Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.160/2018/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Molnár Miklós Viktor Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Molnár Miklós Viktor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Csetneki Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Csetneki Gábor ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék
- október
- napján kelt 1.P.20.084/2018/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 30.000.-(harmincezer) forint másodfokú perköltséget, és az államnak - külön felhívásra - 80.000.- (nyolcvanezer) forint feljegyzett másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes műszaki cikkek online kereskedésével foglalkozó gazdasági társaság. Az alperes a www.r...hu internetes felületen rendelt a felperestől egy S. fekete Full HD LED Monitor TV készüléket, amelyet futárszolgálattal kért kiszállítani. A D. Kft.
- szeptember
- napján a reggeli órákban kiszállította a készüléket az alperes n-i lakására. A termék dobozba volt csomagolva, a csomagolás az átvételkor sértetlen volt. Az alperes a futárszolgálat kézbesítési igazolásának aláírásával a termék átvételét igazolta, a csomagot a futár jelenlétében nem bontotta ki. A kibontást követően észlelte, hogy a készülék kijelzője törött, amit azonnal jelzett a futárszolgálat központjának, illetve a futárnak. A felperes a készüléket saját költségén visszaszállíttatta, és a kivizsgálásáról intézkedett. A S. márkaszerviz megállapítása szerint a készülék a sarkára esett, a káva és a kijelző sérült, a visszáruzás követelményeinek nem felel meg. A felperes mindezek alapján nem ismerte el, hogy törött képernyőjű televíziót szállított ki az alperesnek, így azt nem cserélte ki. Az alperes több internetes fórumon helyezett el vélemény-nyilatkozatot, így a www.a...hu oldalon, az R. facebook oldalán, valamint a www.o....hu oldalon. A www.a...hu honlapon közzétett értékelés eltávolításra került. Az R. facebook oldalán megjelent nyilatkozat: „Hétfőn volt egy hete, hogy rendeltem egy tv-t a kislányomnak! A tv sajnos betört kijelzővel érkezett (nekem sem volt eszem sajnos a futár előtt kibontani a terméket, mert hát évek óta netes vásárló vagyok és soha semmivel nem jártam így)._Nahh szóval én ezt azonnal jeleztem a fiúknak is akik kihozták és a webáruházna (5 perc)... Nagynehezen felvették velem a kapcsolatot, emailben képeket csatoltam a törésről dobozokról mindenről... külső sérülés nem volt, szóval ez így érkezett … két nap múlva küldtek futárt vissza, aki elvitte a terméket vissza... nem tudta a felső hungarocellt beletenni a dobozba, ezért azt mondta, maradjon ebből nem lesz probléma... Ma visszajött az email, hogy nem tudom bizonyítani, hogy nem én törtem össze a tv-t abban a 3 percben amíg én ezt félig kicsomagoltam... szóval ők se fizetnek se cserélni se szervízelni nem fognak!! Kérdezem én, hogy ki ellenőrizte ezt a csomagot mielőtt kiszállították? Senki... erre nem tudtak telefonon sem válaszolni sem emailben...". A www.o....hu honlapon közzétett értékelése: „Borzasztó. Kikuldtek egy torott tv.t amit egybol bontas után jeleztem, visszament ket nap mulva, aztan elkuldtek szervizbe, ahol megmondtak nincs garancia ra.. senki nem ismeri el a hibat, en javitassam meg saját koltsegen, vagy miert nem bontottam futar elott, ami jogos, de van postabox is naluk... naha oda kertem volna akkor mi van? Akkor is en vagyok vadolva,h osszetorhettem... Semmire nem hajlando a ceg ok mindent megtettek... Sajnos per lesz ebből. Fogyasztóvédelem nem, mert azt nem érdekli ez. Nem ajanlom senkinek, sunyi megbízhatatlan bolt." A felperes felszólítására az alperes a jogiforum.hu, az o....hu, és az a...hu oldalakon bocsánatkérő nyilatkozatot tett közzé. A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a www. o....hu oldalon, az R. facebook oldalán közölt valótlan tényállításainak teljes egészében való eltávolítására, az utólagosan tett, de a felperes által elfogadhatatlan tartalmúnak minősített bocsánatkérő nyilatkozatok eltávolítására. Kérte továbbá az alperest eltiltani a további valótlan tényállítások közzétételétől, és kötelezni elégtételként a felperes által meghatározott szövegű nyilatkozattal nyilvános bocsánatkérésre az érintett internetes felületeken. A felperes kérte továbbá az alperest 1.000.000 Ft sérelemdíj és ennek
- szeptember
- napjától számított kamata megfizetésére kötelezni. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az alperes tényállításai nem valótlanok, állításait a vélemény-nyilvánítás szabadságának keretein belül fogalmazta meg. Utalt arra, hogy a felperesnek, mint közszereplőnek fokozottabban kell tűrnie a kritikát, a véleményeket, mert az internetes oldal működésével széles körben tudja megismertetni, és népszerűsíteni a cég profilját. Utalt arra is, hogy a felperes a facebook oldal üzemeltetésével vállalta a negatív tartalmú kritikák megjelenését is. Kifejtette továbbá, hogy a kifogásolt alperesi tényállítások valósak voltak, a "sunyi megbízhatatlan bolt" kitétel pedig a vélemény-nyilvánítási szabadság kereteit nem lépte túl. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül távolítsa el a www.o....hu internetes honlapról a felperesre vonatkozó,
- szeptember
- napján közzétett értékelését. Eltiltotta az alperest a felperesre vonatkozó további valótlan tényállítások közzétételétől, és kötelezte, hogy 30 napon belül a www.o....hu internetes honlapon nyilvános elégtételként tegye közzé az alábbi nyilatkozatot: "A www.o....hu oldalon közzétett értékelésemmel alaptalanul sértettem meg az R. webshopot üzemeltető felperes. jóhírnevét, így ezúton nyilvánosan bocsánatot kérek." A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. Kifejtette, hogy a felperes, mint jogi személy esetében a becsület megsértéséről nem beszélhetünk, hisz a becsület az emberi méltóságból fakad, így a felperes esetében kizárólag a jóhírnév megsértése, mint személyiségi jogi sérelem vizsgálható a kereset kapcsán. Kiemelte, hogy az alperes internetes véleményközlései közül az átvett áru törött voltára, és a felperes segítő szándékának hiányára, felelősségének elhárítására vonatkozó kijelentései tényállításoknak tekintendők, így valótlanságuk esetén alkalmasak a felperes jóhírnevének megsértésére, míg a www. o....hu lapon kinyilvánított "sunyi megbízhatatlan bolt" már vélemény-nyilvánításnak tekintendő. Utalt arra, hogy a felperes a jóhírnevet sértő tényállításokat a szövegkörnyezetükből kiragadva vette figyelembe, az alperesi közlések ugyanis nem csak azt az állítást tartalmazzák, amely szerint a kiszállított TV törött volt, hanem az események részletes leírását, és végkövetkeztetésként azt a tényállítást, hogy az alperes nem tudja bizonyítani, a TV törötten érkezett. Az alperesnek ezek a tényállításai összességében nem valótlanok, ezért nem sértik a felperes jóhírnevét. A "sunyi megbízhatatlan bolt" értékítéletnek, vélemény-nyilvánításnak minősül, amely kifejezés módjában indokolatlanul bántó, és nem következik az alperes által leírt tényekből sem, így alkalmas a felperes jóhírnevének megsértésére. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés
- d)pontja alkalmazásával kötelezte az alperest a teljes szöveg eltávolítására, illetve ugyanezen jogszabályhely
- b)pontja alkalmazásával eltiltotta a további valótlan tényállítások közlésétől, és nyilvános bocsánatkérésre is kötelezte e körben az alperest a megjelölt tartalommal. Ezt meghaladóan a keresetet alaptalannak találta, miután a sérelemdíj iránti igény körében kifejtette, hogy a bírói gyakorlat szerint a bíróság a Ptk. 2:52. §-a alkalmazása során arra a következtetésre is juthat, hogy a jogsértés jellege és körülményei folytán sérelemdíjban való marasztalás nem indokolt. A jelen esetben kizárólag egy értékelés esetében volt megállapítható, hogy az sérti a felperes jóhírnevét, az alperes továbbá bizonyította azt, hogy mások is, jelentős számban negatív véleményt tettek közzé a felperesi gyakorlatról. Azt tehát tényként nem lehetett megállapítani, hogy az alperesnek ez az egyetlen jogsértő vélemény-nyilvánítása - a többi, másoktól származó negatív értékítélettől függetlenül - olyan mértékben sértené hátrányosan a felperes társadalmi megítélését, hogy a nem vagyoni sérelem kimutatható, és emiatt sérelemdíjat kellene megállapítani. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes keresettel egyező marasztalását. Változatlanul arra hivatkozott, hogy a felperes jóhírnevének sérelmét jelentheti az is, ha több felületen, több alkalommal valótlan tényállítást tesz közzé az alperes, az nem lehet szempont a jelen esetben, hogy más fogyasztók által tett vélemény-nyilvánítások milyen hatással vannak a felperes jóhírnevére. Utalt e körben arra, hogy a meghallgatott tanú nem tekinthető szavahihetőnek, életszerűtlen körülményekről tett nyilatkozatot, így nem bizonyította az alperesi tényállítások igazságtartalmát. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes következtetéseket levonva helyes érdemi döntést hozott, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: A felperes kereseti kérelmét a Ptk. 2:43. § d) pontjára és 2:45. §
(2)bekezdésére alapította, ez utóbbi szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A jóhírnév védelme olyan személyiségi jog, amely a szólásszabadság határait kijelöli. A jóhírnév valamely személyre, jelen esetben jogi személyre vonatkozó mások által hozzáférhető azon tények, adatok összessége, amelyek alapján az adott személyről a társadalom tagjai értékítéletet alkotnak. Ennek megfelelően a jóhírnév sérelmét elsősorban az olyan közlés okozza, amely akár kifejezetten, akár utalásszerűen valamely személyre vonatkozóan, objektíve valótlan tényállítást tartalmaz és alkalmas az adott személyről korábban kialakult kedvező társadalmi értékítélet hátrányosan megváltoztatására, tehát a jóhírnév sérelmét alapvetően tényközlések valósítják meg. A felperes által kiragadott alperesi tényállítások nem mások, mint a perbeli adásvétellel kapcsolatos események leírása, a jogügylet alperesi oldalról megfogalmazott megállapításai, amelyek összességükben a jogügylettel kapcsolatos kritikaként értékelendők, és mint ilyen a felperes jóhírnevét nem sérti. Az elsőfokú bíróság tehát helyesen jutott arra a megállapításra, hogy az alperes által az R. facebook oldalán közzétett alperesi tényállítás nem tartalmaz olyan valótlan tényt, illetve nem tüntet fel valós tényt hamis színben, amely a felperes jó hírnevét sértené. A másodfokú bíróság nem ért egyet azzal a felperesi állásponttal, amely szerint, mivel az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az áru törötten érkezett, ezért minden erre vonatkozó állítás valótlan és így jogsértő tényállításnak minősül. A jelen eljárásban a bíróságnak nem azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes hibásan teljesített-e, tehát nem azt kellett bizonyítania az alperesnek, hogy az általa rendelt televízió készülék törött volt. Az alperes által közzétett esemény-leírásban szereplő törött készülék önmagában, mint alperesi tényállítás nem sértheti semmilyen módon a felperes jó hírnevét. Az alperest nem lehet elzárni attól, hogy szerződő félként a vele szerződő felperessel kapcsolatban kritikai megállapításokat tegyen. Az írások összességükben nem tartalmaznak valótlan állítást, az alperes azt is leírta, hogy nem tudta bizonyítani, hogy már törötten érkezett hozzá a készülék. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az alperesi nyilatkozat tartalmilag nem sérti a felperes jó hírnevét, az kizárólag egy csalódott "vásárló szemszögéből nézve" tett ténymegállapítások sora. Nem volt ezért teljesíthető a további jogsértés megállapítása iránti fellebbezés. Mindebből is következően egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a felperes sérelemdíjjal kapcsolatos igénye körében kifejtett jogi érvelésével is. A Ptk. 2:52. §
(1)bekezdés értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni hátrányért. A
(2)bekezdés szerint a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására, és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A kialakult bírói gyakorlat szerint a jogsértés ténye önmagában nem váltja ki a sérelemdíjra való jogosultságot, ahhoz olyan mérvű nem vagyoni hátrány bekövetkezése szükséges, amely csak pénzbeli elégtétel nyújtásával kompenzálható. Nem jár abban az esetben, ha az arra hivatkozót a személyében nem érte ilyen mértékű hátrány. Ez nem ellentétes a Ptk. 2:52. §
(2)bekezdésének a "jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezésének bizonyítása nem szükséges" fordulatával sem, mivel ez a jogszabályi rendelkezés csupán a hátrány bizonyításának eljárásjogi kötelezettsége alól mentesíti az igényérvényesítő felet (Fővárosi 2.Pf.20.918/2018/3/II., Kúria Pfv.IV.21.764/2015/4.). A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a perbeli személyiségi jogsérelem olyan csekély súlyú, amely sérelemdíjjal való reparációra nem szorul, különös tekintettel arra, hogy az alperes bizonyos internetes oldalakról már az eljárást megelőzően eltávolította a nyilatkozatait. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nem kizárólag az alperes, hanem más felperessel szerződő felek is negatív értékítéletet, kritikát fogalmaztak meg ezeken az oldalakon a felperesi tevékenységgel kapcsolatban, így köztudomású tényként nem állapítható meg, hogy a felperest az alperes bejegyzése következtében tényleges hátrány érte volna. Helyesen értékelte ezért az elsőfokú bíróság azt, hogy az alperesi véleménynyilvánítás a jogi személy felperes személyére, megítélésére olyan hátrányos következménnyel nem járt, melynek orvoslására az általa alkalmazott objektív szankciók nem lennének megfelelőek és elegendőek. Adott esetben azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felperes jogi személy, a gazdasági tevékenységét az internetes felületeken folytatja, többek között saját facebook-oldalon, mellyel kapcsolatban köteles a kommentek "elviselésére". A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a saját másodfokú eljárásban felmerült költségeit viseli és köteles megfizetni az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét, mely az őt képviselő ügyvéd munkadíjából áll. Ennek összegét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A per tárgyi illeték-feljegyzési jogos volta folytán a feljegyzett másodfokú eljárási illetéket a felperes az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. écs,
- március
- Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró