Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.232/2007/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Schall Ügyvédi Iroda (7621 Pécs, Munkácsy Mihály u.
- ügyintéző dr. Schall Norbert ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Ótós Attila pártfogó ügyvéd (7100 Szekszárd, Keselyűsi út 9.) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. r. és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. r. alperesek ellen tagsági jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése iránti perében a Tolna Megyei Bíróság 16.G.40.024/2007/
- számú ítélete ellen az alperesek
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek személyenként 18.000-18.000 (tizennyolcezer-tizennyolcezer) forint perköltséget. Az alpereseket képviselő pártfogó ügyvéd díját 7.200 (hétezer-kettőszáz) forintban állapítja meg. Megkeresi a Pécsi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a díjat a pártfogó ügyvédnek utalja ki. A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes és a II. r. alperes a felperes gazdasági társaság tagja volt. A társaság törzstőkéje a társasági szerződés szerint 3.000.000 forint, az alperesek törzsbetéte személyenként 1.500.000 forint. Az alperesek a teljes pénzbeli betét 50 %-át a szerződés aláírásakor befizették, míg a fennmaradó összeget a bejegyzéstől számított egy éven belül lettek volna kötelesek a társaság rendelkezésére bocsátani. E kötelezettségüknek nem tettek eleget. A társaság a törzstőke befizetésére felszólítást a tagoknak nem küldött. A felperes felszámolását a Tolna Megyei Bíróság
- augusztus 7-én jogerőre emelkedett végzésével elrendelte. A felszámoló az alpereseket a törzsbetét hátralevő részének befizetésére felhívta, de a felhívás eredményre nem vezetett. A felperes keresetében az alpereseket személyenként 750.000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogszabály szerint a törzsbetét befizetésére vonatkozó felhívás nem teljesítése jogkövetkezménye a tagsági jogviszony megszűnése. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, az alpereseket személyenként 750.000 forint és ennek
- december 15-től a kifizetés napjáig járó kamata megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felek jogviszonyában irányadó
- évi CXLIV. tv. (Gt.)
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak szerinti eljárás lett volna irányadó a törzsbetét hátralevő része befizetésének elmulasztása miatt, de erre a társaság korábbi működése alatt nem került sor. A felszámolás elrendelése után a felszámolási eljárás speciális szabályai is irányadók. Amennyiben a felszámolás alatt álló társaság tagjai a törzsbetéteiket még nem fizették be, velük szemben a kizárás illetve a tagsági jogviszony megszűnése, mint jogkövetkezmény nem alkalmazható, hanem a felszámolónak más úton, peres eljárás indítása útján kell a teljesítést kikényszerítenie. Az ítélet ellen az alperesek fellebbezést jelentettek be. Kérték, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a keresetet utasítsa el. Arra hivatkoztak, hogy az 1997. évi CXLIV. tv. 13. §
(1)bekezdése szerint a társaság felhívta őket a törzsbetét befizetésére, de ennek a megjelölt 30 napos határidő alatt nem tudtak eleget tenni, ezért a tagsági viszony 30 nap elteltével megszűnt. A póthatáridő elmulasztásának jogkövetkezménye a tagsági jogviszony automatikus megszűnése. A társaság ügyvezetője értesítette az alpereseket a tagsági viszony megszűnéséről, már nem voltak a társaság tagjai, amikor a bíróság a felperes fizetésképtelenségét megállapította, és a felszámolását elrendelte. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság érdemben nem foglalkozott az alperesek 3. sorszámú előkészítő iratában előterjesztett védekezésével, amely szerint a tagsági viszonyuk a Gt. 13. § alapján megszűnt, és elmulasztotta a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti figyelmeztetést. Erre tekintettel a másodfokú bíróság tájékoztatta az alpereseket arról, hogy a perben nekik kell bizonyítaniuk, hogy - a közhiteles cégnyilvántartásban feltüntetett adatok ellenére - tagsági jogviszonyuk a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt. Sikertelen bizonyítás esetén a bíróság a cégnyilvántartás adatait veszi figyelembe. Felhívta ezért az alpereseket, hogy a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül okirati bizonyítékaikat nyújtsák be, és jelöljék meg az egyéb bizonyítási indítványaikat. Az alperesek a másodfokú bíróság felhívására nyilatkozatot nem tettek, ezért a másodfokú eljárásban is irányadó az elsőfokú bíróság megállapította tényállás, és az is, hogy a felperes gazdasági társaság felszámolásának elrendelésekor is tagjai voltak az alperesek a felperes társaságnak. Ebből következően kötelesek voltak a Gt. 127. § alapján a pénzbetét alapításkor be nem fizetett részét a társasági szerződésben vállalt határidőre befizetni, figyelemmel a 129. §-ban foglaltakra is. Az alperesek azonban fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. E mulasztásuk miatt a Gt. 13. §
(1)bekezdése szerint az ügyvezetőnek fel kellett volna hívni az alpereseket 30 napos határidő kitűzésével, és a mulasztás jogkövetkezményeire figyelmeztetéssel a teljesítésre, a 30 napos határidő eredménytelenül eltelte esetén a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnt volna. Erről az ügyvezető köteles lett volna őket értesíteni (Gt.13. §
(2)bekezdés). A továbbiakban az alperesek üzletrészét a társaságnak a Gt. 44. §
(1)bekezdése alapján magához kellett volna vonni, és a 130. §
(1)bekezdése szerint eljárva, az üzletrészt az érintett taggal való megállapodás alapján értékesíteni, ennek hiányában nyilvános árverést tartani. Az árverés eredménytelensége esetén a Gt. 144. §
(2)bekezdése alapján kellett volna határozni az üzletrész sorsáról. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a fenti szabályok alkalmazására a társaság rendes működése alatt van lehetőség. A gazdasági társaság felszámolásának megkezdése új helyzetet teremt, mert a társaság az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 2. §
(1)bekezdés 3/a pontja értelmében a Cstv. hatálya alá kerül. A felszámolási eljárás a Cstv. 1. §
(3)bekezdése szerint olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. E cél elérése érdekében a Cstv. a Gt. rendes működésre vonatkozó szabályaitól eltérő, speciális szabályokat tartalmaz. Ilyen a Cstv. 34. §
(2)bekezdése, amely kimondja, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A törzsbetét be nem fizetett részére vonatkozó, a taggal szemben fennálló követelés nem vitásan a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonához tartozik. Ebből következik, hogy e követelés érvényesítésével kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A törzsbetét még be nem fizetett részét elmulasztó taggal szemben a Gt. fent részletezett szabályai szerinti eljárás (a tagsági jogviszony megszűnése, az üzletrész magához vonása és értékesítése) nem alkalmazható, mert ezek a szabályok a gazdasági társaság további működését feltételezik, illetve a további működés lehetőségét teremtik meg. A felszámolási eljárás általában (az egyezség esetét kivéve) a gazdasági társaság megszűnését eredményezi, a tartós további működés tehát kizárt. Az adós gazdálkodó szervezetet megillető követelés Gt. szerinti érvényesítésének kizártságára tekintettel a gazdasági társaság, illetve a nevében eljáró felszámoló az igényt a Ptk. 7. §
(1)bekezdése alapján bírósági úton érvényesítheti a tagokkal szemben, mert a Gt. a felszámolás elrendelése után csak a Cstv. speciális rendelkezései figyelembe vételével alkalmazható. Ezt támasztja alá a Gt. 9. §
(2)bekezdése, amely úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A Gt.-nek a törzsbetét második részletének befizetését elmulasztó tagokkal szembeni követelés érvényesítésére vonatkozó szabályai a rendes működése esetére vonatkoznak, a felszámolás elrendelése utáni helyzetre a társasági törvénynek rendelkezése nincs, erre nézve a Gt. speciális rendelkezéseket nem tartalmaz, ebből az következik, hogy a Ptk. szabályai irányadók a törzsbetét hiányzó részét be nem fizető taggal szembeni igény érvényesítési módjára. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperesek a felperes javára a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíj megfizetésére. Az alperesek személyes költségmentességben részesültek, a feljegyzett fellebbezési illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Az alpereseket képviselő pártfogó ügyvéd díját a 7/2002.(III.30.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése b) pontja és
(2)bekezdése alapján állapította meg. P é c s,
- május
- Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Zóka Ferenc s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ildikó s.k. bíró