Kbf.38/2017/10 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt emelt vád alól felmenti. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. I n d o k o l á s: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2017. február 21. napján kihirdetett 42(II.)Kb.1485/2016. számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 447. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntettében, ezért 100 napi tétel - napi tételenként 1000,- forint - pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés, illetve bármely részlet meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott felmentés érdekében fellebbezést jelentett be. Fellebbezését utóbb írásban indokolta. Ebben kifejtette, hogy mivel a munkaköri leírása

1. pontja alapján a szolgálati elöljárója a kapitányságvezető, a kapitányságvezető-helyettes, a bűnügyi osztályvezető és a vezető ügyeletes, (az akkori vizsgálati alosztályvezető) az elkövetés idején nem volt az elöljárója. Erre figyelemmel álláspontja szerint fegyelemsértést követett el. Utalt arra, hogy cselekménye miatt vele szemben fegyelmi eljárás is elrendelésre, majd felfüggesztésre került. A kiszabott pénzbüntetést egyebekben eltúlzottnak tartotta, figyelemmel arra, hogy a jövedelmében - részben az egyik másodállása vezetői általi indokolás nélküli megszüntetése révén - 140.000,- forintos csökkenés következett be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a
2. március
3. napján kelt BF.236/2017/
4. számú átiratában a felmentés érdekében bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak. Kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a perrendi szabályokat betartva lefolytatott eljárásában ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a büntetőügy releváns bizonyítékait megvizsgálta, azokat egyenként és összességükben értékelte. A bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállása mentes a Be.
5. §

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól. Az elsőfokú katonai tanács indokolási kötelezettségének a kellő terjedelemben eleget tett. A rögzített tényállás alapján a katonai tanács okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette az általa elkövetett cselekményt. Álláspontja szerint a vád tárgyává tett cselekmény időpontjában a sértett mind beosztásából, mind vezető ügyeletesi szolgálatából adódóan szolgálati elöljárója volt a vádlottnak. Kifejtette, hogy az ítélet egyéb rendelkezése is törvényes, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. A másodfokú nyilvános tárgyaláson a vádlott az elsőfokú tárgyaláson is előterjesztett védekezését fenntartotta. Ennek lényege szerint nem szolgálati elöljáró sérelmére követte el a cselekményt, mert a vizsgálati alosztály vezetője nem szervezetszerű elöljárója volt. Nem tagadta, hogy ami elhangzott, az a sértettel kapcsolatban hangzott el, de álláspontja szerint ez egy általános káromkodás, szidalmazás volt, pillanatnyi felindulás vezérelte. A másodfokú nyilvános tárgyaláson az ügyész perbeszédében előadta, hogy az elsőfokú ítélet történeti tényállása megalapozott. Ugyan a sértett vezető ügyeletesi szolgálatának lejárta után történt az esemény, ezért ebben az időpontban a sértett szolgálati elöljárói minősége nem állt fenn, de e minősége megszűnése után is megilleti őt a védelem, ha a cselekmény e minőségében tanúsított cselekményéhez kapcsolódik. Egyebekben fenntartotta az ügyészi átiratban írtakat azzal, hogy a büntetés enyhítésére sem lát lehetőséget. A vádlott az utolsó szó jogán nem kívánt nyilatkozni. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta. A vádlott és a sértett közötti szolgálati viszony tisztázása érdekében a fellebbviteli bíróság beszerezte a BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányság Vezetőjének 1/

1. (IV.30.) számú intézkedését a BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányság ügyrendjéről, valamint alosztályvezető elkövetés időpontjában hatályos munkaköri leírását, és a tárgyaláson a vádlottat is kihallgatta. E bizonyítékok összevetésével megállapította, hogy ... vádlott a Bűnügyi Technikai Csoport készenléti csoportjának vezetőjeként közvetlenül a Bűnügyi Osztály vezetőjének alárendeltségébe tartozott, a Bűnüldözési Alosztállyal, a Vizsgálati Alosztállyal és a Gazdaságvédelmi Alosztállyal egyetemben, tehát az alosztályvezetők, így a vizsgálati alosztály vezetője sem volt a vádlott szervezetszerű szolgálati elöljárója. Erre tekintettel a másodfokú bíróság a Be.
2. §

(1)bekezdés a./ pontja alapján azzal egészítette ki az irányadó történeti tényállást, hogy: „alosztályvezető a vezető ügyeletesi szolgálatán kívül nem volt elöljárója a vádlottnak." E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A felmentésre irányuló vádlotti fellebbezés alapos. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács tévedett, amikor megállapította a vádlott bűnösségét. A fellebbviteli bíróság egyetértett a vádlott azon állításával, hogy sértett nem volt elöljárója, ezért nem lehetett passzív alanya sem a vád tárgyává tett a bűncselekménynek. A Btk. 447. §

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati tekintély megsértését az valósítja meg, aki a./ az elöljáró, b./ a szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti. A

(2)bekezdés értelmében a büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt több katona előtt vagy egyébként nyilvánosan követik el. E bűncselekmény törvényi tényállása a szolgálati felsőbbség személyi integritását védi, annak érdekében, hogy az adott katonai szervezet rendeltetésszerű működése zavartalanul megvalósulhasson. A szolgálati rend és fegyelem akkor érvényesül az elvárt szinten, ha a parancsra jogosult személy tekintélye képes alátámasztani döntési, irányítási kompetenciáját. Ennek hiányában a parancsok teljesítése, a szolgálati rend fenntartása hatékonyan nem érvényesülhet, az adott katonai szervezet működésében zavarok keletkezhetnek. Másik oldalról a tekintélysértő cselekmények akadályozzák a szolgálati felsőbbséget döntésének kialakításában és meghozatalában. Ezért e bűncselekmény védett jogi tárgya kettős: elsődlegesen a katonai rend és fegyelem, a szervezet rendeltetésszerű működésének fenntartása érdekében, másodlagosan a passzív alany személyiségi jogai. Az irányadó bírói gyakorlat szerint az elöljárót általános védelem illeti meg, míg a feljebbvaló, a szolgálati közeg, illetve az őr akkor tarthat igényt tekintélyének védelmére, ha szolgálatát teljesíti. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a vezető ügyeletesi szolgálat vezényelt szolgálat, a vezető ügyeletes a kapitányságvezető feladatait látja el a hivatali munkaidőn kívül. A katonai büntetőjog rendeltetése, feladata: védelmet nyújtani a szervezet rendeltetésszerű működése érdekében. A fentebb kifejtettek alapján, ha a szolgálati közeg, feljebbvaló leadja a szolgálatát, már nincs olyan katonai érdek, amely miatt büntetőjogi védelemben kellene részesíteni. Az elöljáró ugyanakkor folyamatosan alá- fölérendeltségi viszonyban áll az alárendelttel. A vezényelt szolgálatot teljesítő vezető ügyeletes a fellebbviteli bíróság álláspontja szerint szolgálatának ténye miatt, a szolgálat időtartama alatt előljárója a kapitányság állományának, lényegét tekintve a szolgálatot teljesítő feljebbvalóval esik egy tekintet alá. Ezáltal a büntetőjogi védelem is csupán szolgálatteljesítéséhez kötődően illeti meg. Az előzőek alapján a vádlott magatartása nem valósította meg a Btk. 447. §

(1)bekezdés a./ pontjába ütköző törvényi tényállás elemeit, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlottat a szolgálati tekintély megsértése bűntettének vádja alól a Btk. 6. §

(3)bekezdésének a./ pontjára figyelemmel a Be. 331. §

(1)bekezdés a./ pontja alapján felmentette. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint cselekménye nem bűncselekmény, hanem fegyelemsértés megállapítására alkalmas. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §

(1)bekezdésén alapszik. Az ítélet ellen a Be. 386. §

(1)bekezdés c./ pontja alapján van helye fellebbezésnek a Kúriához. Budapest,

1. november
2. . Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke . Szabó Éva hb. alezredes sk. előadó bíró a kiadmány hiteléül Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró