésének megsértését a felperes a jogszabálysértés tartalmi körülírása, vagyis annak kifejtése nélkül állította, hogy a jogorvoslathoz való joga mennyiben sérült. Ez a felülvizsgálati támadása ezért - a Pp. 272. §

(2)bekezdésére és az 1/

1. (II.15.) PK vélemény
2. pontjára tekintettel érdemben nem volt vizsgálható. Az Alaptörvény
3. cikkében foglalt jogértelmezési szabály érvényesülését pedig a felülvizsgálati kérelemben megjelölt tételes jogszabályhelyek alkalmazása kapcsán kellett vizsgálni. [17] A bíróságok az eljárásuk felülvizsgálati kérelemben feltüntetett szabályainak megsértése nélkül döntöttek a felek jogvitájában. Bizonyítékmérlegelési hibát nem vétettek, a kereset megalapozottságának vizsgálatakor alapvetően jogkérdésben kellett állást foglalniuk. Emiatt a felperes alaptalanul hivatkozott a tényállás feltáratlanságára. Olyan szakkérdés sem merült fel, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt szakterületű szakértő kirendelését indokolta volna. Mivel pedig a bíróságok valamennyi kereseti kérelemről határoztak, az ítélet teljességének elve sem sérült. A felperes - az érvényesített anyagi jogi igények egymást kizáró volta miatt - látszólagos [18] (eshetőleges) tárgyi keresethalmazatot alkotó, a felek közötti kölcsönszerződés létre nem jöttének, érvénytelenségének és megszűnésének megállapítása iránti kereseteket terjesztett elő. Azok közül az - előbb a fogyasztói irányelv Melléklete
4. c), i) és j) pontjai mellett a Ptk. 4-
5. §-aira, majd a későbbiekben kizárólag az utóbbi törvényhelyekre alapított - érvénytelenségi kereset elbírálásakor abból kellett kiindulni, hogy az adott kölcsönszerződés a DH
6. tv. és a DH
7. tv. hatálya alá tartozott. Az elsőfokú bíróság ezért a DH
8. tv.
9. §

(1)bekezdése alapján a felperest helyesen hívta fel az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása iránti határozott kereseti kérelem előterjesztésére, annak hiányában pedig, a további kereseti kérelemre figyelemmel a DH2. tv. 37. §

(2)bekezdése értelmében úgy kellett tekinteni, hogy a felperes az érvénytelenség megállapítása iránti kereseti kérelmét nem tartja fenn. Emiatt, a másodfokú bíróság fentiekben ismertetett, a per megszüntetését mellőző végzésének megfelelően az elsőfokú bíróságnak érdemben a szerződés megszűnésének megállapítása iránti kereseti kérelemről, valamint az utólagosan előterjesztett, a szerződés létre nem jöttének megállapítására irányuló kereseti kérelemről kellett döntenie. E két kereseti kérelem tekintetében viszont nem volt mellőzhető a megállapítási kereset Pp. 123. §-ában írt konjunktív feltételei fennállásának vizsgálata, és bár a bíróságok az említett feltételek hiányát állapították meg, a felperes a felülvizsgálati kérelmében ennek az eljárásjogi jogszabályhelynek a megsértésére nem hivatkozott, s így ebben a körben érdemi felülvizsgálatnak nem lehetett helye. A felperes a Ptk. 239/A. §

(1)bekezdésének megsértését tévesen állította. A szerint a fél a [19] szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné. A Ptk. 239/A. §-a alapján a szerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítása iránt indított perben nem kell vizsgálni a Pp. 123. §-ában megfogalmazott feltételek fennállását (5/2013. PJE határozat 1. pontja). Az adott esetben ugyanakkor az érvénytelenség megállapítása iránti kereset kapcsán - ahogyan arra mindkét fokú bíróság helyesen utalt - speciális szabályként a DH2. tv. 37. §-át kellett alkalmazni, amelynek

(2)bekezdése szerint a Ptk. 239/A. §

(1)bekezdésére alapított, a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti eljárásban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy a pert meg kell szüntetni, vagy - további kereseti kérelem előterjesztése esetén - az érvénytelenség megállapítása iránti kereseti kérelmet fenn nem tartottnak kell tekinteni. Mivel pedig a Ptk. 239/A. §

(1)bekezdése a szerződés érvénytelenségéről (részbeni érvénytelenségéről) rendelkezik, és azzal kapcsolatban teszi lehetővé a megállapítási kereset előterjesztését, ezért a szerződés létre nem jöttének vagy megszűnésének megállapítása csak a Pp.

1. §-ában foglalt eljárásjogi feltételek fennállása esetén kérhető. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett további, a kereset érdemi [20] vizsgálata körében releváns anyagi jogi jogszabályhelyek megsértését sem lehetett megállapítani. A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet [21] hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint, a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdésére tekintettel kötelezte a felperest az alperes részéről felmerült - az általános forgalmi adót is tartalmazó, a csatolt ügyvédi megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [23] A felperes a személyes illetékfeljegyzési joga miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéknek az állam javára való megfizetésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. §

(3)bekezdése alapján alkalmazott 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdése értelmében köteles. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [25] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,

1. március
2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró