A határozat elvi tartalma: Sportesemény nézők elől el nem zárt területén való tartózkodás nem minősül károsulti önhibának. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.400/2017/
- szám A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke . Döme Attila előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: . Járai Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Járai Gábor ügyvéd) Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű Az alperesek képviselői: . Jakab János ügyvéd I. rendűért jogtanácsos II. rendűért Törös Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Zsámboki Anna alkalmazott ügyvéd) III. rendűért A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Törvényszék 56.Pf.638.497/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.P.94.320/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 118.000 (száztizennyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 372.900 (háromszázhetvenkétezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- május 18-án az I. rendű alperes Úszó Szakosztálya által megrendezett úszóversenyen részt vevő 10 éves gyermeke kísérőjeként a lelátón helyet foglaló tömeg miatt, a jobb láthatóság érdekében másokkal együtt a medenceteret a lelátóval összekötő mobillépcső tetején állt, amikor a mobillépcső összerogyott, eldőlt, és a felperes a földre zuhanva olyan súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek következtében 30%-os mértékű munkaképesség-csökkenést eredményező maradványállapota alakult ki. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] A felperes keresetében kérte az alperesek egyetemleges kötelezését a balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megfizetésére. [3] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. és a III. rendű alperest, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 1.287.264 forint vagyoni és 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítést, valamint kamataikat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az I. rendű alperes felelősségét a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §-ára, valamint a sportról szóló
- évi I. törvény
- §ára alapította. Kifejtette, hogy az I. rendű alperes az ingatlan bérlőjeként felelős minden olyan kárért, ami rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye, továbbá a sportrendezvény szervezőjeként is felel a rendezvény megfelelő lebonyolításáért. Munkavédelmi igazságügyi szakértői vélemény alapján megállapította, hogy az I. rendű alperes mind a bérleti szerződésből, mind a saját üzemeltetési szabályzatában előírt, karbantartási és ellenőrzési követelményekből eredő kötelezettségeit megszegte, és e mulasztásával okozati összefüggésben következett be a baleset. [5] Az I. és a III. rendű alperesek fellebbezése, valamint a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet fellebbezett részében részben megváltoztatva a III. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet is elutasította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bírósággal az I. rendű alperes bérlői és rendezvényszervezői kártérítési felelősségének fennállása tekintetében. Az I. rendű alperes fellebbezési hivatkozásával ellentétben nem állapított meg a felperes részéről károsulti közrehatást azért, mert a felperes nem a lelátón, hanem a közlekedésre szolgáló mobillépcsőn többedmagával tartózkodva szenvedte el a balesetet. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezek a körülmények a károsult önhibájának körébe nem vonhatóak, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdésének alkalmazására nem látott alapot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [6] [7] A jogerős ítélettel szemben az I. rendű alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalma szerint a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezése és - az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a vele szemben előterjesztett kereset elutasítása iránt. A másodfokú bíróság által megsértett jogszabályként a Ptk. 340. §
(1)bekezdését jelölte meg. Sérelmezte annak figyelmen kívül hagyását, hogy a felperes alatt összeomlott mobillépcső funkciója nem állandó tartózkodási hely biztosítása. Előadta, hogy az eset miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban előterjesztett orvosszakértői vélemény szerint a felperes által elszenvedett sérülések maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást nem okoztak, gyógyultnak minősülnek. Mivel az eljárt bíróságok a marandó fogyatékosságot és fennálló károsodást alátámasztó szakértői véleményt vettek alapul ítéleti döntésük meghozatalakor, azzal szemben a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott és ahhoz csatolt szakvélemény figyelembevételét kérte. [8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hivatkozott arra, hogy a mobillépcső összeomlása elkerülhető lett volna, ha az I. rendű alperes a vonatkozó jogszabályokat, illetve a saját üzemeltetési szabályzatát betartva rendszeresen, legalább 2 évente ellenőrzi a mobillépcső állapotát, és ennek során észleli fokozott korrózióját, a csavarkötések kiesését. Utalt rá, hogy a mobillépcsőre történő feljutást és az azon tartózkodást sem előre kihelyezett tábla nem tiltotta, sem az I. rendű alperes alkalmazottja vagy megbízottja nem szólította fel a lépcsőn tartózkodókat a lépcső elhagyására. A felülvizsgálati kérelemhez csatolt szakértői véleménnyel kapcsolatosan arra utalt, hogy annak csak a bűncselekmény minősítése szempontjából van jelentősége. [9] A III. rendű alperes is előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmet, kérve a másodfokú ítélet reá vonatkozó részének hatályában tartását, bejelentve felülvizsgálati perköltségigényét is. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [11] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. §
(2)bekezdésének megfelelően előadott jogszabálysértések és azok jogi indokai tekintetében vizsgálta felül. [12] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében is megismételte azt az álláspontját, hogy a felperes a Ptk. 340. §
(1)bekezdésében foglalt kármegelőzési kötelezettségét megsértve tartózkodott az ilyen jellegű terhelésre nem alkalmas mobillépcsőn, és az általa elszenvedett baleset ennek következménye. Ezzel szemben a Kúria a felperes jogi álláspontját osztja a kár elkerülhetőségével kapcsolatosan. Az I. rendű alperes semmilyen módon nem tiltotta meg a nézők számára a mobillépcső használatát, nem hívta fel a figyelmüket annak veszélyességére, és nem tett eleget a karbantartásra vonatkozó kötelezettségeinek sem. A felperes nem tanúsított olyan magatartást, amely az adott helyzetben általában elvárhatótól eltérne, ezért a felek közötti kárkötelemben a Ptk. 340. §
(1)bekezdés alkalmazásának nem volt helye. [13] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében olyan új szakvélemény figyelembevételét kérte, amely az első- és másodfokú eljárásban nem volt ismert, amit nem bíráltak el. A Pp. 275. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott szakvélemény ezért az eljárásnak ebben a szakaszában már nem értékelhető. [14] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A felülvizsgálati kérelem sikertelen, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás költségeinek viselésére az I. rendű alperes köteles. A felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjat a Kúria a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján határozta meg. [16] A felülvizsgálati kérelem a III. rendű alperest nem érintette, a jogerős ítélet reá vonatkozó részének felülvizsgálata nem volt tárgya az eljárásnak, az ellenkérelmének előterjesztésével felmerült költsége a Pp. 75. §
(1)bekezdése értelmében nem tekinthető célszerűnek, ezért perköltségigénye az eljárásban nem lehet. [17] Az I. rendű alperes személyes illetékmentessége folytán az állam által előlegezett eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [18] A Kúria a határozatát az I. rendű alperes Pp.
- §
(2)bekezdésén alapuló kérelmére tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- június
- Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Döme Attila s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM