A határozat elvi tartalma: A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést

adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja.

ellenőrzési határidő túllépése eljárási szabálysértésként bírálandó el. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.I.35.044/2019/4. A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter tanácselnök, dr. Sisák Péter előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Kovács Beáta ügyvéd

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

alperes képviselője: dr. Lukács Renáta jogtanácsos A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.600/2017/

1. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi 11.K.27.600/2017/
2. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül

alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 224.000 (kétszázhuszonnégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság)

1. január
2. és
3. december
4. napjai közötti időszakra vonatkozóan személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adónemekre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél.

ellenőrzés kezdő időpontja

1. április 29., befejező időpontja
2. január
3. napja volt. Annak eredményéről

elsőfokú adóhatóság

1. január 15-én vette fel a jegyzőkönyvet, melyet a felperes január
2. napján átvett. A felperes ellenőrzéséhez kapcsolódóan

elsőfokú adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot kezdeményezett a felperes édesapjánál, amely ellenőrzés

1. november
2. napján indult és a
3. január 25-én kelt jegyzőkönyv felvételével zárult le. [2]

ellenőrzés eredményeként

elsőfokú adóhatóság

t állapította meg, hogy a vizsgált időszakban a felperes kiadásai, vagyongyarapodása és életvitelére fordított kiadásai meghaladták a bevételeit, egyéb forrásai

általa finanszírozott kiadások forrását csak részben fedezték, de arra teljes egészében nem nyújtottak fedezetet.

adóhatóság a felperes adózatlan jövedelmének meghatározására

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 109.§-ában írtak szerint becslési eljárást alkalmazott. Határozatában a felperes terhére 7.217.722 Ft, javára 5.419 Ft adókülönbözetet tárt fel és így 7.212.303 Ft adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány után 12.214.003 Ft adóbírságot szabott ki és felszámított 1.176.060 Ft késedelmi pótlékot. [3] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a
2. szeptember
3. napján kelt 2060785573 számú határozatával

elsőfokú adóhatóság határozatát megsemmisítette és

adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Határozatában rögzítette, hogy

elsőfokú adóhatóságnak

új eljárásban milyen vizsgálandó körülményeket kell tisztáznia. Rögzítette, hogy

új eljárás során felvehető mindaz a bizonyítás, amely a tényállás tisztázásához szükséges kiemelve, hogy a határozattal mind

ellenőrzési, mind a hatósági szakaszra kiterjedően rendelkezett

új eljárás lefolytatásáról. [4] A megismételt eljárás eredményeként

ellenőrzés

1. október
2. napján kezdődött újra és
3. február
4. napján zárult.

ekkor készült jegyzőkönyvet a felperes február 14-én átvette. [5]

elsőfokú adóhatóság eljárása során

előírt bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékokat értékelte, és határozatában a felperes terhére 2.346.783 Ft, javára 5.419 Ft adókülönbözetet állapított meg, őt 2.341.364 Ft adóhiány megfizetésére kötelezte, amely mellett kiszabott 4.462.728 Ft adóbírságot és felszámított 289.254 Ft késedelmi pótlékot. [6] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2017. szeptember 11-én kelt 2188109075 számú határozatával

elsőfokú határozatot (2045002033 számú) helybenhagyta. Alperes álláspontja szerint

elsőfokú adóhatóság a tényállást teljes körűen feltárta, a beszerzett bizonyítékokat okszerűen értékelte, határozata megalapozott. A kereseti kérelem és

alperes védekezése [7] A felperes keresetében elsődlegesen kérte

alperes határozatának

elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását és a hátrányára tett megállapítások törlését. Másodlagosan kérte a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és

elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését. Eljárási szabálysértésként hivatkozott

Art. 92. §

adóhatóság megsértette

Art. 97. §

alperes határozatát. Kifogásolta, hogy

adóhatóság a megélhetési költségeket nem megfelelően számolta el, a házastársával közös ingatlan vételárát sem megfelelően vette figyelembe nem számolta el édesapja és testvére által részére nyújtott juttatásokat és nem fogadta el egy magánszemély által a felperesnek nyújtott kölcsön összegét sem. [8] Alperes érdemi ellenkérelmében a határozatában hivatkozással kérte a kereset elutasítását. [9] A bírósági eljárásban a felperes által becsatolt okiratokra figyelemmel 2018. szeptember 28. napján kelt 2235395671 számú határozatával módosította

elsőfokú határozatot és

t megváltoztatva a felperes terhére 2.245.678 Ft, javára 5.419 Ft adókülönbözetet állapítva meg a felperest 2.240.259 Ft adóhiány megfizetésére, 4.023.231 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte és 314.184 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. foglaltakra

elsőfokú ítélet [10]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott

Art. 92. §

Art. 92. §

időtartam túllépését nem minősítette

ügy érdemére kiható szabálysértésnek. A megismételt eljárás ellenőrzési határideje a jogszabályi határidőt pedig nem lépte túl. [11] Érdemben sem tartotta megalapozottnak a felperes kereseti hivatkozásait,

életviteli kiadások egyenlő arányú megosztásról eltérő kezelését nem találta bizonyítottnak. A felperes által E. Gtől kapott kölcsön vonatkozásában rögzítette, hogy annak hitelt érdemlő bizonyítása

Art. 109. §

csupán a 2012. évre megállapított forráshiány összegének csökkentését eredményezte. A felperes édesapja és testvére által nyújtott összegekre nézve úgyszintén mérlegelte a bizonyítás eredményét, megállapítva e körben, hogy

állított kölcsönök nyújtására fedezet hiányában nem kerülhetett sor. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve

ítélet hatósági határozatokra kiterjedő hatályon kívül helyezését és a megállapított jogkövetkezmények törlését. [13] Keresetében írtakkal egyezően sérelmezte

eljárási szabályok adóhatóság általi megsértését. Hivatkozott

Art. 97.§

Art. 92. §

Art. 6/B.

§-ában írt határidőhöz hasonlóan - abszolút határidőnek minősül,

Art. e két joghelyen kívül másutt ilyen határidőt nem tartalmaz. Arra is hivatkozott, hogy

alperes 2060785573 számú megsemmisítő határozata

ellenőrzési határidő túllépése miatt már nem rendelhetett volna el új eljárást

ellenőrzési szakaszra, csupán

eljárás hatósági szakaszára. Álláspontja szerint a 180 napos határidő olyan abszolút határidőként értelmezendő, amely ugyanazon adózó esetében

onos ellenőrzési fajtára és

onos időszakra elrendelt vizsgálat esetén a megismételt eljárásban sem kerülhető meg. [14] Kifogásolta, hogy

adóhatóság

édesapjánál elrendelt kapcsolódó vizsgálat következtében beszerzett bizonyítékokat - mely kapcsolódó vizsgálatot

adóhatóság nem is zárt le - „átemelte" a megismételt eljárás során felhasznált bizonyítékok körébe, mely eljárás jogszabálysértő. A kapcsolódó vizsgálat eredményének átemelése

Art. 92. §

abban írt alkotmánybírósági határozat

on megállapítására, miszerint a tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy

adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa. Jelen esetben ez nem történt meg, így alperes eljárása

Alaptörvény XXIV. cikk

elsőfokú ítélet elszámolással kapcsolatos érdemi megállapításai közül csupán

t a rendelkezést sérelmezte, mely szerint

alperes a ... szám alatti ingatlan adásvétele után járó, a házastársa részére járó vételárrészt nem megfelelően számolta el a forrástáblázatban. [17] Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban történő fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [19] A felülvizsgálati eljárásban a Pp. 270. §

ítélet felülvizsgálat körében a Kúria

t állapította meg, hogy

elsőfokú bíróság a Pp. 206. §

alperes tényállást megállapító és a bizonyítékok értékelését tartalmazó tevékenységét, maga is értékelte egyenként és összességükben a bizonyítékokat és indokolása tartalmazza a bizonyítékok mérlegelését is. Mindezekre tekintettel

ítélet a jogszabályi követelményeknek megfelel, a fenti jogszabályhelyeket nem sérti. [21] Helyesen foglalt állást

elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy

adóhatóság részére rendelkezésre álló ellenőrzési határidő túllépése eljárási szabálysértésként bírálandó el. A Kúria már több határozatában foglalkozott

ellenőrzési határidő megsértésével és annak jogkövetkezményével (pld. Kfv.I.35.407/2010/10., Kfv.V.35.655/2015/5. határozatok). Megállapította, hogy

ellenőrzésre nyitva álló,

Art.92

.§-ában szabályozott határidő nem jogvesztő, jellegű,

t kell vizsgálni, hogy a határidő túllépés járt-e

adózóra nézve valamilyen hátrányos következménnyel, a határidő túllépése mennyiben akadályozta

érintettek jogainak gyakorlását, illetőleg korlátozta-e jogorvoslati joguk érvényesítését. A határidő lejártát követően végzett eljárási cselekményt ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni.

Art. 92. §

ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket

adóhatóság nem végezhet,

ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában

ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni. [22] A felperessel szemben elrendelt ellenőrzés határideje 2016. január 1. napján -

Art. 92. §-át a

ellenőrzés lezárására ugyanakkor a

1. január 19-én kelt 5142785866 számú jegyzőkönyv szerint
2. január
3. napján került sor. A Mód. tv
4. hatályba lépésének napja és

ellenőrzés lezárása közötti időpontban

onban

adóhatóság ellenőrzési cselekményeket nem végzett, bizonyítékokat nem szerzett be, így nem volt olyan bizonyíték sem, amelyt ez okból a bizonyítékok köréből ki kellett volna zárni. Ezért helyesen értékelte ezt a határidő túllépést

elsőfokú bíróság úgy, hogy ez

eljárási szabálysértés a Pp. 339. §

ügy érdemére nem hatott ki. [23] Téves a felülvizsgálati kérelem

on megállapítása, mely szerint a határidő túllépés esetén

ellenőrzési eljárást

adóhatóságnak meg kellett volna szüntetni. A Kúria iránymutatása (Kfv.I.35.458/2012/7.) alapján kialakult bírói gyakorlat szerint

ellenőrzést a határidő túllépése esetén is le kell zárni.

Art. 104

. §-ában szabályozott,

ellenőrzés befejezésekor készítendő jegyzőkönyv egyrészt nem tartozik

ellenőrzési cselekmények közé, másrészt a jegyzőkönyv átadása nélkül

ellenőrzést nem lehet lezárni,

az

ellenőrzési határidő túllépése esetén is közölni kell a jegyzőkönyvet. Ezért nem

eljárás megszüntetésének, hanem

ellenőrzés lezárásának volt helye, ami

ellenőrzési jegyzőkönyv elkészítésével meg is történt. [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében „abszolút határidő"-nek tekintett ellenőrzési határidő kapcsán rögzíti a Kúria,

Art.-ban megfogalmazott határidők lehetnek elévülési jellegű vagy jogvesztő határidők.

Art. 92

. §-a tartalmazza

ellenőrzési eljárásokban irányadó határidőket, a 92. §.

ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában

ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni. A jogszabály „kell" kifejezéséből nyelvtani megközelítés esetén valóban arra a következtetésre lehet jutni, hogy a határidő alatt be kell fejezni

ellenőrzést. A Kúria

onban

Art.-ban meghatározott határidők vizsgálata során már rögzítette, hogy

ezen határidők közül csak

ok tekinthetők jogvesztőnek, amelyekről a jogalkotó kifejezetten így rendelkezett (Kfv.I.35.442/2017/4. [23] pontja). Mivel

ellenőrzési határidők körében a jogszabály ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ezért nem tekinthető

ellenőrzési határidő jogvesztő határidőnek. [25] Helyesen foglalt állást

elsőfokú bíróság abban a kérdésben is, hogy

Art. 138. §

alperesnek jogszabályi lehetősége volt a támadott határozatot teljes egészében felülvizsgálni és a

elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasítani.

Art. nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra nézve, hogy hányszor lehet a megalapozatlan adóhatósági határozatot megsemmisíteni. Bizonyítás felvételének csak ellenőrzési eljárás vagy vele egy tekintet alá eső vizsgálat keretében van helye, a megismételt eljárás során folytatott ellenőrzések határidejére új eljárás estén is

Art. ellenőrzésre vonatkozó szabályai

irányadóak.

új ellenőrzési eljárásban a határidő túllépése nem merült fel, erre a felperes maga sem hivatkozott. [26] A felülvizsgálati kérelem sérelmezte

elsőfokú bíróság

on álláspontját, miszerint nem találta szabálytalannak

adóhatóságnak a felperes hozzátartozójánál elrendelt kapcsolódó vizsgálat befejezése után beérkezett bizonyítékok figyelembe vételét. E körben

elsőfokú bíróság ítélete részletes indokolást tartalmaz, amellyel a Kúria is egyetért. A sérelmezett bizonyítékok beszerzésére a megkereséseket

adóhatóság még

ellenőrzés alatt, és a Módtv3 hatályba lépése előtt adta ki.

adatszolgáltatások, mint bizonyítékok értékelésére már a megismételt eljárásban,

ott folyó ellenőrzés alatt került sor. Kiemeli a Kúria

t is, hogy

e körben jogsértésre hivatkozó felperes a per során 32. szám alatti előkészítő iratában maga tette a per tárgyává e kifogásolt pénzintézeti megkeresésekre adott válaszok tartalmát (Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, illetve

MKB Bank Zrt. válaszait) és csatolta be a bankszámla kivonatokat. Ennek eredményeként hozta meg

alperes a per során a 2235395671 számú határozatát, amelynek során értékelte a felperes által becsatolt bizonyítékokat, és

okat figyelembe véve saját hatáskörben módosította

első fokú határozatot felülbíráló korábbi határozatát, és hozott így a felperesre kedvezőbb tartalmú határozatot. A felperes e határozat rendelkezéseivel sem értett egyet, így

ezt követő peres eljárásnak már e határozat felülvizsgálata volt a tárgya. [27] A felülvizsgálati kérelem sérelmezte, hogy

elsőfokú bíróság ítéletében nem megfelelően számolta el a ... szám alatti ingatlan eladásából a felperes házastársának jutott vételár összegét. E körben a Kúria rögzíti, hogy

elsőfokú bíróság ítélete a tényállást ezen részével részletes ténymegállapításokat tartalmaz,

ítéleti indokolás a Pp. 206. §

elsőfokú bíróság mérlegelése iratellenes, okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes.

ítélet ezen részének mérlegelési tevékenysége nem minősíthető sem okszerűtlennek, sem a logika szabályaival ellentétesnek, nem tekinthető iratellenesnek sem, ezért

elsőfokú bírói megállapítások felülmérlegelésére e körben a Kúria nem látott lehetőséget. [28] Mindezekre figyelemmel a Kúria

elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §

illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§

illeték megfizetésére. [31] A Pp. 274. §

ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp. 271. §