A határozat elvi tartalma: Az örökbefogadottnak az örökbefogadó egyeneságbeli rokona a Btk. alkalmazásában nem a hozzátartozója. Ekként a Btk.
- §-ában felsorolt bűncselekmények miatti bűncselekmények tekintetében büntethetőségének nem feltétele a joghatályos magánindítvány előterjesztése. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.536/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette Terhelt(ek): Első fok: Kecskeméti Járásbíróság, 4.B.495/2014/24., ítélet, tárgyalás,
- október 22., jogerő:
- október
- Az indítvány előterjesztője: védő Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Járásbíróság 4.B.495/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Kecskeméti Járásbíróság a
- október 22-én kelt 4.B.495/2014/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)és
(5)bekezdés], és ezért 250 óra közérdekű munkára ítélte, valamint 212.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Az elsőfokú ítélet - fellebbezés hiányában - első fokon jogerőre emelkedett. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt a
- szeptember
- és
- szeptember
- napja közötti időszakban 13 alkalommal, összesen 212.000 forintot vett fel a sértett folyószámlájáról, a sértett bankkártyájának jogosulatlan felhasználásával. A sértett nem a vér szerinti nagyszülője a terheltnek. II. [4] A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be.
- §
(2)bekezdés c) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát kérte. [5] Indokai szerint az örökbefogadás legfontosabb joghatása, hogy az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekévé válik, és e családi kapcsolat érvényesül az örökbefogadó rokonai, és az örökbefogadott leszármazói tekintetében is. Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Ezért jelen ügyben a terhelt csak joghatályos magánindítvány alapján lett volna büntethető. [6] Az indítvány szerint az ügyiratokból nem tűnik ki, hogy a sértett a bűncselekményről, illetve az elkövető kilétéről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül terjesztette elő a magánindítványát; a bankkártya letiltására már
- szeptember 18-án sor került. A sértett írásbeli tanúvallomásában pedig úgy nyilatkozott, hogy miután kiderült, hogy a számlájáról hiányzik a pénz, a pénzfelvétel tényét a - saját szóhasználata szerint is - unokája elismerte. [7] A vádirat maga is azt tartalmazza, miszerint nem állapítható meg, hogy
- szeptember 13-át követően pontosan melyik napon derült ki a sértett előtt, hogy unokája vette fel a számláról a pénzösszegeket. Ezért vélelmezendő, hogy a
- november 5-én tett feljelentés joghatályos magánindítvány. [8] A büntetőeljárás lefolytatása feltételeinek fennállását azonban az ügyészségnek kell bizonyítania, így a magánindítvány joghatályosságának vélelmezése az „in dubio pro reo" elvével ellentétes. [9] A védő ugyanakkor utalt arra is, hogy
- november 5-én nem a sértett tett feljelentést, ekként az a Btk.
- §
(2)bekezdésben írt rendelkezésnek nem felel meg, és így nem minősül joghatályos magánindítványnak. A sértett maga
- november 21-én terjesztette elő magánindítványát. Ez 54 (helyesen 64 - a Kúria megjegyzése) nappal későbbi annál az időpontnál, amikor a bűncselekmény észlelése, és annak a terhelt általi elismerése a sértett előtt - a sértetti vallomás szerint is megtörtént, de a
- november 5-i feljelentés is 48 nappal az elkövető kilétének ismertté válását követően történt, és ekként elkésett. [10] A Legfőbb Ügyészség a BF.1544/2018/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. [11] Indokai szerint az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette akkor büntethető csak magánindítványra, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. A hozzátartozók körét a Btk.
- §
- pontja taxatíve meghatározza. Az e felsorolásban nem szereplő személyek a Btk. alkalmazásában akkor sem minősülnek hozzátartozónak, ha egyébként rokonok. [12] Jelen ügyben a sértett nem vér szerinti hozzátartozója a terheltnek, így a Btk. szerinti hozzátartozói viszony a terhelt és a sértett között nem állapítható meg. Ekként a terhelt büntetőjogi felelősségre vonásának nem volt feltétele a sértett részéről magánindítvány előterjesztése, következésképp annak esetleges hiánya sem eredményezte volna a büntetőjogi felelősségre vonás akadályát. III. [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [14] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód kizárólag a Be. 649. §
(1)-
(5)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. §
(2)bekezdés
- b)pont első fordulata alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatát magánindítvány hiányában hozta meg. Az erre alapított felülvizsgálati indítvány azonban értelemszerűen csak akkor vezethet eredményre, ha a terhelt terhére rótt bűncselekmény miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető. Hivatalból üldözendő bűncselekmény esetén a magánindítvány hiánya - ugyancsak értelemszerűen - közömbös. [17] Jelen ügyben erről van szó. [18] A terhelt terhére rótt bűncselekmény - a Btk. 375. §-ában foglalt információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette - főszabályként hivatalból üldözendő. A Btk. 382. §-a rendelkezik akként, hogy - egyebek mellett - információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója, kivéve, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka is. [19] A Btk. a hozzátartozók körét a büntetőtörvény alkalmazásában maga határozza meg; így más ekként a polgári jogi - szabályozás a Btk. alkalmazása során közömbös. A Btk. 459. § 14. pontjában foglalt taxatív felsorolás szerint e törvény alkalmazásában hozzátartozó: - az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, - az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), - a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, - a házastárs, az élettárs, és - a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére. [20] A Btk. 459. § 14. pontja
- b)alpontja tehát külön nevesíti az örökbefogadót és az örökbe fogadottat, következésképp az ilyen kapcsolat a Btk. alkalmazásában nem tartozik a hivatkozott törvényhely
- a)pontjába felvett egyeneságbeli rokon fogalmába. Ez azt is jelenti, hogy az örökbefogadott és az örökbe fogadó hozzátartozói viszonya a Btk. alkalmazásában zárt; az örökbefogadó egyeneságbéli rokona nem válik egyúttal az örökbe fogadott egyeneságbéli rokonává is. [21] Jelen esetben a sértett nem a terhelt, hanem a terhelt örökbefogadójának az egyeneságbeli rokona; ez a kapcsolat viszont nem szerepel a hozzátartozók fenti, Btk.-beli taxatív felsorolásában. Az pedig közömbös, hogy a sértett maga miként nevezte, nevezi a terheltet. [22] Következésképp a Btk. alkalmazásában a terhelt és a sértett nem hozzátartozók, ezért a terhelt terhére rótt bűncselekmény miatti büntethetőségének a joghatályos magánindítvány nem feltétele, hiánya pedig nem akadálya. Így a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapíthatósága szempontjából közömbös, hogy a 2013. november 5-én tett feljelentés, illetve a sértett 2013. november 21-i nyilatkozata joghatályos magánindítványnak minősül-e. [23] Megjegyzi a Kúria, hogy e körben helyes álláspontot foglalt el a jogerős ítéletet hozó bíróság is, és az ítéleti tényállásban a büntethetőség feltételeként - a vádirattal szemben - már nem a magánindítvány tényét, hanem a terhelt és a sértett közötti, Btk. szerinti hozzátartozói kapcsolat hiányát tüntette fel, és abból - a fentiek szerint - helyes jogkövetkeztetést vont le. [24] Ekként a Kúria a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, a támadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja szerint hatályában fenntartotta. IV. [25] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére tekintettel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [26] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- április
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző