Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.344/2018/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Kummer Ákos) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe.) II. rendű, III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe.) III. rendű, IV.rendű felperes neve (IV.rendű felperes címe.) IV. rendű felpereseknek - dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (címe.) által képviselt I.rendű alperes neve Szerkesztősége (I.rendű alperes címe.) I. rendű és a II.rendű alperes neve Kft. (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján meghozott 40.P.23.379/2018/
- számú ítélete ellen az I. és II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 10.000 (tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A II. rendű alperes üzemeltetésében álló ....hu internetes hírportálon
- szeptember 20-án „Botrány tört ki a ... titkos frakcióülésén I.rendű felperes neve miatt" címmel jelent meg az I. rendű alperes szerkesztésében egy írás. Ebben az előző héten a ... elnevezésű párt - a IV. rendű felperes zártkörűen tartott frakcióüléséről számoltak be frakciótagok információira hivatkozva. A cikk szerint I.rendű felperes neve felszólalása nyitotta a frakcióülést, aki két ... ügynököt nevezett meg a pártban, az egyik ..., a másik pedig ... alelnök. ... a gyanúsítást visszautasította, és azt hangsúlyozta az I. rendű felperes vádjaira, hogy a párt szétverése és a pártszakadás nem ... és az ő műve, hanem azt az I. rendű felperes idézte elő, miatta már több ezren otthagyták a pártot. Ez a nyilatkozat vitát robbantott ki, és a párt vezetőit sokan felelősségre vonták. A frakciótagok felszólították II.rendű felperes neve pártigazgatót, hogy ismertesse a létszám alakulásával kapcsolatosan a pontos számokat, aki ilyen információt nem tudott előadni, és azt mondta, hogy „De az tény, hogy ezernél is többen hagyták ott a ...ot, belépni pedig szinte senki nem lépett be." A beszámoló szerint ezután III.rendű felperes neve, a párt másik alelnöke is felelősségre vonta az I. rendű felperest arra vonatkozóan, hogy „nincs-e lelkiismeret-furdalása, hogy tönkretette a pártot, és elsőként hagyta el a süllyedő hajót, mintegy patkány." I.rendű felperes neve ezek után az előre eltervezett programtól eltérően otthagyta a frakcióülést is visszatért Budapestre. ...
- szeptember 27-én Facebook oldalán közzétett bejegyzésében hazugságnak minősítette a „...T támogató médiabirodalom" azon állításait, hogy a kiskőrösi frakcióülésen I.rendű felperes neve őt ...-ügynöknek nevezete és mivel csúnyán összevesztek a pártelnök elrohant a frakcióülésről. Közzétette a ....hu internetes oldalon megjelent közleményt is, amelyben a ... megjelent helyreigazításról adtak hírt azzal kapcsolatosan, hogy valótlanul állították, hogy I.rendű felperes neve és ... a párt kihelyezett frakcióülésén összevesztek. A felperesek az alperesekhez
- szeptember 28-án juttattak el helyreigazítási kérelmet, melyben foglaltaknak az alperesek nem tettek eleget, ezért a felperesek a bírósághoz
- október 8-án benyújtott keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest az előzetes kérelemmel egyező helyreigazító közlemény közzétételére. Eszerint valótlanul állította az I. rendű alperes, hogy a IV.rendű felperes neve több frakciótagja is beavatta az alperest a 2018 szeptemberi frakcióülésen történtekbe. A valóság ezzel szemben az, hogy a IV.rendű felperes neve országgyűlési képviselő csoportjának egy tagja sem adott nekik semmilyen információt. Valótlanul állították továbbá, hogy a frakcióülésen I.rendű felperes neve a ... korábbi elnöke azt mondta, hogy két ... ügynököt is tudott azonosítani a ...on belül, ...t és ...t. Valótlanul állították, hogy a cikkben említett frakcióülésen II.rendű felperes neve a IV.rendű felperes neve pártigazgatója azt válaszolta egy neki feltett kérdésre, hogy ezernél is többen hagyták ott a ...ot, belépni pedig szinte senki nem lépett be. Valótlanul állították, hogy III.rendű felperes neve a IV.rendű felperes neve egyik alelnöke a frakcióülésen felelősségre vonta I.rendű felperes nevet, és azt kérdezte tőle nincs-e lelkiismeretfurdalása, hogy tönkretette a pártot, és elsőként hagyta el a süllyedő hajót, mintegy patkány. Valótlanul állították továbbá, hogy I.rendű felperes neve III.rendű felperes neve hozzá intézett szavai után otthagyta a frakcióülést. Csatolták a figyelo.hu internetes oldalon megjelent helyreigazító közleményt is a perbeli hírekkel összefüggésben annak igazolására is, hogy a címoldalon a helyreigazítás teljes szövegének közzététele nem ütközik technikai nehézségbe. A II. rendű alperest a perrel felmerült költségek viselésére kérték kötelezni. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a felperesek által kifogásolt közlések a valóságnak megfelelnek. Az információk a párt frakcióülésén jelen volt tagtól, illetve tagoktól származnak. Kérték, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg ...t, aki a frakcióülésen részt vett. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét megalapozottnak találta és kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett www.....hu portálon 24 órán belül önálló hírként az eredeti cikkel azonos helyen és betűszedéssel, a főoldalon „Helyreigazítás a „Botrány tört ki a ... titkos frakcióülésén I.rendű felperes neve miatt" című cikk miatti címmel", illetve azzal egyidejűleg az ott
- szeptember 20-án „Botrány tört ki a ... titkos frakcióülésén I.rendű felperes neve miatt" címmel megjelent cikk címe alatt, a szöveg előtt, ameddig a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt. „Helyreigazítás: A
- szeptember 20-án „Botrány tört ki a ... titkos frakcióülésén I.rendű felperes neve miatt" címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a IV.rendű felperes neve több frakciótagja is beavatott minket a párt
- szeptemberi frakcióülésén történtekbe. A valóság ezzel szemben az, hogy az említett frakcióülés kapcsán a IV.rendű felperes neve országgyűlési képviselőcsoportjának egy tagja nem adott nekünk semmilyen információt. Valótlanul állítottuk, hogy a frakcióülésen I.rendű felperes neve, a ... korábbi elnöke azt mondta, hogy két ...-ügynököt is tudott azonosítani a ...on belül, ...t és ...t. Valótlanul állítottuk, hogy a cikkünkben említett frakcióülésen II.rendű felperes neve, a IV.rendű felperes neve párigazgatója azt válaszolta egy neki feltett kérdésre, hogy ezernél is többen hagyták ott a ...ot, belépni pedig szinte senki nem lépett be. Valótlanul állítottuk, hogy III.rendű felperes neve, a IV.rendű felperes neve egyik alelnöke a frakcióülésen felelősségre vonta I.rendű felperes nevet, és azt kérdezte tőle, nincs-e lelkiismeretfurdalása, hogy tönkretette a pártot, és elsőként hagyta el a süllyedő hajót, mint egy patkány. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy I.rendű felperes neve III.rendű felperes neve hozzá intézett szavai után otthagyta a frakcióülést." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 63.500 forint ügyvédi munkadíjat és a NAV Főigazgatósága külön felhívására 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése és 496. §
(3)bekezdése alapján megállapította, hogy a felperesek a helyreigazítás iránti kérelmet és a keresetlevelet is a törvényi határidők betartásával terjesztették elő. Rögzítette, hogy a bizonyítás a sérelmezett közlések valósága tekintetében az alpereseket terheli, azonban az alperesi bizonyítási indítványt elutasította. Megítélése szerint a Pp.
- §-ában előírt feltételeknek az indítvány nem felelt meg. Az alperesek ugyanis semmilyen módon sem valószínűsítették, hogy ... vallomása alkalmas és eredményes lehet a védekezésben előadottak igazolására. Jelentőséget tulajdonított a Pp.
- §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban foglaltaknak, továbbá a Pp. 284. §
(1)bekezdésének, a 285. §
(1)és
(2)bekezdésének, továbbá a 275. §
(1)bekezdésének és a
- § b) pontjának. Azt rögzítette, hogy az alperesek a tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait nem jelentették be, indítványt a cím felperesek által történő közlésére nem tettek, továbbá azt sem igazolták, hogy a tanú vallomása a védekezést alá tudja támasztani. Az alperesek ellenkérelmükben nem jelölték meg, hogy a tanú mely közlések tekintetében milyen okból képes vallomást tenni. Megjegyezte azt is, hogy ... közéleti szereplő a IV. rendű felperesi párt tagja és vezetője volt a perrel érintett időszakban. A felperesek a keresetlevélhez csatolták ... Facebook profilján
- szeptember
- napján közzétett nyilatkozatot, amely a felperesi állásponttal egyező tartalmú volt. Ennek tényét és tartalmát az alperesek nem vitatták. A poszt utóbb sem került visszavonásra. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy általános ismeret az, miszerint ... utóbb a IV. rendű alperesi pártból kilépett. Mindezek alapján az alperesi indítványra nem tartotta indokoltnak a tárgyalás elhalasztását a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltak miatt. Az így rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy semmilyen bizonyíték nem cáfolta a felperesi keresetben foglaltakat. Úgy ítélte meg, hogy a felperes által kért közzététel módja alkalmas a helyreigazítás céljának beteljesítésére. Az alperesek pervesztességére tekintettel a II. rendű alperest kötelezte a felperesek jogi képviseletével felmerült és költségjegyzékkel igazolt költség megfizetésére és a le nem rótt illeték viselésére. Az elsőfokú ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Elsődlegesen a Pp. 381. § alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték. Másodlagosan a Pp. 369. §
(3)bekezdés b),
- c)és
- d)pontjaira alapított felülvizsgálati jogkör alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérték figyelemmel a Pp. 383. §
(2)bekezdésére. Álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését, mert az I. rendű alperes valótlan tényt nem állított. Hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú bíróság megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy az alperesek bizonyítási indítványa hiányos volt figyelemmel arra, hogy a
- sorszámú beadványában egyértelműen nyilatkozott arról, hogy a tanú jelen volt a frakcióülésen, és igazolni tudja a cikkben közölteket. Önmagában a tanú
- szeptember 27-i Facebook bejegyzése nem indok a határidőben előterjesztett bizonyítási indítvány mellőzésére. A
- sorszámú beadvány a tanú idézhető címét tartalmazta. A másodlagos kérelmével összefüggésben hivatkozott arra, hogy a bíróság által a helyreigazítás közzétételének módját elrendelő ítéleti rendelkezés túlterjeszkedik az Smtv.
- §
(2)bekezdésében megfogalmazott követelményen, mert a felperesek nem az alperes főoldalán megjelent közlést kifogásolták. Álláspontjuk szerint, ezért a felperesek kizárólag az eredetivel azonos útvonalon közzétéve kérhetnek helyreigazítást, mert csak ebben az esetben valósul meg az a törvényi követelmény, hogy a helyreigazítás az eredeti cikkel azonos módon történjen. Hibás azon elsőfokú bírósági rendelkezés, hogy az alperesnek a teljes helyreigazító közleményt a főoldalon is közzé kell tennie. Álláspontja szerint többszörös helyreigazításra az alperesek nem kötelesek. Ráadásul az alperesi címoldal szövegablakokból áll, amelyekbe legfeljebb korlátozott karakterszámú szöveget lehet írni. Kérték, hogy a másodfokú bíróság a felpereseket 15.000 forint+áfa másodfokú perköltség megfizetésére kötelezze. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság sem anyagi, sem eljárásjogi szabályt nem sértett. A helyesen megállapított tényállásból eltérő jogi következtetés nem vonható le, így az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására nincsen indok. Érdemben hivatkoztak arra, hogy ... Facebook bejegyzése kifejezetten az alperesi cikkel ellentétes tartalmú közléseket tartalmazott. Figyelemmel arra, hogy az alperesek ezen Facebook bejegyzés tartalmát nem kifogásolták nem vitatták, így semmilyen módon sem tudták valószínűsíteni, hogy ...tól az ellenkérelemben foglaltakat alátámasztó, az általa korábban közölteket cáfoló vallomás megtétele lenne várható. A helyreigazítás közzétételének módjával kapcsolatos alperesi kifogás álláspontjuk szerint a Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontja alapján érdemben nem bírálható el, figyelemmel arra, hogy e körben az alperesek az elsőfokú eljárás során kifogást nem terjesztettek elő. A bíróság a keresettel egyező módon rendelte el a helyreigazítás közzétételét. Ezen túlmenően utaltak arra, hogy a sérelmezett közléseket tartalmazó írás az alperesi oldalon a címlapról két napon át elérhető volt, annak tartalmát az alperesek a közösségi médiában is terjesztették. A helyreigazítás bíróság által elrendelt módja nem jelenti kétféle helyreigazítás közzétételét. A címoldalon ugyanis 24 órán keresztül csak a helyreigazító közleményre utaló mondat kell szerepeljen, melyre kattintva érhető el a helyreigazítás teljes szövege, mindamellett, hogy azt az alperes az eredeti cikkben is közzé kell tegye. Hivatkoztak e körben a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa által hasonló kérelem tárgyában született ítéletére. Utaltak arra is, hogy az alperesnek technikai nehézséget sem jelent a nyitó oldalon a közlemény közzététele. Kérték, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárással összefüggésben 10.000 forint+áfa megfizetésére kötelezze a II. rendű alperest. Csatolták az erre vonatkozó költségjegyzéket is. A fellebbezés alaptalan. Az alperesi fellebbezés szerint megjelölt felülvizsgálati jogkörben eljárva a másodfokú bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete meghozatala során az eljárás lényeges szabályait megszegte-e olyan módon, ami az érdemi döntésre kihatott és a másodfokú eljárásban sem orvosolható. E körben a felperes a tanúbizonyítási indítványa mellőzését sérelmezte. Az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően ismertette és alkalmazta. Elsősorban is azt rögzíti a másodfokú bíróság, hogy az alperesek 11. sorszámú beadványa a tanú idézhető címét nem tartalmazta. Ez azonban önmagában az indítvány elutasítását a perbeli esetben nem eredményezheti. A sajtó-helyreigazítási eljárás speciális szabályai ugyanis az írásbeli előkészítést nem teszik kötelezővé. A Pp. 497. §
(2)bekezdése alapján az alperes a keresetre az érdemi nyilatkozatát a perfelvételi tárgyaláson is megteheti. Bizonyítási indítványát a Pp. 498. §
(1)bekezdés alapján a perfelvételi tárgyalás lezárásáig előterjesztheti. Amiatt, hogy a Pp. 497. §
(3)bekezdés szerint előterjesztett írásbeli ellenkérelme olyan hiányosságban szenved, ami a perfelvételi tárgyaláson egyébként orvosolható, nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mintha ezen lehetőséggel nem élve a tárgyaláson adná elő ellenkérelmét. Az elsőfokú bíróság azonban helyesen, nem csupán ezen körülményt mérlegelte a bizonyítási indítvány elbírálása során. A Pp. 498. §
(2)bekezdése alapján ugyanis a bizonyító félnek, jelen esetben az alpereseknek, valószínűsítenie kell, hogy a felajánlott bizonyítás egyrészt alkalmas, másrészt eredményes is lehet a védekezésében előadottak igazolására. A perbeli írás szerint a felperesek által valótlannak állított információk több személytől származtak, hiszen „több frakciótag" avatta be a cikk íróját a frakció ülésen történtekről. Az alperesek védekezése szerint azonban a tanúként megjelölt személy nem ebből a körből került ki, figyelemmel a forrásvédelemre. Az Smtv. 6. §
(1)bekezdés alapján a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni. Az Smtv. ezen rendelkezését az Alkotmánybíróság is vizsgálat alá vetette és a jelenleg hatályos szabályozás a 165/
- (XII. 20.) AB határozat rendelkezései folytán született meg. Ezen határozat hangsúlyozta, hogy forrásvédelem címén nem az információ, nem az információt átadó személy, avagy dokumentum tarthat számot védelemre, hanem az információt átadó személy és az újságíró között fennálló bizalmi viszony, amelynek révén a közügyekkel kapcsolatos tények és vélemények a nyilvánosság elé kerülhetnek. Minden ilyen esetben ezért legalább azt szükséges az alperesnek valószínűsítenie, hogy ilyen bizalmi kapcsolat fennállt, létezett. Ennek igazolásául szolgálhat például a cikket készítő újságíró vallomása vagy más egyéb olyan körülmény felfedése, amely ezen kapcsolatra vonatkozó információt megerősíti. A perbeli esetben az alperes arra nem hivatkozott, hogy az újságíró a tanúként megjelölt ...sal a cikk megjelenése előtt, vagy akár utóbb beszélt volna, így semmiféle olyan körülményt nem adott elő, amiből arra lehetne következtetni, hogy a felperesek által sérelmezett információkat meg tudná erősíteni. Ennek alátámasztására nem alkalmas pusztán az arra történő hivatkozás, hogy ő a frakcióülésen részt vett. Ilyen résztvevő ugyanakkor számos volt, az alperes pedig semmiféle indokolást nem adott elő arra vonatkozóan miért éppen ... lenne az alkalmas személy állításai bizonyítására, különösen azzal szemben, ami a felperesek által csatolt Facebook bejegyzésében található. A helyreigazító közlemény közzétételének módja tekintetében a másodfokú bíróság a felperesek fellebbezési ellenkérelmében foglaltakkal mindenben egyetértett. Elsődlegesen azt hangsúlyozza, hogy a Pp.
- §
(2)bekezdés g) pontjában foglaltakra tekintettel az alpereseknek ezen hivatkozása nem vehető figyelembe. Az elsőfokú eljárás során a felperes részletes előadást tett a helyreigazító közlemény igényelt módjára vonatkozóan (
- sorszámú jegyzőkönyv). Az alperesek sem az írásbeli ellenkérelmükben, sem a tárgyaláson ezzel összefüggésben érdemi nyilatkozatot nem tettek, erre ezért a fellebbezési eljárásban már nincs lehetőség. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperesek fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp. 364. § utaló szabálya alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése és a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján köteles a II. rendű alperes megfizetni a felperesnek az ügyvédi munkadíjat és a Magyar Állam javára a le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ügyvédi munkadíj összegét a másodfokú bírósága 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg arra is tekintettel, hogy tárgyalás megtartására nem került sor. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM. Rendelet
- §
(2)bekezdése alapján döntött. Budapest,
- február
- dr. Kovaliczky Ágota s.k. a tanács elnöke, előadó bíró dr. Istenes Attila s.k. bíró dr. Kovács Éva s.k. bíró