A határozat elvi tartalma: A helyi önkormányzat a csapadékvíz közútról történő nem megfelelő elvezetésével okozati összefüggésben keletkezett károkért kártérítési felelősséggel tartozik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.22.647/2017/
- szám A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin elnöke Salamonné dr. Piltz Judit előadó bíró . Döme Attila bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: Lovácsiné dr. Takács Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Takács Katalin ügyvéd) Az alperes: alperes Az alperes képviselője: . Szitha Albert ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 2.Pf.21.156/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: árdai Járásbíróság 11/1.P.20.892/2013/
- a tanács Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 510.600 (ötszáztízezer-hatszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A
- helyrajzi számú ingatlan
- óta a felperes tulajdona. Az ingatlannal szomszédos közterületnek (útnak) azon az oldalán, ahol a felperes ingatlana található, belvíz -elvezető árok nincs. A felperes lakóházának jelenlegi műszaki állapota elsődlegesen az épület hiányos szerkezeti kialakításának és nem megfelelő karbantartásának következménye. Ugyanakkor a közterületen a vízelvezető rendszer hiánya miatt a felperes ingatlanára befolyó csapadékvíz többlet nedvességterhelést eredményez az épület környezetében, ami részben okozati összefüggésben áll a lábazati vakolat és a szobák padlóburkolatának károsodásával. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében a vízelvezető árok létesítésének hiánya miatt az ingatlanában a belvíz által okozott 5.105.764 forint kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kérte továbbá arra is kötelezni, hogy az utca teljes hosszában létesítsen betonmedrű vízelvezető árkot. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a káresemény vis maior jellegére, illetve a felperes kárenyhítő, kármegelőző tevékenységének hiányára. Az elsőfokú részítélet és másodfokú ítélet [5] [6] [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alperest 175.000 forint 15 napon belüli megfizetésére. A kártérítés vonatkozásában előterjesztett keresetet részben alaposnak találta, mert a helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. törvény (a továbbiakban: Önk.tv.)
- §
(1)bekezdése, és a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.)
- §
(1)bekezdése alapján a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése az alperes feladata. A kár összegszerűségét a perben kirendelt ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján állapította meg annak figyelembevételével, hogy a csapadékvízelvezető rendszer hiánya részben áll okozati összefüggésben a lábazati vakolatban és a szobák padlóburkolatában bekövetkezett károsodással. Az elsőfokú bíróság végzéssel a vízelvezető árok létesítésével kapcsolatos kereseti kérelem vonatkozásában a pert megszüntette. Az elsőfokú részítélet ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta azzal, hogy a megítéltet meghaladóan a felperes kártérítés iránti keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ában foglaltaknak megfelelően mérlegelte, és okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperesnek az alperestől olyan összegű kártérítés jár, amely a károsodás előtti műszaki állapot helyreállítása miatt felmerülő helyreállítási költség 25%-ának felel meg. Erre tekintettel érdemben egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével. [10] Az elsőfokú bíróság permegszüntető végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelynek folytán eljárt bíróság a végzés fellebbezett részét helybenhagyta. másodfokú A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalmilag kérte annak hatályon kívül helyezését és keresetének helyt adó ítélet meghozatalát, másrészt a törvényszék permegszüntető végzést helybenhagyó végzésének megváltoztatását, és az elsőfokú bíróság kötelezését a vízelvezető árok létesítésével kapcsolatos kereseti kérelem érdemi tárgyalására. [12] Kérelme indokaként előadta, hogy a jogerős ítélet sérti az Önk.tv.
- §-át és a Vgtv.
- §-át. [13] Érvelése szerint az ingatlanában a kár azzal okozati összefüggésben keletkezett, hogy előtte a belvíz elvezetése nem megoldott, csapadékvíz elvezető árok nem lett kialakítva annak ellenére, hogy ez az alperes feladata. Érvelése szerint a lakóingatlan jelenlegi állapotát, az ott tapasztalható károsodást az utcáról beáramló csapadékvíz okozta, illetve okozza. Állította, hogy elengedhetetlen lett volna statikai szakértő kirendelése, a bíróság az erre irányuló indítványát alaptalanul utasította el. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítását, másodlagosan - érdemben - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. [15] Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem érdemben nem vizsgálható, mert a felperes olyan anyagi jogszabálysértésre nem hivatkozott, amely befolyásolta volna a per kimenetelét, illetve nem hivatkozott jelentős eljárási szabálysértésre sem. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [17] A Pp.
- §
(2)bekezdésének és a Pp. 275. §
(3), illetve
(4)bekezdéseinek együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja lehet valamely anyagi jogi vagy eljárási szabálysértés, utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása van. [18] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban alaki ellenkérelmet is előterjesztett, amelyre tekintettel a Kúriának elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a felülvizsgálati kérelem megfelel-e a Pp. 270. §
(2)bekezdésében foglaltaknak. [19] A Pp. 270. §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése értelmében az arra jogosult jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a jogerős határozta felülvizsgálatát, egyben - egyebek mellett - meg kell jelölnie, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adnia - a jogszabálysértésen és a megsértett jogszabályhely megjelölésén túl -, hogy a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [20] Jelen esetben a felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölte azokat az anyagi jogi szabályokat, amelyek megsértésére hivatkozik, és előadta, hogy álláspontja szerint a jogerős ítélet milyen okból jogszabálysértő. Erre tekintettel a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmas. [21] A Kúria korábban végzésével a felperes permegszüntető végzés elleni felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította, ezért érdemben a kártérítés tárgyában meghozott jogerős ítéletet vizsgálta felül. [22] A felperes által a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott két jogszabályhely egyrészt a helyi önkormányzatnak a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel kapcsolatos feladatairól rendelkezik, másrészt a feladatkörébe utalja a vízrendezést és vízelvezetést. [23] Rámutat a Kúria, hogy az ügyben eljárt elsőfokú bíróság részítéletével és az azt felülbíráló másodfokú bíróság ítéletével a felperes kártérítés megfizetése iránt előterjesztett kereseti kérelméről döntött érdemben. Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályhelyek figyelembevételével állapította meg az alperes Ptk. 339. §
(1)bekezdésén alapuló kártérítési felelősségét a csapadék-elvezetés hiányával okozati összefüggésben a felperes ingatlanában keletkezett károkért, amely döntéssel a másodfokú bíróság is maradéktalanul egyetértett. Ebben a körben tehát mindkét fokon eljárt bíróság a felperes keresetét a jogalap vonatkozásában - részben megalapozottnak találta. Erre tekintettel, a Kúria megítélése szerint a jogerős ítélet nem sérti a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket. [24] A felperes egyéb, az összegszerűség vonatkozásában előadott hivatkozásaival kapcsolatban kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270. §
(2)és 272. §
(2)bekezdése alapján - figyelemmel az 1/
- (II. 15.) PK véleményben rögzítettekre - a felülvizsgálati kérelemnek csak azok a hivatkozásai vizsgálhatóak érdemben, amelyek esetén a fél megjelölte a megsértettnek állított jogszabályhelyet, és körülírta a jogszabálysértés indokait, vagyis a felülvizsgálati kérelemmel szemben támasztott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek. Mivel egyéb, az összegszerűségre vonatkozó hivatkozásaival kapcsolatban a felperes megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg, a Kúria azokat érdemben nem vizsgálta. [25] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az mindenben megfelelt az irányadó jogszabályoknak. Záró rész [26] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte az alperes részére a jogi képviseletével összefüggésben felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján, a
(6)bekezdés alkalmazásával megállapított felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [27] A felperes költségmentessége folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(1)bekezdése szerint számított felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes pervesztességére tekintettel, a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- január
- Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM