Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.063/2007/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Gálosi Vera ügyvéd (7400 Kaposvár, Fő u. 12.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Witzl Péter ügyvéd (7400 Kaposvár, Fő u. 12.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen korlátolt felelősségű társaság tagjának a társaság tartozásaiért való korlátlan felelőssége megállapítása és 3.000.000 forint és járulékai megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 1.G.40.258/2006/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezési folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperes perköltségben marasztalását, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) elsőfokú és 75.000 (hetvenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes
- június 29-től
- augusztus 28-ig a C. Kft. egyedüli tagja és ügyvezetője volt.
- július 1.-től
- augusztus 29-éig egyedüli tagja és ügyvezetője volt a S.-É. É. K. és Sz. Kft.-nek (korábbi nevén S. Kft.-nek),
- augusztus 29-étől
- június16-áig a társaságnak már nem volt tagja, de ügyvezetői tisztséget látott el.
- október 5-én a C. Kft., mint fővállalkozó és a K. Kft., mint alvállalkozó alvállalkozási szerződést kötött. Ugyanezen a napon a C. Kft. átvállalta a K. Kft.-nek a felperes felé fennálló 3.000.000 forint összegű tartozását. A tartozásátvállaláshoz a felperes hozzájárult.
- október 8-án a C. Kft. közölte a K. Kft.-vel, hogy az alvállalkozási szerződéstől eláll, és október 18-án erről a felperest is értesítette azzal, hogy emiatt a tartozásátvállalás is hatályát veszti. A felperes ezt nem fogadta el, és a C. Kft. ellen pert indított. A Kaposvári Városi Bíróság a 3.G.22.129/2002/
- számú bírósági meghagyásával kötelezte a C. Kft.-t, hogy fizessen meg a felperes részére 3.000.000 forintot és annak
- szeptember 27-től a kifizetésig járó a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő késedelmi kamatát és 260.000 forint perköltséget. A K.-S. Kft.
- július 1-jén felszámolás iránti kérelmet terjesztett elő a C. Kft. ellen. A Somogy Megyei Bíróság a
- november 10-én kelt végzésével megállapította a cég fizetésképtelenségét, és elrendelte a felszámolását. A C. Kft. fellebbezése folytán eljárt Pécsi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb határozat hozatalára utasította. A Somogy Megyei Bíróság
- június 29-én ismételten megállapította a C. Kft. fizetésképtelenségét, és elrendelte a felszámolást. A végzést a Pécsi Ítélőtábla
- október 6-án kelt végzésével helybenhagyta. A felszámolási eljárás befejezése után a cégbíróság
- július 21-ei hatállyal a C. Kft.-t a cégjegyzékből törölte. A felperes módosított keresetében elsődlegesen az
- évi CXLIV. tv. (Gt.)
- §
(3)-
(4)bekezdése alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperes korlátlan és teljes felelősséggel tartozik a felszámolás alá került és megszűnt C. Kft. tartozásáért, és ennek alapján kérte kötelezni 3.000.000 forint és járulékai megfizetésére azzal, hogy a kamatból a C. Kft. már 80.000 forintot megfizetett. Arra hivatkozott, hogy az alperes, mint a C. Kft. tagja és ügyvezetője a K. Kft.-nek a felperessel szembeni 3.000.000 forint összegű tartozását más szállítók tartozásaival együtt átvállalta, majd ezt követően rövid időn belül kellő indok nélkül közölte, hogy a tartozást nem fogja kifizetni. A C. Kft.
- évi pozitív pénztáregyenlegét úgy tüntette el, hogy a szintén ügyvezetése alatt álló S.-É. Kft. 14.731.250 forint összegű számláját kiegyenlítette. A felperes álláspontja szerint tényleges teljesítés valójában nem történt, az ügylet célja kizárólag a nyereség eltüntetése volt. Az alperest, mint a C. Kft. tulajdonosa és vezető tisztségviselője rosszhiszeműen eljárva visszaélt a kft. korlátozott felelősségével. Keresetének jogcímeként másodlagosan a Gt.
- §
(3)bekezdését, majd a 296. §
(1)bekezdését jelölte meg utalva arra, hogy az alperes hátrányos üzletpolitikája következtében a C. Kft. felszámolása miatt a társaság vagyona nem nyújtott fedezetet a követelés kiegyenlítésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a megszűnt C. Kft. tartozásaiért való korlátlan felelőssége alapján kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 3.000.000 forintot, annak
- július 21-től
- december 31-ig évi 6,25 %,
- január 1.-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, és 434.600 forint perköltséget. Megítélése szerint az alperes jogtalanul csökkentette a C. Kft. vagyonát, és tüntette el az eredményt az által, hogy a készpénz vagyont a szintén alperesi érdekeltségi körbe tartozó S.-É. Kft.-nek utaltatta át. Az alperes nyilvánvalóan tudta, de legalább is tudnia kellett, hogy ezáltal a C. Kft. nem lesz képes kiegyenlíteni a felperes felé fennálló tartozását. A tanúként kihallgatott M. I.-né és M. Z. vallomásaiból megállapíthatóan a C. Kft. ügyeinek intézését, a döntések meghozatalát ténylegesen az alperes végezte abban az időszakban is, amikor már nem volt tagja és ügyvezetője a társaságnak. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy a társaság megszűnése utáni tagi felelősség (Gt.
- §
(3)bekezdés) és a konszern felelősség (Gt.296. §
(1)és
(3)bekezdés) jogintézményének ugyanazzal a személlyel szembeni egyidejű alkalmazására nincs lehetőség. A C. Kft. elleni felszámolás befejezésére és a társaságnak a cégjegyzékből törlésére már a per folyamán került sor, így az ezt követően előterjesztett Gt. 56. §
(3)bekezdésére alapított kérelem érdemben is elbírálhatóvá vált, ezért a bíróság elsődlegesen ennek megalapozottságát vizsgálta. Erre figyelemmel a Gt. 56. §
(3)és
(4)bekezdése alapján az alperes felelőssége fennáll a C. Kft. ki nem egyenlített tartozásaiért. Az alperes tagsági viszonya és ügyvezetői tisztsége 2003. augusztus 28-án ugyan megszűnt, a Gt. 54. §
(1)és
(2)bekezdése alapján azonban a felelőssége a társaság tartozásaiért fennáll. Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a keresetet utasítsa el. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a Gt. 56. §
(3)és
(4)bekezdését és a Gt. 54. §
(1)és
(2)bekezdését helytelenül alkalmazta. A Gt. 56. §
(3)bekezdése szerint ugyanis, ha a tag felelőssége a társaság fennállása alatt korlátozott volt, úgy a tag felelőssége csak a társaság megszűnésekor a felosztott társasági vagyonból a tagnak jutó rész erejéig áll fenn. Erre a korlátozott felelősségre a tag akkor nem hivatkozhat, ha ezzel visszaélt, tehát egy kft. tagja ez esetben nemcsak a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a neki jutó rész erejéig felel, hanem nyilvánvalóan korlátlanul. Ebből az alperes álláspontja szerint az következik, hogy egy kft. tagja csak akkor felelhet korlátlanul a társaság tartozásaiért, ha annak megszűnésekor is tagja a társaságnak, hiszen ha nem tagja, úgy már nem is részesedhetne a megszűnéskor a társasági vagyonból. Az alperes tagsági jogviszonya 2003. augusztus 28-án megszűnt, és a társaság megszűnésekor már nem volt a C. Kft. tagja. A Gt. 54. §
(1)és
(2)bekezdése az elévülési időről rendelkezik, és nem arról, hogy a tagsági jogviszony megszűnésétől függetlenül fennáll a volt tag felelőssége. A fentieken túlmenően az alperes arra is hivatkozott, hogy álláspontja szerint nem bizonyosodott be, hogy korlátozott felelősségével visszaélt volna. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés megalapozott. Az adott ügyre alkalmazandó
- évi CXLIV. törvény (Gt.) alapján létrejött gazdasági társaság önálló jogalany, jogalanyisága a társaságot létrehozó személyek jogképességétől függetlenné válik, elkülönült vagyonnal rendelkezik, amelyhez elkülönült felelősség társult. Ez azt jelenti, hogy a működése során kötelezettségei keletkeznek, ezeket nem a tagok vagyonából, hanem a társaság elkülönült vagyonából kell teljesíteni. Ezt mondja ki a Gt.
- §
(1)bekezdése, amely szerint a korlátolt felelősségű társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság tagjának felelőssége tehát különbözik a közkereseti társaság tagjának G.t. 90 §
(1)bekezdése szerinti korlátlan egyetemleges és mögöttes felelősségétől. E korlátozott felelősség áttörésére csak igen szűk körben, a törvényben meghatározott esetekben van lehetőség. Ilyen eseteket tartalmaz a Gt. 56. §
(3)-
(3)bekezdése, a 292. §
(3)bekezdése, a 296. §
(1)és
(3)bekezdése. Ezek a kivételes, a Gt. 121. §
(1)bekezdése szerinti korlátozott felelősséget áttörő, és a társaság tagjának korlátlan felelősségét megállapító tételes rendelkezések egyrészt a működő társaság, másrészt a már megszűnt társaság tagjának felelősségére vonatkoznak. A korlátolt felelősségű társaságtól megvált tag felelősségére vonatkozó rendelkezés viszont a Gt.-ben nincs. A Gt. 56. §
(3)és
(4)bekezdése alapján a társaságtól a társaság megszűnése előtt megvált tagot nem terhelheti korlátlan felelősség, mert ez a jogszabályi rendelkezés csak arra a tagra vonatkozik, aki a társaság megszűnésekor is annak tagja volt. Ez egyértelműen következik abból, hogy a Gt. 56. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tag felelőssége a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak jutó rész erejéig áll fenn a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért. Az 56. §
(3)-
(4)bekezdése pedig az ezen a mértéken az ún. likvidációs hányadon felüli korlátlan és egyetemleges felelősséget állapítja meg. Ezek a rendelkezések csak azokat a tagokat érinthetik, akik a társaság megszűnésekor is annak tagjai voltak, mert likvidációs hányadra csak ezek a tagok tarthatnak igényt. Ezt a jogértelmezést és nem az elsőfokú bíróság álláspontját támasztja alá a Gt. 54. §
(2)bekezdése is, amely a korlátlanul felelős tag esetén külön kimondja, hogy a tag, akinek a tagsági viszonya a társaság megszűnése előtt szűnt meg, a tagsági viszony megszűnésétől számított 5 éven belül felel a társaság kötelezettségeiért. Ez a Gt. 97. §
(1)illetve a 101. §
(3)bekezdése szerint a közkereseti társaságtól illetve a betéti társaságtól megváló tagok korlátlan felelősségére vonatkozó elévülési szabály. Az alperes a társaság megszűnésekor már nem volt a C. Kft. tagja, tagsági viszonya 2003. augusztus 28-án megszűnt. Erre tekintettel a C. Kft. tartozásáért való korlátlan felelőssége a Gt. 56. §
(3)-
(4)bekezdése alapján nem állapítható meg. Nem állapítható meg az alperes korlátlan helytállási kötelezettsége arra tekintettel sem, hogy a tagsági viszonya és az ügyvezetői tisztsége megszűnését követően is ténylegesen ő irányította a C. Kft.-t, mert a Gt. 55-
- § kizárólag a tagok felelősségére alkalmazható. Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy a társaság megszűnése utáni tagi felelősség és a konszernfelelősség jogintézménye egyidejű alkalmazására ugyanazzal a személlyel szembeni nincs lehetőség. Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes felelőssége a Gt.
- §
(3)-
(4)bekezdése alapján nem állapítható meg, vizsgálta a másodfokú bíróság azt is, hogy a konszern jogi szabályok alapján fennáll-e az alperes korlátlan felelőssége. Ezt indokolja az a körülmény is, hogy a keresetlevél benyújtásától a C. Kft. törléséig terjedő időszakban a Gt. 55.-
- §-ának alkalmazása szóba sem jöhetett, hiszen ebben az időben a C. Kft. létező kft. volt. A társaság megszűnése önmagában nem zárja ki azt, hogy a megszűnés előtt előterjesztett kereset alapján az uralkodó tag korlátlan felelősségét a bíróság perben megállapítsa. A felperes a keresetlevelet az alperes tagsági viszonyának megszűnése után,
- október 21-én nyújtotta be. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Gt.
- §
(1)és
(3)bekezdése szerinti korlátlan és teljes felelősség megállapítására csak a gazdasági társaság fennállása alatt előterjesztett kereset alapján van lehetőség, és csak azzal az uralkodó taggal szemben, aki a keresetindításkor a gazdasági társaság uralkodó tagja volt. A másodfokú bíróság vizsgálta azt is, hogy a Gt. 288. §
(3)bekezdésére figyelemmel alkalmazható-e az adott esetre a Gt. 173. §
(3)bekezdésének utaló szabálya alapján a Gt. 296. §
(1)és
(3)bekezdésének rendelkezései, mert a C. Kft. az alperes tagsági viszonya létesítésekor is egyszemélyes társaságként működött. A Gt. 288. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az e fejezetben foglalt kötelezettségek illetve jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha a 289.-
- § szerinti mértékű befolyás az ott meghatározottakkal azonos, vagy nagyobb mértékű jogosultságok csökkenése következtében jön létre. Az egyszemélyes gazdasági társaságra azonban a Gt.
- §
(3)bekezdése nem vonatkozik, mert a konszernjogi rendelkezések közül az egyszemélyes társaságra csak a Gt. 173. §
(3)bekezdésében megjelölt szabályokat kell alkalmazni. A volt uralkodó tagot - tételes jogi rendelkezés hiányában - konszernjogi felelősség akkor sem terheli, ha a tagsági viszonya fennállása alatt tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, és ezzel az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyeztette, illetve a társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére emiatt nem nyújt fedezetet. Ilyen felelősség a társaság volt uralkodó tagját csak kifejezett törvényi rendelkezés esetén terhelhetné, ilyen a Gt. 121. §
(1)bekezdés hatályát áttörő, eltérő rendelkezést a társasági törvény nem tartalmaz. A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az elsőfokú és a másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. P é c s,
- június
- Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Zóka Ferenc s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ildikó s.k. bíró