Pfv.20053/2018/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Személyiségi jogi perben a jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok nem adnak alapot jogsértés megállapítására. A politikai közszereplőt a vélemény-nyilvánítás körében fokozott tűrési kötelezettség terheli. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.053/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: SBGK Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bajkai István ügyvéd) I. rendű II. rendű Az alperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy út
2. fszt. 1.) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.791/2017/4-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.P.25.172/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélete hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek együttesen 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Az I. rendű alperes által üzemeltetett ... hírportálon
4. október 6-án jelent meg cikk „...?" című cikkben. Itt az szerepel, hogy ... szál került elő az éveken át ... mutyiként emlegetett és fészekrakó ügyként ismert ... csalássorozatban. Az egyik bűnügyben első fokon elítélt ügyvéd, ugyanis még a csalássorozat idején a ... alelnöke és ... képviselője, a felperes ... lakását bérelte irodai célokra. Ugyanazon hírportálon
5. október 9-én újabb cikk jelent meg „..." címmel. Ebben az szerepelt, hogy országos lapokban megjelent hírek, dokumentumok tanúsága szerint több ... politikus közvetlen baráti kapcsolatot ápolt a „fészekrakó" csalássorozat egyik I. rendű vádlottjával. A levél három kérdést intézett ...: Igaz-e, hogy a felperes saját tulajdonú ingatlanából irányította a csalássorozat I. rendű vádlottja a bűnös tevékenységét? Igaz-e, hogy az adott ügyben érintett lehet az alelnök asszony férje ... is? Igaz-e, hogy ... I. rendű vádlott maga is a Fidesz sorait erősítette?"
6. október 10-én újabb cikk jelent meg a hírportálon „..." címmel. Ez egy politikai párt nyílt levelét tartalmazta, amelyben azt szerepelt, sajtóhírekre hivatkozva, hogy a fészekrakó csalássorozat I. rendű vádlottja ... a ... (pártjának) ..., felperes saját tulajdonú lakásából irányította, szervezte bűnös tevékenységét. Aggodalomra ad okot, hogy a sajtóban megjelent fényképek tanúsága szerint ... a ... vezetése alatt álló párt sorait erősítette mind politikai, mind baráti rendezvényeken. A valóságban a szóban forgó ügyvéd foglalkozású I. rendű vádlottja az ügynek nem a felperestől, hanem a felperes házastársától bérelte az irodaként használt ingatlant, amely a felperes házastársa tulajdonában állt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes, annak megállapítását kérte, hogy jóhírnevét megsértette az alperes az első cikkben annak valótlan állításával, hogy a fészekrakóként elhíresült bűncselekmény-sorozat egyik vádlottja az ő tulajdonában álló, egyik lakást bérelte irodai célokra, a második cikkben valótlanul híresztelte, hogy több jobb oldali politikus és az alperes is baráti kapcsolatot ápolt a bűncselekményt elkövető személyek, továbbá a megfogalmazott kérdésekkel, amely burkoltan, valótlan állításokat tartalmazott, valamint a harmadik cikkben annak valótlan állításával, hogy a fészekrakó bűncselekmény vádlottja a felperes ingatlanát használta bűnös tevékenységei folytatásához. Jogkövetkezményként igényelte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, kérte az alperest kötelezni a sérelmezett cikkek eltávolítására, valamint kérte az alperest 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint sem a cikk címe, sem annak szövege nem kelt olyan látszatot, hogy maga a felperes az úgynevezett fészekrakó ügyben érintett lett volna. Az alperes csatolta a kérdéses ingatlan tulajdoni lapját, amelyből az volt megállapítható, hogy a felperes kizárólagos tulajdonát képezte a kérdéses ingatlan, ahol a a vádlott irodaként bérelt helyisége szerepelt. Az alperes álláspontja szerint irreleváns, hogy a felperestől vagy házastársától bérelte-e a büntetőügy vádlottja az ingatlant, mert ez a tévedés a felperes személyének megítélése szempontjából lényegtelen. Kiemelte, hogy a felperes közszereplőnek minősül, így az átlagosnál jobban köteles tűrni a személyével kapcsolatban megfogalmazott indokolt véleményeket. A második cikk kapcsán megjegyezte, hogy a kérdések nem tényállítások, figyelembe véve a levél teljes tartalmát, a harmadik esetben egy politikai párt nyílt közleményét jelentette meg, amely ugyancsak nem volt jogsértő. A nyílt levél közzétételével közéleti vitáról tudósított. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Kiindulópontként rögzítette, hogy a felperes a ... alelnökeként, illetve ... képviselőjeként közszereplőnek minősül, így személyével kapcsolatban a vélemény-nyilvánítás határai az átlagosnál tágabbak. Az ítélet indokolása szerint az első cikk azt állította tényként, hogy a felperes adta bérbe a ... szám alatti lakását R... ügyvédnek. A második cikkben még burkoltan sem történt tényállítás, a harmadik cikk pedig azt állította, hogy a bérlő a felperes saját tulajdonú lakásából irányította, szervezte bűnös tevékenységét. Az elsőfokú bíróság a tulajdoni lapok és a bérleti szerződés alapján megállapította, hogy nem a felperes, hanem házastársa adott bérbe ... részére ... ingatlant, ezért nem valós az a tényállítás, hogy a bérbeadás a felperes részéről történt. Az elsőfokú bíróság szerint azonban a valótlan tényállítás a felperes jóhírnevét nem sértette, mert a cikkeket teljes egészében vizsgálva az volt megállapítható, hogy az alperes nem állított olyan tényt és nem keltett olyan hamis látszatot, hogy maga a felperes bűncselekmény elkövetésének részese lenne. Megjegyezte, hogy a felperes politikus társai nevében nem volt jogosult kereset előterjesztésére, mindezek alapján jogalap hiányában a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet kiemelten hivatkozott a Ptk. 2:
7. §-ra, illetve az azt értelmező 7/
8. (III.7.) AB számú határozatra. Megállapította, hogy a felperes politikai közszereplő, [9] aki politikai tevékenysége okán személyét ért támadásokkal, kritikákkal szemben meg tudja védeni magát. A jogerős ítélet is úgy értékelte, hogy az első cikkben nem fogalmazódott meg olyan állítás, hogy a felperes szóban forgó bűncselekményben bármilyen módon részt vett volna, csak azt közölték, hogy az ügyvéd foglalkozású, első fokon elítélt vádlott a felperes tulajdonában álló tőle (felperestől) bérelt ingatlanban működtette irodáját. A „... szál" kifejezés ennek a ténynek a véleményezése többlet információ nélkül. A jogerős ítélet szerint bár kétségtelenül nem a felperes, hanem házastársa volt a bérbeadó, ez a körülmény az átlagolvasó által is feltételezett vagyonközösségre, a házastársak közötti bizalmi kapcsolatra figyelemmel nem minősül lényeges tévedésnek. Ez olyan kisebb pontatlanság, amelynek ebben az összefüggésben az átlagolvasó nem tulajdonít különösebb jelentőséget, a felperesre nézve sértő tartalommal nem bír. A jogerős ítélet arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bérbeadás ténye nem enged arra következtetni, hogy a felperes maga is a bűncselekmény részese lenne. Ugyanakkor a közszereplő felperesnek számolnia kell azzal, hogy egy ilyen esemény megválaszolandó kérdéseket, megjegyzéseket válthat ki politikai ellenfelek részéről, ez akár kampánytémává vagy közérdeklődésre számot tartó üggyé válhat. Közszereplő felperesnek ezt a politikai diskurzust el kell viselnie. A második cikk kapcsán a jogerős ítélet kifejtette, hogy több jobb oldali politikusról van szó és nem a felperest azonosítják a vádlott barátjaként. A felperes csak a bérbeadás kapcsán került előtérbe. A harmadik cikk (nyílt levél) kapcsán kifejti, hogy a cikkekben megjelölt vádlott fényképen is szerepelt a ... való kötődést kifejező módon. Az alperest érintő kérdések itt is a bérbeadás körül forognak és nem tartalmaznak olyan burkolt tényállítást, hogy a felperesnek köze lenne magához a bűncselekményhez. Önmagában az, hogy az ügyvéd által használt irodát a levél a bűncselekmény irányítási helyének nevezi, vagy a bűnös tevékenységre használt ingatlanként mutatja be, nem hozza közvetlen összefüggésbe a felperes személyét bűncselekmény elkövetésével. Tulajdonképpen egy korábban megszerzett információhalmazt ismertetett a nyílt levél szerzője. A jogerős ítélet szerint a nyílt levelek egyike sem mutatta be a felperestől, a bűncselekmény részeseként ilyen hamis látszatot sem keltett, így személyiségi jogsértés nem történt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát, valamint az alperes perköltség megfizetésére való kötelezését. A felperes a jogerős ítéletet úgy értelmezte, hogy az azt állapította meg, hogy ugyan történt sértő tényállítás, de azt nem találta olyan fokban sértőnek a bíróság, hogy jogsértés megállapítására kerüljön sor. Kiemelte, hogy helyben jól ismert súlyos bűncselekmény sorozat az ún. fészekrakó ügy, azzal kapcsolatban olyan ingatlant jelöltek meg, amelynek ő a tulajdonosa és az ingatlant a bűncselekmény irányítási helyeként azonosították. A felperes kiemelte, hogy a cikkek éppen, hogy az ő személyére tekintettel születtek, az ő személyét kapcsolták össze bűncselekménnyel. Összességében is olyan benyomást keltettek, hogy a felperes kapcsolatba hozható lenne a bűncselekményekkel. Kiemelte azt is, hogy önmagában egy ingatlan bérbeadása semmiképpen nem tekinthető közügynek. Megjegyezte, hogy a második cikk kapcsán az olvasó számára ő minősülhet az egyik „barátnak". [11] A felperes értelmezése szerint súlyos, valótlan állítások fogalmazódtak meg vele szemben, amelyek személyével kapcsolatban megalapozatlanul negatív következtetések levonására adnak alapot. [12] Az I., II. rendű alperesek a tárgyaláson előadott ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték, annak helyes indokaira utalással. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
9. §