Pfv.22481/2017/6 – Kúria

(2), Alaptörvény IX. cikk

(1), Alaptörvény IX. cikk

(2), Alaptörvény IX. cikk

(4),

1. CIV. Tv.
2. §

(1),

1. CIV. Tv.
2. §,
3. CIV. Tv.
4. §

(1),

1. CIV. Tv.
2. §,
3. CIV. Tv.
4. §,
5. CIV. Tv.
6. §,
7. CIV. Tv.
8. §,
9. CIV. Tv.
10. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.22.481/2017/
11. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Gremsperger Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gremsperger Gábor ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Bodolai László ügyvéd A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.687/2017/4-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 62.P.21.263/2017/
12. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes gyártja a ... és a ... elnevezésű készítményeket. Ezeket a versenysportolók ténylegesen nem fogyaszthatják, mert a termék kobaltot is tartalmaz és ez az összetevő szerepel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistáján. Az alperes által szerkesztett ... internetes portálon
13. január 2-án cikk jelent meg „Egy listán a dizájnerdrogok és a ..." címmel. A cikk apropóját az szolgáltatta, hogy a WADA frissítette a tiltott szereket tartalmazó listáját. A cikkben szerepel, hogy az évenkénti frissítésnek köszönhetően újabb és újabb szerek kerülnek fel a listára, közli, hogy „továbbra is tilos a ... szedniük a sportolóknak és a ... nevű táplálék-kiegészítővel is megbukhatnak, mert túl nagy a kobalttartalma. A kobalt a HIF-faktort növeli, ezért tilos bevinni a szervezetbe, koncentrált formában a B12vitaminon kívül". A cikkben szerepel az is, hogy a WADA az úgynevezett dizájnerdrogokra is reagált és azok közül több felkerült a listára. Végül megemlítette azt, hogy a szervezet az asztmás sportolók miatt az ezen betegséget kezelő készítmények megengedhető mennyiségét is levitte, illetve módosította az adagolási paramétereket. Az alperesi hírportál „sporthírek" rovatában egyidejűleg megjelent a cikknek egy képpel illusztrált ajánlója az alábbiakkal: „Egy listán a dizájnerdrog és a .... Mindkettővel szív a sportoló, ez a közös bennük. Az új doppinglista leszokási hullámot indíthat". A felperes
14. január 9-én helyreigazítást kért az alperestől. Az alperes a kérelemnek nem tett eleget, ezért a felperes keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, amelyhez a kereset
15. január 30-án érkezett meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az előzetes kérelmével azonos tartalmú helyreigazítási közlemény közzétételére. A felperes ebben közölni kérte, hogy a cikk azt sugallja, hogy a ... nem különbözik egy dizájnerdrogtól és tiltott teljesítményfokozó készítmény. Közölni kérte, hogy a cikk különösen a címre tekintettel olyan hamis látszatot kelt, hogy a ... egy egészségre ártalmas szer, és arról le kéne szokni. Való tényként kérte ezzel szemben közölni, hogy engedélyezett gyógyszerről, az ország legnépszerűbb immunerősítő készítményéről van szó. A sportolóknak nem általánosan tilos a fogyasztása, csupán a doppingtesztre kötelezett élsportolók nem fogyaszthatják a WADA döntése miatt. A felperes közölni kérte a helyreigazítás körében a kobalt pozitív élettani hatására vonatkozó álláspontját is.. Annak közlésére is igényt tartott, hogy ebben a kérdésben vitában áll a WADA-val. Végül közölni kérte, hogy a ... változatlanul biztonsággal alkalmazható az egészség megőrzésében és a gyógyulás elősegítésében. A felperes előadta, hogy a hatályos jogszabályok betartásával működik és gyártja a terméket. Azt önmagában nem vitatta, hogy a [6] cikkben nevesített termékek szerepelnek a WADA listáján, de sérelmezte, hogy a cikk valótlanul állítja, hogy túl nagy lenne ezen termékek kobalttartalma. Nyilatkozott továbbá arra is, hogy tárgyalásban áll a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel, álláspontja szerint mind a cikk címe, mind a tartalma azt a hamis látszatot kelti, mintha az említett termékei dizájnerdrogok lennének és az egészségre károsak. Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint igazolható módon megállapítható, hogy a WADA tiltólistáján valóban szerepel a kobalt, ez pedig a ... egyik alkotóeleme, ezért a sportolók azt nem fogyaszthatják, így valótlan állítás nem történt. Az alperes szerint egyértelmű az, hogy a felperesi terméknek a tiltólistán való szerepeltetése tudományos vonatkozásai nem képezhetik sajtóper tárgyát. A beharangozóban közöltek kapcsán álláspontja az volt, hogy ott olyan véleményt közöltek, amely nem lehet helyreigazítás tárgya. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget, valamint térítse meg a le nem rótt elsőfokú illetéket. Az elsőfokú bíróság szerint a szövegösszefüggések vizsgálata alapján megállapítható az átlagolvasó szemszögéből is vizsgálva a cikk és a beharangozó szövegét.,.hogy. a sérelmezett közlés során történt adatközlések nem valótlanok, mert a felperes termékei valóban tartalmaznak olyan anyagot, amely szerepelnek a WADA tiltólistáján. Ezen tényállítás valóságát az alperes okiratokkal igazolta. Külön kiemelte az elsőfokú bíróság azt, hogy, annak eldöntése, hogy valóban olyan-e a termékek kobalttartalma, illetve hogy indokolt-e, a kobaltnak a tiltólistán való szereplése, tudományos jellegű sportszakmai kérdés, amelynek eldöntése nem tartozik a helyreigazítási per bíróságára. A cikk beharangozója és a cikk arról szól, hogy egy versenysportoló számára a ... fogyasztása doppingolásnak minősül ugyanúgy, mint a dizájnerdrogok fogyasztása. Ehhez képest a cikk nem kelti azt a hamis látszatot, hogy a ... ugyanazon tulajdonságokkal rendelkezne, mint a dizájnerdrogok, illetve, hogy a termék az egészségre ártalmas lenne és arról le kellene szokni. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest perköltség megfizetésére, illetve illeték megtérítésére kötelezte. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és, annak indokaival egyaránt egyetértett. Álláspontja szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú ítélet azt, hogy valótlan tényállítás nem történt a cikkben, a beharangozóban pedig vélemény-nyilvánítás történt, amely helyreigazítás alapjául nem szolgálhat. Nem értett egyet azzal a felperesi előadással, hogy a PK
16. számú állásfoglalás elavultsága okán az olvasói szokások megváltozására figyelemmel érdemben ne lenne alkalmazható. Kifejtette, hogy a PK
17. számú állásfoglalás a bírói gyakorlat számára máig irányadó, önmagában az, hogy a technikai fejlődés egyre nagyobb számban történő és egyre koncentráltabb megjelenítését teszi lehetővé nem indokolja, hogy a címek, illetve a kiemelt bevezetők (lead) a cikktől teljesen elvonatkoztatott önálló hírként kerüljenek értékelésre. Az úgynevezett „kattintás" a médiapiac mindkét szereplője számára többlet lehetőséget teremt, önmagában azonban emiatt a sajtóközlemények más jellegű értékelése nem indokolt. A sajtóhelyreigazítás célja a jogrendszerben elfoglalt helye nem változott. [10] A perbeli cikk címe a másodfokú bíróság szerint önmagában értékelve sem tartalmaz valótlan állítást és valós tényt sem tüntet fel hamis színben. Tény ugyanis az, hogy valóban egy listán szerepel a felperesi készítmény és a dizájnerdrog, azonban az azonos listán való szereplés önmagában mindenféle meghatározó szempont hiányában semleges állítás. A cikk címét és tartalmát együttesen értelmezve nem keletkezik olyan hamis látszat, hogy a ... drog, vagy az egészségre ártalmas szer lenne. Az általános közfelfogás a szavak általánosan elfogadott értelme alapján a cikk címe, és a cikkben foglaltak arra az anomáliára hívják fel a figyelmet, ami miatt a felperes is tudományos vitában áll a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel : Értelmetlen egy gyógyhatású készítmény fogyasztásának megtiltása a sportolóknak, összességében a felperesnek és az általa gyártott készítményre nem vetül árnyék, hamis értékítélet nem keletkezik. [11] A jogerős ítélet szerint a cikk beharangozójával kapcsolatban is helyesen döntött az elsőfokú bíróság, a jogerős ítélet álláspontja is az volt, hogy az alkalmazott cím és szöveg véleménynyilvánításként értékelése a cikkben részletezett problémának. A „szív" kifejezés valóban utalhat drogfogyasztásra és valamilyen sérelmes helyzet elszenvedésére egyaránt, éppen ez a megfogalmazás jelzi a közlés vélemény-jellegét. Annak közlése, hogy az új lista leszokási hullámot indíthat, egyértelműen feltételezésnek minősül az új WADA lista hatásának értékelése, amely ráadásul a felperest nem érinti, így helyreigazítást sem kérhet. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresettel egyező tartalmú ítélet meghozatalát kérte. A kérelem szerint a jogerős ítélet nem jól ítélte meg a felperes előadásait, a bíróság nem tárta fel kellően a tényállást és döntését érdemben nem megfelelően indokolta. A felperes hivatkozott arra, hogy a sajtószabadság sem korlátlan, az átlagolvasó szempontjából sem jelent más a cikk, minthogy a felperes termékei egy sorban lennének említhetőek a dizárnejdrogokkal. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a cikk címének önálló jelentősége van, különös tekintettel a megváltozott olvasói szokásokra is, utalt ebben a körben az Alkotmánybíróság 8/2018-as határozatára. A felperes szerint a cikk tartalma, illetve maga a beharangozó is gyakorlatilag azt a hamis látszatot kelti, hogy a megjelölt felperesi termékek egészségre ártalmasak lennének. Az alperes szerint megengedhetetlen a hamis látszat keltése és a „hatásvadász" címek alkalmazása. Az alperes szerint a közlések alkalmasak arra, hogy a felperesi termékek fogyasztóit elbizonytalanítsák, megingassák a szerek hatásosságába vetett hitet. Az alperes szerint a gyógyhatású termékek nem lehetnek együtt említhetőek különböző drogokkal. A beharangozóban a „szív" kifejezés cselekvésre is utal kábítószer fogyasztás körében. A felperes megjegyezte azt is, hogy a valóságnak ugyan megfelel, hogy a kobalt tartalom miatt került a listára a felperesi termék a valóságban azonban az az egészséghez szükséges nyomelem, így abban a körben maga a lista is hibás. [13] Az alperes képviselője a tárgyaláson előterjesztett szóbeli ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira hivatkozással. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
18. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A 275. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás lefolytatásának nincs helye. A Kúria a döntését a

(2)bekezdés értelmében a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között dönthet. [15] Az Alaptörvény IX. cikk

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a vélemény-nyilvánítás szabadságához. A

(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §

(1)bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A

1. § értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. A
2. §

(1)bekezdése értelmében, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. [16] A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) PK

1. számú állásfoglalása értelmében a sajtó-helyreigazítási igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelemben venni. A sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Vélemény-nyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. [17] A Kúria álláspontja szerint ezen állásfoglalás e jelenben is alkalmazható, nem megalapozott a felperes azon hivatkozása, hogy önmagában az olvasói szokások megváltozása, illetve az internet belépése az állásfoglalást alkalmazhatatlanná tenné. Az Alkotmánybíróság 8/
2. számú határozata sem érinti az állásfoglalás alkalmazhatóságát. A bírói gyakorlat az alkalmazott címeknek már ezt megelőzően is önálló, helyi értéket tulajdonított, egyébként pedig a jogerős ítélet a beharangozót és az alkalmazott címeket önállóan is megvizsgálta és a Kúria szerint a jogerős ítélet ebben a körben is helyes eredményre jutott. Miután a felperes a helyreigazítási kérelmét és keresetét a törvényes határidőben terjesztette elő, azzal érdemben kellett foglalkozni. Jelen esetben kétségtelen tény az, hogy a megnevezett felperesi termékek azok kobalttartalma okán valóban szerepelnek a WADA megújított doppinglistáján. Az arra vonatkozó állítás tehát objektíve nem valótlan. A Kúria álláspontja szerint a cím értékelése önmagában nem jelenti azt, hogy a címet teljesen el lehetne választani a cikk egészétől, hiszen a cím egyik célja változatlanul az, hogy az olvasók a cikk egészét ismerjék meg. A cím megválasztása is a vélemény-nyilvánítási szabadság részét képező szerkesztési szabadság körébe tartozik. A vélemény a következetes bírói gyakorlat szerint akár meghökkentő, akár sokkoló is lehet. [18] A Kúria szerint helyesen ítélték meg az állandó bírói gyakorlatra is figyelemmel az eljárt bíróságok azt, hogy az értékelésnél a bíróságoknak nem a felperes szubjektív sértettség-érzéséből kell kiindulnia, hanem egyfajta külső objektív szemléletmódot kell figyelembe vennie. Ilyen vizsgálat mellett nem volt megállapítható az, hogy a cikk bármilyen negatív tartalmú megállapítást tett volna a perben szereplő felperesi szerekről, vagy azokat az úgynevezett dizájnerdrogokkal helyezte volna ténylegesen „azonos" szintre. A jogerős ítélet okszerű mérlegeléssel állapította meg, hogy a cikk azt a furcsa, egészen sajátos helyzetet mutatja be, hogy a nálunk alappal gyógyhatásúnak tekintett termékek egy eltérő orvosisportszakmai megközelítés miatt a doppingvizsgálatra kötelezett élsportolók számára tilalmazottak. Ez a sajátos helyzet a Kúria szerint is bemutatható, érdemben nem keletkezett olyan hamis látszat külső objektív szemlélet szerint, hogy a termékek egyébként az átlagember számára bármilyen módon veszélyesek lennének. [19] Arra is helyesen mutatott rá a Kúria szerint a jogerős ítélet, hogy a felperes és a WADA között kialakult szakmai vita a kobalt valós élettani hatásait illetően a jelen per keretei között nem dönthető el, de még csak nem is véleményezhető, ezért megalapozottan mellőzték a bíróságok a felperes által tanúként meghallgatni kért felperesi orvos-igazgató megidézését. [20] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, az érdemben helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett, ezért a Kúria a felperest kötelezte a perköltség, azaz az alperesi képviselő munkadíja és a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [21] Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése, IX. cikk

(1),

(2)és

(4)bekezdése,

1. évi CIV. törvény
2. §

(1)bekezdése,

1. §,
2. §

(1)bekezdése, Pp. 275. §

(3)bekezdése, 342-

1. §-ai, PK
2. számú állásfoglalás Záró rész [22] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét tárgyaláson bírálta el. Budapest,
3. február
4. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző